A lakáshitel-állomány 4,8 ezer milliárd forint volt 2022. I. félév végén, 4,8%-kal nagyobb a 2021. véginél, és a lakásvagyon piaci értékének 4,7%-át tette ki. Az engedélyezett hitelek száma és összege is nőtt, a folyósított hitelek száma azonban mérséklődött. A folyósításon belül ebben a félévben emelkedett az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. A csokfolyósítások száma és összege is nagyobb lett az előző év azonos időszakinál.

Bővült a lakáshitelek állománya

2022. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 4807 milliárd forint volt, 4,8%-kal (222 milliárd forinttal) nagyobb a 2021. véginél. Az állomány nominális összege a korábbi csúcsot jelentő 2010. évit is meghaladja, a lakásvagyon piaci értékéhez viszonyítva azonban a lakáshitelek állománya az akkori több mint 9%-ról 4,7%-ra mérséklődött. A lakáshitelek aránya a háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül az elmúlt három évben – a babaváró támogatás bevezetése óta – 57%-ról 50%-ra csökkent. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor az előző év végi 8,3%-ról 8,7%-ra nőtt.

A lakáshitel-állomány bővülésében egyre nagyobb lett az újonnan folyósított hitelek szerepe, a törlesztési moratóriumA Covid19-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásainak enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló, 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig lehetővé tette a lakossági hitelek törlesztésének felfüggesztését. Később a moratóriumot többször meghosszabbították, majd 2021 novemberétől az általános törlesztési moratóriumot megszüntették, és csak egyes rászoruló háztartások számára maradt elérhető ez a lehetőség (nyugdíjasok, gyermeket nevelők, közfoglalkoztatottak, illetve azok részére, akiknek a járvány hatására csökkent a jövedelmük). A törlesztési moratórium miatt a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem mérsékelte a lakáshitelek állományát.^[1] már csak mérsékelten támogatta a növekedést.

2022 I. félévében az államilag támogatott lakáshitelek állománya 9,2, a támogatás nélküli hiteleké 4,0%-kal nőtt az előző év végéhez képest, miközben a teljes lakáshitel-állományon belül arányuk lényegében változatlan maradt (17, illetve 83%).

2022 I. félévében a teljes lakáscélú hitelállomány 59%-át a bankok, 30%-át a jelzáloghitel-intézetek, 11%-át a lakás-takarékpénztárak folyósították, ez utóbbi kettő esetében nem történt számottevő elmozdulás.

A problémamentes hitelek aránya kedvezően alakult, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a törlesztési moratórium miatt még számottevő mennyiségű problémás hitel maradhat rejtve. Összességében a problémamentes hitelek aránya 2015 és 2021 között 86%-ról 97%-ra emelkedett, ez az arány 2022 I. félévében sem változott. A nem teljesítő kitettség aránya 2,7%-ra csökkent, a 2021. végi 3,7%-ról. A nem teljesítő hitelek száma az előző év végi 25 ezerről 18 ezerre mérséklődött.

Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 3,4%-át tették ki, ez jelentős csökkenés a 2021. végi 7,7%-hoz képest, és a törlesztési moratórium részleges kivezetésével hozható összefüggésbe. A nem teljesítő hitelek 60%-ában történt átstrukturálás, ami 12 százalékpontos emelkedés az előző év végéhez képest.

A törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29%-ánál, mintegy 195 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege az I. félév végén 1290 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 30%-ának felelt meg. A törlesztési moratórium elérhetőségét korlátozó, 2021. novemberi intézkedések hatására 2022. június végére a moratóriummal érintett lakáshitelek száma 39 ezerre, értéke 267 milliárd forintra csökkent, így a törlesztési moratórium a félév végén már csak az összes lakáshitel 5,7 és a lakáshitel-állomány 5,6%-át érintette.

2022. június 30-ig a bankoknál 5,7, a jelzáloghitel-intézeteknél 5,9, a lakás-takarékpénztáraknál 3,8% volt a törlesztési moratóriummal érintett hitelösszegek aránya. Az érintett hitelek aránya a bankoknál 7,1, a jelzálog-hitelintézeteknél 5,1, a lakás-takarékpénztáraknál 2,9% volt.

Nőtt az engedélyezett hitelek összege

2022 I. félévében 55 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 756 milliárd forint értékben. 2021 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 5,1, összege 26%-kal nőtt.

A lakáshitelezés bővülésében az otthonteremtési támogatások mellett a 2021 októberében elindult Zöld Otthon Program is hozzájárult. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2022. június végére elérte a 13,7 millió forintot. Ez 2,2 millió forinttal több, mint 2021 I. félévében.

Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 17, összege 57%-kal emelkedett, az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,4 millióról 9,9 millió forintra nőtt. A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez a már meglévő támogatások mellett közvetve vagy közvetlenül a 2021 elején elindult új otthonteremtési program több eleme is hozzájárult:

• 2022. december 31-ig újra 5% lett az új lakások áfája,

• a lakásvásárláshoz csokot igénybe vevők további áfa-visszatérítési lehetőségekkel is élhetnek,

• csökkentek a közjegyzői költségek,

• egyszerűsödtek egyes építésügyi eljárások,

• 2022. június 30-ig (az egyszerű tudomásulvétel esetén még további két évvel) elhalasztották az épülő lakások energetikai előírásainak szigorítását.

Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelek száma nem változott (38 ezer), összesített értéke 19%-kal nőtt, és emelkedett az átlagos hitelnagyság is: 2021 I. félévéhez képest 13,1 millió forintról 15,5 millió forintra.

A támogatott lakáshitelezés gyorsabban bővült, így a támogatott hitelek aránya az engedélyezett hitelek számát tekintve 28%-ról 32%-ra nőtt a megelőző évhez képest. A lakáshitelek összesített értékén belül a támogatottak aránya szintén emelkedett, 18%-ról 23%-ra.

A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították

2022 első hat hónapjában 50 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 592 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 15%-kal csökkent, összege 4,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

• A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 54, összegének 63%-a ezt a célt szolgálta. 2022 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 26, összege körülbelül 5%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg a használtlakás-árak emelkedésével párhuzamosan az egy évvel korábbi 11 millió forintról 14 millió forintra emelkedett.

• Az építéshez nyújtott hitelek száma 51%-kal, összegük több mint duplájára nőtt 2021 I. félévéhez mérten. Az átlagos hitelösszeg is jelentősen, 5,1 millió forintról 7,2 millió forintra emelkedett. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 8,6%-kal, összegük közel 28%-kal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 18,2 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,7 millió forinttal többet. 2022 I. félévében nőtt az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya, itt érvényesült elsősorban a Zöld Otthon Program hatása. Az új lakások építésére és vásárlására fordított összeg a teljes lakáshitelezésen belül 25%-ra emelkedett a megelőző évi 16%-ról.

• A korszerűsítési, bővítési hitelek száma – a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelek hatására – 2021-ben 76%-kal nőtt, összesített értéke közel háromszorosára ugrott 2020 végéhez képest. 2022 I. félévében az említett hitelek esetében már csökkenés figyelhető meg, számuk 28, összegük 20%-kal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest, miközben az átlagos hitel összege csupán kismértékben, 600 ezer forinttal emelkedett (5,9 millió forintra). A korszerűsítésre, bővítésre folyósított hitelek összege a teljes lakáshitelezésen belül 7,8%-ra csökkent a 2021. I. félévi 9,6%-ról.

• A hitelkiváltások száma 7,1, összegük 14%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 12,3 millió forintra emelkedett.

Több csokot folyósítottak

A 2016. januártól 2022. júniusig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési kedvezmények száma közel 211 ezer, összege 508 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együttesen 68 ezer esetben érvényesítették a csokot, az esetek 32%-ában. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 50%-át fordították új lakások megszerzésére.

A 2016 és 2021 között realizált 969 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél vették igénybe a csokot, illetve a falusi csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 34, a használtlakás-vásárlók esetében 13%-ra becsülhető. 2022 I. félévében a folyósított támogatások száma 8,7, összege 12%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

2022 I. félévében a támogatások 59%-át használt, 31%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve ugyanakkor magasabb az új lakások részesedése (40%).

A csok egy folyósításra jutó átlagos összege 2022 I. félévében:

• új lakás építése esetén 2,4 millió,

• új lakás vásárlásakor 3,0 millió,

• használt lakás vásárlásakor 2,0 millió forint volt.

A lakásbővítésre igénybe vett, csokkal folyósított támogatások aránya folyamatosan emelkedett, 2020 végére megközelítette a 15%-ot, 2022 I. félévére 10%-ra csökkent. Az e célra folyósított átlagos összeg 1,3 millió forintot tett ki. 2022 I. félévében a lakásbővítésre,- felújításra fordított támogatások száma és összege a korábbihoz hasonlóan alakult, de így is sokszorosan meghaladta a falusi csok bevezetése előtti évekre jellemző szintet. A falusi csok továbbra is elérhető lakásbővítésre és -felújításra, mérséklődő igénybevétele elsősorban a kivitelezői kapacitáshiánnyal és az építőanyagár-drágulással hozható összefüggésbe.

2022 első felében a csok teljes összegének több mint 99%-át bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 0,1%-a jutott el az igénylőkhöz.

Közvetve fékezte a lakáshitelezés bővülését a 2019 II. félévétől elérhető babaváró kölcsön, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2022 I. félévében 113 milliárd forint összértékben vettek igénybe. Az összes lakossági hitelállományon belül közel 18%-ot kitevő babaváró kölcsönöket jelentős részben lakáscélokra fordították az igénylők, így ez a hiteltípus mérsékelte a lakáshitelezés iránti keresletet.

[1]:↑ A Covid19-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásainak enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló, 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig lehetővé tette a lakossági hitelek törlesztésének felfüggesztését. Később a moratóriumot többször meghosszabbították, majd 2021 novemberétől az általános törlesztési moratóriumot megszüntették, és csak egyes rászoruló háztartások számára maradt elérhető ez a lehetőség (nyugdíjasok, gyermeket nevelők, közfoglalkoztatottak, illetve azok részére, akiknek a járvány hatására csökkent a jövedelmük). A törlesztési moratórium miatt a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem mérsékelte a lakáshitelek állományát.

További adatok, információk

Módszertan

Táblák (STADAT):

18.1.1.16. Lakáscélú hitelek

18.2.1.10 Lakáscélú hitelek félévenként

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu