Tartalom

• Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?
• Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?
• Milyen irányban változtak a társadalmi folyamatok?

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I–III. negyedévében kis mértékben nőtt, a kiigazítás nélküli, nyers adat szerint a GDP volumene 0,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Magyarországon a gazdasági folyamatokat a 2024. évihez hasonlóan 2025 I–III. negyedévében is kettősség jellemezte. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor és az építőipar növekvő teljesítménye, valamint – a felhasználási oldalról – a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont jelentősen tompította az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, illetve a továbbra is visszafogott beruházási aktivitásból adódóan a bruttó állóeszköz-felhalmozás csökkenése. Folytatódott a háztartások tényleges fogyasztásának a bővülése, ennek mértéke 2025 I–III. negyedévében 2,6% volt. Az I–III. negyedévi 4,6%-os fogyasztóiár-emelkedést elsősorban a szolgáltatások és az élelmiszerek drágulása hajtotta, utóbbiak árváltozásában mérséklő hatással bírt a március közepétől bevezetett kiskereskedelmi árrésszabályozás. Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, a turisztikai szálláshelyeken pedig a külföldiek kereslete élénkült. Ugyanakkor a kedvezőtlen gazdasági környezet az áruszállítás teljesítményét visszavetette, miközben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér személyforgalma jelentős mértékben nőtt. A hazai munkaerőpiacon a foglalkoztatottak átlagos létszáma enyhén mérséklődött, valamint a munkanélküliség – a III. negyedévi alakulását tekintve – stagnált. Az élveszületések és a halálozások száma egyaránt kevesebb volt, mint 2024 első három negyedévében, a két tényező eredője gyorsította a népesség természetes fogyását.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

Kis mértékben nőtt a gazdaság teljesítménye

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I–III. negyedévében kis mértékben nőtt, a kiigazítás nélküli, nyers adat szerint a GDP volumene 0,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A nemzetközi összehasonlításokhoz is használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint Magyarországon 0,2%-kal, az Európai Unió egészében 1,7%-kal nőtt a GDP volumene az előző év azonos időszakihoz képest. A tagállamok közül Luxemburgban (0,2%-kal) mérséklődött, a többi országban nőtt a gazdasági teljesítmény. Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 0,3%-os bővülés történt. Az unión belül a legnagyobb (16%-os) növekedés Írországban következett be, ahol az oda bejelentett multinacionális nagyvállalatok olykor kiugró GDP-változásokat okoznak. (Az ír gazdaság teljesítményét jobban tükröző, a GDP-t torzító tranzakciókat kiszűrő, úgynevezett Modified Final Domestic Demand mutató szerint Írország gazdasága 4,2%-kal bővült.¹) A visegrádi országok közül Lengyelországban 3,5, Csehországban 2,6, Szlovákiában 0,8%-kal nőtt a GDP volumene.

Tovább bővült a fogyasztás, de a beruházási aktivitás alacsony maradt

Magyarországon a gazdasági folyamatokat a 2024. évihez hasonlóan 2025 I–III. negyedévében is kettősség jellemezte. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor és az építőipar növekvő teljesítménye, valamint – a felhasználási oldalról – a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont jelentősen tompította az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitásból adódóan a bruttó állóeszköz-felhalmozás csökkenése és a termékkülkereskedelmi egyenleg romlása. A termékkülkereskedelem alakulását nagyban befolyásolta az ipari termelés visszafogott exportkeresletből adódó csökkenése.

A fogyasztáson belül folytatódott a háztartások tényleges fogyasztásának bővülése. Ennek dinamikus emelkedése az elmúlt 10 évben csak kétszer tört meg: először a koronavírus-járvánnyal összefüggő lezárások, korlátozások idején, majd a 2023-ban tetőző nagy inflációs hullám keresletszűkítő és reálbércsökkentő hatása miatt. A háztartások tényleges fogyasztása 2025 I–III negyedévében 2,6%-kal nagyobb volumenű volt, mint az előző év azonos időszakában. A tényleges fogyasztás összetevői közül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,1%-kal emelkedett, a kisebb súlyú tételek közül a nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene nőtt, a kormányzattól származóké viszont kissé elmaradt az előző év azonos időszakitól. A közösségi fogyasztás 0,9%-kal mérséklődött a 2024. I–III. negyedévihez képest. Így a végső fogyasztás – aminek 85%-át a háztartási, 15%-át a közösségi fogyasztás adta – összességben 2,0%-kal nagyobb lett.

Míg a háztartások fogyasztásának bővülését tekintve az uniós élmezőnyhöz tartoztunk, addig a – tagállamok kétharmadában növekvő – bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene nálunk esett vissza a legnagyobb mértékben, a kiigazítás nélküli adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 5,5%-kal. A bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulását megalapozó beruházások volumene is 5,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A csökkenés 2023 II. negyedéve óta tart. A visszaesésben továbbra is nagy szerepet játszik az uniós források részleges kiesése, a részben ezzel is összefüggő állami megrendelések visszafogása, a piaci bizonytalanságok, valamint a magas bázist adó nagyberuházások fokozatos kifutása, lezárulása.

A beruházásokon belül:

• A nemzetgazdasági beruházások 58%-át adó 50 fő feletti vállalkozások fejlesztéseinek volumene 5,9, a költségvetési szerveké 15%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
• Az építési beruházások volumene 9,5%-kal csökkent, a gép- és berendezésberuházásoké 0,2%-kal nőtt.
• A beruházások 30%-a a feldolgozóiparban valósult meg, ahol viszont 3,4%-kal elmaradt az invesztíciók volumene az egy évvel korábbitól. A második legnagyobb (21%-os) súlyú terület, az ingatlanügyletek fejlesztései 7,0%-kal csökkentek. A – főként az állami infrastrukturális fejlesztésektől és a logisztikai cégek járműbeszerzéseitől függő – szállítás és raktározásban az egy évvel korábbival azonos volumenű beruházások valósultak meg 2025 I–III. negyedévében. A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a fejlesztések volumene.

Javult a külkereskedelmi egyenleg

A külkereskedelmi egyenleg számottevően javult az előző év azonos időszakihoz képest, mégis negatívan befolyásolta a GDP volumenváltozását. Ennek az a magyarázata, hogy az egyenlegjavulás a cserearányok kedvező változásából adódott (az export nagyobb mértékben drágult, mint az import), miközben a volumenadatok az export csökkenését és az import növekedését mutatják. A külkereskedelmi forgalomban a nemzeti számlák módszertana szerint 3429 milliárd forintos aktívum keletkezett. (Az előző év azonos időszakában 2625 milliárd forint volt a többlet). A 2025. I–III. negyedévi exporttöbblet 97%-a a szolgáltatás-külkereskedelemből, az egyenlegjavulás 60%-a pedig a termékforgalomból adódott. Külkereskedelmi forgalmunk 80%-át a termék-, 20%-át a szolgáltatás-külkereskedelem jelentette.

A nemzeti számlákétól eltérő külkereskedelmi statisztika alapján 2025 I–III. negyedévében a termékexport euróban számított értéke (110 milliárd euró) 1,6%-kal, az importé (103 milliárd euró) 1,0%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az így keletkezett 7,8 milliárd eurós aktívum 733 millió eurós javulást jelent a 2024. I–III. negyedévihez mérten. A pozitív egyenleg továbbra is a gépek és szállítóeszközök jelentős (16 milliárd euró) exporttöbbletének köszönhető, ami az előző év azonos időszakival majdnem megegyezik.

Az energiahordozók euróban kifejezett exportértéke 35%-kal, a gépek és szállítóeszközöké 1,8%-kal bővült, az élelmiszerek, italok, dohány termékcsoporté 1,4%-kal, a feldolgozott termékeké 1,3%-kal, a nyersanyagoké 0,4%-kal csökkent.

Volumenét tekintve az export 0,1%-kal, az import 2,1%-kal nőtt a 2024. I–III. negyedévihez képest. A kivitel volumenét a nyersanyagok (–6,3%), a feldolgozott termékek (–5,7%) és az élelmiszerek, italok, dohány (–5,3%) volumencsökkenése fékezte, miközben az energiahordozók exportja 50, a gépek és szállítóeszközöké 1,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az import volumenét az energiahordozók (6,5%), a gépek és szállítóeszközök (3,2%), valamint az élelmiszerek, italok és dohány (1,3%) termékcsoportok húzták, a nyersanyagok behozatala viszont 0,4%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakhoz viszonyítva.

Az európai uniós és az unión kívüli országokkal szemben is nőtt az áruforgalom volumene mindkét irányban a 2024. I–III. negyedévihez képest. Az Európai Unióba irányuló export volumene 0,4, az importé 2,0%-kal emelkedett. Az EU-n kívüli országok felé az exportvolumen 1,6, az importé 1,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Termék-külkereskedelmi forgalmunk 73%-át az EU tagállamaival bonyolítottuk le, az ebből származó forgalom egyenlege 9,2 milliárd euró exporttöbbletet mutatott, miközben az unión kívüli országokkal szemben 1,3 milliárd eurós passzívum alakult ki. Az Európai Unió vonatkozásában romlott, az unión kívüli országokkal szemben javult az egyenleg az egy évvel korábbihoz képest.

A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export euróban számított, 2025. I–III. negyedévi értéke (27,1 milliárd euró) 0,6, az importé (17,8 milliárd euró) 4,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az így kialakult 9,3 milliárd eurós többlet 8,3%-os javulást jelent a 2024. I–III. negyedévihez képest.

A szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg az Európai Unió többi tagállamával 4,5, az EU-n kívüliekkel szemben 4,8 milliárd eurós aktívumot mutatott, előbbi esetben 6,5, utóbbinál 10%-kal javult az egyenleg az előző időszakihoz képest. A szolgáltatás-külkereskedelmi többlet 63%-a a turizmusnak és a szállítási szolgáltatásoknak köszönhető.

Az év elején felpörgött, majd lassult az infláció

2025 első két hónapjában fokozódott a magyar gazdaságban az inflációs nyomás, majd márciustól valamelyest enyhült, amiben a március közepétől bevezetett, azóta pedig több termékkörre kiterjesztett kiskereskedelmiárrés-szabályozás is szerepet játszott. A fogyasztói árak az év első kilenc hónapjában átlagosan 4,6%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint 4,7%-kal, az uniós átlagnál (2,5%) jóval nagyobb mértékben nőttek Magyarországon a fogyasztói árak. Ez az Európai Unióban – Romániát és Észtországot követően – a harmadik legnagyobb áremelkedésnek számított. Térségünk inflációja továbbra is magasabb volt az uniós átlagnál: a szomszédos tagállamok és a visegrádi országok többségében az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak.

Magyarországon a fogyasztói árak alakulásának egyik meghatározója volt, hogy az élelmiszerinfláció 2025. január–szeptember között minden hónapban lényegesen magasabb (4,7–7,1%) volt, mint a 2024. évi átlag (2,8%). Összességében 2025 I–III. negyedévében az élelmiszerek fogyasztói ára átlagosan 6,0%-kal lett magasabb az előző év azonos időszakinál. A termékkörön belül a tojás 23%-kal többe került, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy a januári csúcs óta számottevően csökkent az átlagára. Ezen kívül olyan élelmiszerek drágultak a leginkább (18–20%-kal), amelyek vagy a 2024 júniusáig életben lévő hatósági árszabályozás alá estek (ilyen volt a liszt és az étolaj) vagy, amelyek árát elsősorban a világpiaci hatások alakítják (kávé, csokoládé és kakaó). A friss hazai és déligyümölcs 16%-os áremelkedését pedig főként a tavaszi fagykárok miatt alacsony gyümölcstermés okozta. Olcsóbb lett ugyanakkor a margarin (21%-kal), a sertészsiradék (16%-kal), és kisebb mértékben (0,5–5,2%-kal) csökkent más élelmiszerek, többek között a burgonya, a cukor, a tejtermékek és a sertéshús ára is. A 2024 végén, 2025 elején gyorsuló élelmiszer-infláció miatt a kormány 2025. március közepétől több élelmiszer-kategóriára árszabályozást vezetett be, amelynek értelmében a jogszabályban felsorolt termékkörök esetében a kiskereskedelmi árrés nem haladhatja meg a 10%-ot. Ennek jelentős szerepe volt abban, hogy az I. negyedévi 6,7%-ról a II. negyedévben 5,8%-ra, a III. negyedévben pedig 5,5%-ra lassult az élelmiszer-infláció. (Az árrésszabályozás az élelmiszerek mellett egyes drogériai termékekre is kiterjed.)

A szolgáltatások áremelkedése viszonylag magas szinten maradt a 2022–2023. évi nagy infláció lecsillapodását követően is, aminek az a magyarázata, hogy ezek átárazása jellemzően múltbeli folyamatok hatására (gyakran az előző évi fogyasztóiár-indexet követve), időbeli csúszással történik. A szolgáltatásinfláció 2025 elején megugrott, márciustól azonban lassult. Az I–III. negyedévben összességében 6,7%-kal többet kellett fizetni a szolgáltatásokért, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagost meghaladó mértékben dráguló szolgáltatáscsoportok közül a telekommunikációs (tv-előfizetés, telefon-, internet-) díjak áremelkedése márciustól számottevően mérséklődött, miután a korábbi visszatekintő átárazások hatása kifutott. A lakbér, egyes javítási és karbantartási szolgáltatások, a mozi-, színház-, sport- és múzeumi belépők, a testápolási, egészségügyi szolgáltatások inflációja ugyanakkor továbbra is magas szinten maradt.

A háztartási energia fogyasztói ára 2025 I–III. negyedévében 5,3%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. A drágulás a vezetékes gáz 11%-os áremelkedéséből adódott. Ennek hátterében a növekvő lakossági gázfogyasztás állt, ami miatt nőtt a hatósági ár mennyiségi korlátja fölé eső fogyasztás aránya. A palackos gázért 6,5, az elektromos energiáért 1,3%-kal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban, a távfűtés ára pedig továbbra sem változott.

A szeszes italok, dohányáruk 6,2%-kal drágultak, a ruházkodási, valamint a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ennél kisebb mértékű (1,9, illetve 2,0%-os) volt. Az egyéb cikkek, járműüzemanyagok termékcsoportban a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek, ezen belül a járműüzemanyagok összességében 1,0%-kal kevesebbe kerültek, mint 2024 I–III. negyedévében. Január második felében megállt a benzin és a gázolaj drágulása, és a következő hónapokban egyre olcsóbban lehetett tankolni a hazai töltőállomásokon. Ez a tendencia júniusban torpant meg, azt követően – kisebb hullámzások mellett – lényegében stagnáltak az üzemanyagárak. A folyamat elsősorban azt tükrözi, hogy az Európában irányadó brent típusú kőolaj havi átlagára január és május között folyamatosan, összességében 19%-kal csökkent, majd júniusban 11%-kal emelkedett, és szeptemberig a 68–71 amerikai dollár/hordó sávban maradt², miközben a forint februártól szeptemberig számottevően erősödött az amerikai dollárral szemben³.

A mezőgazdaság és az ipar termelői árai is jelentősen nőttek

A 2025. I–III. negyedévi inflációs folyamatokra hatással volt, hogy a termelői árak mind az iparban, mind a mezőgazdaságban számottevően, 6,0, illetve 15%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelemben a termékimport kis mértékben, 1,5%-kal drágult. Az építőipar termelői árai 5,5%-kal nőttek.

A mezőgazdasági termelői árakon belül a legnagyobb mértékben (31–49%-kal) a gyümölcsök és az ipari (ezen belül főként az olajos) növények ára emelkedett. A mezőgazdasági ráfordítási árak a termelői áraknál jóval kisebb mértékben, 5,6%-kal emelkedtek, így a termelői és a ráfordítási árak hányadosaként számított agrárolló 119%-os értéke azt jelzi, hogy a cserearányok a gazdálkodók számára kedvezőbbé váltak. A ráfordítások közül a műtrágya drágult leginkább, az egy évvel korábbihoz képest 13%-kal.

Az ipari termelői árak (éves összevetésben) 2023. augusztustól 2024. májusig csökkentek, majd visszatértek az emelkedő pályára. Az áremelkedés mértéke 2024 novemberétől megugrott és 2025 júniusáig magas szinten maradt, jórészt amiatt, hogy az energiahordozókat drágábban lehetett külföldre értékesíteni. 2025 I–III. negyedévében az ipari termelői árak 6,0%-kal magasabbak voltak az előző év azonos időszakinál. A belföldi értékesítés 3,4, az export 7,2%-kal drágult. A kivitelen belül az egyébként kis súlyú energiaipari export árai 18%-kal nőttek. Az élelmiszer-infláció alakulását nagyban befolyásolta, hogy az élelmiszeripar belföldre értékesített termékei átlagosan 6,6%-kal többe kerültek, mint egy évvel korábban, ez a feldolgozóiparon belül a legnagyobb drágulásnak számított.

A külkereskedelmi termékforgalomban a cserearány javult, annak következtében, hogy a kiviteli árak átlagosan 4,2, a behozatali árak ennél kisebb mértékben, 1,5%-kal emelkedtek.

A fogyasztói árakat kevéssé befolyásoló, de a lakosság beruházási döntéseiben szerepet játszó építőipari termelői árak 2025 I–III. negyedévében 5,5%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Ehhez mindhárom építőipari ágazat hozzájárult: az épületek építése 4,4, az egyéb építmények építése 5,5, a speciális szaképítés 6,3%-kal drágult.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A magyar gazdaság 2025. I–III. negyedévi teljesítményét pozitívan befolyásolta a szolgáltatások összességében növekvő teljesítménye, valamint a II. negyedévtől élénkülő építőipar. A szolgáltatásokon belül a nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok többsége bővült. Az ipar és a mezőgazdaság ugyanakkor visszafogta a gazdasági növekedést.

A csökkenő kereslet mérsékelte az ipari termelés volumenét

2025 I–III. negyedévében az ipari termelés⁴ volumene 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés, tendenciáját tekintve 2023 eleje óta folyamatos. (A naptárhatás kiszűrésével hazánkban 3,7, az ipari termelés volumenét tekintve az uniós tagországok között legjelentősebb súlyt képviselő Németországban ennél kisebb mértékben, 1,5%-kal mérséklődött, míg az Európai Unióban 1,3%-kal nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest.)

Az ipari értékesítés 64%-át adó export volumene 2,3, a belföldi eladásoké 4,2%-kal csökkent. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelési érték meghatározó részét (96%-át) adó feldolgozóipar kibocsátása 3,4, a csekély súlyú bányászaté 3,6%-kal elmaradt a 2024. I–III. negyedévitől, míg az energiaiparé 0,7%-kal meghaladta azt.

A feldolgozóiparon belül az alágak többségében csökkent a kibocsátás, amit a termelésből jelentősebb súlyt képviselő elektronikai ipar, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar volumennövekedése mérsékelt.

A feldolgozóipar alakulását leginkább befolyásoló alágak közül

• A vegyiparhoz kapcsolódó területek mindegyikében csökkent a termelési volumen, leginkább a vegyianyag, termék gyártása területén.
• A járműgyártás korábbi növekedése 2023 novemberében megtorpant, és 2024. február és április, valamint 2025. március és május kivételével rendre elmaradt az előző év azonos havitól.
• A villamosberendezés-gyártás alágainak csaknem mindegyikében csökkent a termelés volumene.
• Az élelmiszeripar kibocsátása 2024-ben tendenciáját tekintve emelkedett, 2025 I–III. negyedévében azonban – a kisebb növekedésektől eltekintve – a termelés volumene összességében elmaradt az egy évvel korábbitól; mind a belföldi, mind az exportértékesítés volumene kisebb volt a 2024. I–III. negyedévinél.
• A feldolgozóipar 11%-át kitevő, erősen exportorientált elektronikai ipar kibocsátása 2024. októbertől tendenciáját tekintve növekszik. A termelés volumene az egyik legnagyobb részarányt képviselő alágazat, a számítógép, perifériás egység gyártása esetében 38%-kal emelkedett.

Nőtt a napenergia szerepe az áramtermelésben

2025 I–III. negyedévében az ipari termelés csökkenését némileg mérsékelte a kibocsátásból 3,8%-kal részesedő energiaipari termelés, volumene 0,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Primerenergia-felhasználásunk 2,8%,⁵ villamosenergia-fogyasztásunk (32,2 ezer GWh) 0,5%-kal emelkedett. Figyelemre méltó, hogy 2025. júliusban és augusztusban összességében 4,9%-kal kisebb volt az áramfogyasztás az előző évihez képest, amiben szerepe lehetett a kevésbé meleg időjárásnak és ezzel összefüggésben a klímahasználat csökkenésének. 2025 I–III. negyedévében az áramtermelésben változatlanul a paksi atomerőmű szerepe volt a legnagyobb (40%), a fosszilis energiahordozóké 22%-ról 20%-ra mérséklődött, miközben a napenergiáé nőtt, 26-ról 31%-ra. Utóbbi értéke szorosan összefügg a napsütéses órák számával, az ebből a szempontból kedvezőbb II. és III. negyedévet tekintve 38% volt a részesedése az áramtermelésben.

2025 első kilenc hónapjában a földgáz-fogyasztás (5,9 milliárd m³) 6,5%-kal nőtt 2024 azonos időszakához képest, amiben a nagyobb fűtési szükséglet miatt szerepe volt az előző évihez képest hidegebb február–májusi időszaknak.

2025-ben januártól novemberig kevesebb gáz volt a tározókban, mint az előző két esztendőben, összefüggésben azzal is, hogy az év elején hidegebbek voltak a téli és a télhez közeli hónapok. A november 15-ei adatok alapján hazánkban a készlet mennyisége 4,3 milliárd m³ volt, ami a 2024. évi lakossági fogyasztás több mint 1,4-szerese. A Gas Infrastructure Europe adatai szerint az Európai Unió legtöbb országára jellemző volt, hogy 2025 tele előtt alacsonyabb volt a gáztározók töltöttségi szintje, mint egy évvel korábban.

Növekedett az építőipar teljesítménye

Az építőipar teljesítményének 2024 júliusa óta tartó folyamatos csökkenését 2025 áprilisában növekedés váltotta fel, az augusztusban mért volumencsökkenéssel együtt 2025. I–III. negyedévben összeségében nőtt az építőipari termelés (értéke folyó áron 5,8 ezer milliárd forint) volumene, 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés a kibocsátás 63%-át kitevő épületépítések volumenének 3,2%-os emelkedéséből adódott, míg a 37%-ot képviselő egyéb építmények építésének volumene 0,5%-kal mérséklődött.

A 2025 január–szeptemberében megkötött, 4864 milliárd forint értékű új szerződések volumene lényegében nem változott az előző év azonos időszakához képest. Az épületépítések kivitelezésére vonatkozó megállapodások volumene 11%-kal csökkent, míg az egyéb, főként az infrastruktúrát érintő építményekre kötött új szerződéseké 12%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel együtt a 2025. szeptember végi, 4848 milliárd forintot kitevő szerződésállomány volumene 41%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Kevesebb lakás épült, de több építését tervezik

2025 I–III. negyedévében az egy évvel korábbinál 14%-kal kevesebb, 7490  lakás épült. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 65, a saját használatra építetteké 33% volt, míg bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások. Az átlagos alapterület 4,1 m²-rel, 94,7 m²-re csökkent. Az új lakóépületekben használatba vett lakások fele volt családi ház, 39%-uk többlakásos épületben, 8,0%-a lakóparkban épült.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 2025 I–III. negyedévében (19 947 darab) 37%-kal több volt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedést a nagyobb települések okozták: a fővárosban több mint kétszeresére, a megyei jogú városokban 43%-kal nőtt az építendő lakások száma, míg a többi városban 1,0, a községekben 8,8%-os csökkenés következett be.

A lakások bérleti díja 2025 szeptemberében 6,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A lakbérek nominális növekedési üteme magasabb volt, mint az infláció, emiatt reálértékük 2,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene

2025. január–szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2,8%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A forgalom növekedése 2024 eleje óta folyamatos. Hazánkhoz hasonlóan az uniós tagországok döntő többségében nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025 I–III. negyedévében.

2025 I–III. negyedévében az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 2,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem esetében 4,2%-kal nőtt az eladási volumen. A 2024. I–III. negyedévihez mérten – a könyv-, számítástechnikai és egyébiparcikk-üzletek, valamint a használtcikk üzletek kivételével – valamennyi üzlettípus esetében bővült a forgalom volumene, a legnagyobb mértékben a gyógyszer-, gyógyászatitermék, illatszer üzletekben (6,4%-kal). A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, súlya az összforgalomból 8,3%-ot tett ki.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma mérsékelten emelkedett, 2025. január–szeptemberben 0,7%-kal múlta felül az egy évvel korábbit.

Nőtt a vendégforgalom a turisztikai szálláshelyeken

2025. január–szeptemberben a turisztikai szálláshelyeken 36 millió 724 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek, ez 3,2%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az időszak során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben (6,4%-kal) nőtt, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég átlagosan kevesebb időt (2,4 vendégéjszakát) töltött el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban.

2025. szeptemberben 2759 kereskedelmi szálláshely 291 ezer férőhelyet kínált, az előbbi 0,8%-kal kevesebb, az utóbbi 3,4%-kal több volt az egy évvel korábbinál. Ez idő alatt a magán- és egyéb szálláshelyek esetében a szálláshelyek és férőhelyeik száma egyaránt bővült (2,2, illetve 0,3%), 2025. I–III. negyedév végén 26 ezer szálláshely összesen 204 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

2025 I–III. negyedévében a turisztikai szálláshelyeken 6,5%-kal emelkedett a vendégéjszakában mért külföldivendég-forgalom. A legtöbb éjszakát a Németországból, a Lengyelországból és az Egyesült Királyságból érkező vendégek töltötték el a szálláshelyeken. Ezzel egy időben a belföldivendég-forgalom lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest.

A vendéglátóhelyek 2025 I–III. negyedévében 2184 milliárd forint árbevételt realizáltak. Az éves alapon 2023. december óta csaknem folyamatosan növekvő forgalom volumene 2025. február–márciusban, májusban, illetve júliusban némileg csökkent, így 2025. január–szeptemberben összességében szinte ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban.

Növekvő utasforgalom a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren

Az áruszállítás 2025. I–III. negyedévi, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 4,1%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Mindkét viszonylat teljesítménye csökkent: a belföldié 6,0, a nemzetközié 3,2%-kal 2024. január–szeptemberéhez mérten.

A belföldi áruszállításban az elenyésző súlyt képviselő vízi, illetve a csővezetékes szállítás teljesítménye emelkedett, míg a közúti-, valamint a vasúti szállításé csökkent. Nemzetközi viszonylatban egyedül a csővezetékes szállítás teljesítménye emelkedett 2025 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

2025. I–III. negyedévben a személyszállításban a szállított utasok száma helyi viszonylatban lényegében stagnált, míg a helyköziben 21%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.⁶

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2025. I–III. negyedévi utasforgalma⁷ (14,6 millió fő) az egy évvel korábbihoz képest 12%-kal emelkedett.

Nőtt a kalászosok termőterülete és termésmennyisége

A mezőgazdasági számlarendszer első előzetes adatai szerint 2025-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 3,6%-kal mérséklődött. Az árak 10%-kal nőttek, így a kibocsátási érték összességében 6,2%-kal meghaladta a 2024. évit. A növénytermesztés volumene 8,7%-kal visszaesett, az állattenyésztésé 2,5%-kal nőtt.

2025-ben az előző évinél 11%-kal több szántóterületen, 1,5 millió hektáron termesztettek kalászos növényeket. A betakarított kalászos gabonák területének 72%-át búza, 20%-át árpa, 4,1%-át tritikálé, 1,8%-át zab és 1,6%-át rozs foglalta el. A betakarított termés mennyisége (7,9 millió tonna)  9,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A főbb kalászos növényeket tekintve:

• A búza betakarított területe 14%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legfontosabb kenyérgabonából 5,8 millió tonna termett, 9,8%-kal több, mint 2024-ben.
• Az árpa betakarított területe 1,9%-kal, termésmennyisége 9,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a termésátlaga 7,0%-kal lett magasabb.
• A tritikálé betakarított területe 6,9%-kal, 60 ezer hektárra nőtt az előző évhez képest. A termésmennyisége 13%-kal, a termésátlag 5,9%-kal meghaladta a 2024. évit.
• A rozs betakarított területe 2,7%-kal, a zabé 2,9%-kal bővült 2025-ben. A rozs hektáronkénti hozama 3,1 tonnát tett ki, a zab hozama 2,9 tonna volt hektáronként, ami 3,0%-kal volt kevesebb a 2024. évinél.

Milyen irányban változtak a társadalmi folyamatok?

Csökkent az élveszületések és halálozások száma is

2025 január–szeptemberben 54 325 gyermek született, 6,8%-kal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. A halálozások száma 1,7%-kal mérséklődött, az év első három negyedévében összesen 92 415-en haltak meg. Ezek eredőjeként 2025 január–szeptemberben a természetes fogyás (38 090 fő) 6,6%-kal felülmúlta az egy évvel azelőttit. Az év első három negyedévén belül januárban volt a legmagasabb a népesség természetes fogyása.

A házasodási kedv tovább csökkent: 2025 január–szeptemberében 37 288 pár kötött házasságot, 2,4%-kal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.

Stagnáló munkaerőpiaci mutatók

A hazai munkaerőpiaci folyamatok III. negyedévi alakulását a foglalkoztatottak létszámának enyhe csökkenése, a munkanélküliség és a potenciális munkaerő-tartalék (315 ezer fő) stagnálása, a gazdasági aktivitás magas (a 15–74 éves népességre 68,5%-os) szintje mellett az üres álláshelyek számának (67 ezer) 5,6%-os apadása határozta meg.

2025 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 679 ezer fő volt, 29 ezerrel (0,6%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak létszáma 16,7 ezer fővel bővült, miközben a hazai elsődleges munkaerőpiacon, illetve a külföldi telephelyen dolgozók létszáma 41,0, illetve 5,2⁸ ezer fővel mérséklődött.

A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya egy év alatt gyakorlatilag nem változott, 75,4% volt.

2025 III. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül a közszolgáltatások, valamint a piaci és egyéb szolgáltatások területén is nőtt az alkalmazásban állók⁹ száma, ugyanakkor a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban dolgozóké csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2025 III. negyedévében a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 221 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5% volt. A munkakeresés átlagos időtartama az egy évvel korábbihoz képest 11,9 hónapról 11,2 hónapra, a tartósan (legalább egy éve) munkanélküliek aránya pedig 34%-ról 29%-ra csökkent.

4,4%-kal nőtt a reálkereset

2025. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 691 200 forint volt, 9,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset összege 476 000 forintot tett ki, 9,2%-kal múlta felül az előző év január–szeptemberit. Az átlagkereset változását a már előre beütemezett béremelések és a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése is befolyásolta. A fogyasztói árak 4,6%-os, az előző évinél valamivel magasabb növekedése mellett 2025 I–III. negyedévében a nettó reálkereset 4,4%-kal emelkedett.

A rendszeres (prémium, jutalom, 13. havi fizetés nélküli) bruttó átlagkereset 650 900 forintra becsülhető, 9,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó keresetek mediánértéke 556 100 forint volt, ez 9,3%-os növekedést jelent az előző év január–szeptemberihez képest, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 387 400 forintot tett ki, 9,7%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vállalkozásoknál 8,9%-kal, 695 700 forintra, míg a költségvetésben 9,6%-kal, 672 000 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 700 600 forintos keresete 10,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Csökkent a balesetek száma

2025 I–III. negyedévében 2,3%-kal mérséklődött a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma az előző év azonos időszakihoz képest. A hazai utakon történt 10 934 baleset 2,8%-a végződött halálos, 28%-a súlyos és 69%-a könnyű sérüléssel. A halálos balesetek száma (303) 28-cal kevesebb volt, mint 2024 I–III. negyedévében.

A balesetek számához hasonló mértékben, 2,2%-kal csökkent a sérültek száma. A 14 682 sérült 24%-a súlyos, 74%-a könnyű sérülést szenvedett, és 329-en (a sérültek 2,2%-a) vesztették életüket. A balesetekben 1198 gyermek sérült meg, öten közülük halálosan.

A balesetek döntő többsége (94%) a járművezetők hibájából következett be. A leggyakoribb ok az elsőbbség meg nem adása (35%), a nem megfelelő sebességválasztás (27%), valamint a haladás és bekanyarodás szabályainak megszegése (18%) volt. Az alkohol a balesetek 6,1%-ában játszott szerepet, az ittasan okozott balesetek száma (662) gyakorlatilag nem változott az előző év azonos időszakihoz képest.¹⁰

Lakott területen kívül történt a balesetek 31%-a, autópályán pedig 3,7%-uk. Az autópályákon az előző év azonos időszakinál 19-cel kevesebb, 407 baleset következett be, közülük 31 volt halálos kimenetelű, 3-mal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu