A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I–III. negyedévében 0,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A perióduson belül az éves alapú bővülés az első két negyedévre volt jellemző. A hazai növekedés üteme az európai uniós átlaghoz hasonló volt. Az enyhe élénkülést felhasználási oldalon a háztartások bővülő fogyasztása és a javuló külkereskedelemi egyenleg támogatta. A GDP alakulására ugyanakkor negatívan hatott a bruttó állóeszköz-felhalmozás tartósnak bizonyuló csökkenése, amiben az állami megrendelések elmaradása, a visszafogott piaci kereslet és a magas kamatok is szerepet játszottak. A háztartások fogyasztását támogatta a reálkeresetek növekedése, miközben a fogyasztói árak növekedési üteme az elmúlt két év inflációs hullámát követően alacsonyabb szinten stabilizálódott. Az I–III. negyedévi 3,7%-os fogyasztóiár-emelkedés belesimul a régiós trendbe, ami meghaladja az európai uniós átlagot. A termék-külkereskedelmi egyenleg javult, köszönhetően annak, hogy az árubehozatal volumene összességében nagyobb mértékben csökkent, mint a kivitelé. Az árutermelő ágak közül az ipar és a mezőgazdaság csökkenő teljesítménye mellett az építőiparé kismértékben nőtt, ezzel párhuzamosan a szolgáltató szektorban csaknem általános volt a bővülés. Nagyobb lett a kiskereskedelemi forgalom, ezzel egyidejűleg élénkült a turisztikai szálláshelyek és a vendéglátóhelyek forgalma is. Összességében stagnáló áruszállítási teljesítmény mellett a személyszállításé meghaladta az előző év azonos időszakit. A munkaerőpiacon a foglalkoztatottak számának bővülése ugyan megtorpant, de a foglalkoztatási arány – III. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb volt, miközben a munkanélküliségi ráta is emelkedett. Az élveszületések száma – a teljes termékenységi arányszám és a szülőképes korú nők létszámának csökkenése miatt – számottevően elmaradt az egy évvel korábbitól. A kevesebb születés mellett közel annyian haltak meg, mint 2023 I–III. negyedévében, így a népesség természetes fogyása gyorsult.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

Az uniós átlaghoz hasonló mértékben nőtt a gazdaság teljesítménye

A magyar gazdaság teljesítménye 2024 I–III. negyedévében 0,6%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet. A növekedés mögött az első félév éves alapon mért élénkülése áll, ami azonban a III. negyedévben megtorpant.

Nemcsak hazánkban volt visszafogott a gazdasági teljesítmény, hanem a legtöbb uniós tagállamban is. A nemzetközi összehasonlításokban is használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint Magyarországon 0,7, az Európai Unió egészében 0,8%-kal nőtt a GDP volumene 2024 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ezzel hazánk a tagállamok rangsorában a középmezőnyhöz tartozott. A visegrádi országok közül Lengyelországban és Szlovákiában nagyobb, Csehországban hasonló mértékben emelkedett a GDP volumene, mint Magyarországon. A tagországok többségében bővült, ugyanakkor az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 0,2%-kal mérséklődött a gazdasági teljesítmény a 2023. I–III. negyedévihez mérten.  

Élénkülő fogyasztás, tartósan csökkenő beruházások

Magyarországon a gazdasági folyamatokat kettősség jellemezte 2024 első három negyedévében. A GDP bővülését támogatta a háztartások élénkülő fogyasztása, a szolgáltatások növekvő teljesítménye és az első félévben számottevően javuló külkereskedelmi egyenleg, ezzel ellentétes hatású volt ugyanakkor a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás, valamint az ipar és a mezőgazdaság visszaesése.

A háztartások fogyasztásának élénkülése szorosan összefüggött azzal, hogy – tizenkét havi csökkenés után – 2023 szeptemberétől a keresetek reálértéke újból emelkedik. A háztartások tényleges fogyasztása 2024 I–III. negyedévében 3,2%-kal nagyobb volumenű volt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői közül a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1%-kal emelkedett, a kisebb súlyú tételek közül a nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene nőtt, a kormányzattól származóké viszont csökkent. A közösségi fogyasztás az állami kiadások visszafogása miatt 2,2%-kal elmaradt a 2023. I–III. negyedévitől. Így a végső fogyasztás – aminek 84%-át a háztartási, 16%-át a közösségi fogyasztás adta – összességében 2,3%-kal lett nagyobb.

A leginkább a beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 13%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a visszaesés 2022 IV. negyedéve óta tart. Az uniós források körüli elhúzódó bizonytalanságok, a részben ezzel is összefüggő állami megrendelések elmaradása, a visszafogott piaci kereslet és a magas szinten ragadt kamatok is szerepet játszottak abban, hogy a nemzetgazdasági beruházások volumene 14%-kal elmaradt a 2023. I–III. negyedévitől. A beruházásokon belül:

• A nemzetgazdasági beruházások 58%-át adó 50 fő feletti vállalkozások fejlesztéseinek volumene 7,5, a költségvetési szerveké 30%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.

• Az építési beruházások volumene 9,2, a gép- és berendezésberuházásoké 20%-kal csökkent.

• A beruházások 33%-a a feldolgozóiparban valósult meg, ahol 23%-kal visszaesett a fejlesztések volumene az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. A második és a harmadik legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás fejlesztései is csökkentek (2,7, illetve 28%-kal), amiben a lakásépítések és -felújítások mérséklődő volumene, illetve az állami infrastrukturális megrendelések visszafogása nagy szerepet játszott. A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a pénzügyi szolgáltatások, az energiaipar, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a közigazgatás beruházási aktivitása emelkedett, a többié csökkent.  

Számottevően javult a külkereskedelmi egyenleg

A külkereskedelmi forgalom export és import irányban is gyengült, az egyenleg ugyanakkor javult az előző év azonos időszakihoz képest és pozitívan befolyásolta a GDP alakulását. A külkereskedelmi forgalomban keletkezett – a nemzeti számlák módszertana szerinti – 3968 milliárd forint aktívum jelentős egyenlegjavulást jelent az egy évvel korábbi, 2950 milliárd forintos aktívum után. A 2024. I–III. negyedévi exporttöbblet 79%-a a szolgáltatás-külkereskedelemből, az egyenlegjavulás 71%-a pedig a termékforgalomból adódott. Külkereskedelmi forgalmunk 80%-át a termék-, 20%-át a szolgáltatás-külkereskedelem jelentette.

A nemzeti számlákétól eltérő módszertanon alapuló külkereskedelmi statisztika adatai alapján:

• 2024 I–III. negyedévében a termékexport euróban számított értéke (108 milliárd euró) 4,3%-kal, az importé (99 milliárd euró) 7,0%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az így keletkezett 9,3 milliárd eurós aktívum 2,6 milliárd eurós javulást jelent a 2023. I–III. negyedévihez mérten.

• A pozitív egyenleg továbbra is a gépek és szállítóeszközök jelentős (16 milliárd euró) exporttöbbletének köszönhető annak ellenére is, hogy az előző év azonos időszakához képest 8,0%-kal csökkent a termékcsoport exportértéke. A nyersanyagok euróban kifejezett exportértéke 7,2%-kal esett, az energiahordozóké és a feldolgozott termékeké csekély mértékben változott, az élelmiszerek, italok, dohány termékcsoporté pedig 6,0%-kal emelkedett.

• Az árukivitel és -behozatal volumenét tekintve az export 2,0%-kal, az import 4,2%-kal mérséklődött a 2023. I–III. negyedévihez képest. A kivitel volumencsökkenését a gépek és a szállítóeszközök exportjának (7,6%-os) visszaesése okozta, miközben az energiahordozók volumene 17,7, az élelmiszerek, italok, dohány termékcsoporté 13,2, a nyersanyagoké 2,8, a feldolgozott termékeké 3,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az import volumenét főleg a nyersanyagok 14,3%-os, és a gépek és szállítóeszközök 8,2%-os csökkenése fogta vissza. A feldolgozott termékek behozatala kis mértékben, 0,8%-kal esett. Az élelmiszerek, italok, dohány és az energiahordozók importvolumene 0,7 és 0,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakhoz viszonyítva.

• Míg az európai uniós országokkal szemben az áruforgalom volumene mindkét irányban csökkent a 2023. I–III. negyedévihez képest, addig az unión kívüli országokból származó import mérséklődése mellett az oda irányuló export volumene nőtt.

• Termék-külkereskedelmi forgalmunk 74%-át az EU tagállamaival bonyolítottuk le, az ebből származó forgalom egyenlege 11,4 milliárd euró exporttöbbletet mutatott, miközben az unión kívüli országokkal szemben 2,1 milliárd eurós passzívum alakult ki. Az Európai Unió vonatkozásában romlott, az unión kívüli országokkal szemben javult az egyenleg az egy évvel korábbihoz képest.

• A szolgáltatás-külkereskedelem esetében az export euróban számított, 2024. I–III. negyedévi értéke (26 milliárd euró) 4,5, az importé (17 milliárd euró) 3,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az így kialakult 8,9 milliárd eurós többlet 6,6%-os javulást jelent a 2023. I–III. negyedévihez képest.

• A szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg az Európai Unió többi tagállamával 4,7, az EU-n kívüliekkel szemben 4,2 milliárd eurós aktívumot mutatott. Előbbi esetben javult, utóbbinál romlott az egyenleg az előző időszakihoz képest. A szolgáltatás-külkereskedelmi többlet 61%-a a szállítási szolgáltatásoknak és a turizmusnak köszönhető.

A régiós trendnek megfelelően emelkedtek hazánkban a fogyasztói árak

Az elmúlt két év nagy inflációs hullámát követően, 2024 I–III. negyedévében már viszonylag stabil árkörnyezetben zajlottak a hazai gazdasági folyamatok. A fogyasztói árak az év első kilenc hónapjában átlagosan 3,7%-kal (havonta 3,0–4,1%-kal) magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint a hazai infláció 2023 decembere óta belesimul a régiós trendbe. A nemzetközi módszertan alapján átlagosan 3,6%-kal nőttek Magyarországon a fogyasztói árak 2024 I–III. negyedévében, ami az azonos mértékű észtországi inflációval együtt a negyedik legnagyobb áremelkedésnek számított az Európai Unióban. Térségünk inflációja továbbra is magasabb volt a 2,6%-os uniós átlagnál: a szomszédos tagállamok és a visegrádi országok közül csak Szlovéniában és Csehországban emelkedtek ennél kisebb ütemben a fogyasztói árak.  

A hazai inflációt 2024 I–III. negyedévében elsősorban az élelmiszerek fogyasztói árának összességében enyhe emelkedése, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek olcsóbbá válása, a járműüzemanyagok árának viszonylag nagy volatilitása és a szolgáltatások magas szinten ragadt inflációja határozta meg.

• A 2022-ben és 2023-ban egyaránt 26%-os élelmiszer-infláció 2024 I–III. negyedévében átlagosan 2,0%-ra mérséklődött. Az árak alakulását az első félévben még befolyásolták a 2024. június 30-ig érvényben lévő, az élelmiszer-infláció csökkentését célzó szabályozások, a kötelező akciózás, és az egyes élelmiszerek maximális kiskereskedelmi árára vonatkozó rendelkezések. Ebben az időszakban (januártól júniusig) átlagosan 1,6%-kal drágultak az élelmiszerek az egy évvel korábbihoz képest, majd az intézkedések kivezetését követően, a III. negyedévben 2,9%-ra gyorsult az élelmiszer-infláció. Az árváltozás termékenként nagymértékben különbözött. A cukor drágult a leginkább, az egy évvel korábbihoz képest 25%-kal, azzal összefüggésben, hogy a hatósági árszabályozás módosítása, illetve kivezetése 2023 augusztusában és 2024 júliusában is ugrásszerű áremelkedéssel járt. Ezen kívül jelentősen (az előző év azonos időszakihoz képest 7–11%-kal) nőtt a csokoládé és kakaó, a házon kívüli étkezés, az üdítőitalok és a sertéshús fogyasztói ára is. Olcsóbb lett ugyanakkor többek között a száraztészta, a tej, a tejtermékek, a tojás, egyes zsiradékok, a liszt és a kenyér is.

• A háztartási energia fogyasztói ára 2024 I–III. negyedévében 5,2%-kal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál. A csökkenő tendencia 2023 szeptembere óta tart, ugyanis azóta már nem érvényesül a rezsiszabályok módosítását megelőző alacsony bázisok hatása. 2024 első kilenc hónapjában a vezetékes gázért átlagosan 11, az elektromos áramért 2,6%-kal kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban.

• A járműüzemanyagok ára összességében a 2023. I–III. negyedévi szint közelében alakult, e mögött a stagnálás mögött azonban jelentős havi ingadozások álltak. Januárban például átlagosan 11,9%-kal olcsóbban, májusban 9,2%-kal drágábban, szeptemberben 9,5%-kal újból olcsóbban lehetett tankolni a hazai benzinkutakon, mint egy évvel korábban. A jelentős volatilitásban – az eltérő szintű bázisok mellett – nagy szerepet játszott az is, hogy a brent típusú kőolaj hordónkénti ára, a januári 80 dolláros havi átlagról áprilisra 90 dollárra emelkedett, majd szeptemberben a hároméves mélypontot jelentő 74 dollárra esett vissza.Forrás: az Egyesült Államok Energiaügynöksége.^[1] A forint az év közepéig (kisebb hullámzások mellett) gyengült, ezt követően a III. negyedév során erősödött az amerikai dollárral szemben. Összességében a 2024. I–III. negyedévi átlagos forint/amerikai dollár árfolyam 2,2%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinálForrás: Magyar Nemzeti Bank.^[2], ami – a fogyasztói árakba beépülő jövedékiadó-emeléssel együtt – növelte a magyarországi üzemanyagárakat.

• Az általános dezinflációs folyamatnál később, 2023 második felében kezdett lassulni a szolgáltatások drágulása. Ennek főként az a magyarázata, hogy ezek átárazása jellemzően múltbeli folyamatok hatására (gyakran az előző évi fogyasztóiár-indexet követve), időbeli csúszással történik. A szolgáltatások díja 2024 I–III. negyedévében átlagosan 9,5%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedtek többek között: a hírközlési szolgáltatások, a szerencsejátékok, egyes kulturális és szabadidős szolgáltatások ára, a lakbér, valamint a társasházi közös költség.

• A szolgáltatások mellett a szeszes italok, dohányáruk és a ruházkodási cikkek (egyaránt 4,6%-os) drágulása is felfelé húzta a 2024. I–III. negyedévi inflációt, a tartós fogyasztási cikkek viszont átlagosan 1,2%-kal kevesebbe kerültek az egy évvel korábbinál.

A mezőgazdaság és az ipar termelői árai is csökkentek

A 2024. I–III. negyedévi inflációs folyamatokra hatással volt, hogy a termelői árak a mezőgazdaságban 12, az iparban 0,8%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, a külkereskedelemben pedig a termékimport 0,5%-kal olcsóbbá vált. Az építőipar termelői árai ugyanakkor 6,0%-kal tovább emelkedtek.

A mezőgazdasági termelői árak visszaesésében a növényi termékek és az élő állatok, állati termékek árcsökkenése egyaránt szerepet játszott; előbbi árszínvonala 14, utóbbié 9,3%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A növényi termékek közül a gabonafélék termelői ára esett vissza a leginkább, az előző év azonos időszakának magas bázisához képest 24%-kal. Ezen kívül csökkent az ipari növények, a zöldségek és a burgonya ára is, a gyümölcsöké ugyanakkor 14%-kal tovább emelkedett. A mezőgazdasági ráfordítási árak – a műtrágya, a takarmányok, a növényvédőszerek, az energia és a vetőmagvak olcsóbbá válása miatt – összességében 9,0%-kal alacsonyabbak voltak, mint 2023 I–III. negyedévében. A termelői és a ráfordítási árak hányadosaként számított agrárolló 96,4%-os értéke azt jelzi, hogy a cserearányok – a ráfordítási árak kisebb ütemű csökkenése miatt – a gazdálkodók számára kedvezőtlenebbé váltak.

Az ipari termelői árak (éves összevetésben) 2023 augusztustól 2024 májusig csökkentek, majd visszatértek az emelkedő pályára, így 2024 I–III. negyedévében összességében 0,8%-kal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakinál. A belföldi értékesítés árai 2,9%-kal mérséklődtek, az export 0,3%-kal drágult. Az élelmiszer-infláció alakulását nagyban befolyásolta, hogy az élelmiszeripar belföldre értékesített termékei átlagosan 3,8%-kal kevesebbe kerültek, mint egy évvel korábban. Az energiaipar termelői árai is csökkentek, összességében 12%-kal, ami jórészt az energiahordozók világpiaci árának a visszarendeződéséből adódott. Ezt a folyamatot tükrözi az is, hogy külkereskedelmünkben az energiahordozók importára 17%-kal esett vissza a 2023. I–III. negyedévihez viszonyítva. Emellett a feldolgozott termékek behozatala is olcsóbb lett (2,4%-kal), a nyersanyagok, az élelmiszerek és a gépek, szállítóeszközök importja viszont 1,9–4,5%-kal drágult. Összességében az áruimportunk árszintje 0,5%-kal mérséklődött, az áruexporté 0,1%-kal emelkedett, így a termék-külkereskedelemben a cserearány 0,6%-kal javult.

A fogyasztói árakat kevéssé befolyásoló, de a lakosság beruházási döntéseiben szerepet játszó építőipari termelői árak 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is két számjegyű mértékben emelkedtek. A drágulás 2024 I–III. negyedévében is folytatódott, de már jóval kisebb ütemben. A 6,0%-os áremelkedéshez mindhárom építőipari ágazat hozzájárult: az épületek építésében 4,6, az egyéb építmények építésében és a speciális szaképítésben 7,1, illetve 6,4%-kal voltak magasabbak a termelői árak, mint az előző év azonos időszakában.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A magyar gazdaság 2024. I–III. negyedévi bővülését a szolgáltatások növekvő teljesítménye okozta, miközben az ipar és a mezőgazdaság csökkenése jelentősen visszafogta a növekedést. A szolgáltató szektorban szinte általános volt a bővülés: ezen belül az ingatlanügyletek, az információ, kommunikáció és a közigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás nemzetgazdasági ágak járultak hozzá leginkább a GDP volumenbővüléséhez.

A szűkülő kereslet visszafogta az ipari termelés volumenét

2024 I–III. negyedévében az ipari termelésVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. ^[3] volumene 4,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A csökkenés, tendenciáját tekintve 2023 eleje óta folyamatos. (A naptárhatás kiszűrésével hazánkban 3,5, az Európai Unióban 2,8%-kal, míg az ipari termelés volumenét tekintve az uniós tagországok között legjelentősebb súlyt képviselő Németországban ennél nagyobb mértékben, 5,0%-kal mérséklődött a termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.)

Az ipari értékesítés 62%-át adó export volumene 4,8, a belföldi eladásoké 2,9%-kal csökkent. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelési érték meghatározó részét (95%-át) adó feldolgozóipar kibocsátása 5,1%-kal elmaradt a 2023. I–III. negyedévitől, míg az energiaiparé 5,8, a csekély súlyú bányászaté 19%-kal meghaladta azt.

A feldolgozóiparon belül az alágak többségében csökkent a kibocsátás, amit a termelésből jelentősebb súlyt képviselő élelmiszer-, ital- dohánytermékgyártás, a vegyi anyag, termék gyártása és a kisebb súlyú fa-, papír- és nyomdaipar volumennövekedése mérsékelt.

A feldolgozóipar alakulását leginkább befolyásoló alágak közül:

• a járműgyártás másfél évnyi folyamatos növekedése 2023 novemberében megtorpant, és 2024. február és április kivételével rendre elmaradt az előző év azonos havitól;

• a villamosberendezés-gyártás csökkenését elsősorban az – alág termelésének mintegy felét jelentő – akkumulátor, szárazelem gyártása, valamint a villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülék gyártásának teljesítménycsökkenése okozta;

• az élelmiszeripar kibocsátásának 2022 IV. negyedévében kezdődő, a szűkülő belföldi kereslethez igazodó mérséklődését 2024 januártól kezdődően növekedés váltotta fel. Így a kisebb mértékű – márciusi, júniusi, illetve augusztusi – csökkenéstől eltekintve, összeségében az I–III. negyedévi termelés volumene meghaladta az egy évvel korábbit, mind a belföldi, mind az export értékesítés volumene nagyobb volt a 2023. I–III. negyedévinél;

• a feldolgozóipar 9,5%-át kitevő, erősen exportorientált elektronikai ipar 2022 novembere óta – az előző évek azonos hónapjaihoz mérten – tartósan csökken. A termelés volumene a két legnagyobb részarányt képviselő alágazat, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása, valamint az elektronikus fogyasztási cikk gyártása esetében 21, illetve 9,1%-kal mérséklődött;

• a vegyiparhoz kapcsolódó területek közül a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, valamint a gyógyszergyártás teljesítménye egyaránt csökkent.

Az áramtermelésben tovább bővült a napenergia részesedése

2024 I–III. negyedévében az ipari termelés csökkenését némileg mérsékelte a kibocsátásból 4,3%-kal részesedő energiaipari termelés, volumene 5,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A primerenergia-felhasználásunk továbbra is takarékosabb volt, 1,2%-kal csökkentForrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[4], míg a villamosenergia-fogyasztásunk (35,5 ezer GWh) 5,0%-kal emelkedett. Az áramtermelésben változatlanul a paksi atomerőmű szerepe volt a legnagyobb (42%), de a napenergia részesedése 21%-ról 27%-ra bővült, miközben a fosszilis energiahordozóké 26%-ról 23%-ra mérséklődött.

Földgázból februártól júliusig minden hónapban kevesebbet használtunk fel az egy évvel korábbinál, de az augusztusi és a szeptemberi érték meghaladta azt. 2024 első kilenc hónapjában a földgáz-fogyasztás (5,5 milliárd m³) 4,6%-kal volt alacsonyabb 2023 azonos időszakáénál.

A gáztározók töltöttségi szintje 2024 telét megelőzően is magas maradt, amiben a mérséklődő gázfogyasztás mellett szerepe volt a korábbi megfontolt betárolásnak is. A november 15-ei adatok alapján a készlet mennyisége 5,5 milliárd m³ volt, a 2023. évi lakossági fogyasztás mintegy 1,9-szerese.

Szerényebb teljesítménynövekedés mellett erőteljesen bővült a szerződésállomány az építőiparban

2024 I–III. negyedévében az építőipari termelés értéke (folyó áron 5437 milliárd forint) összehasonlító áron 0,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A termelés bővülését a kibocsátás 62%-át kitevő épületépítések 1,4%-os volumennövekedése eredményezte, ugyanakkor az egyéb építmények építésének teljesítménye lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest.

Az I. félévet követően az egyéb építmények (nem épületek) építése esetében, főként az infrastruktúrát érintő állami beruházások jelentősen növelték a keresletet és ezáltal az új szerződéskötések lehetőségeit. Míg az épületek építése terén a lakosság beruházásainak –óvatossági tényező vezérelte – elmaradása mérsékelte az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumennövekedését. A 2024 első kilenc hónapjában megkötött, 4431 milliárd forint értékű új szerződések volumene 17,3%-kal múlta felül az előző év azonos időszaki alacsony bázist. Ezzel együtt a 2024. szeptember végi, 3270 milliárd forintot kitevő szerződésállomány volumene 36%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Csökkent a lakásépítések száma

2024 I–III. negyedévében az egy évvel korábbinál 19%-kal kevesebb, 8709 lakás épült. Az értékesítési céllal épített lakások aránya (57%) némileg csökkent, a saját használatra építetteké (40%) nőtt, míg bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások (2,3%). Az átlagos alapterület 1 m²-rel 99 m²-re emelkedett. Az új lakóépületekben használatba vett lakások több mint fele volt családi ház, 42%-uk többlakásos épületben, 2,1%-a lakóparkban épült.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 2024 III. negyedévben magasabb volt, mint az előző két negyedév bármelyikében. Az I–III. negyedévben összességében 14 551-re adtak engedélyt, ez 2,3%-kal marad el az előző év azonos időszakának értékétől. Az építendő lakások száma a fővárosban 34%-kal esett vissza, ugyanakkor a megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben 20%-kal nőtt.

A lakbérek növekedése 2024 I–III. negyedévében tovább folytatódott, és az előző évi országos átlagot nézve 9,6%-kal haladták meg szeptemberben.

A lakbérek nominális növekedési üteme lényegesen magasabb volt, mint az infláció, emiatt reálértékük (5,7%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit.

Tartósan emelkedik a kiskereskedelmi forgalom volumene

2024. január–szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2,7%-kal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A 2022 IV. negyedéve óta tartó csökkenés 2024 elején megállt, és az év első kilenc hónapjának mindegyikében emelkedett a forgalom. Hazánkhoz hasonlóan, az uniós tagországok többségében bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene 2024 I–III. negyedévében, uniós átlagban 0,8%-kal haladta meg ezen érték az előző év azonos időszakit.

2024 január–szeptemberében az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 3,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem esetében 2,3%-kal nőtt az eladási volumen. A 2023. I–III. negyedévihez mért bővülés a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-, valamint a textil-, ruházati és lábbeli-üzletek forgalomnövekedéséből adódott, míg a többi üzletcsoport forgalma csökkent, a legnagyobb mértékben a használtcikk-üzleteké (3,0%-kal). A termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit, súlya az összforgalomból 8,0%-ot tett ki.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalma mérsékeltebben emelkedett, 2024. január–szeptemberben 0,6%-kal múlta felül az egy évvel korábbit.

Nőtt a vendégforgalom a turisztikai szálláshelyeken

2024. január–szeptemberben a turisztikai szálláshelyeken 35 millió 26 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. Ez 5,0%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az időszak során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben (9,7%-kal) nőtt, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég átlagosan kevesebb időt (2,5 vendégéjszakát) töltött el a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban.

2024. szeptemberben 2764 kereskedelmi szálláshely 280 ezer férőhelyet kínált, az előbbi 1,9%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, az utóbbi lényegében nem változott. Ez idő alatt a magán- és egyéb szálláshelyek esetében bővült a kapacitás, 2024. szeptember végén 25 ezer szálláshely összesen 200 ezer férőhellyel várta a vendégeket.

2024 I–III. negyedévében a turisztikai szálláshelyeken 8,7%-kal emelkedett a vendégéjszakában mért külföldivendég-forgalom. A legtöbb éjszakát a Németországból, a Lengyelországból, az Egyesült Királyságból és a Csehországból érkező vendégek töltötték el a szálláshelyeken. Ezzel egy időben a belföldivendég-forgalom szintén bővült, 1,7%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.

A vendéglátóhelyek 2024 I–III. negyedévében 1996 milliárd forint árbevételt realizáltak. A forgalom 2023. december óta tartó folyamatos volumennövekedése 2024 szeptemberében megtorpant, ezzel együtt 2024. január–szeptemberben összességében 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Emelkedett a közúti áruszállítás és a személyszállítás teljesítménye

Az áruszállítás 2024. I–III. negyedévi, árutonna-kilométerben mért teljesítménye összességében megegyezett az előző év azonos időszakival. A két viszonylat teljesítménye azonban ellentétesen alakult: a belföldié 9,3%-kal csökkent, a nemzetközié 4,7%-kal emelkedett a 2023. január–szeptemberhez mérten.

A belföldi áruszállításban – az elenyésző súlyt képviselő vízi szállítás kivételével – valamennyi szállítási mód esetén csökkent a teljesítmény, míg nemzetközi viszonylatban egyedül a csővezetékes szállítás teljesítménye mérséklődött, a vasúté stagnált, míg a további két módozat teljesítménye bővült 2024 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2024. I–III. negyedévben a személyszállításban szállított utasok száma helyi viszonylatban 1,7, helyköziben 38%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.2023. május 1-jén, az ország- és vármegyebérletek bevezetése után az adatszolgáltatóknál módszertani változás történt, emiatt a helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2023 II. negyedévétől korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek azonos időszakainak adataival. 2024. március 1-jétől az ország- és vármegyebérleteket a Budapesti Közlekedési Központ járatain is elfogadják, emiatt az adatszolgáltatóknál további módszertani változás történt a helyi utas- és utaskilométer-adatok számításában is. A helyi és helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2024 I. negyedévétől korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek azonos időszakainak adataival.^[5]

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2024. I–III. negyedévi utasforgalmaAz adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[6] (13,1 millió fő) az egy évvel korábbihoz képest 19%-kal emelkedett, ugyanakkor a pandémia előtti 2019. I–III. negyedévit is 7,8%-kal felülmúlta.

Csökkent a kalászosok termőterülete és termésmennyisége

A mezőgazdasági számlarendszer első előzetes adatai szerint 2024-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 4,4%-kal mérséklődött. Az árak 3,8%-kal csökkentek, így a kibocsátási érték összességében 8,0%-kal elmaradt a 2023. évitől. A növénytermesztés volumene 11%-kal visszaesett, az állattenyésztésé 4,9%-kal nőtt.

2024-ben az előző évinél 18%-kal kisebb szántóterületen, 1,3 millió hektáron termesztettek kalászos növényeket. A betakarított kalászos gabonák területének 70%-át búza, 22%-át árpa, 4,3%-át tritikálé, 1,9%-át zab és 1,7%-át rozs foglalta el. A betakarított termés mennyisége (7,3 millió tonna) 15%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A főbb kalászos növényeket tekintve:

• A búza betakarított területe 12%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legfontosabb kenyérgabonából 5,3 millió tonna termett, 10%-kal kevesebb, mint 2023-ban.

• Megközelítőleg harmadával csökkent az árpa betakarított területe és termésmennyisége az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a termésátlaga 2,8%-kal lett magasabb.

• A tritikálé betakarított területe 25%-kal 57 ezer hektárra apadt az előző évhez képest, ami az ezredforduló óta a második legalacsonyabb érték. A termésátlag ugyanakkor 3,3%-kal meghaladta a 2023. évit.

• A rozs betakarított területe 24%-kal esett vissza, a zabé 14%-kal nőtt 2024-ben. A rozs hektáronkénti hozama majdnem megegyezett a tavalyival, 3,2 tonnát tett ki, a zab hozama 3,1 tonna volt hektáronként, ami 13%-kal volt magasabb a 2023. évinél.

Milyen irányban változtak a társadalmi folyamatok?

Tovább folytatódott a népesség természetes fogyása

2024 január–szeptemberében 58 241 gyermek született, 10%-kal kevesebb, mint 2023 azonos időszakában. Az év első kilenc hónapjában összesen 93 872-en haltak meg, 0,1%-kal többen, mint egy évvel korábban. Ebből adódóan 2024 január–szeptemberében a természetes fogyás (35 631 fő) 23%-kal felülmúlta az egy évvel azelőttit. Az év első három negyedévén belül január–februárban nőtt, március–áprilisban csökkent, majd május–szeptemberben ismét emelkedett a népesség természetes fogyása, és ez a növekedés októberben is tovább folytatódott.

A házasodási kedv az előző évi visszaesés után tovább csökkent: 2024 január–szeptemberében 38 192 pár kötött házasságot, 4,8%-kal kevesebb, mint 2023 azonos időszakában.

A III. negyedévben a foglalkoztatási arány bővülése mellett a munkanélküliség is nőtt

A hazai munkaerőpiaci folyamatok III. negyedévi alakulását a foglalkoztatottak létszámbővülésének megtorpanása, a növekvő munkanélküliség, ezáltal a gazdasági aktivitás magas (a 15–74 éves népességre 68,3%-os) szintje mellett a potenciális munkaerő-tartalék (317 ezer fő) 8,2%-os növekedése, valamint az üres álláshelyek számának (71 ezer) 9,8%-os mérséklődése határozta meg.

2024 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 709 ezer fő volt, lényegében annyi, mint egy évvel korábban. A hazai elsődleges munkaerőpiacon, illetve a külföldön dolgozók létszáma 7,1, illetve 1,4 ezer fővelMintavételi hibahatáron belüli változás.^[7] bővült, miközben a közfoglalkoztatottaké 9,6 ezer fővel tovább mérséklődött.

A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya egy év alatt 0,2 százalékponttal 75,3%-ra nőtt, ez a korábbi évek III. negyedéveit tekintve a legmagasabbnak tekinthető.

2024 III. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül a közszolgáltatások, valamint a piaci és egyéb szolgáltatások területén is nőtt az alkalmazásban állók száma, ugyanakkor a mezőgazdaságban, az iparban és az építőiparban dolgozóké csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2024 III. negyedévében a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma – az inaktívak számának csökkenése mellett – 26 ezer fővel (13%-kal), 225 ezer főre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg a munkanélküliségi ráta 4,6%-ra emelkedett. A munkakeresés átlagos időtartama az egy évvel korábbival megegyezően 11,9 hónap volt, a tartósan (legalább egy éve) munkanélküliek aránya pedig 37%-ról 34%-ra mérséklődött.

Jelentősen nőtt a reálkereset

2024. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633 500 forint volt, 13,7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, míg a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset összege 436 100 forintot tett ki, ami 13,5%-kal múlta felül az előző év január–szeptemberit. Az átlagkereset változását a már előre beütemezett béremelések és a minimálbér-, illetve a garantált bérminimum-emelés határozta meg alapvetően. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 421 300 forint volt, 13,7%-kal több a 2023. január–szeptemberinél. A fogyasztói árak 3,7%-os növekedése mellett 2024 I–III. félévében a reálkereset 9,7%-kal nőtt.

A rendszeres (prémium, jutalom, 13. havi fizetés nélküli) bruttó átlagkereset 596 200 forintra becsülhető, 14,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A bruttó keresetek mediánértéke 511 700 forint volt, ez 15,9%-os növekedést jelent az előző év január–szeptemberihez képest, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 360 100 forintot tett ki, 16,1%-kal meghaladta az egy évvel ezelőttit.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vállalkozásoknál 12,5%-kal 640 200 forintra, míg a költségvetésben 17,2%-kal, 608 800 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A nonprofit szervezeteknél dolgozók 636 900 forintos keresete 16,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.  

Nőtt a balesetek száma

2024 I–III. negyedévében 4,5%-kal meghaladta a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma az előző év azonos időszakit. A hazai utakon történt 11 180 baleset 2,9%-a végződött halálos, 29%-a súlyos és 68%-a könnyű sérüléssel. A halálos balesetek száma (321) 18-cal több volt, mint 2023 I–III. negyedévében.

A balesetek számánál nagyobb mértékben, 5,5%-kal nőtt a sérültek száma. A 14 996 sérült 24%-a súlyos, 73%-a könnyű sérülést szenvedett, és 365-en (a sérültek 2,4%-a) vesztették életüket. A balesetekben 1200 gyermek sérült meg, hatan közülük halálosan.

A balesetek döntő többsége (94%) a járművezetők hibájából következett be. Leggyakoribb oka az elsőbbség meg nem adása (34%), a nem megfelelő sebességválasztás (27%), valamint a haladás és bekanyarodás szabályainak megszegése (17%) volt. Az alkohol a balesetek 6,2%-ában játszott szerepet, az ittasan okozott balesetek száma (689) 14%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakához képest.

Lakott területen kívül történt a balesetek 32%-a, autópályán pedig 3,8%-uk. Az autópályákon az előző év azonos időszakinál 10%-kal több (426) baleset következett be, a halálosan végződők száma (34) 1-gyel csökkent.

[1]:↑ Forrás: az Egyesült Államok Energiaügynöksége.

[2]:↑ Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

[3]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

[4]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[5]:↑ 2023. május 1-jén, az ország- és vármegyebérletek bevezetése után az adatszolgáltatóknál módszertani változás történt, emiatt a helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2023 II. negyedévétől korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek azonos időszakainak adataival. 2024. március 1-jétől az ország- és vármegyebérleteket a Budapesti Közlekedési Központ járatain is elfogadják, emiatt az adatszolgáltatóknál további módszertani változás történt a helyi utas- és utaskilométer-adatok számításában is. A helyi és helyközi utas- és utaskilométer-adatok 2024 I. negyedévétől korlátozottan összehasonlíthatók az előző évek azonos időszakainak adataival.

[6]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[7]:↑ Mintavételi hibahatáron belüli változás.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu