A meredeken emelkedő energia- és nyersanyagárak, illetve az energiaellátás körüli bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak az I–III. negyedévi folyamatoknak. A kedvezőtlen hatások a gazdaság egyre több területén jelentkeztek, ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is jóval az uniós átlag feletti mértékben bővült.

Az energiahordozók importja egy év alatt több mint háromszorosára drágult, ami rontotta a külkereskedelmi egyenleget, és beépült számos termék és szolgáltatás árába. A gyorsuló infláció és a szigorodó monetáris politika a III. negyedévben már érezhetően visszafogta a fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom lendületét, amit az I. félévben a kedvező munkaerőpiaci tendenciák mellett az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj folyósítása is fűtött. A költségvetési politika is szigorodott, az építőipar részben az állami megrendelések elhalasztása, átütemezése miatt torpant meg. A beruházások volumene viszont ennek ellenére is tovább bővült a vállalkozások aktivitásának köszönhetően. A járványügyi korlátozások eltörlésével és a külföldi vendégek visszatérésével a turizmus és a vendéglátás élénkült. Az ipar a gazdasági növekedés egyik motorja maradt, a mezőgazdaság teljesítménye azonban a súlyos aszály következtében jelentősen visszaesett.

Az év első kilenc hónapjában kevesebben születtek, mint 2021 azonos időszakában. A népesség természetes fogyása ennek ellenére számottevően lassult, ugyanis a halálozások száma jelentősen visszaesett az egy évvel korábbi, alapvetően a Covid19-járvány miatti, rendkívül magas bázishoz képest.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

Egyre erősebbek a háború gazdasági hatásai

A 2022. I–III. negyedévi világgazdasági folyamatokra rányomta a bélyegét az Ukrajnában dúló háború. A Covid19-járvány után újraéledő ellátási láncokat újabb sokk érte, és ezúttal olyan létfontosságú területeken is zavarok keletkeztek, mint az élelmiszer- és az energiaellátás. Az élelmiszer-szállításokkal kapcsolatos bizonytalanság – amelyben a szélsőséges időjárás miatti terméskiesés is szerepet játszott – elsősorban Afrikában, az energiaellátási kockázatok főleg Európában jelentkeztek. Az energiahordozók, egyes nyersanyagok és mezőgazdasági termékek kiugróan drágultak, ami a fogyasztói árak jelentős emelkedését okozta. A fokozódó inflációs nyomás csökkentése érdekében a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikája szigorodott. Az MNB is folytatta a 2021 júniusában elkezdett kamatemelési ciklusát, amely során a hazai jegybanki alapkamat mértéke a történelmi mélypontot jelentő 0,6%-ról 2022. szeptember végére 13%-ra nőtt.Forrás: Magyar Nemzeti Bank.^[1]

A globális folyamatoknak általános eleme volt a gazdasági növekedés jelentős lassulása. A legnagyobb nemzetgazdaságok közül az Egyesült Államokban az I. negyedévben még 3,7%-kal, a II. és a III. negyedévben már csak 1,8, illetve 1,9%-kal bővült a bruttó hazai termék (GDP) volumene az előző év azonos időszakához mérten. Kínában a globális kihívások mellett az országot sújtó újabb járványhullámok, illetve az ezeket kísérő szigorú lezárások főként a II. negyedévben fogták vissza a gazdasági teljesítményt, amikor mindössze 0,4%-kal haladta meg a GDP volumene az egy évvel korábbit. Ezzel szemben az I. és a III. negyedévben 4,8, illetve 3,9%-kal bővült az ázsiai ország gazdasága.Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).^[2]

A szűkebb gazdasági környezetünket jelentő Európai Unió (és benne hazánk) gazdaságát egyre inkább az energiaválság és a kedvezőtlen inflációs környezet határozza meg. Az unió gazdasági teljesítménye (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint) az I. negyedévben 5,6, a II. negyedévben 4,3, a III. negyedévben 2,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági növekedés lassulásában a bázishatás is szerepet játszott, ugyanis az Európai Unióban a Covid19-járványból való kilábalás 2021 II. negyedévében kezdődött, előtte még számos korlátozó intézkedés volt életben. 2022 I–III. negyedévében összességében 4,1%-kal nagyobb volt az uniós GDP volumene, mint egy évvel korábban. Az EU legnagyobb nemzetgazdaságának és egyben hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban továbbra is meglehetősen alacsony, 2,1%-os volt a növekedés mértéke. A visegrádi országok közül Lengyelországban és hazánkban az uniós átlagnál jóval nagyobb, Csehországban és Szlovákiában pedig annál kisebb ütemben nőtt a gazdaság teljesítménye.Forrás: Eurostat.^[3]

Továbbra is az uniós átlag feletti mértékben bővült a magyar gazdaság

2022 I–III. negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye (a kiigazítás nélküli adatok szerint) 6,1%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Hazánkban is érvényesült az a tendencia, hogy negyedévről negyedévre kisebb lett a növekedés mértéke, és – több uniós tagállamhoz hasonlóan – a III. negyedévben a GDP volumene már elmaradt a II. negyedévitől.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztásának volumene 7,9%-kal nagyobb volt, mint 2021 I–III. negyedévében, számottevően hozzájárulva a gazdasági növekedéshez. A fogyasztásnak jelentős lökést adtak az év elején folyósított többletforrások, az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj kifizetése. Az infláció felpörgésével azonban a háztartások pénzügyi mozgástere is szűkült, a III. negyedévben már a korábbiaknál kisebb mértékben nőtt a fogyasztás volumene. A háztartásokénál jóval kisebb súlyú közösségi fogyasztás az I. negyedévben emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a II. és a III. negyedévben viszont kissé mérséklődött, amiben az állami kiadáscsökkentő lépések is szerepet játszottak.

Ismét rekordot döntött a beruházások volumene

A beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 6,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A felhalmozás jelentős részét lefedő beruházásokBudapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[4] esetében 2022 I–III. negyedévében folytatódott a 2021 II. negyedévében kezdődött bővülés. A 9 978 milliárd forint összértékű fejlesztés volumene 7,9%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, amivel időarányosan rekordszintre emelkedett.

A beruházások élénkülésében az I. negyedévben még a vállalkozások fejlesztései játszották a főszerepet, a II.-ban a háztartások, a III. negyedévben pedig ismét a vállalkozások növekvő aktivitása járult hozzá nagyobb mértékben a beruházások bővüléséhez. A beruházási teljesítmény 55%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások fejlesztéseinek volumene az I–III. negyedév folyamán 8,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A beruházások 11%-át realizáló költségvetési szerveknél viszont a szigorodó költségvetési politika hatására 6,7%-os csökkenés következett be. A központi közigazgatási szervek beruházásai – a szűkülő források miatt – az I. és a III. negyedévben is jelentősen elmaradtak az előző év azonos időszakától.

Anyagi-műszaki összetétel szempontjából a tovább fokozódó beruházási aktivitás az I–III. negyedévben a teljesítményérték 61%-át képviselő építési beruházások 7,5%-os és a 38%-át kitevő gép- és berendezésberuházások 9,0%-os növekedésének volt köszönhető.

A beruházások alakulását leginkább befolyásoló gazdasági területek közül az I–III. negyedévben:

• A nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései kiemelkedően (27%-kal) bővültek, elsősorban a nagy súlyú villamosberendezés-gyártás területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhetően, de a növekedésben szerepet játszottak a második legjelentősebb alág, az élelmiszeripar fejlesztései is. Ezzel szemben a harmadik legnagyobb beruházó járműgyártás, a szintén meghatározó súlyú kohászat, fémfeldolgozás, a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a vegyi anyag, termék gyártása területén csökkentek a fejlesztések.
• A második legnagyobbnak számító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye szintén jelentősen (14%-kal) emelkedett, ami a bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések mellett elsősorban a lakásépítések, illetve -felújítások kiemelkedő növekedésének eredménye.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene 7,6%-kal csökkent, többek között a szállítással, raktározással foglalkozó, piacorientált vállalkozások bázisidőszakitól elmaradó beruházásai, valamint az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése miatt.
• A kereskedelmi beruházások volumene 1,8%-kal csökkent, elsősorban a kiskereskedelmi üzletek 2021-ben regisztrált kiugróan magas fejlesztéseinek befejeződése miatt.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye jelentősen, 10%-kal bővült az egy évvel korábbi alacsonyabb bázishoz képest, amihez leginkább az állattenyésztéssel, illetve a növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok fejlesztési ráfordításainak emelkedése járult hozzá.
• A közigazgatás területén, elsősorban a központi költségvetési források szűkülése miatt 3,3%-kal csökkent a beruházási volumen.

A nemzetgazdasági beruházások 2022. I–III. negyedévi, 7,9%-os volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá, de növelte az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye is, ugyanakkor a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a közigazgatás teljesítménycsökkenése visszafogta.

Termelői és importoldalról erős nyomás nehezedett a fogyasztói árakra

A gazdasági növekedést leginkább veszélyeztető, egymástól részben vagy egészben független kockázati tényezők hatására az év folyamán több ársokk (élelmiszerársokk, energiaársokk) alakult ki. Az energiahordozók jelentős drágulása, a termelői és szállítási költségek növekedése az árutermelő ágazatok kibocsátási árainak nagymértékű emelkedését okozták, ami a fogyasztási cikkek piacán érezhető volt. A lakossági többletjövedelmek miatt tavasszal bővülő kiskereskedelmi forgalom, a növekvő külkereskedelmi árak, a forint főbb devizákkal szembeni gyengülése szintén emelte az árszínvonalat, de a nyári aszály következtében dráguló felvásárlási árak is gerjesztették az inflációt. A kormányzati intézkedések egy része (júliusban életbe lépett adóbevétel-növelő intézkedések) fokozta, másik része (árstopok fenntartása és a termékkör bővítése) tompította az infláció gyorsulását.

E folyamatok együttes hatásaként októberben átlagosan 21,1%-kal nőttek a fogyasztói árak hazánkban, az új évezredben nem mértünk ennél nagyobb 12 havi drágulást. Túlnyomó részben külső hatásokra vezethető visszaForrás: Inflációs jelentés, 2022. szeptember. Magyar Nemzeti Bank.^[5], hogy a 2021. január‒októberi 4,6% után 2022. január‒októberben 12,7%-ra gyorsult a fogyasztói árak előző év azonos időszakához viszonyított emelkedése.

Az Európai Unió többi tagországában is nőtt az árdinamika. Az Eurostat által közölt harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint január‒októberben az infláció 3,9 (Franciaország) és 16,0 százalékpont (Észtország) közötti mértékben gyorsult a 2021. január‒októberben mért, az előző év azonos időszakához viszonyított árnövekedési ütemhez képest. Az év első tíz hónapjában a balti államokban volt a legnagyobb (16,3% és afeletti), Franciaországban és Máltán a legkisebb az infláció (5,7, illetve 5,9%) az unióban. A visegrádi országok közül Csehországban a magyarországit (13,4%A HICP a hazai módszertan szerint számított fogyasztóiár-indextől eltérően – az uniós előírásoknak megfelelően – a külföldiek magyarországi fogyasztását is figyelembe veszi. Így a szokásosnál (jellemzően 0,1‒0,2 százalékpont) nagyobb különbséget okozott az, hogy 2022. május 27-től a magyar forgalmi engedéllyel nem rendelkező személygépjárművekbe már nem hatósági, hanem csak piaci áron lehetett tankolni.^[6]) és a közösségi átlagot (8,8%), Lengyelországban és Szlovákiában csak az utóbbit meghaladó mértékben emelkedtek az árak.

Hazánkban az év első tíz hónapjában az élelmiszerek fogyasztói ára emelkedett a leginkább, a ruházkodási cikkeké a legkevésbé az előző év azonos időszakához képest. A tartósabb inflációs folyamatokat megragadó maginfláció 2022. január‒októberben (14,0%) meghaladta az általános árszínvonalat. A nyugdíjasok körében az árnövekedés az átlagosnál valamelyest nagyobb (13,0%) volt.

A gyorsuló inflációban számottevő szerepe volt az ipari termelői árak január‒októberben bekövetkezett 33,2%-os emelkedésének. Utóbbihoz az alapanyagok és az energiahordozók drágulása mellett hozzájárult a bérek növekedése és a forint főbb devizákkal szembeni gyengülése is. Az I‒III. negyedévben a visegrádi országok közül a magyarországi áremelkedés mértéke (32,0%) a szlovákiaihoz (30,3%) hasonlóan az uniós átlagnál (28,4%) nagyobb, Csehországban (19,3%) és Lengyelországban (22,6%) annál kisebb volt. Hazánkban az ipari belföldi értékesítési árak az év első tíz hónapjában átlagosan 49,4, az exportárak 25,0%-kal nőttek 2021 azonos időszakához viszonyítva, az utóbbi alacsonyabb növekedése az energiatermelő ágazatok exporton belüli kis súlyával függ össze.

A lakossági fogyasztásban 6,5%-os részesedésű járműüzemanyagok január‒októberi 10,5%-os drágulása 0,7 százalékponttal járult hozzá a 12,7%-os inflációhoz. A gazdasági nyitás és az orosz–ukrán konfliktus okozta olajárrobbanás hatásainak megfékezésére 2021. november 15-től 2022. december 6-ig a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forinton rögzítették.2022. július 30-tól csak a természetes személyek által üzemeltetett magyar rendszámú és forgalmi engedélyű gépjárművekbe, a taxikba, illetve a mezőgazdasági gépekbe lehet kedvezményes áron tankolni.^[7]

A keresletnövekedés és a nemzetközi piacon tapasztalható bizonytalanság következtében nemcsak a kőolaj, hanem a többi energiahordozó is drágult, majd az ellátási gondok enyhítésére hozott intézkedések (például a gázkészletek növelése, az energiahordozók beszerzésének diverzifikációja, a zöldenergia támogatása, az energiatakarékosság) hatására jellemzően a nyár végétől az árak mérséklődtek. A holland gáztőzsdénForrás: investing.com: Dutch TTF Natural Gas Futures.Letöltés dátuma: 2022. november 28.^[8] például a földgáz októberi átlagára (megawattonként 123,350 euró) 117 euróval volt alacsonyabb augusztusi maximumánál, bár így is 1,9-szeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A hazai áramtőzsdénForrás: hupx/historikus-adatok., Letöltés dátuma: 2022. november 28.^[9] a villamos energia havi elszámolási ára szintén augusztusban érte el legnagyobb értékét (495,29 euró/megawatt), ezután októberre megawattonként 193,94 euróra csökkent. Az utóbbi ár már 1,6%-kal alulmúlta a 2021. októberit. Az energiahordozók őszi hónapokban bekövetkezett árcsökkenése ellenére az energiaipar hazai értékesítési árai az év első 10 hónapjában átlagosan 92,8%-kal emelkedtek, ami a hatósági szabályozás augusztus 1-jén életbe lépett módosítása miatt a következő hónapban részben megjelent a vezetékes gáz és az elektromos áram fogyasztói árában is. Ekkor az előbbi energiahordozó ára 121,0, az utóbbié 28,9%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, és együtt 2,8 százalékponttal járultak hozzá a 20,1%-os szeptemberi inflációhoz. A távfűtés árát a szabályozás nem érintette, a tűzifát viszont októberben a növekvő kereslet miatt 57,7%-kal drágábban forgalmazták, mint az előző év azonos időszakában.

A fenti tényezők hatására a továbbfelhasználásra termelő ipari ágazatok belföldi értékesítési árainak emelkedése január‒októberben 34,9%-ra gyorsult. Ezen belül a nagy energiaigényű, illetve a szénhidrogéneket alapanyagként felhasználó kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, illetve a vegyi anyag, termék gyártása területén nőttek az árak a legjelentősebb mértékben (91,2, illetve 53,5%-kal).

A fogyasztási kiadások között a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek fogyasztói árai január‒októberben 22,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, ezáltal ez a főcsoport járult hozzá leginkább (6,1 százalékponttal) az inflációhoz. Az élelmiszerek árdinamikája az év folyamán folyamatosan nőtt, és októberben elérte a 40%-ot. Uniós viszonylatban a magyarországi élelmiszerár-emelkedés mértéke a legnagyobb volt a harmonizált fogyasztói árak szerint. Ezt jelentős részben az okozta, hogy az élelmiszer-termékpályán a termelői árak január‒szeptemberben a tagországok közül hazánkban nőttek a leginkább (33,6%-kal).

Az alapvető élelmiszerek drágulásának mértéke termékenként számottevően különbözött (a cukor ára nőtt a legkevésbé, 7,2%-kal, a margariné a legjelentősebben, 47,0%-kal) az alapanyagárak változásának és a bizonyos élelmiszerekreA 6/2022. (I. 14.) kormányrendelet szerint a kristálycukor (fehér cukor), a búzafinomliszt (BL 55), a finomított napraforgó-étolaj, a 2,8%-os UHT-tehéntej, a házisertés-comb, valamint a csirkemell, a csirke far-hát bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb 2022. február 1-jétől, mint a 2021. október 15-én alkalmazott ár. A 451/2022. (XI. 9.) kormányrendelet 2022. november 10-től a friss tojással és az étkezési burgonyával (az újburgonya kivételével) bővítette a hatósági áras élelmiszerek körét, utóbbiak ára pedig nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30-án alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál.^[10] bevezetett központi árszabályozásnak a függvényében. Az élelmiszerekhez kapcsolódó munkahelyi előfizetéses és az éttermi étkezés fogyasztói árai az átlagosnál valamivel kisebb mértékben (18,6, illetve 18,3%-kal), az iskolai, valamint a bölcsődei, óvodai étkezés tarifái mérsékelten (4,8, illetve 5,2%-kal) növekedtek. Az élelmiszerárak változása kapcsolatban van a mezőgazdasági termelői árak 2022. január‒szeptemberi 49,0%-os növekedésével, ami a növényi és kertészeti termékek 53,7, valamint az állatok és állati termékek 38,7%-os áremelkedéséből adódott.

A növényi és kertészeti termékek termelői árainak növekedését alapvetően a gabonafélék és az olajos magvú növények nagymértékű drágulása okozta. Ez összefüggésbe hozható a készletek csökkenésével, az orosz–ukrán háború okozta ellátási problémákkal és az időjárási hatások (például az egész Európára kiterjedő nyári aszály) miatti terméskieséssel. Az I–III. negyedévben az árpa termelői ára 88,3, a búzáé 83,5, a repcéé 64,7, a napraforgóé 64,1, a kukoricáé 62,4%-kal nőtt 2021 azonos időszakához képest. A búza felvásárlási átlagára augusztusban, a kukoricáé szeptemberben rekordmagasságot ért el, a többi említett növényé az áprilisi, májusi csúcsértékek után a nyári hónapokban jellemzően mérséklődött, de összességében azoké is magas szinten állandósult. A mezőgazdasági termelői és az energiaárak emelkedése továbbgyűrűzött a fogyasztói árakba, emiatt például január‒októberben a kenyeret 45,7, a száraztésztát 38,5, a péksüteményeket 31,7, a lisztet 20,8%-kal magasabb áron lehetett megvásárolni az egy évvel korábbinál.

A burgonya termelői ára január‒szeptemberben 26,8, a zöldségféléké 30,1%-kal nőtt. A gyümölcsök felvásárlási ára ezzel szemben 3,2%-kal mérséklődött a 2021. évi fagy okozta terméskiesés utáni kínálatbővülés következtében. Ezzel párhuzamosan a burgonya fogyasztói ára az év első tíz hónapjában átlagosan 24,8, a friss zöldségé 18,7%-kal magasabb volt, mint 2021 azonos időszakában. A friss hazai és a déligyümölcsöt a termelői árak csökkenése ellenére a fogyasztók január‒októberben az egy évvel korábbinál 13,3%-kal magasabb áron tudták megvásárolni, mivel többek között a dráguló szállítás, import esetében a gyengülő forint emelte az árszínvonalat.

Az I–III. negyedévben az élő állatok és állati termékek termelői ára átlagosan 38,7%-kal emelkedett, ezen belül:

• A vágócsirke 44,8, a vágómarha 39,0%-kal drágult. A vágócsirke felvásárlási ára 2021. januártól, a vágómarháé 2021. augusztustól a növekvő állattartási költségek hatására szinte folyamatosan nőtt, és az előbbié szeptemberben, az utóbbié augusztusban korábban még nem tapasztalt szintre (471, illetve 700 forint/kilogramm) emelkedett. Ezzel párhuzamosan január‒októberben a baromfihúst és a marhahúst egyaránt 32,7%-kal drágábban forgalmazták a kiskereskedelmi üzletekben, mint az előző év azonos időszakában.

• A vágósertés ára az élénkülő kereslet és a sertéshizlalással összefüggő ráfordítások drágulása következtében 40,5%-kal emelkedett. A vágósertés felvásárlási ára márciusban ugrásszerűen nőtt, ezt követően egy kisebb májusi csökkenést leszámítva tovább emelkedett, és szeptemberben (733 forint/kilogramm) rekordmagasságot ért el. Ennek hatása a fogyasztói árakban csak részben jelent meg, a sertéscombra bevezetett árplafon következtében. A sertéshús ugyanis január‒októberben az átlagosnál kisebb mértékben (11,9%-kal) drágult a boltokban.
• Az állati termékek közül a tehéntej termelői átlagára az év első kilenc hónapjában 38,4, az étkezési tyúktojásé 26,1%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az év első tíz hónapjában a tej fogyasztói ára átlagosan 25,4, a tejtermékeké 38,1, a sajté 41,9, a tojásé 34,5%-kal nőtt.

Az agrártermelésben felhasznált erőforrások számottevően drágultak. A mezőgazdasági ráfordítási árak 2022. I–III. negyedévben 45,5%-kal emelkedtek 2021 azonos időszakához képest, a folyó termelőfelhasználás és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 50,8, illetve 14,6%-os növekedése eredőjeként. A folyó termelőfelhasználás főbb összetevői közül a műtrágyák ára háromszorosára nőtt. Ezen belül

• a nitrogénműtrágyák 3,5-szeresére drágultak, mivel az előállításukhoz felhasznált földgáz ára történelmi magasságba emelkedett,
• a foszforműtrágyák 89,8%-os drágulása összefügg a kitermelési és a feldolgozási költségek növekedésével és a globális kínálatot meghaladó kereslettel,
• a világpiaci kereskedelem beszűkülése húzódik meg a káliumműtrágyák közel 2,7-szeres árnövekedése mögött.

Az emelkedő alapanyagárak következtében a takarmányok az előző évinél 44,6%-kal kerültek többe. Az elektromos áram és a fűtőanyagok egy év alatt bekövetkezett 94,2, illetve 88,8%-os áremelkedése legfőképp az üvegház és fóliatakarás alatti termelést folytató kertészetek, az állattartó telepek és a terményszárítással foglalkozó gazdálkodók számára okoz jelentősebb költségnövekedést.

Az élelmiszerek és a háztartási energia után a tartós fogyasztási cikkek drágultak a leginkább (11,9%-kal) január‒októberben az előző év azonos időszakához képest. A készterméket forgalmazók a piaci verseny mellett is kénytelenek voltak a növekvő alapanyag-, bér- és energiaköltségeket a fogyasztói árakban érvényesíteni. A termékkörben a nagyobb részaránnyal bíró szobabútorokat az egy évvel korábbinál 17,6, a használt személygépkocsikat 14,6, az újakat 13,6, a televíziókat 6,6%-kal magasabb áron értékesítették. A fogyasztásban 4‒11%-os súlyt képviselő főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk árnövekedése ‒ annak ellenére, hogy a termékkörön belül számottevő mértékben emelkedett a jövedéki adó ‒ részben az előző évi magas bázis miatt 10% alatt maradt. A ruházkodási cikkek fogyasztói ára 2022 első tíz hónapjában átlagosan 4,9%-kal nőtt, ezen belül a férfiruházat 5,9, a gyermekruházat 4,4, a női ruházat 4,0%-kal drágult.

A szolgáltatások fogyasztói árát leginkább a növekvő bérek, illetve a teljesítés során felhasznált anyagok és termékek áremelkedése alakította. Január‒októberben egyes élőmunka-igényes szolgáltatások, például a lakásjavítás, -karbantartás (20,2%), a járműjavítás, -karbantartás (15,7%), a háztartási berendezés javítása (15,1%), az egészségügyi szolgáltatás (8,6%) az átlagosnál (6,6%) nagyobb mértékben drágultak. A kommunális szolgáltatások (víz, csatorna, szemétszállítás) árai és a munkahelyre, iskolába történő utazás tarifái nem módosultak. A helyi tömegközlekedési díjak 3,2%-kal mérséklődtek, ennek oka az, hogy néhány településen mindenkinek vagy bizonyos korcsoportba tartozók számára ingyenessé tették a közösségi közlekedést. A telefon- és internethasználatért az egy évvel korábbinál 1,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Az iparhoz és a mezőgazdasághoz hasonlóan az építőiparban is dinamikusan emelkedtek a termelői árak: az I. negyedévi 21%-os áremelkedés után a II. negyedévben átlagosan 25, a III.-ban pedig 26%-kal haladták meg az építőipari termelői árak az egy évvel korábbiakat. (Az I–III. negyedéves árváltozás 24%-ot tett ki.) Ezzel rekordszintre gyorsult az áremelkedés, amelynek legfőbb oka a költségek növekedése, különösen az energia és az építőanyagok termelői árának jelentős drágulása volt. (Az építő-alapanyagok szeptember végére rekordmagasra, összességében 27%-kal drágultak az egy évvel korábbihoz mérten a gyártóknál.) Az előző negyedévihez viszonyítva is erőteljesen, 5,2%-kal növekedtek az építőipari árak. A megfigyelt építményalcsoportok közül leginkább (28%-kal) az ipari épületek és raktárak építése drágult 2021 III. negyedévéhez képest, az egy-, illetve többlakásos épületek kivitelezési költségei pedig 25%-kal emelkedtek.

Az árutermelő ágazatokkal (mezőgazdaság, ipar, építőipar) szemben továbbra is jóval mérsékeltebb árdinamika jellemezte a szolgáltatásokat, viszont 2021 III. negyedévétől gyorsuló ütemben drágulnak. Az I. negyedév 6,0%-os áremelkedése a II. negyedévben 9,6%-ra gyorsult az előző év azonos időszakához képest, 2016 I. negyedévéig visszamenőleg rendelkezésre álló idősorban idáig még nem történt hasonló mértékű növekedés. Ennek eredményeként 2022 I. félévében a szolgáltatási kibocsátási árakAz EBS- (European Business Statistics, 2152/2019) rendelet 2021. évi hatályba lépése óta az abban előírt, megfigyelt szolgáltatási területek kibocsátásiár-indexeit 2016-ig visszamenőleg publikáljuk. Az adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.^[11] 7,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A megfigyelt szolgáltatások közül – a távközlés (–4,0%) kivételével – valamennyi szolgáltatás többe került. Az I. félévben az árak átlagos változására a legnagyobb hatással

• az élelmiszer-alapanyagok drágulása és a keresetek növekedése következtében a vendéglátás (13,5%),
• részben a gázolaj megugró piaci ára miatt a szárazföldi és csővezetékes szállítás (11,9%),
• a raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység (9,1%), valamint
• a bérletidíj-emelkedéssel összefüggésben az ingatlanügyletek (9,0%) drágulása volt.

2022 I–III. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a korábbiakhoz képest kiugróan, exportban 23, importban 33%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A behozatali árak nagyobb arányú növekedésének hatására a cserearány jelentősen, 7,2%-kal romlott. A külkereskedelmi árarányok kedvezőtlen változása összefüggést mutat az energiahordozók árrobbanásával, amelyek importja a 2021. I–III. negyedévhez képest a 3,1-szeresére drágult.

2022 I–III. negyedévében az árszintnövekedés nagyrészt a devizaárszint emelkedéséből fakadt, amit fokozott a forint 2021 első kilenc hónapjához képest bekövetkezett 9,3%-os leértékelődése. A forint átlagárfolyama 2022. január–szeptemberben az euróhoz képest 7,8, a dollárhoz viszonyítva 22%-kal volt gyengébb, mint 2021 azonos időszakában. A dollárban meghatározott árú nyersanyagok világpiaci drágulása az európai piacokon – az euró dollárhoz viszonyított leértékelődése révén – az I–III. negyedévben nagyobb inflációs nyomást okozott, mint az inkább dollárelszámolású piacokon.

A termék-külkereskedelmi mérleg jelentősen romlott, a szolgáltatás-külkereskedelmi javult

Az energiahordozók behozatali árának jelentős emelkedése nemcsak a cserearányt rontotta, hanem számottevően hozzájárult a termék-külkereskedelem nagymértékű hiányához is. 2022. január–szeptemberben 5,8 milliárd eurós passzívum keletkezett, amekkora hiányra az euróban vezetett idősor 1999-es kezdete óta még nem volt példa. Az egyenleg 8,2 milliárd euróval romlott az egy évvel korábbihoz képest, ami szintén rekordot jelent. A passzívum a termékexport euróban számított értékének (105 milliárd euró) 20, az importénak (111 milliárd euró) 30%-os növekedése mellett következett be. A forgalom értéke mindkét irányban rekordnagyságú volt, a járvány előtti, 2019. I–III. negyedévinél 29, illetve 42%-kal több.

2022 I–III. negyedévében az áruforgalom volumene a kivitelben 4,9, a behozatalban 5,8%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A forgalom szintje nemcsak euróban, hanem változatlan áron számítva is rekordot döntött, és a járvány előtti, 2019. I–III. negyedévi szintet az export 12, az import pedig 15%-kal haladta meg.

A két fő országcsoport közül az egyenleg az Európai Unión kívüli országokkal folytatott kereskedelemben nagyobb mértékben romlott, ebben a relációban a passzívum 4,6 milliárd euróval nőtt, és 8,6 milliárd eurót tett ki. Ezen belül:

• Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 3,6 milliárd euróval romlott, ugyanis az onnan érkező behozatal értéke 5,4 milliárd euróval nőtt. A partnereink közül a legnagyobb mértékben az Oroszországgal lebonyolított kereskedelem mérlege vált kedvezőtlenebbé (3,7 milliárd euróval), alapvetően a jelentősen dráguló energiahordozó-import következtében.
• Az ázsiai országokkal lebonyolított árucsere mérlege 2,6 milliárd euróval romlott. A Kínával lebonyolított áruforgalom egyenlege 5,9 milliárd eurós deficitet mutatott; valamennyi partnerünk közül itt jelentkezett a legnagyobb hiány.

Az Európai Unióval folytatott kereskedelem aktívuma 3,6 milliárd euróval csökkent és 2,8 milliárd eurót tett ki. Nemcsak az uniós partnereink, hanem a világ összes országa közül a legnagyobb többlet (2,9 milliárd euró) Németország vonatkozásában alakult ki. Az EU-n belül a legnagyobb mértékben, 2,4 milliárd euróval az Ausztriával lebonyolított forgalom egyenlege romlott 2021 I–III. negyedévéhez képest, döntően a 266 millió eurósról 2,0 milliárd eurósra növekedett földgázimportunk hatására. Nem sokkal kisebb mértékben, 2,3 milliárd euróval vált kedvezőtlenebbé a Szlovákiával folytatott árucsere egyenlege, amiben a legfontosabb tényezőt a villamos energia importjának – 632 millió euróról 2,7 milliárd euróra – növekedése jelentette.

Ami a termékszerkezetet illeti: a villamos gépek, készülékek, műszerek nemcsak a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport, hanem a teljes forgalom legfontosabb csoportját jelentették, úgy az exportban, mint az importban. Kivitelük értéke – részben a dinamikusan bővülő elektromosakkumulátor-gyártás következtében – 26, behozataluk 21%-kal nőtt euróban az egy évvel korábbihoz képest. A közúti járművek folyó áron számított exportja 10, importja 11%-kal lett nagyobb, amely így mindkét forgalmi irányban a külkereskedelmünk második legnagyobb forgalmú termékkörét jelenti.

A feldolgozott termékeken belül a legfontosabb árucsoportot mindkét forgalmi irányban a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek jelentik, amelyek euróban megállapított exportja 11%-kal bővült, importja pedig lényegében megegyezett a 2021. első kilenc havival.

Az energiahordozók importja volumenben mérve 7,8%-kal mérséklődött, folyó áron – euróban számítva – viszont a 2,6-szeresére bővült. Az idetartozó csoportok közül a természetes és mesterséges gáz beszerzésére fordított összeg a 3,5-szeresére, míg a villamos energiáé a 3,8-szeresére emelkedett. Az energiahordozó-külkereskedelem passzívuma 11,7 milliárd eurót tett ki 2022. január–szeptemberben, 7,7 milliárd euróval többet, mint egy évvel korábban.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek változatlan áron számított forgalma kivitelben 1,4%-kal mérséklődött, behozatalban ezzel szemben 13%-kal nőtt a 2021. I–III. negyedévihez képest. Agrárjellegű külkereskedelmünk legfontosabb árucsoportját immár a behozatalban is a gabona és gabonakészítmények jelentették, amelyek euróban számított importja 82%-kal volt több a 2021. január–szeptemberinél.

A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export euróban számított, 2022. I–III. negyedévi értéke 27, az importé 21%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bevételek értéke 20,5 milliárd eurót tett ki, ugyanannyit, mint a járvány által még nem érintett, az I–III. negyedéveket tekintve rekordmagas összeget felmutató 2019-es évben. A kiadások értéke 14,2 milliárd euró volt, valamelyest (1,1%-kal) meghaladva a három évvel ezelőtti, ezidáig rekordmagas szintet.

Szolgáltatás-külkereskedelmünk 6,2 milliárd eurós többlettel zárta a január–szeptemberi időszakot, ami a mérleg 1,9 milliárd eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A jelentős javulás ellenére az aktívum kissé elmaradt a járványt megelőző három év (2017–2019) I–III. negyedéveinek átlagos többletétől.

A mérleg az EU-s országok csoportjával valamelyest nagyobb mértékben javult, mint az EU-n kívüliekkel (989, illetve 945 millió euró). Valamennyi országcsoporttal kedvezőbbé vált az egyenleg, és többlet keletkezett. Az aktívum az EU-n kívüli országok relációjában 3,3 milliárd eurót, az EU-s országok viszonylatában 2,9 milliárd eurót tett ki az első kilenc hónap során.

A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása legnagyobbrészt a szállítási szolgáltatásoknak köszönhető, amelynek mérlege 817 millió euróval lett kedvezőbb. A legnagyobb aktívum is a szállításban, továbbá a turizmusban keletkezett (egyaránt 2,3 milliárd euró), a bérmunka-szolgáltatási díj esetében pedig 1,0 milliárd eurós volt a többlet.

Megtört a vállalkozásszám emelkedő tendenciája

2022. június végén rekordszámú, mintegy 1,88 millió vállalkozást tartottak nyilván. Egy hónappal később viszont a kata szabályainak július 12-én elfogadott módosítása miatt megtört a hosszabb ideje tapasztalt emelkedő tendencia. Július és szeptember között hónapról-hónapra csökkent a regisztrált vállalkozások száma. Ennek eredményeként – az októberi kis emelkedés ellenére is – 31 ezerrel (1,6%-kal) kevesebb vállalkozás szerepelt október végén a nyilvántartásokban, mint júniusban. A visszaesés az 1–9 fős mikrovállalkozások körében – amelyeket a kata szabályainak változása leginkább érintett – számottevő volt, 26 ezerrel lettek kevesebben.

A regisztrált vállalkozások 71%-át kitevő önálló vállalkozások száma 33 ezerrel (2,5%-kal) csökkent október végére a júniusi rekordszinthez képest. Az önálló vállalkozók száma a legtöbb ágazatban kevesebb lett. A nagyobb vállalkozásszámú ágazatok közül a legnagyobb visszaesés az üzletvezetési, vezetői tanácsadás (−14%), az információtechnológiai szolgáltatás (−14%), az adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás (−11%), a postai, futárpostai tevékenység (−8,4%), valamint az építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés (−8,0%) területén következett be a júniusihoz képest.

A társas vállalkozások száma a romló makrogazdasági kilátások és a piaci bizonytalanságok ellenére, szeptemberig emelkedő tendenciát mutatott. A növekedés 2022 októberében megtorpant, de a június végihez mért, 2,5 ezerrel több társas vállalkozás még így is 0,5%-os bővülést jelentett.

A vállalkozásszám változása mögött jelentős vállalkozásdemográfiai mozgások álltak. Az újonnan alapított és a megszűnt vállalkozások száma egyaránt magas volt, amit elsősorban a korábban bt.-ként vagy kkt.-ként működő katás vállalkozások megszűnése okozott, a vállalkozók egy része főállású egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét. Az év első tíz hónapjában mintegy 116 ezer új vállalkozást vettek nyilvántartásba, 3,3%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A legkevesebbet (8,2 ezret) júliusban, a legtöbbet augusztusban (15,8 ezret) és szeptemberben (13,2 ezret). Január és október között az új bejegyzésű önálló vállalkozók száma 0,4, a társas vállalkozásoké 13,0%-kal csökkent. Mindkét gazdálkodási formából augusztusban és szeptemberben hozták létre a legtöbbet, aminek hátterében a már említett jogszabályi változások álltak.

A megszűnt vállalkozások száma január és október között 68%-kal (52 ezerrel) emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezek 82%-a önálló vállalkozó volt, amelyek száma az év első felének 5,7 ezres havi átlagáról júliusban 11,6, augusztusban 39,8, majd szeptemberben 12,2 ezerre nőtt. Októberben 7,0 ezer önálló vállalkozás szűnt meg. A vizsgált időszak alatt összességében 74%-kal több önálló vállalkozó szüntette be tevékenységét, mint a megelőző év azonos időszakában. Júliustól szeptember végéig elsősorban a speciális szaképítés, az üzletvezetési, vezetői tanácsadás, a növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás, valamint az információtechnológiai szolgáltatás területén szűntek meg önálló vállalkozások, azokban a gazdasági formákban, amelyekben a jogszabály eltörölte a kata választásának lehetőségét (bt., kkt. esetében), vagy számottevően szigorodtak a feltételek (egyéni vállalkozások esetében). Októberben ezen a téren némi változás állt be, feltehetőleg a vállalkozások megemelkedett rezsiköltségei és az egyre bizonytalanabbá váló gazdasági környezetből eredő növekvő működési költségek következtében, a megszűnt önálló vállalkozások száma ekkor már az ingatlanügyletek, a növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás, a speciális szaképítés, az egyéb személyi szolgáltatás (például fodrászat, szépségápolás, textiltisztítás) és a kiskereskedelem területén volt a legnagyobb.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

2022 I–III. negyedévében a súlyos aszály sújtotta mezőgazdaság kivételével mindegyik nemzetgazdasági ágban nagyobb volt a hozzáadott érték volumene, mint egy évvel korábban. Az ipar továbbra is a gazdasági növekedés egyik motorjának számított, amiben fontos szerepet játszottak a közelmúlt beruházásai révén létrejött új termelőkapacitások. Kiemelkedően, 36%-kal bővült a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásé, amiben még a Covid19-járvány miatti alacsony bázis is szerepet játszott, de már a pandémia előtti szintet is jóval meghaladta a nemzetgazdasági ág teljesítménye. A szállítás, raktározás és a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatás hozzáadott értékének volumene 17, illetve 12%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Azokban a szolgáltató ágakban is folytatódott a növekedés, amelyek teljesítménye már egy évvel korábban is magas szinten volt: a pénzügyi szolgáltatások, a kereskedelem és az információ, kommunikáció 6–10%-kal bővültek. Az építőipar teljesítménye is nőtt, de a II. és a III. negyedévben már igencsak visszafogott mértékben.

Ágazati körképünkben a GDP volumenváltozásához való hozzájárulás alapján kialakult sorrendben mutatjuk be a vizsgált gazdasági területeket.

Az ipari termelés az uniós átlagot meghaladó mértékben nőtt

A nemzetgazdasági növekedés legfőbb hajtómotorjának számító ipari termelésVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a megyék ipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[12] volumene 2022 I–III. negyedévében 6,7%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A bővüléshez a belföldi értékesítés és az export is hozzájárult, mindkét értékesítési irányban 7,9%-kal nőtt az eladások volumene. Az értékesítési árbevétel 60%-a a külpiacokról származott, ezzel a hazai ipar exportorientációja valamelyest csökkent, leginkább a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás értékesítési szerkezete változott meg.

2022 I–III. negyedévében az ipari produktum zömét (95%-át) adó feldolgozóipar termelési volumene 6,5, az energiaiparé 4,8, a csekély súlyú bányászaté 10%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A feldolgozóiparon belül:

• A legnagyobb mértékben (28%-kal) a villamosberendezés-gyártás bővült, amit továbbra is az akkumulátor- és elektromosmotor-gyártással foglalkozó cégek megtelepedése, illetve a gyártás fokozatos felfutása eredményezett.
• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 23%-át adó járműgyártás az alkatrészellátási problémák enyhülésével májusban – tíz hónapon át tartó, csaknem folyamatos csökkenés után – emelkedő pályára állt. A termelés volumene 2022 I–III. negyedévében összességében 9,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki alacsony bázist, s ezzel számottevően hozzájárult a hazai ipar bővüléséhez.
• A feldolgozóipari termelés 12%-át előállító és nagyobbrészt belföldön értékesítő élelmiszeripar kibocsátása 10%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A növekedéshez a legtöbb élelmiszeripari terület hozzájárult, azonban a legnagyobb alágazat, a húsipar termelési volumene 1,8%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A csökkenést elsősorban a baromfihús-feldolgozás, -tartósítás jelentős visszaesése okozta, amiben a madárinfluenza miatti kényszervágásokból adódó alapanyag-kiesés is szerepet játszott.
• Az élelmiszeriparhoz hasonló súlyú, de zömmel exportra termelő elektronikai ipar kibocsátása 11%-kal nőtt, amit leginkább a számítógép, perifériás egység, valamint az elektronikus fogyasztási cikk gyártása hajtott, miközben a legnagyobb alágazat, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása kisebb volumenben termelt, mint az előző év azonos időszakában.
• A jelentősen dráguló földgázt és kőolajat alapanyagként is használó vegyipari ágazatok termelése – a stagnáló gyógyszergyártás kivételével – csökkent. A legnagyobb mértékben (6,2%-kal) a vegyi anyag, termék gyártása esett vissza, miután a műanyagalapanyag-gyártás és a műtrágyagyártás teljesítménye is jóval elmaradt az egy évvel korábbitól. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása 3,4%-kal volt kisebb, mint 2021 I–III. negyedévében, amiben az időszakos karbantartási munkák miatti termeléskiesés is szerepet játszott. Hasonló mértékben (3,2%-kal) csökkent a gumi- és műanyagipar is, ami a műanyagtermék-gyártás visszaesésének a következménye, viszont a járműgyártásba is beszállító gumitermékgyártás teljesítménye nőtt.
• A nagy energiaigényű kohászat, fémfeldolgozás kibocsátása júniusban csökkenésbe fordult, amiben szintén jelentős szerepet játszottak az orosz–ukrán háború gazdasági következményei, elsősorban a meredeken emelkedő energiaárak és a logisztikai nehézségek. A termelés volumene az év első kilenc hónapjában 0,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A nemzetközi összehasonlításhoz rendelkezésre álló, naptárhatással kiigazított adatok szerint 2022 I–III. negyedévében a hazai ipar az uniós átlagnál jóval dinamikusabban bővült. Az Európai Unió ipari kibocsátása negyedévenként 1,2–2,8% közötti mértékben haladta meg az egy évvel korábbit, szemben a magyarországi 4,3–8,9%-os növekedéssel. A tagállamok többségében mindhárom negyedévben nőtt a termelés volumene, ugyanakkor a legnagyobb ipari potenciállal rendelkező Németországban csak a III. negyedévben regisztráltak enyhe emelkedést. A visegrádi országok közül Lengyelországban továbbra is kiemelkedő (mindhárom negyedévben 10% fölötti) volt a növekedés, Csehországban csak a III. negyedévben nőtt a kibocsátás, Szlovákiában pedig folyamatosan csökkent.

Mérséklődött az energiafogyasztás

A feldolgozóipar mellett az energiatermelés is támogatta az ipari növekedést, 2022 I–III. negyedévében az ipari termelés 4,5%-át adó energiaipari kibocsátás (folyó áron 1,8 ezer milliárd forint) volumene 4,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A villamosenergia-termelés, -ellátás volumene nőtt, miközben a gázellátásé és a gőzellátás, légkondicionálásé mérséklődött.

A hazai energiafelhasználás változatosan alakult 2022 első nyolc hónapjában. Januárban és márciusban (részben a 2021. évinél hidegebb időjárás következtében)Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.^[13] nagyobb, a többi hónapban az egy évvel korábbinál kisebb volt az energiaszükségletünk.Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[14] 2022 első nyolc hónapjában hazánk energiafogyasztása (719 PJ) 1,7%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az elsődleges energiafogyasztás szerkezetében nem történt számottevő változás, a szükséglet

• 31-31%-át döntően importált kőolaj és kőolajszármazékok, illetve szintén túlnyomórészt külföldről vásárolt földgáz,
• 16%-át a villamosenergia-termelésben kulcsszerepet játszó nukleáris energia,
• 5,0%-át a nagyjából hattizedében hazai kitermelésből származó szén és széntermék,
• 4,0%-át nettó villamosenergia-import,
• 12%-át egyéb energiaforrások, döntő részben megújulók

biztosították 2022 első nyolc hónapjában.

2021 őszén a tárolói készletezés mértéke elmaradt a megelőző évekétől, miközben 2021–2022 telén, majd 2022 tavaszán a felhasználás és a nettó földgázimport közel azonos volt az egy évvel korábbival. A tavaszra kialakult rekordalacsony szintről – a nyári és őszi nagyobb volumenű betárolásnak köszönhetően – a fűtési szezon kezdetére sikerült a téli ellátást biztosító tárolói készletet felhalmozni. November 15-i adatok szerint a hazai földgáztárolók töltöttsége 5,4 milliárd köbméterre emelkedett, ami az összkapacitás 86%-a.

Magyarország villamosenergia-fogyasztása 2022 I–III. negyedévében – ötéves csúcsra érve – az előző év azonos időszakinál 0,7%-kal magasabb, 36,2 milliárd kWh volt. Az első öt hónap energiafogyasztása az előző évinél (0,9–5,3%-kal) több volt, júniustól viszont attól (1,1–4,3%-kal) elmaradt. A megújuló alapú villamosenergia-termelésen (6,5 milliárd kWh) belül a napenergia szerepe évről évre nő, az így előállított közel 4,4 milliárd kWh 1,4-szerese az egy évvel korábbinak.

A személyszállítás teljesítménye erőteljesen, az áruszállításé mérsékelten emelkedett

A nemzetgazdaság 2022. I–III. negyedévi áruszállítási teljesítménye 1,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest (a járványt megelőző, 2019. I–III. negyedévitől 5,0%-kal elmaradt). Ez az átlagos szállítási távolság növekedéséből adódott, mivel a szállított áruk tömege mérséklődött. A belföldi és a nemzetközi viszonylat teljesítménye ellentétes irányban változott: az előbbié az egy évvel korábbi magas bázishoz képest 2,9%-kal csökkent, az utóbbié 3,8%-kal nőtt a 2021. január–szeptemberihez mérten. (Belföldi relációban a teljesítmény 0,5%-kal, nemzetköziben pedig 6,9%-kal elmaradt a három évvel korábbitól.)

A szállítási módokat tekintve:

• Az áruszállítási ágazat 2021. I–III. negyedévinél nagyobb teljesítményét elsősorban a nemzetközi csővezetékes áruszállítás alacsony bázishoz mért 40%-os forgalomnövekedése okozta.
• Szintén emelkedés történt a közúti áruszállításban, ezen belül a teljes áruszállítási teljesítmény több mint négytizedét adó nemzetközi közúti árufuvarozás I–III. negyedévi forgalma 4,0%-kal emelkedett (így 3,0%-kal maradt el a három évvel korábbi, járvány előtti szinttől). Viszont az összforgalom negyedét kitevő, belföldi közúti árufuvarozásé elmaradt a magas bázishoz viszonyítva.
• A vasúti és a belvízi szállítás teljesítménye csökkent.

A szállítási ágazat teljesítményére kedvezőn hatott, hogy az egy évvel korábbi mélypontnál 36%-kal többen (a járványt megelőző 2019. I–III. negyedévinél viszont 17%-kal kevesebben) vették igénybe a helyi személyszállítást 2022 I–III. negyedévében. Ebben – súlyából adódóan – az autóbuszos közlekedés iránti igény változása játszotta a legnagyobb szerepet.

A helyközi személyszállítás 2022. I–III. negyedévi teljesítménye a helyinél is jelentősebben, 57%-kal nőtt a 2021. májusig tartó határzár miatti alacsony bázishoz képest. A 2019. I–III. negyedévitől ugyanakkor 24%-kal elmaradt, mivel a légi és az autóbuszos személyszállítás forgalma a járvány előtti szintnél továbbra is jóval alacsonyabb volt.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2022. I–III. negyedévi utasforgalmaAz adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[15] (9,1 millió fő) az egy évvel korábbinak 3,6-szerese volt, a 2019 azonos időszakinak viszont csak a háromnegyede. A havi utaslétszám az év első felében egyre jobban megközelítette a járvány előtti szintet, május óta nagyjából már a 2019 azonos időszaki nyolctizede körül mozog.

2022 I–III. negyedévében 185 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, az előző év azonos időszakinál 3,9, a három évvel korábbinál azonban 20%-kal kevesebbet. Az új autók forgalomba helyezése – főként a járműgyártást világszerte akadályozó alapanyaghiány miatt – 2021. júliustól egy évig folyamatosan csökkent éves összevetésben, és 2022. augusztus–szeptemberben is csak kissé nőtt, illetve stagnált az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest. 2022 első kilenc hónapjában 8,1%-kal kevesebb új személygépkocsi került forgalomba, mint 2021 január–szeptemberében. Részben emiatt megnőtt a kereslet a használt autók iránt, idén júniusban viszont – főként az egyre szűkülő kínálat következtében – ebben a piaci szegmensben is csökkenésnek indult a forgalomba helyezések száma, így összességében az I–III. negyedévben a használt autóknál is csak minimális mértékű (0,4%-os) növekedést regisztráltunk. (Ugyanebben az időszakban a 2019. I–III. negyedévinél 25 és 15%-kal kevesebb új, illetve használt személygépkocsi került forgalomba.) E piaci hatások is hozzájárultak ahhoz, hogy a járművek fogyasztói árai mindkét kategóriában az inflációnál nagyobb mértékben emelkedtek.

A belső égésű motorral működő autókéval szemben az elektromos autók piaca dinamikusan bővült, az egy évvel korábbi közel kétszeresét, 9,0 ezer darabot helyeztek forgalomba, ami az időszak forgalomba helyezéseinek mintegy 5%-át tette ki. Azonban a hazai személygépkocsi-állományon belül az elektromos autók aránya továbbra is 1% alatti.

Az élelmiszerárak emelkedése június óta visszafogja a kiskereskedelmi forgalom volumennövekedését

2022 III. negyedévében a kiskereskedelmi forgalom volumenének emelkedése jóval szerényebb volt az előző két negyedévben tapasztaltnál. Az árak emelkedése, valamint a nem lakáscélú hitelek rendkívüli drágulása visszafogta a fogyasztást. A kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított májusi, 10% feletti volumennövekedését júniustól kezdődően mérsékeltebb, 5% alatti havonkénti emelkedés követte.Budapest és a megyék kiskereskedelmi üzleteinek forgalmára vonatkozó adatokat a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I–III. negyedévi száma tartalmazza. ^[16]

A kiskereskedelmi forgalom I–III. negyedéves, naptárhatástól megtisztított, az előző év azonos időszakához mért 7,8%-os volumenbővülésében az egyik jelentős tényező a nem élelmiszertermékeket értékesítő kiskereskedelmi egységek forgalmának 8,7%-os volumennövekedése volt. 2021. január–szeptemberhez mérten valamennyi üzletcsoport forgalma emelkedett: a legnagyobb mértékben a használtcikk-, valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzleteké 37, illetve 28%-kal, a többi esetében 5,6–13% közötti volt a növekedés. A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem részaránya az összforgalomból január–szeptemberben 8,2%-ot tett ki. A forgalom volumene, eltérően az előző években tapasztaltaktól, alig változott (+0,5%) az előző év azonos időszakához képest.

Meghatározó mértékben hozzájárult az összvolumen emelkedéséhez az üzemanyagtöltő állomások forgalma, amely 2022. január–szeptemberben 27%-kal nőtt. A márciusi többletvásárlások következtében kiugró forgalomnövekedést a volumenbővülés lassulása követte, amiben az üzemanyagot kedvezményesen vásárlók körének szűkítése és ezáltal a „benzinturizmus” és külfölditranzit-forgalom elmaradása is szerepet játszott. Ezzel együtt is augusztus–szeptemberben az üzemanyag-forgalom volumene még mindig jelentős, 18–19%-os növekedést mutatott.

2022 I–III. negyedévében az élelmiszer- és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 0,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A forgalom 75%-át lebonyolító vegyes termékkörű üzletek által értékesített áruk volumene lényegében alig változott, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma 2,2%-kal nőtt. Az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmán már nyomon követhető volt az élelmiszerárak jelentős emelkedése, és 2022 júniusától kezdődően az értékesített volumen elmaradt (1,1–3,7%-kal) a 2021 azonos havitól.

Hazánkhoz hasonlóan, az uniós tagországok döntő többségében is nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, és háromban a növekedés meghaladta a 10%-ot. A legnagyobb mértékű emelkedést Szlovéniában (26%) regisztrálták. Ezzel egy időben Finnországban, Dániában, Belgiumban, Csehországban és Ausztriában a volumen alatta maradt az előző év azonos időszakinak. Az Európai Unióban 2022. január–szeptemberben – az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene átlagosan 2,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten.

A külföldi vendégeknek köszönhetően nőtt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a III. negyedévben

A legtöbb gazdasági területhez hasonlóan a turizmus, vendéglátás szintén számottevően hozzájárult a GDP volumennövekedéséhez. A kedvező teljesítmény hátterében részben a szálláshelyek nagyobb forgalma állt: 2022. I–III. negyedévben 8,0 millió vendég 20,7 millió éjszakát töltött a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken), a vendégéjszakában mért forgalom 58%-kal meghaladta az előző év azonos időszakáét, amelynek értékét visszavetették a Covid19-járvány miatt bevezetett intézkedések. Júliusban 2906 kereskedelmi szálláshely volt nyitva a hónap egy részében vagy egészében, 150-nel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A belföldi és a külföldi vendégek forgalma eltérően alakult a turizmus legélénkebb időszakát jelentő III. negyedévben: az előbbiek vendégéjszakáinak száma júliusban, augusztusban és szeptemberben is elmaradt az előző évitől (10, 17, illetve 13%-kal), az utóbbiaké mindhárom hónapban meghaladta azt. A vendégéjszakák száma azonban a külföldivendég-forgalom bővülésének köszönhetően összességében 15, 3,1, illetve 1,3%-kal több volt, mint 2021 azonos hónapjaiban. A belföldivendég-forgalom mérséklődésében vélhetően szerepe volt a járványügyi korlátozásoktól mentes külföldi utazások nagyobb lehetőségének, valamint a lakosság pesszimistább gazdasági várakozásainak.

A külföldi vendégek közül a Németországból érkezők töltötték a legtöbb éjszakát a szálláshelyeken a III. negyedévben, őket a Csehországból és a Lengyelországból érkezők követték, ugyanúgy, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban. A német utazók vendégéjszakái 21, a lengyeleké 66, a cseheké 28%-kal nőttek.

A vendégéjszakák száma hat turisztikai régióbanBudapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I–III. száma tartalmazza.^[17] kevesebb volt 2022 III. negyedévében, mint egy évvel korábban, háromban (a Budapest–Közép-Duna-vidékiben, a Balatoniban és a Tisza-taviban) pedig felülmúlta az előző évi értéket. A belföldivendég-forgalom mindegyik turisztikai régióban elmaradt az egy évvel korábbitól (11–18%-kal), a külföldivendég-forgalom azonban mindegyikben meghaladta azt. Utóbbi a Budapest–Közép-Duna-vidéki régióban megkétszereződött 2021 III. negyedévéhez képest.

Az év első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek 344 milliárd forintnyi bevételre tettek szert (folyó áron 83%-kal többre, mint egy évvel korábban), ennek 71%-a szállásdíjból, 22%-a vendéglátásból, 6,3%-a egyéb szolgáltatásokból származott.

A szálláshelyekkel párhuzamosan a vendéglátás teljesítménye is pozitív irányba változott. A vendéglátóhelyek forgalma 2022. I–III. negyedévben 1404 milliárd forint volt, a kiigazítás nélküli adatok alapján a forgalom volumene 28%-kal meghaladta az előző év azonos időszakáét, ezen belül a teljes forgalom kilenctizedét adó kereskedelmi vendéglátásban 30, a munkahelyiben 14%-os bővülés történt. A vendéglátóhelyek forgalma a 2019 azonos időszakitól viszont 3,0%-kal még továbbra is elmaradt.

Tartósan magas a vezetékes telefonhívások átlagos ideje

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 2022 III. negyedévében is erőteljesen, 5,4%-kal nőtt, így a terület teljesítménye továbbra is hozzájárult a GDP növekedéséhez.

A távközlési szolgáltatásból származó nettó árbevétel 256 milliárd forintot tett ki 2022 III. negyedévében, amelynek 57%-a mobil hang- és internetszolgáltatásból származott. A távközlési ágazat meghatározó szegmensében, a mobiltávközlési piacon a mobiltelefonok 2022. III. negyedév végi előfizetésszáma – a 2,1 milliónyi M2M-kártyávalM2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikáció.^[18] együtt – az egy évvel korábbinál 3,2%-kal több, 13,6 millió darab volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 6,0%-kal nőtt, a feltöltőkártyásoké 4,9%-kal tovább csökkent, utóbbiak a negyedév végén már csak a SIM-kártyák 23%-át tették ki. Ezzel párhuzamosan az egy évvel korábbinál 2,9%-kal kevesebb, 2,9 millió vezetékes fővonal volt hazánkban, a fővonalak 80%-át kitevő VoIP-hangcsatornákKábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.^[19] száma 1,3%-kal csökkent.

A mobilhálózatból indított hívások száma az előző év I. negyedéve óta tartó növekedéssel szemben 2022 III. negyedévében 2,2%-kal kevesebb lett, a vezetékes hívásoké pedig 16%-kal tovább csökkent. A járvány okozta lezárások idején a korábbinál hosszabban beszélgettünk telefonon, ám annak lecsengését követően az egy előfizetésre jutó hívások időtartama a 2021. I. negyedévi csúcshoz képest mindkét szegmensnél csökkent. 2022 III. negyedévében a mobilhívások átlagos ideje 3,3, a vezetékes telefonról indítottaké 6,0 perc volt, azonban mindkettő továbbra is lényegesen meghaladta a járványt megelőző időszak értékeit.

A járványhelyzet miatt az internethasználat még inkább a mindennapok szerves részévé vált. 2022. szeptember végén a helyhez kötött (vezetékes és vezeték nélküli) internethez kapcsolódó előfizetések száma (3,5 millió darab) 3,9%-kal több volt az egy évvel korábbinál. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, amelyek a helyhez kötött előfizetéseknek már a 38%-át tették ki 2022 III. negyedévében. Az előfizetésszámhoz hasonló ütemben, 3,9%-kal (42 milliárd forintra) nőtt a helyhez kötött internetszolgáltatás árbevétele az előző év III. negyedévéhez képest.

A helyhez kötött internet adatforgalmának éveken keresztül tartó lendületes növekedése a 2022 I. félévében tapasztalt megtorpanás után tovább folytatódott, a III. negyedévben a letöltési forgalom 8,6%-kal, a feltöltési 1,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az I. félév megtorpanása a 2021. I. félévi – a Covid19-járvány miatti – magas bázishoz köthető, mivel 2022 I. félévében már kisebb arányban dolgoztak távmunkában vagy home office keretében, mint egy évvel korábban, emellett az oktatás is jelenléti formában zajlott.

A mobil-adatelőfizetések intenzív terjedésével összhangban továbbra is nőtt a mobilhálózat adatforgalma, 2022 III. negyedévében 30%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A használatba vett lakások száma a nagyvárosokban és a községekben, a kiadott engedélyeké a fővárosban nőtt

2022 I–III. negyedévében az egy évvel korábbinál 7,7%-kal több, 13 617 lakás épült, ezen belül az egyes településtípusokat tekintveBudapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[20]

• Budapesten tizedével kevesebb,
• a megyei jogú városokban 22,
• a többi városban 7,7,
• a községekben pedig 36%-kal több.

Részben ennek következtében az új lakások átlagos alapterülete 6,7 m²-rel 93,7 m²-re nőtt, a vállalkozói lakásépítés súlya pedig 67-ről 62%-ra mérséklődött. Az új lakóépületben használatba vett lakások 46%-a volt családi ház, 42%-a többlakásos, 9,2%-a pedig lakóparki épület része.

Az anyag- és munkaerőköltség kétszámjegyű növekedési üteme csökkentette az építési kedvet, míg az újból 5%-os áfa emelte. Ezek eredője végül csak a fővárosban és az egyéb városokban nem fékezte az építési kedvet. 16%-kal, 25 984-re emelkedett az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma, ami elsősorban annak a következménye, hogy a fővárosban duplájára emelkedett a kiadott engedélyek száma. A megyei jogú városokban és a községekben stagnálás, az egyéb városokban enyhe (7,3%) csökkenés történt. Az építtetők az esetek felében éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

Élénk forgalom mellett folytatódott az áremelkedés

A 2019-ben megtorpanó, majd a Covid19-járvány miatt 2020-ban csökkenő lakáspiaci forgalom 2021-ben a járvány előtti szintet is meghaladva helyreállt, 2022 első két negyedévében pedig továbbra is az előző évihez hasonló intenzitással zajlott. Az új lakások piacát a nagyvárosok, a használtakét a kisebb települések uralták 2021-ben, és ez a tendencia 2022 első felében is folytatódott. Az eladásokon belül az új lakások aránya 2010 óta 2021-ben volt a legmagasabb (7,5%), vélhetően amiatt, hogy az új lakásokat építők az épületenergetikai előírások várható szigorítása miatt törekedtek a mielőbbi használatbavételre.

A lakáspiac összevont éves árindexe 2021-ben 17% volt. 2022 I. negyedévében a használt lakások 8,9, az újak 6,6%-kal, míg a II. negyedévben 6,3, illetve 3,3%-kal drágultak tovább. Az áremelkedés a növekvő infláció és a romló hitelezési feltételek mellett következett be.

Az eddig feldolgozott tranzakciók szerint 2022 I–II. negyedévében az új lakások átlagos négyzetméterára 804 ezer forint volt, 85 ezerrel több a 2021. évi átlagnál. Budapesten a fajlagos ár több mint 1 millió forint volt, amit már Siófok is elért. A használt lakások négyzetmétere átlagosan 380 ezer forintért kelt el.

A lakbérek több mint másfél éve tartó meredek emelkedése 2022 augusztusában lassult, majd szeptemberben megállt: az előző hónaphoz képest országosan 0,1%-os emelkedés, míg a fővárosban ugyanilyen mértékű mérséklődés történt. Az előző év azonos időszakinál 22, Budapesten 24%-kal voltak magasabbak a lakbérek. A 2020. januári csúcsot a lakbérek nominális emelkedése ugyan meghaladta, a reálemelkedésük azonban országosan 7,9, Budapesten 11%-kal alatta maradt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a pesti belső kerületekben volt a legnagyobb drágulás (27%), míg a pesti külső kerületekben csak 18%-kal emelkedtek a lakbérek egy év alatt. A lakásbérleti piac továbbra is a nagyvárosokban koncentrálódik, 2022. január–szeptemberben a hirdetések 86%-át nagyvárosokban, 59%-át Budapesten adták fel.

Az engedélyezett hiteleknek a száma és az összege is, a folyósított hiteleknek csak az összege emelkedett

2022. június 30-án a lakáshitel-állomány 4807 milliárd forint – a GDP 8,7%-a – volt, 4,8%-kal magasabb a 2021. év véginél, a 2010. évi csúcsot nominál- és reálértéken egyaránt meghaladta. A lakásvagyon piaci értékéhez viszonyított hitelállomány aránya (4,7%) azonban nem érte el a 2010. évit (9,0%). A hitelállomány bővülésében egyre nagyobb szerepe lett az újonnan folyósított hiteleknek, a törlesztési moratórium már csak mérsékelten járult hozzá. Az állomány 83%-a volt támogatás nélküli, és 17%-a államilag támogatott.

2022 I. félévében 55 ezer lakáshitelt engedélyeztek 756 milliárd forint értékben, számuk 5,1, összegük 26%-kal volt több a 2021 azonos időszakihoz képest. Átlagos összegük 2,2 millió forinttal 13,7 millió forintra nőtt. Arányeltolódás történt a támogatott hitelek javára – arányuk 28-ról 32%-ra emelkedett –, számuk 17, összegük 57%-kal nőtt. Térnyerésükhöz hozzájárult az új otthonteremtési program több eleme.Újra 5% lett az új lakások áfája, a csokkal vásárlók további áfa-visszatérési engedményekkel élhetnek, egyszerűsödtek az építésügyi előírások, az energetikai szigorításokat elhalasztották, csökkentek a közjegyzői költségek.^[21]

A 2022 első hat hónapjában 592 milliárd forint értékben folyósított 50 ezer lakáshitel értékében 4,1%-kal több, számában 15%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakához képest. Továbbra is a használt lakás vásárlásra fordított hitelek domináltak (63%), bár számuk 26, összegük 5%-kal csökkent 2021 első feléhez képest. Ugyanakkor nőtt az új lakásokhoz kapcsolódó – építési és vásárlási – hitelezés súlya (16-ról 25%-ra).

Emelkedett a csok-támogatások folyósítása: a 2016 és 2021 között realizált 969 ezer lakástranzakcióból minden ötödiknél vettek igénybe csokot és falusi csokot, az újlakás-vásárlók 34, a használtlakás-vásárlók 13%-a. 2022 első felében közel 19 ezer családi otthonteremtési támogatást folyósítottak 40 milliárd forint értékben, számuk 8,7, összegük 12%-kal lett több a 2021. I. félévinél.

2022 júniusától visszafogottabban teljesít az építőipar

Az építőipar teljesítménye is hozzájárult a GDP volumenbővüléséhez, de nem olyan számottevően, mint például az ipar vagy a szállítás, raktározás. Az állami nagyberuházások kifutása és a járvány kirobbanása miatt 2020-ban visszaeső építőipari termelés 2021 májusában újra növekedési pályára állt. A termelés volumene 2022. május végéig hónapról hónapra meghaladta az előző év azonos időszakit, majd a júniusi és augusztusi megtorpanás után szeptemberben az építőipar teljesítménye 1,6%-kal emelkedett.

Az I–III. negyedévi termelés (4 616 milliárd forint) volumenében 4,8%-kalBudapest és a megyék építőipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[22] felülmúlta az előző év azonos időszakit, köszönhetően az építőipari termelési érték csaknem kétharmadát adó épületépítés 7,1, és az egyéb építmények építése 2,0%-os volumennövekedésének. Az épületépítések esetében az emelkedésben szerepet játszottak a háztartások bővülő lakásberuházásai.

Az építőipari vállalkozások szerződéseinek alakulásában többek között a pesszimista gazdasági várakozások és az építő alapanyagok jelentős drágulása is éreztette hatását. Az új szerződések volumene júniustól minden hónapban jóval elmaradt az egy évvel korábbitól. Az első kilenc hónap folyamán 3544 milliárd forint értékű új megállapodást írtak alá, összehasonlító áron 5,0%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül:

• az épületek építésére irányulóké 5,0%-kal emelkedett (a féléven belül januárban, februárban és áprilisban az alacsonyabb bázis miatt jelentősebb volt a bővülés, júniusban, júliusban és augusztusban viszont jelentős visszaesés következett be az új szerződések volumenében);
• az egyéb építményekre vonatkozó megállapodások volumene viszont 16%-kal visszaesett a szeptember végéig megkötött szerződések esetében az egy évvel korábbihoz képest.

A rövidtávú kilátások kedvezőtlenebbé váltak: a szeptember végi 2728 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 8,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenést elsősorban az épületek építésére vonatkozó szerződések állományának 15%-os visszaesése okozta, de az egyéb építmények kivitelezésére vonatkozó megállapodásoké is csökkent (3,6%-kal). Az előbbi jelentős csökkenést az egy évvel korábbi magas bázis, valamint az építőalapanyag-iparban is tapasztalható jelentős áremelkedés magyarázza.

Az aszály visszavetette a kalászos gabonák hozamát

A mezőgazdasági számlarendszer első előzetes adatai szerint 2022-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 19%-kal csökkent. (A gazdasági területek közül egyedüliként a mezőgazdaság fogta vissza a nemzetgazdaság teljesítménynövekedését.) Mivel az árak 42%-kal emelkedtek, így a kibocsátási érték összességében 15%-kal nőtt 2021-hez képest, és megközelítette a 4 ezer milliárd forintot. A növénytermesztés volumene az aszály következtében 28, az állattenyésztésé – részben az emelkedő takarmányköltségek miatt – 6,1%-kal esett vissza, a szolgáltatásoké 1,0%-kal nagyobb lett. A gyümölcsfélék és az egyéb növényi termékek termelési volumene nem változott, a többi főbb mezőgazdasági termékcsoporté csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A kedvezőtlen nyári időjárás visszavetette a kalászos gabonák fejlődését és a magképződést, a terméseredmény az elmúlt 10 évben nem volt ilyen alacsony. 2022-ben az előző évinél 6,4%-kal nagyobb szántóterületen, közel 1,4 millió hektáron termesztettek kalászos növényeket.A megyék kalászos gabonák termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I‒III. negyedévi száma tartalmazza.^[23] A nyári betakarítású gabonák területének héttizedét búza, 24%-át árpa, 3,7%-át tritikálé, 1,4%-át rozs, 1,2%-át zab foglalta el. A hőség és különösen a keleti országrészt sújtó szárazság miatt a begyűjtött mag mennyisége (6,0 millió tonna) ötödével elmaradt az egy évvel korábbitól.

A főbb kalászos növényeket tekintve:

• A kalászosok együttes termésének héttizedét adó búza szántóföldi kiterjedése bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ennek ellenére 1990 óta csak négy alkalommal termesztették a 2022. évinél kisebb területen. A legfontosabb kenyérgabonából 4,2 millió tonna termett, ezt megelőzően 2012-ben arattak belőle kevesebbet. A búza termésátlaga legutóbb 2012-ben volt a 2022. évinél alacsonyabb.
• Hiába nőtt közel egyötödével az árpa vetésterülete az egy évvel korábbihoz képest, termése egytizedével kevesebb lett, így a termésátlaga negyedével csökkent. Az árpatermés 95%-át adó őszi árpa 4,8 tonnás hektáronkénti hozama 13%-kal nagyobb volt a tavaszi árpáénál, utóbbi fejlődését ugyanis kifejezetten hátráltatta a vegetációs időszak csapadékszegény időjárása.
• A tritikálé kiterjedése 2016-tól csökken, és az ezredforduló óta még egyszer sem arattak ennyire keveset belőle.
• A rozs és a zab szántóföldi kiterjedése 2022-ben tovább zsugorodott, és mindkét növényből 1990 óta nem takarítottak be ilyen keveset. A rozs hektáronkénti hozama utoljára 2015-ben, a zabé 2010-ben volt a 2022. évinél alacsonyabb.

Milyen irányba változtak a társadalmi folyamatok?

A halálozások idei alakulása a járvány előtti évek átlagát követi

2022 I–III. negyedévében 66,2 ezer gyermek született, 4,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az éven belül a születések száma hullámzóan alakult: részben a koronavírus elleni védőoltás esetlegesen várt mellékhatásai, illetve a járványhelyzet kockázatai miatt a párok egy része későbbre halaszthatta a gyermekvállalást, így az január–áprilisban 11, augusztus–szeptemberben 6,4%-kal elmaradt a 2021 azonos időszakitól, miközben május–júliusban 4,1%-kal meghaladta azt.

A halálozások száma a 2021 azonos időszaki, magas bázishoz mérten 2022 I–III. negyedévében jelentősen csökkent. Az előzetes adatok szerint 101,1 ezren haltak meg, 9,3%-kal, 10,4 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A járvány előtti utolsó öt év, 2015–2019. január–szeptemberi átlagához viszonyítva ugyanakkor 3,6%-kal magasabb volt a halálozás.

Mivel a halálozások száma jelentősen visszaesett, a születéseké ugyanakkor ennél mérsékeltebben csökkent, a természetes fogyás üteme lassult: a 2021. I–III. negyedévihez képest 17%-kal (7,2 ezer fővel) 34,9 ezer főre mérséklődött.

A házasodási kedv is visszafogottabb volt. 2022 első kilenc hónapjában 53,3 ezer pár kötött házasságot, ez az egy évvel korábbi magas bázisnál 8,9%-kal, 5,2 ezerrel kevesebb, viszont 1989 óta a harmadik legtöbb.

Folytatódott a foglalkoztatás bővülése mellett a munkanélküliség mérséklődése

2022 III. negyedévében a gazdaság növekedését a munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulása kísérte, mivel a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan csökkent a munkanélküliség. A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, vagy aki gyermekgondozási távollét – amelynek idejére pénzbeli juttatásban részesül – előtt dolgozott, és visszatérhet korábbi munkahelyére, miközben munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, c) ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni.^[24], Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[25]

2022 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma elérte a 4 millió 712 ezer főt, ami 49 ezer fővel (1,0%-kal) felülmúlta az egy évvel korábbit. A foglalkoztatottak 15–64 éves korcsoportjába 4 millió 601 ezren tartoztak, 40 ezer fővel (0,9%-kal) többen, mint 2021 III. negyedévében. A létszámbővülés forrása a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának 46 ezer, valamint a külföldön dolgozók 11 ezer fős növekedése volt, miközben a közfoglalkoztatottak száma 16 ezer fővel visszaesett. A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 74,6%-ot ért el, ami egy év alatt 1,0 százalékpontos emelkedést jelentett, és összevetve a megelőző évek III. negyedéveivel, rekordmagas értéknek számít.

A Covid19-járvány hatására megváltozó munkaerőpiaci környezetben felértékelődött a távmunka és az otthoni munkavégzés lehetősége. Az ilyen formában dolgozó 15–64 éves foglalkoztatottak aránya, a negyedéves adatokat tekintve, többszörösére nőtt a pandémiát megelőző, 2019-ben tapasztalt 2% körüli értékeknek. A mutató 2020. április–júniusban érte el 15,2%-os csúcspontját, amit a járvány hullámainak aktuális fázisaiban csökkenés és növekedés egyaránt követett, végül 7–8% körüli szinten stabilizálódott 2021 IV. negyedéve óta.

A nemzetgazdaság szektorai közül az építőiparban foglalkoztatottak száma 2013 óta gyarapodott, a 2022 I. és II. negyedévét jellemző megtorpanás után a III. negyedévben ismét bővült a létszám. Az agráriumban és – a termelésnövekedés ellenére – az iparban lényegében ugyanannyian dolgoztak, mint 2021 III. negyedévében. A szolgáltatások területén jelentősebb létszámnövekedés történt, ám ezen belül ellentétesen alakultak a folyamatok: míg a piaci és egyéb szolgáltatások területén dolgozók száma érdemben bővült, addig a közszolgáltatásokban foglalkoztatottaké mérséklődött.

2022 III. negyedévében a 15–64 éves munkanélküliek átlagos száma 176 ezer főt tett ki, 11 ezer fővel (6,1%-kal) kevesebbet, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliségi ráta 3,7%-os értéke éves összehasonlításban 0,3 százalékponttal lett alacsonyabb. (Ebben az időszakban az inaktívak száma 61 ezer fővel, 1 millió 388 ezer főre esett vissza.) A 15–64 éves nők munkanélküliségi rátáját erőteljesebb csökkenés jellemezte, mint a férfiakét (0,5 és 0,1 százalékpont), egyúttal a szintje is a nők körében volt alacsonyabb: 3,6 és 3,8%-ot ért el. A 15–24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 3,7 százalékponttal, 10,8%-ra csökkent az előző év III. negyedévihez képest, a 25–54 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2%-ot tett ki, míg az 55–64 évesek 3,1%-os mutatója, 0,3 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit.

A tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya lényegében megegyezett a 2021. III. negyedévi mutatóval: 34,1%-ot tett ki, miközben az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza 8,8 hónapról 9,3 hónapra nőtt.

A hazai munkaerőpiaci folyamatok III. negyedévi alakulását meghatározta, hogy miközben bővült a foglalkoztatás és mérséklődött a munkanélküliség, valamint a 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása magas szinten stabilizálódott, addig a gazdaság pótlólagos munkaerő-kereslete nőtt: a 274 ezer főt számláló potenciális munkaerő-tartalék 41 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól, az üres álláshelyek száma (89 ezer darab) pedig a járvány előtti értékeket is jelentősen felülmúlta.

Jelentős mértékben nőttek a keresetek

2022 január–szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szinten A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.^[26] átlagosan bruttó 503 600 forintot kerestek, 17,5%-kal többet az egy évvel korábbinál. Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[27] Az átlagkereset számottevő mértékű emelkedésének hátterében elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése (ún. fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, továbbá a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése húzódik meg. A bruttó kereset mediánértéke 396 200 forint volt, ez 15,0%-os növekedést jelent az előző év január–szeptemberihez képest. (A kedvezményeket, valamint az adó- és járulékmentességeket is figyelembe véve a nettó átlagkereset az egy évvel korábbihoz képest 18,2%-kal 347 000 forintra, a mediánérték 16,7%-kal 274 900 forintra emelkedett.) A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélküli) bruttó átlagkereset 462 400 forintra becsülhető, ami 15,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a férfiaknál 551 700, a nőknél 456 900 forint volt, ez egy év alatt 18,1 és 16,5%-kal nőtt.

Bár 2022 első kilenc hónapjában a fogyasztói árak 11,8%-os növekedése mellett a keresetek vásárlóereje összességében – az egy évvel korábbinál (3,9%) nagyobb mértékben – 5,1%-kal gyarapodott, szeptemberben a fokozódó infláció következtében már csökkenésbe fordult.

A vállalkozásoknál alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 505 800 forint volt, 14,7%-kal több az egy évvel korábbinál, a költségvetésben pedig ugyanezen időszak alatt 23,1%-kal, 496 100 forintra emelkedett a bruttó átlagbér összege. Az utóbbi szektorban bekövetkezett jelentős mértékű növekedés – ami elsősorban a közigazgatás, védelem területét érintette – a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatás (ún. fegyverpénz) februári kifizetése, illetve az egyes előmeneteli rendszerekben a részben már előre ütemezett béremelések hatása. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 507 200 forintos bruttó átlagkeresete 29,6%-kal haladta meg a 2021. január–szeptemberit. Ennek a szektornak a jelentős keresetnövekedéséhez leginkább az járult hozzá, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény fenntartója megváltozott, és a költségvetési szektorból ide kerültek át, aminek következtében az év első felében még jelentős bázishatás érvényesült.

2022 január–szeptemberében a nemzetgazdasági ágak kereseti rangsorát tekintve két területen kiemelkedő a bruttó átlagbér: a pénzügyi szolgáltatásban munkát vállalók keresete 839 600, míg az információ, kommunikáció területen dolgozóké 821 700 forint volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb a havi bruttó átlagkereset összege a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (315 700 forint). Mindegyik nemzetgazdasági ágban nőtt a bruttó átlagbér az előző év január–szeptemberihez képest, a legnagyobb mértékben, 31,9%-kal a közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ágban (az ún. fegyverpénz februári kifizetésének hatására), ezenkívül még az egészségügy, szociális ellátás (25,6%), valamint az egyéb szolgáltatás Egyéb szolgáltatás: az érdekképviselet; a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása; illetve az egyéb személyi szolgáltatás (pl. vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás, temetkezés vagy a fizikai közérzetet javító szolgáltatás).^[28](23,8%) területén tapasztalt növekedés haladta meg jelentősebben a nemzetgazdaság 17,5%-os átlagát. A legalacsonyabb, 6,0%-os béremelkedés az energiaipart jellemezte.

A forgalom erőteljesebben növekedett, mint a balesetek száma

2022 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest 8,3%-kal megnövekedett forgalomban 4,3%-kal emelkedett a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma. A hazai utakon történt 11 103 baleset az előző két évinél magasabb volt, de 9,8%-kal alacsonyabb az utolsó járványmentes év (2019) azonos időszaki szintjénél. A balesetek 3,1%-a végződött halálos, 29%-a súlyos és 68%-a könnyű sérüléssel. A halálos balesetek száma kismértékben (−0,3%) csökkent.

A balesetszámnál nagyobb mértékben, 6,0%-kal emelkedett a sérültek száma (15 145). Közel negyedük súlyos, 72%-uk könnyű sérülést szenvedett, és 394-en vesztették életüket. A balesetekben 1091 gyermek sérült meg, 6-an közülük halálosan.

A balesetek döntő többsége (94%) járművezetők hibájából következett be. A sebesség nem megfelelő megválasztása (29%) és az elsőbbség meg nem adása (25%) volt a balesetek leggyakoribb oka. Az alkohol a balesetek 8,3%-ában játszott szerepet, és ezek során 1156-an sérültek meg. A 918 ittasan okozott baleset 1,8%-kal volt több az előző év azonos időszakinál.

Lakott területen kívül történt a balesetek 34%-a, autópályán pedig a 4,0%-uk. Az autópályákon az előző év azonos időszakinál 27%-kal több (2022-ben 445, 2021-ben 351) baleset történt, a halálosan végződők száma (24) 3-mal nőtt.

[1]:↑ Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

[2]:↑ Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

[3]:↑ Forrás: Eurostat.

[4]:↑ Budapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[5]:↑ Forrás: Inflációs jelentés, 2022. szeptember. Magyar Nemzeti Bank.

[6]:↑ A HICP a hazai módszertan szerint számított fogyasztóiár-indextől eltérően – az uniós előírásoknak megfelelően – a külföldiek magyarországi fogyasztását is figyelembe veszi. Így a szokásosnál (jellemzően 0,1‒0,2 százalékpont) nagyobb különbséget okozott az, hogy 2022. május 27-től a magyar forgalmi engedéllyel nem rendelkező személygépjárművekbe már nem hatósági, hanem csak piaci áron lehetett tankolni.

[7]:↑ 2022. július 30-tól csak a természetes személyek által üzemeltetett magyar rendszámú és forgalmi engedélyű gépjárművekbe, a taxikba, illetve a mezőgazdasági gépekbe lehet kedvezményes áron tankolni.

[8]:↑ Forrás: investing.com: Dutch TTF Natural Gas Futures.Letöltés dátuma: 2022. november 28.

[9]:↑ Forrás: hupx/historikus-adatok., Letöltés dátuma: 2022. november 28.

[10]:↑ A 6/2022. (I. 14.) kormányrendelet szerint a kristálycukor (fehér cukor), a búzafinomliszt (BL 55), a finomított napraforgó-étolaj, a 2,8%-os UHT-tehéntej, a házisertés-comb, valamint a csirkemell, a csirke far-hát bruttó kiskereskedelmi ára nem lehet magasabb 2022. február 1-jétől, mint a 2021. október 15-én alkalmazott ár. A 451/2022. (XI. 9.) kormányrendelet 2022. november 10-től a friss tojással és az étkezési burgonyával (az újburgonya kivételével) bővítette a hatósági áras élelmiszerek körét, utóbbiak ára pedig nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30-án alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál.

[11]:↑ Az EBS- (European Business Statistics, 2152/2019) rendelet 2021. évi hatályba lépése óta az abban előírt, megfigyelt szolgáltatási területek kibocsátásiár-indexeit 2016-ig visszamenőleg publikáljuk. Az adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

[12]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a megyék ipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[13]:↑ Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.

[14]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[15]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[16]:↑ Budapest és a megyék kiskereskedelmi üzleteinek forgalmára vonatkozó adatokat a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[17]:↑ Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I–III. száma tartalmazza.

[18]:↑ M2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított, eszközök közötti kommunikáció.

[19]:↑ Kábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

[20]:↑ Budapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[21]:↑ Újra 5% lett az új lakások áfája, a csokkal vásárlók további áfa-visszatérési engedményekkel élhetnek, egyszerűsödtek az építésügyi előírások, az energetikai szigorításokat elhalasztották, csökkentek a közjegyzői költségek.

[22]:↑ Budapest és a megyék építőipari termelésre vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[23]:↑ A megyék kalászos gabonák termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2022. I‒III. negyedévi száma tartalmazza.

[24]:↑ A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, vagy aki gyermekgondozási távollét – amelynek idejére pénzbeli juttatásban részesül – előtt dolgozott, és visszatérhet korábbi munkahelyére, miközben munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, c) ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni.

[25]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[26]:↑ A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

[27]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2022. III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[28]:↑ Egyéb szolgáltatás: az érdekképviselet; a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása; illetve az egyéb személyi szolgáltatás (pl. vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás, temetkezés vagy a fizikai közérzetet javító szolgáltatás).

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu