Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2025

Tartalom

• Kettősség jellemzi a gabonatermesztést
• Csökkent a kukorica termőterülete
• Területi különbségek a napraforgóhozamokban
• A vetésszerkezetet meghatározó további jelentősebb növénykultúrák terméseredményei
• Kevesebb zöldség termett
• A tavaszi fagyok megtizedelték a termést a gyümölcsösökben
• Rekordközeli búzatermés az Európai Unióban
• Csökkenő uniós kukoricatermés
• A magyar napraforgótermesztés az EU élvonalában
• További adatok, információk

Kettősség jellemzi a gabonatermesztést

2025-ben hazánkban a gabonatermesztés volumene összességében csökkenést mutatott, azonban az eredményeket kettősség jellemezte. A búza rekordközeli termése felülmúlta a várakozásokat, míg a kukorica hozama elmaradt az előző évitől. Az utóbbi években a búza területe tendenciájában nőtt, 2025-ben már kissé meghaladta az egymillió hektárt, míg a kukorica területe jelentősen visszaesett. A terméseredményeket jelentősen befolyásolta a kritikus csapadékhiány és a többszöri hőhullám, amely az alföldi területeket sújtotta a legnagyobb mértékben.

• Gabonából összesen 11,8 millió tonna termett, ami 770 ezer tonnával kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2,2 millió hektáros betakarított terület közel azonos volt a 2024. évivel.

• Az 5,8 millió tonnás búzatermés a megelőző évinél 9,8, betakarított területe 14%-kal volt nagyobb.

• A kukorica betakarított területe (740 ezer hektár) a 2024. évinél közel 17, a betakarított mennyisége (3,9 millió tonna) 27%-kal lett kevesebb.

• 2025-ben a búza részesedése a teljes gabonatermésből a 2024. évi 42-ről 49%-ra nőtt, míg a kukoricáé 43-ról 33%-ra csökkent.

2025-ben a búza betakarított területe 129 ezer hektárral, 1,05 millió hektárra nőtt. Az egy évvel korábbinál 14%-kal nagyobb területen 5,8 millió tonna búza termett, ami a 2024. évinél 9,8, a megelőző öt év átlagánál 11%-kal több. A 5,5 tonnás hektáronkénti termésátlag 3,5%-kal volt kevesebb a 2024. évinél.

Az ország legnagyobb búzaterületei Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében találhatók. Előbbi az országban megtermett mennyiségből 8,7, utóbbi 8,4%-kal részesedett. A legmagasabb hektáronkénti terméshozamot Baranya (7,1 tonna), Tolna (6,9 tonna) és Somogy (6,7 tonna) vármegye érte el, míg a legalacsonyabb (4,4–4,6 tonna/hektár közötti) termésátlagokat Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Békés vármegyében mérték.

Csökkent a kukorica termőterülete

A magyarországi kukoricatermesztést 2024 után 2025-ben is súlyos aszályok befolyásolták, ami jelentős terméskiesést okozott. Az előző évek gyenge termései és a bizonytalanabbá vált jövedelmezőség következtében a gazdák a stabilabb hozamot biztosító őszi vetésű gabonák termesztését részesítették előnyben. Így a kukorica vetésterülete (770 ezer hektár) történelmi mélypontra (az utóbbi egy évszázad legalacsonyabb értékére) csökkent, a betakarított terület pedig 740 ezer hektárra zsugorodott.

A 17%-os területcsökkenés, a talaj mélyebb rétegeinek vízhiánya és a tartós hőstressz együttesen jelentős kiesést okozott a kukoricatermésben.

Országos szinten 2025-ben 3,9 millió tonna termést takarítottak be, ami a 2024. évinél 27, a megelőző öt év átlagánál pedig 34%-kal kevesebb.

Az 5,3 tonnás termésátlag a 2024. évinél csaknem 13, a megelőző öt év átlagánál 19%-kal alacsonyabb volt.

A kukorica 2025. évi betakarítását – az előző évhez hasonlóan – a szokásosnál korábban kezdték meg a gazdák, továbbá az extrém időjárás okozta károk hatását kényszersilózással is igyekeztek mérsékelni. A számottevő mértékű terméskiesés különösen az ország középső részein volt szembetűnő. Míg az országos átlag 5,3 tonna/hektár volt, Nógrádban csupán 2,7, Békésben pedig 2,8 tonnát takarítottak be hektáronként, szemben a nyugati országrészben mért 8,0 (Vas) és 7,4 (Győr-Moson-Sopron) tonnás eredményekkel.

Területi különbségek a napraforgóhozamokban

2025-ben a napraforgó betakarított területe 709 ezer hektárra nőtt, ami 5,2%-kal haladja meg az előző évit, és 7,6%-kal magasabb a megelőző öt év átlagánál. Az 1,7 millió tonnás össztermés 4,3%-kal elmaradt a 2024. évitől (az ötéves átlagot 1,1%-kal felülmúlta). A 2,4 t/ha átlaghozam az előző évihez képest 9,0%-kal kevesebb, ugyanakkor az ötéves átlagnál 3,4%-kal több.

2025-ben a napraforgótermést nagy területi szórás jellemezte, mivel a szélsőséges és egyenlőtlen csapadékeloszlás jelentősen befolyásolta a vármegyei eredményeket. A keleti és a dél-keleti vármegyékben volt a legkritikusabb a csapadékhiány a növény különösen érzékeny virágzási és szemtelítődési időszakában. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében a június lényegében csapadékmentes volt, de Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar területén is rendkívül alacsony értékeket mértek, ami a termésátlag jelentős visszaesésében mutatkozott meg.

A vetésszerkezetet meghatározó további jelentősebb növénykultúrák terméseredményei

• A repce betakarított területe a 2024. évitől 17%-kal elmaradva 144 ezer hektárra csökkent. A 457 ezer tonna betakarított termés kissé (1,4%-kal) nagyobb volt az egy évvel korábbi értékénél, 2012 óta ez a második legalacsonyabb mennyiség. A 3,2 tonnás hektáronkénti hozam az előző évinél 22, a megelőző öt év átlagánál 13%-kal magasabb volt.

• A kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett a termeléshez köthető támogatások csökkenésének hatásai is megmutatkoznak a cukorrépa terméseredményein. A 11 ezer hektáros betakarított terület a 2008. évi (cukorkvóta-csökkentés elfogadása) mélypont utáni legalacsonyabb érték, és az előző évhez képest több mint negyedével csökkent. Az 581 ezer tonnás termésmennyiség 32, az 50,7 tonnás hektáronkénti hozam 4,4%-kal maradt alatta az egy évvel korábbinak.

• Hazánkban a burgonyatermesztési kedv fokozatos hanyatlása tapasztalható, ami a klimatikus változásnak, többek között a csapadékhiánynak is köszönhető. A 2025. évi 7,8 ezer hektáros betakarított terület a 2024. évinél 1,9, a megelőző öt év átlagánál 8,8%-kal volt kisebb. A hűvösebb éghajlatot kedvelő növény 221 ezer tonnás termésmennyisége 5,7, a hektáronkénti hozama (24,6 tonna) 4,6%-kal volt alacsonyabb a megelőző évinél.

Kevesebb zöldség termett

2025-ben a hazai kertészeti ágazatban további szűkülés következett be, ami a meghatározó zöldségféléknél is megmutatkozott, bár a zöldborsótermés nagyobb lett:

• csemegekukoricából a 2024. évinél 11%-kal kisebb területen 9,3%-kal kevesebb (386 ezer tonna),
• paradicsomból 33%-kal kisebb területéről 20%-kal kevesebb (147 ezer tonna), míg
• zöldborsóból 14%-kal nagyobb területen 40%-kal több (79 ezer tonna) termett.

A tavaszi fagyok megtizedelték a termést a gyümölcsösökben

2025-ben a gyümölcstermelőket az évek óta tartó aszály mellett a tavaszi, több hullámban érkező fagyok is sújtották, aminek következtében a terméseredmények a legtöbb gyümölcsfaj esetében évtizedes mélypontra süllyedtek.

• A legnagyobb visszaesés az almatermés mennyiségében jelentkezett: a 192 ezer tonnás mennyiség csupán fele az előző évinek, ami minden idők leggyengébb almatermése.
• Meggyből a 2024. évinél közel negyedével kevesebbet, 48 ezer tonnát szedtek le.

Rekordközeli búzatermés az Európai Unióban

A kedvezőtlen időjárás okozta nehézségek után pozitív változás következett be az Európai Unió búzatermesztésében, a terület megközelítette a 24 millió hektárt. Az Eurostat előzetes adatai alapján a 2025-ös búzatermés elérte a 144 millió tonnát, ami 20%-os bővülést jelent az előző évihez képest. Az Európai Unió tíz legnagyobb búzatermelő országa közül a leglátványosabb, 40%-os termésnövekedés Romániában következett be. A kedvező időjárás hatására Franciaország (+29%) és Németország (+26%) is jelentős terméstöbbletet jelentett.

Hazánk 5,8 millió tonnás búzatermése az uniós termés 4,0%-át teszi ki, ezzel az eredménnyel Magyarország továbbra is a nyolcadik legjelentősebb búzatermelő a tagállamok között.

Csökkenő uniós kukoricatermés

2025-ben az Európai Unió 27 tagállamában 8,5 millió hektáron, a 2024. évinél (2,1%-kal) kisebb területen, 58 millió tonna (2,0%-kal kevesebb) kukorica termett. A legnagyobb termelő már hatodik éve Franciaország maradt 13 millió tonnával, míg Lengyelországban 10 millió, Romániában 6,0 millió tonnát arattak le. A 2024. évi eredményekhez képest a legnagyobb növekedést Görögországban (+50%), Ausztriában (+21%), valamint Spanyolországban (+17%) érték el a termelők, a legnagyobb visszaesés pedig Magyarországon (–29%), Franciaországban (–9,8%) és Németországban (–8,3%) következett be.

2025-ben a tíz legjelentősebb kukoricatermelő ország közül a legmagasabb termésátlagot (13 tonna/hektár) Spanyolországban, a legalacsonyabbat pedig (3,0 tonna/hektár) Romániában érték el.

A magyar napraforgótermesztés az EU élvonalában

2025-ben az Európai Unióban a napraforgóterület kismértékű (2,5%-os) csökkenése ellenére, mintegy 4,7 millió hektáron 8,4 millió tonna termést arattak le.

Románia az előző évihez képest csaknem 20%-os bővüléssel a legnagyobb napraforgótermelő (1,8 millió tonna), míg Magyarország a második 1,7 millió tonnával, ezzel a közösség napraforgó termelésének egyötödét biztosította. A 2025. évi nyári aszály és a hosszantartó hőhullámok Spanyolországban 7,9, Bulgáriában 7,5, Franciaországban 3,0%-os termésmennyiség csökkenést eredményeztek. A fajlagos hozamok vegyesen alakultak, általánosságban a kisebb termésmennyiséget betakarító országok tudták a legnagyobb terméshozamot elérni: Horvátországban és Ausztriában a hektáronkénti hozam egyaránt 3,0 tonna volt. A jelentősebb napraforgótermesztő országok közül Romániában 24 (1,5 tonna/hektár), Franciaországban 6,6%-kal (2,1 tonna/hektár) volt magasabb a fajlagos hozam a 2024. évi értéknél.

További adatok, információk

Módszertan

19.1.1.12. Fontosabb szántóföldi növények betakarított területe
19.1.1.15. Fontosabb szántóföldi növények termésmennyisége
19.1.1.18. Fontosabb szántóföldi növények termésátlaga
19.1.2.4. A búza termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.5. A kukorica termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.11. A napraforgómag termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.12. A repcemag termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.10. A burgonya termelése vármegye és régió szerint
19.1.2.14. A cukorrépa termelése vármegye és régió szerint

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu