Tartalom

• Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?
• Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?
• Milyen irányban változtak a társadalmi folyamatok?

A hazai gazdaság teljesítménye 2025 I. félévében stagnált, a kiigazítás nélküli, nyers adat szerint a GDP volumene ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. Magyarországon a gazdasági folyamatokat a 2024. évihez hasonlóan 2025 I. félévében is kettősség jellemezte. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor összességében növekvő teljesítménye, valamint – a felhasználási oldalról – a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont kioltotta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitásból adódóan a bruttó felhalmozás csökkenése és a termék-külkereskedelmi egyenleg romlása. Folytatódott a háztartások tényleges fogyasztásának bővülése, amely 2025 I. félévében 3,4%-kal nagyobb volumenű volt, mint az előző év azonos időszakában. Az I. félévi 4,8%-os fogyasztóiár-emelkedést elsősorban a szolgáltatások és az élelmiszerek hajtották, utóbbiak árváltozásában mérséklő hatással bírt a március közepétől bevezetett kiskereskedelmiárrés-szabályozás. Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, a turisztikai szálláshelyeken pedig mind a belföldiek, mind a külföldiek vendégéjszakáinak száma nőtt. Ugyanakkor a kedvezőtlen gazdasági környezet visszavetette az áruszállítás teljesítményét, miközben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér személyforgalma jelentős mértékben nőtt. A munkaerőpiacon a foglalkoztatottak átlagos száma és aránya, valamint a munkanélküliségi ráta – a II. negyedévi értékeket tekintve – stagnált. Az élveszületések száma – a termékenység szintjének és a szülőképes korú nők létszámának csökkenése mellett – elmaradt az egy évvel korábbitól. A kevesebb születés mellett többen haltak meg, mint 2024 I. félévében, így a népesség természetes fogyása gyorsult.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

Stagnált a magyar gazdaság

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I. negyedévében stagnált, a kiigazítás nélküli, nyers adat szerint a GDP volumene ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában.

A nemzetközi összehasonlításokhoz is használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint Magyarországon 0,1%-kal mérséklődött, az Európai Unió egészében 1,6%-kal nőtt a GDP volumene az egy évvel korábbihoz képest. Hazánk mellett még Luxemburgban csökkent, továbbá Ausztriában stagnált a gazdasági teljesítmény, a többi tagállamban nőtt. Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 0,2%-os bővülés történt. Az unión belül a legnagyobb (18%-os) növekedés Írországban következett be, ahol az oda bejelentett multinacionális nagyvállalatok olykor kiugró GDP-változásokat okoznak. (Az ír gazdaság teljesítményét jobban tükröző, a GDP-t torzító tranzakciókat kiszűrő, úgynevezett Modified Final Domestic Demand mutató szerint Írország gazdasága 3,9%-kal bővült.¹) A visegrádi országok közül Lengyelországban 3,4, Csehországban 2,5, Szlovákiában 0,8%-kal nőtt a GDP volumene.

Dinamikusan bővülő fogyasztás, tartósan csökkenő beruházások

Magyarországon a gazdasági folyamatokat a 2024. évihez hasonlóan 2025 I. félévében is kettősség jellemezte. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor összességében növekvő teljesítménye, valamint – a felhasználási oldalról – a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont kioltotta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitásból adódóan a bruttó felhalmozás csökkenése és a termék-külkereskedelmi egyenleg romlása. Az építőipar teljesítménye az I. negyedévben még elmaradt az előző év azonos időszakitól, a II. negyedévben viszont már meghaladta azt, így összességében nem befolyásolta érdemben a GDP I. félévi volumenváltozását.

A fogyasztáson belül folytatódott a háztartások tényleges fogyasztásának bővülése, a dinamikus emelkedés az elmúlt 10 évben csak kétszer tört meg: először a koronavírus-járvánnyal összefüggő lezárások, korlátozások idején, majd a 2023-ban tetőző nagy inflációs hullám keresletszűkítő és reálbércsökkentő hatása miatt. A háztartások tényleges fogyasztása 2025 I. félévében 3,4%-kal nagyobb volumenű volt, mint az előző év azonos időszakában. A tényleges fogyasztás összetevői közül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5%-kal emelkedett, a kisebb súlyú tételek közül a nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene nőtt, a kormányzattól származóké viszont elmaradt az egy évvel korábbitól. A közösségi fogyasztás felülmúlta a 2024. I. félévi, alacsony bázist. Így a végső fogyasztás – aminek 84%-át a háztartási, 16%-át a közösségi fogyasztás adta – összességben 4,2%-kal nagyobb lett.

Míg a fogyasztás (a rendelkezésre álló adatok alapján) Magyarországon bővült az unión belül a leginkább, addig a – tagállamok felében növekvő – bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene nálunk esett vissza a legnagyobb mértékben, az előző év azonos időszakához képest 8,3%-kal. A termék-külkereskedelmi egyenleg romlása mellett ez okozta, hogy a legtöbb tagországgal ellentétben hazánkban nem nőtt a gazdaság teljesítménye. (A termék-külkeresekedelem alakulását nagyban befolyásolta az exportorientált ipari termelés csökkenése.)

A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulását megalapozó beruházások volumene 2025 I. félévében 9,9%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A csökkenés 2022 IV. negyedéve óta tart. A visszaesésben továbbra is nagy szerepet játszik az uniós források részleges kiesése, a részben ezzel is összefüggő állami megrendelések elmaradása, a piaci bizonytalanságok, valamint a magas bázist adó nagyberuházások fokozatos kifutása, lezárulása. A beruházásokon belül:

• A nemzetgazdasági beruházások 57%-át adó 50 fő feletti vállalkozások fejlesztéseinek volumene 10, a költségvetési szerveké 15%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
• Az építési beruházások volumene 9,2, a gép- és berendezésberuházásoké 11%-kal csökkent.
• A beruházások 31%-a a feldolgozóiparban valósult meg, ahol 17%-kal elmaradt az invesztíciók volumene az egy évvel korábbitól. A második legnagyobb (21%-os) súlyú terület, az ingatlanügyletek fejlesztései a II. negyedévben bekövetkezett visszaesés miatt az I. félévben összességében 8,7%-kal csökkentek. Ennek a két nemzetgazdasági ágnak volt a legnagyobb szerepe a nemzetgazdasági beruházások visszaesésében.
• A – főként az állami infrastrukturális fejlesztésektől és a logisztikai cégek járműbeszerzéseitől függő – szállítás és raktározásban a II. negyedévben dinamizálódó beruházási aktivitásnak köszönhetően 16%-kal nőtt a fejlesztések volumene. Emellett az energiaipar és az adminisztratív szolgáltatások beruházásainak emelkedése mérsékelte leginkább a nemzetgazdasági szintű csökkenés mértékét.

Növekvő külpiaci termékforgalom

A külkereskedelemi forgalom egyenlege negatívan befolyásolta a gazdasági teljesítményt. A külkereskedelmi forgalomban keletkezett – a nemzeti számlák módszertana szerinti – 2420 milliárd forintos aktívum 351 milliárd forintos mérséklődést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A 2025. I. félévi exporttöbblet 80%-a szolgáltatás-külkereskedelemből származott, szemben az előző év azonos időszakára jellemző 64%-kal. Külkereskedelmi forgalmunk 81%-át a termék-, 19%-át a szolgáltatás-külkereskedelem jelentette 2025 I. félévében.

A nemzeti számlákétól eltérő külkereskedelmi statisztika alapján 2025 I. félévében a termékexport euróban számított értéke (74,4 milliárd euró) 1,7, az importé (67,6 milliárd euró) 0,6%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az így keletkezett 6,9 milliárd eurós aktívum 833 millió eurós javulást jelent a 2024. I. félévihez mérten. A pozitív egyenleg továbbra is a gépek és szállítóeszközök jelentős (10,9 milliárd eurós) exporttöbbletének köszönhető, de az élelmiszerek, italok, dohány (1,1 milliárd euró) és a nyersanyagok (0,5 milliárd euró) egyenlege is pozitív volt.

Az árubehozatal volumene 1,1, a kivitel 1,2%-kal bővült a 2024. I. félévihez mérten. A kivitel emelkedését az energiahordozók exportjának 55, illetve a gépek és szállítóeszközök 1,4%-os volumennövekedése okozta. A behozatal volumenében bekövetkezett bővülés szintén főleg az energiahordozók (20,5%) és a gépek és szállítóeszközök (0,9%) volumennövekedésének köszönhető.

Termékimportunk volumene az Európai Unió tagállamaiból 1,1, az unión kívüli országokból 0,3%-kal nőtt. Az unió felé 0,2%-kal csökkent, az unión kívüli országok irányba 6,5%-kal növekedett az export volumene.

Termék-külkereskedelmi forgalmunk közel háromnegyedét az EU tagállamaival bonyolítottuk le, az ebből származó forgalom egyenlege 7,9 milliárd euró exporttöbbletet mutatott, miközben az unión kívüli országokkal szemben 1,0 milliárd eurós passzívum alakult ki. Az uniós országok vonatkozásában romlott, az unión kívüli országok tekintetében javult az egyenleg a 2024. I. félévihez mérten.

A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export értéke 16,8 milliárd, az importé 11,5 milliárd euró volt, az egy évvel korábbinál előbbi 0,5, utóbbi 3,0%-kal volt kisebb. Az így kialakult 5,3 milliárd eurós aktívum 5,6%-os egyenlegjavulást jelent a 2024. I. félévihez képest.

A szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg az Európai Unió többi tagállamával az egy évvel korábbinál 6,2%-kal nagyobb, 2,4 milliárd euró aktívumot mutatott 2025 I. félévében, míg az EU-n kívüliekkel szemben 5,1%-kal több, 2,9 milliárd euró aktívum realizálódott.

Az év elején felpörgő infláció a II. negyedévben már kisebb volt

2025 első két hónapjában fokozódott a magyar gazdaságban az inflációs nyomás, majd márciustól valamelyest enyhült, amiben a március közepétől bevezetett kiskereskedelmiárrés-szabályozás is szerepet játszott. A fogyasztói árak az év első hat hónapjában átlagosan 4,8%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint 4,9%-kal, az uniós átlag (2,5%) csaknem kétszeresével nőttek Magyarországon a fogyasztói árak. Ez az Európai Unióban – Romániát követően – a második legnagyobb áremelkedésnek számított. Térségünk inflációja továbbra is magasabb volt az uniós átlagnál: a szomszédos tagállamok és a visegrádi országok közül csak Szlovéniában emelkedtek annál kisebb ütemben a fogyasztói árak.

Magyarországon a fogyasztói árak 2025. I. félévi alakulásának egyik meghatározó tényezője volt, hogy az I. negyedévben megugrott az élelmiszer-infláció, amely a II. negyedévben már nem gyorsult tovább, de a 2024. évi átlagnál továbbra is nagyobb mértékű maradt. 2025 I. félévében az élelmiszerek fogyasztói ára átlagosan 6,3%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A termékkörön belül a liszt drágult a leginkább, 34%-kal, miután 2024 júliusában a korábbi hatósági árszabályozás kivezetése jelentős áremelkedést okozott, ami 2025 I. félévében (az alacsonyabb bázisok kifutásáig) magasan tartotta az árindexet. A liszt mellett a(z előző év közepéig szintén szabályozott árú) tojás és az étolaj ára is jelentősen, 26, illetve 25%-kal nőtt, a csokoládé, kakaó, a bolti kávé, a gyümölcs-, zöldséglé és a tej 14–18%-kal drágult. Az egyes élelmiszerek árváltozására a világpiaci folyamatok is hatással voltak. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének globális adatai szerint a növényi olajok 23, a tej és tejtermékek 21%-kal kerültek többe 2025 I. félévében az előző év azonos időszakához képest. A tojás ára (az Eurostat adatai szerint) hazánkon kívül a másik három visegrádi országban is kiugróan emelkedett. A gyorsuló élelmiszer-infláció miatt a kormány március közepétől több élelmiszer-kategóriára árszabályozást vezetett be, amelynek értelmében a jogszabályban felsorolt termékkörök (köztük az év elején kiugróan dráguló élelmiszerek) esetében a kiskereskedelmi árrés nem haladhatja meg a 10%-ot. Ennek jelentős szerepe volt abban, hogy az I. negyedévi 6,7%-ról a II. negyedévben 5,8%-ra lassult az élelmiszer-infláció.

A szolgáltatások áremelkedése viszonylag magas szinten maradt a 2022–2023. évi nagy infláció lecsillapodását követően is, aminek az a magyarázata, hogy ezek átárazása jellemzően múltbeli folyamatok hatására (gyakran az előző évi fogyasztóiár-indexet követve), időbeli csúszással történik. A szolgáltatásinfláció 2025 elején megugrott, márciustól azonban fokozatosan lassult. Az I. félévben összességében 7,3%-kal többet kellett fizetni a szolgáltatásokért, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagot meghaladó mértékben dráguló szolgáltatáscsoportok közül a telekommunikációs (tv-előfizetés, telefon-, internet-) díjak áremelkedése márciustól számottevően mérséklődött, miután a korábbi visszatekintő átárazások hatása kifutott, a szolgáltatók pedig az önkéntes árkorlátozást vállalva lényegében lemondtak az idei évre tervezett áremelésekről. A lakbér, egyes javítási és karbantartási szolgáltatások, a mozi-, színház-, sport- és múzeumi belépők, a testápolási, egészségügyi szolgáltatások inflációja ugyanakkor a II. negyedévben is magas szinten maradt.

A háztartási energia fogyasztói ára – a II. negyedévben bekövetkezett drágulás miatt – 2025 I. félévében 2,5%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. A vezetékes gázért 5,5, a palackos gázért 8,5, az elektromos energiáért 0,9%-kal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, a távfűtés ára pedig továbbra sem változott.

A szeszes italok, dohányáruk 5,9%-kal drágultak, a ruházkodási, valamint a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ennél kisebb mértékű, mindkét termékcsoportban 1,9%-os volt. Az egyéb cikkek, járműüzemanyagok termékcsoportban a fogyasztói árak átlagosan 1,5%-kal nőttek, ezen belül a járműüzemanyagok összességében ugyanannyiba kerültek, mint 2024 I. félévében. Január második felében megállt a benzin és a gázolaj drágulása, és a következő hónapokban egyre olcsóbban lehetett tankolni a hazai töltőállomásokon. Ez a tendencia a félév végén, júniusban torpant meg. A folyamat elsősorban azt tükrözi, hogy az Európában irányadó brent típusú kőolaj havi átlagára január és május között folyamatosan, összességében 19%-kal csökkent, majd júniusban 11%-kal emelkedett, miközben a forint februártól a félév végéig számottevően erősödött az amerikai dollárral szemben.

A mezőgazdaság és az ipar termelői árai is jelentősen nőttek

A 2025. I. félévi inflációs folyamatokra hatással volt, hogy a termelői árak mind az iparban, mind a mezőgazdaságban számottevően, 7,4, illetve 18%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelemben pedig a termékimport 3,3%-kal drágult. Az építőipar termelői árai 5,6%-kal nőttek.

A mezőgazdasági termelői árak jelentős növekedését a gabonafélék, az ipari (ezen belül elsősorban az olajos) növények, a gyümölcsök és az állati termékek drágulása okozta, ugyanakkor a zöldségek, a burgonya és az élő állatok termelői ára csökkent. A mezőgazdasági ráfordítási árak a termelői áraknál jóval kisebb mértékben, 6,0%-kal emelkedtek, így a termelői és a ráfordítási árak hányadosaként számított agrárolló 112%-os értéke azt jelzi, hogy a cserearányok a gazdálkodók számára kedvezőbbé váltak. A ráfordítások közül a műtrágya és a takarmány drágult leginkább, az egy évvel korábbihoz képest 13, illetve 10%-kal.

Az ipari termelői árak (éves összevetésben) 2023. augusztustól 2024. májusig csökkentek, majd visszatértek az emelkedő pályára. Az áremelkedés mértéke 2024 novemberétől megugrott, jórészt amiatt, hogy az energiahordozókat drágábban lehetett külföldre értékesíteni. 2025 I. félévében az ipari termelői árak 7,4%-kal magasabbak voltak az előző év azonos időszakinál. A belföldi értékesítés 4,5, az export 8,8%-kal drágult. A kivitelen belül az egyébként kis súlyú energiaipari export árai 24%-kal nőttek. Az élelmiszer-infláció alakulását nagyban befolyásolta, hogy az élelmiszeripar belföldre értékesített termékei átlagosan 6,7%-kal többe kerültek, mint egy évvel korábban, ez a feldolgozóiparon belül az egyik legnagyobb drágulásnak számított.

A külkereskedelmi termékforgalomban a cserearány javult, annak következtében, hogy a kiviteli árak átlagosan 4,2, a behozatali árak ennél kisebb mértékben, 3,3%-kal emelkedtek.

A fogyasztói árakat kevéssé befolyásoló, de a lakosság beruházási döntéseiben szerepet játszó építőipari termelői árak 2025 I. félévében 5,6%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Ehhez mindhárom építőipari ágazat hozzájárult: az épületek építése 4,3, az egyéb építmények építése 5,8, a speciális szaképítés 6,2%-kal drágult.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A magyar gazdaság 2025. I. félévi teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások összességében növekvő teljesítménye, ennek hatását ugyanakkor kioltotta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése. Az építőipar teljesítménye az I. negyedévben még csökkent, a II. negyedévben viszont élénkült, így az I. félévben összességében érdemben nem befolyásolta a GDP volumenváltozását. A szolgáltatásokon belül a nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok többsége bővült.

Visszafogott kereslet mellett csökkent az ipari termelés volumene

2025 I. félévében az ipari termelés² volumene 3,9%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés tendenciáját tekintve 2023 eleje óta folyamatos. A naptárhatás kiszűrésével hazánkban 4,3, az ipari termelés volumenét tekintve az uniós tagországok között legjelentősebb súlyt képviselő Németországban ennél kisebb mértékben, 2,1%-kal mérséklődött, míg az Európai Unióban 1,0%-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest.

Az ipari értékesítés 64%-át adó export volumene 1,6, a belföldi eladásoké 3,4%-kal csökkent. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelési érték meghatározó részét (96%-át) adó feldolgozóipar kibocsátása 4,1, a csekély súlyú bányászaté 1,5%-kal elmaradt a 2024. I. félévitől, míg az energiaiparé 3,6%-kal meghaladta azt.

A feldolgozóiparon belül az alágak többségében csökkent a kibocsátás, amit a termelésben jelentős súlyt képviselő elektronikai ipar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar volumennövekedése mérsékelt.

A feldolgozóipar alakulását leginkább befolyásoló alágak közül:

• A vegyiparhoz kapcsolódó területek mindegyikében csökkent a termelési volumen, leginkább a vegyi anyag, termék gyártása területén.
• A járműgyártás alacsony bázishoz köthető, másfél évnyi folyamatos növekedése 2023 novemberében megtorpant, és 2024. február és április, illetve 2025. március és május kivételével rendre elmaradt az előző év azonos havitól.
• A villamosberendezés-gyártás csökkenését elsősorban az – alág termelésének mintegy négytizedét jelentő – akkumulátor, szárazelem gyártása, valamint a volumenében jelentősen csökkenő villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártásának és az egyéb villamos berendezés gyártásának teljesítménycsökkenése okozta.
• Az élelmiszeripar kibocsátásának 2022 IV. negyedévében kezdődő, a szűkülő belföldi kereslethez igazodó mérséklődését 2024. január–decemberben tendenciáját tekintve növekedés váltotta fel, 2025 I. félévében azonban – a kisebb mértékű júniusi növekedéstől eltekintve – a termelés volumene folyamatosan elmaradt az egy évvel korábbitól; mind a belföldi, mind az exportértékesítés volumene kisebb volt a 2024. I. félévinél.
• A feldolgozóipar 10%-át kitevő, erősen exportorientált elektronikai ipar 2022 novembere óta – az előző évek azonos hónapjaihoz mért – lényegében tartós csökkenését 2024. októbertől tendenciáját tekintve növekedés váltotta fel. A termelés volumene az egyik legnagyobb részarányt képviselő alágazat, a számítógép, perifériás egység gyártása esetében 12%-kal emelkedett.

Nőtt a napenergia szerepe az áramtermelésben, a gáztározók töltöttsége elmarad az előző évekétől

2025 I. félévében az ipari termelés csökkenését némileg mérsékelte a kibocsátásból 3,9%-kal részesedő energiaipari termelés, volumene 3,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Primerenergia-felhasználásunk 5,7,³ villamosenergia-fogyasztásunk (22,1 ezer GWh) 2,5%-kal emelkedett. Az áramtermelésben változatlanul a paksi atomerőmű szerepe volt a legnagyobb (41%), a fosszilis energiahordozóké 24%-ról 22%-ra mérséklődött, miközben a napenergiáé nőtt, 24%-ról 28%-ra. Utóbbi értéke szorosan összefügg a napsütéses órák számával, az ebből a szempontból kedvezőbb II. negyedévet tekintve 38% volt a részesedése az áramtermelésben.

2025 első hat hónapjában a földgáz-fogyasztás (4,9 milliárd m³) 12%-kal nőtt 2024 azonos időszakához képest, amiben a nagyobb fűtési szükséglet miatt szerepe volt az előző évinél hidegebb február–májusi időszaknak.

A korábbi éveknél hidegebb téli és télhez közeli hónapokkal összefüggésben áprilisban a tározókban kevesebb gáz volt 2025-ben, mint 2023-ban és 2024-ben, és töltöttségi szintjük – az ipari termelés csökkenése ellenére – nyáron sem érte el az előző két esztendő azonos időszakáét, ez a jelenség az Európai Unió legtöbb országára jellemző volt. Az augusztus 15-ei adatok alapján hazánkban a készlet mennyisége 4,0 milliárd m³ volt, a 2024. évi lakossági fogyasztás közel 1,4-szerese.

Növekvő szerződésállomány mellett stagnált az építőipar teljesítménye

Az építőipar teljesítményének 2024 júliusa óta tartó folyamatos csökkenését 2025 II. negyedévében növekedés váltotta fel, ezzel együtt az I. félévben összességében az építőipari termelés (értéke folyó áron 3,6 ezer milliárd forint volumene lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest. A kibocsátás 63%-át kitevő épületépítések, illetve a 37%-ot képviselő egyéb építmények építésének volumene egyaránt stagnált.

A 2025. január–június közötti időszak utolsó két hónapjában – az előző évi, alacsony bázishoz viszonyítva – ismét emelkedett az új szerződések volumene, azonban a 2025 első hat hónapjában megkötött, 3008 milliárd forint értékű új szerződések volumene 3,3%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A volumencsökkenés főként az elmaradó épületépítések kivitelezésére vonatkozó megállapodások elmaradásából (–15%) adódott, míg az egyéb, főként az infrastruktúrát érintő építményekre kötött új szerződések volumene 16%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel együtt a 2025. június végi, 3737 milliárd forintot kitevő szerződésállomány volumene 18%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Kevesebb lakás épült, de többre adtak építési engedélyt

2025 I. félévében az egy évvel korábbinál 15%-kal kevesebb, 5129 lakás épült. Az értékesítési céllal épített lakások aránya (66%) nőtt, a saját használatra építetteké (32%) mérséklődött, míg bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások. Az átlagos alapterület 1,9 m²-rel, 93,5 m²-re csökkent. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 48%-a volt családi ház, 41%-uk többlakásos épületben, 7,1%-a lakóparkban épült.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 2025 I. félévében (12 830 darab) 43%-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedést elsősorban a fővárosi, nagy léptékű tervezett beruházások okozták, amelyek esetében közel négyszeresére nőtt a kiadott engedélyek száma. A megyei jogú városokban 3,3%-kal több lakás építésére adtak ki engedélyt, a többi városban viszont 17, a községekben 6,1%-os visszaesés következett be.

A lakbérek növekedése 2025 I. félévében tovább folytatódott, júniusban az egy évvel korábbi szintet 7,3%-kal haladták meg. A lakbérek nominális növekedési üteme magasabb volt, mint az infláció, emiatt reálértékük (2,6%-kal) nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene

2025. január–júniusban a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 3,1%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A forgalom növekedése 2024 eleje óta folyamatos. Hazánkhoz hasonlóan az uniós tagországok döntő többségében nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025 első hat hónapjában.

2025 I. félévében az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 2,9%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem esetében 4,5%-kal nőtt az eladási volumen. A 2024. I. félévihez mérten – a könyv-, számítástechnikai és egyébiparcikk-üzletek, valamint a használtcikk-üzletek kivételével – valamennyi üzlettípus esetében bővült a forgalom volumene, a legnagyobb mértékben a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (6,7%-kal). A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 5,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, súlya az összforgalomból 8,4%-ot tett ki.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma mérsékelten emelkedett, 2025. január–júniusában 1,0%-kal múlta felül az egy évvel korábbit.

Nőtt a vendégforgalom a turisztikai szálláshelyeken

2025. január–júniusban a turisztikai szálláshelyeken 18 millió 920 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek, 4,5%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az időszak során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben (7,8%-kal) nőtt, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég átlagosan kevesebb időt (2,3 vendégéjszakát) töltött el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban.

2025. júniusban 2924 kereskedelmi szálláshely 301 ezer férőhelyet kínált, előbbi 0,6, utóbbi 3,2%-kal több volt az egy évvel korábbinál. Ez idő alatt a magán- és egyéb szálláshelyek esetében valamivel nagyobb mértékű volt a bővülés (4,8, illetve 4,2%-os), 2025. I. félév végén 30 ezer szálláshely összesen 236 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

2025 I. félévében a turisztikai szálláshelyeken 7,4%-kal emelkedett a vendégéjszakában mért külföldivendég-forgalom. A legtöbb éjszakát a Németországból, az Egyesült Királyságból és az Olaszországból érkező vendégek töltötték el a hazai szálláshelyeken. Ezzel egy időben a belföldivendég-forgalom szintén bővült, 1,3%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.

A vendéglátóhelyek 2025 I. félévében 1352 milliárd forint árbevételt realizáltak. Az éves alapon 2023. december óta csaknem folyamatosan növekvő forgalom 2025. február–márciusban, illetve májusban némileg csökkent, így 2025 I. félévében összességében alig (0,2%-kal) haladta meg az egy évvel korábbit.

Növekvő szállítási teljesítmény a helyközi személyszállításban

Az áruszállítás 2025. I. félévi, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 5,1%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Mindkét viszonylat teljesítménye csökkent: a belföldié 6,0, a nemzetközié 4,6%-kal 2024. január–júniushoz mérten.

A belföldi áruszállításban – az elenyésző súlyt képviselő vízi, illetve a csővezetékes szállítás kivételével – valamennyi szállítási mód esetén csökkent a teljesítmény, nemzetközi viszonylatban egyedül a csővezetékes szállítás teljesítménye emelkedett 2025 I. félévében az előző év azonos időszakához képest.

2025. I. félévben a személyszállításban a szállított utasok száma helyi viszonylatban 2,0%-kal mérséklődött, míg a helyköziben 21%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.⁴

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2025. I. félévi utasforgalma⁵ (9,1 millió fő) az egy évvel korábbihoz képest 15%-kal emelkedett.

Csökkent a mezőgazdasági terület, nőtt a sertés- és a szarvasmarha-állomány

2025. június 1-jén hazánk mezőgazdasági területe az előző évinél 1,2%-kal kisebb, 5,0 millió hektár volt. Ennek túlnyomó hányada (82%) szántóként, kisebb része gyepként (15%) hasznosult, a gyümölcsösök és a szőlőültetvények együtt a mezőgazdasági terület 2,8%-át borították.

A gazdálkodók az előző évinél 0,9%-kal kevesebb, 4,1 millió hektár szántót használtak.

• Az őszi búza és a kukorica együtt a szántó 43%-át foglalta el. Előbbi növényt az egy évvel korábbinál 12%-kal nagyobb (978 ezer hektáron), utóbbit 15%-kal kisebb területen (770 ezer hektáron) termesztették.
• Az olajos magvú növények közül a napraforgó vetésterülete az egy évvel korábbihoz képest 3,8%-kal nagyobb volt, 717 ezer hektárt tett ki, így ötször akkora területen művelték, mint a második legnagyobb területen termesztett olajos magvú növényt, a repcét.
• A szója vetésterülete a 2024-es rekordévhez képest háromtizedével kisebb, 79 ezer hektár volt.
• A szamóca és a zöldségfélék együttes termőterülete (70,2 ezer hektár) szinte azonos volt az egy évvel korábbival, és vetésszerkezetük is csak kismértékben változott. A zöldségfélék közül legnagyobb területen továbbra is a csemegekukoricát termesztik, területe 11%-kal kisebb az egy évvel korábbinál.
• Járható üvegház és fólia alatt az egy évvel korábbinál 6,1%-kal kisebb területen, 1,7 ezer hektáron termesztettek növényeket.

A főbb haszonállatfajok 2025 június 1-jei állománya az egy évvel korábbihoz viszonyítva eltérően alakult:

• a sertésállomány (2,8 millió) 3,8%-kal bővült,
• a szarvasmarha-állomány (879,2 ezer) 1,8%-kal nőtt,
• a juhállomány (888,0 ezer) 3,3%-kal csökkent,
• a tyúkállomány (31,2 millió) 3,4%-kal kisebb lett az előző év azonos időpontjához képest.

Milyen irányban változtak a társadalmi folyamatok?

Tovább folytatódott a népesség természetes fogyása

2025 január–júniusban 34 990 gyermek született, 7,8%-kal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. Az év első félévében összesen 64 910-en haltak meg, 3,3%-kal többen, mint egy évvel korábban. Ebből adódóan 2025 január–júniusban a természetes fogyás (29 920 fő) 20%-kal felülmúlta az egy évvel azelőttit. Az év első felén belül januárban volt a legnagyobb a népesség természetes fogyása.

A házasodási kedv az előző évi élénkülés után csökkent: 2025 január–júniusában 20 284 pár kötött házasságot, 4,4%-kal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.

Stagnáló munkaerőpiaci mutatók

A hazai munkaerőpiaci folyamatok II. negyedévi alakulását a foglalkoztatottak létszámának enyhe csökkenése, a munkanélküliség stagnálása és a gazdasági aktivitás magas (a 15–74 éves népességre 68,1%-os) szintje mellett a potenciális munkaerő-tartalék (312 ezer fő) 0,3%-os apadása, valamint az üres álláshelyek számának (69 ezer) 3,2%-os mérséklődése határozta meg.

2025 II. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 661 ezer fő volt, 49 ezer fővel (1,0%-kal) kisebb, mint egy évvel korábban. A külföldi telephelyen dolgozók, illetve a közfoglalkoztatottak létszáma 1,2 ezer, illetve 6,6 ezer fővel bővült,⁶ miközben a hazai elsődleges munkaerőpiac létszáma 56,9 ezer fővel mérséklődött.

A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya egy év alatt alig változott, 74,9% volt, megegyezett a két évvel korábbi értékkel.

2025 II. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül a közszolgáltatások, valamint a piaci és egyéb szolgáltatások területén is emelkedett az alkalmazásban állók⁷ száma, ugyanakkor a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban dolgozóké csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2025 II. negyedévében a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma kismértékben,⁸ 219 ezer főre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben a munkanélküliségi ráta 4,5% volt. A munkakeresés átlagos időtartama az egy évvel korábbihoz képest 12,8 hónapról 12,2 hónapra, a tartósan (legalább egy éve) munkanélküliek aránya pedig 36%-ról 32%-ra mérséklődött.

4,0%-kal nőtt a reálkereset

2025. január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 800 forint volt, 9,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset összege 476 100 forintot tett ki, 9,0%-kal múlta felül az előző év január–júniusit. Az átlagkereset változását a már előre beütemezett béremelések és a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése is befolyásolta. A fogyasztói árak 4,8%-os, az előző évinél valamivel magasabb növekedése mellett 2025 I. félévében a nettó reálkereset 4,0%-kal emelkedett.

A rendszeres (prémium, jutalom, 13. havi fizetés nélküli) bruttó átlagkereset 647 700 forintra becsülhető, 9,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó keresetek mediánértéke 550 100 forint volt, ez 9,2%-os növekedést jelent az előző év január–júniusihoz képest, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 383 100 forintot tett ki, 9,3%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vállalkozásoknál 9,0%-kal, 700 000 forintra, míg a költségvetésben 9,2%-kal, 665 700 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 698 800 forintos keresete 10,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Csökkent a balesetek száma

2025 I. félévében 3,5%-kal mérséklődött a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma az előző év azonos időszakihoz képest. A hazai utakon történt 6629 baleset 2,9%-a végződött halálos, 27%-a súlyos és 70%-a könnyű sérüléssel. A halálos balesetek száma (193) 3-mal kisebb volt, mint 2024 I. félévében.

A balesetek számához hasonló mértékben, 3,7%-kal csökkent a sérültek száma. A 8833 sérült 23%-a súlyos, 75%-a könnyű sérülést szenvedett, és 210-en (a sérültek 2,4%-a) vesztették életüket. A balesetekben 683 gyermek sérült meg, hárman közülük halálosan.

A balesetek döntő többsége (94%) a járművezetők hibájából következett be. A leggyakoribb ok az elsőbbség meg nem adása (35%), a nem megfelelő sebességválasztás (26%), valamint a haladás és bekanyarodás szabályainak megszegése (17%) volt. Az alkohol a balesetek 6,3%-ában játszott szerepet, az ittasan okozott balesetek száma (420) megegyezett az előző év azonos időszakival.⁹

Lakott területen kívül történt a balesetek 30%-a, autópályán pedig 3,3%-uk. Az autópályákon az előző év azonos időszakinál 35-tel kevesebb, 221 baleset következett be, közülük 21 volt halálos kimenetelű, 1-gyel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu