2023 III. negyedévében az előző évihez képest

• a foglalkoztatás – főképp az elsődleges munkaerőpiac élénkülése és a külföldi munkavállalás növekedése miatt – tovább bővült;

• emelkedett a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is;

• kismértékben nőtt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő nagysága;

• csökkent a pótlólagos munkaerő iránti kereslet;

• a keresetek vásárlóereje a magas infláció miatt visszaesett.

Bővült a foglalkoztatottak száma

2023 III. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 737 ezer fő volt, 25 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A foglalkoztatotti létszám növekedésének legnagyobb részét a külföldön dolgozók 18 ezer fős bővülése eredményezte. További 13 ezer fővel nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak köre, a támogatott foglalkoztatásban közfoglalkoztatottként részt vevők száma viszont 6 ezer fővel csökkent. A foglalkoztatottak korösszetételében az idősebb (55 év feletti) munkavállalók részesedése egyre nagyobb arányú.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2023 III. negyedévében átlagosan 75,0% volt, 0,4 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest

2023 III. negyedévében a férfiak foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 79,5%-ra, a nőké 0,3 százalékponttal, 70,5%-ra emelkedett.

Annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár növekedésének hatása 2023-ra már elenyésző volt – a nyugdíjkorhatár 2022-től kezdődően egységesen 65 év –, az 55–64 évesek körében tovább nőtt a foglalkoztatottság. A foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban javult a legnagyobb mértékben – egy év alatt 4,4 százalékponttal, 70,0%-ra nőtt –, amihez hozzájárult a nők nyugdíj melletti munkavállalása is. A 25–54 évesek körében a foglalkoztatottak aránya a III. negyedévet jellemző kismértékű csökkenés mellett továbbra is magas, 87,8% volt, lényegében stagnált. A 15–24 évesek foglalkoztatottsága alig változott, 28,4% volt.

Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyében a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya

2023 III. negyedévében is Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben, 4,8 százalékponttal a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2022 III. negyedévéhez képest. A vármegyét hosszabb ideje a legmagasabb rátanövekedés jellemzi. A foglalkoztatottság csökkenése több vármegyét is érintett, a legnagyobb, 5,1 százalékpontos visszaesés és egyben a legalacsonyabb ráta Tolna vármegyét jellemezte, ahol a foglalkoztatottak népességen belüli aránya 67,8% volt. A foglalkoztatottság szintje, Budapestet is megelőzve, Győr-Moson-Sopron (81,4%) és Komárom-Esztergom (79,6%) vármegyében volt a legmagasabb. A legkedvezőbb és a legrosszabb helyzetű vármegye közötti különbség 13,6 százalékpont volt.

A piaci szolgáltatásokban volt a legjelentősebb az alkalmazásban állókAlkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető. Az alkalmazásban állók átlagos állományi létszámába tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távol lévő személyek (pl. a szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, 1999-től pedig az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).^[1] számának növekedése a tavalyi évhez képest

Az alkalmazásban állók száma 40 ezer fővel nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül, és bár a létszámbővülés továbbra is jelentős volt, azonban az év során egyre lassult. A legnagyobb abszolút növekedés a piaci szolgáltatások ágaiban, azon belül az adminisztratív szolgáltatásokban (+9100 fő) és a szakmai tudományos tevékenységekben (+8800 fő) következett be, de arányait tekintve magas volt a létszámbővülés az ingatlanügyeletekben, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban és az információ, kommunikáció ágban is. Az adminisztratív szolgáltatásokon belül a munkaerő-kölcsönzők létszáma bővült a legjelentősebben a külföldi állampolgárságú munkavállalók számának növekedése révén, a tudományos műszaki tevékenységek és az információ, kommunikáció ág létszámnövekedésére pedig jelentős hatással volt a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) feltételeinek szigorítása, amelynek hatására tavaly szeptembertől számos egyéni vállalkozó alkalmazottként dolgozott tovább.

Az ipar növekedését (+4700 fő) a feldolgozóipar egyre lassuló és az energiaipar kisebb mértékű bővülése (+1200 fő) húzta.

A közszolgáltatások területén a közigazgatásban számos szervezetnél csökkent a létszám, amit a szigorú költségvetési gazdálkodás magyaráz.

A legerőteljesebb létszámcsökkenés (−4600 fő) az építőiparban következett be, ahol a termelési volumen is a tavalyi érték alatt maradt. A kereskedelemben és a szállítás, raktározás ágakban is létszámcsökkenést mértünk (−2200 és −1000 fő), amit a kereskedelmi forgalom visszaesése és a postai szolgáltatások terén bekövetkezett létszámcsökkenés magyaráz.

Nőtt a munkanélküliség

A munkanélküliek száma 2023 III. negyedévében átlagosan 200 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt a 15–74 évesek körében. A munkanélküliek létszáma 22 ezer fővel, 12%-kal, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal emelkedett 2022 azonos időszakához képest.  

A férfiak munkanélküliségi rátája 4, a nőké 4,2% volt. A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében 12,4%-ra, a 25–54 éveseké pedig 3,6%-ra emelkedett, míg az 55–74 éveseké 3,1% volt, lényegében nem változott.

2023 III. negyedévében a tartósan (legalább egy éve) munkát keresők aránya 37% volt, a munkanélküliek 42%-a – csaknem 83 ezer fő – pedig 3 hónapon belül kezdett el munkát keresni. A munkanélküliek 23%-a még soha nem dolgozott, vagy 8 évnél régebben szűnt meg a munkája. A munkatapasztalattal rendelkező munkanélküliek több mint fele elveszítette a munkáját, vagy közfoglalkoztatása, szezonális munkája befejeződött, egyharmaduk pedig felmondott, vállalkozását szüneteltette vagy megszüntette.

A vármegyék többségében nőtt a munkanélküliség

2023 III. negyedévében a vármegyék nagyobb részében emelkedett a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb növekedés Somogy vármegyét érintette, ahol 3,5 százalékponttal, 8,8%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Hasonlóan nagy mértékben, 3,2 százalékponttal, 9,1%-ra nőtt a ráta Békés vármegyében, ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyével együtt a legmagasabb értéket képviselve az országban. A munkanélküliség Budapesten volt a legalacsonyabb (1,9%), és 3% alatt volt a hagyományosan kedvező munkaerőpiaci helyzetű hat dunántúli vármegye mellett Csongrád-Csanád vármegyében is.

Kismértékben nőtt a potenciális munkaerő-tartalék

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot.

2023 III. negyedévében átlagosan 294 ezer fő tartozott közéjük, 15 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók több mint egyharmada Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióban él, közel 60%-uknak nincs érettségije, 32%-uknak csak alapfokú végzettsége van, 14%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalatuk, korábban fizikai munkát végeztek, jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban, a kereskedelemben, illetve közfoglalkoztatottként.

Az elmúlt negyedévekben a munkaerőpiacon kevesebb üres álláshelyre több munkaerő-tartalék jutott, azonban a keresleti oldal munkaerővel szembeni igényeit a strukturális (végzettségbeli, szakmai, területi) eltérések miatt a kínálati oldal csak részben tudja kielégíteni.

2023 II. és III. negyedéve között sem volt túl nagy mozgás az egyes aktivitási csoportok között, a létszámot tekintve ugyanolyan mértékű volt a munkanélküliek és az inaktívak áramlása a foglalkoztatottak körébe, mint az ezekbe a csoportokba való áramlás a foglalkoztatottak felől.

A munkaerőpiacot az elmúlt egy évben növekvő aktivitás jellemezte. Mind a foglalkoztatottként, mind a munkát aktívan keresőkként jelen lévők száma és aránya is emelkedett, míg a gazdaságilag nem aktív népesség aránya csökkent.

79 ezer üres álláshely vár betöltésre

Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2023 III. negyedévének végén 78 600 volt,A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.^[2] ami az előző év azonos időszakához képest 12%-os csökkenést jelentett, a csökkenő tendencia tehát tovább folytatódott. Az üres álláshelyek nagymértékű csökkenése főként a versenyszférához köthető, ahol 16%-kal és csaknem 10 ezerrel csökkent a betöltésre váró álláshelyek száma.

2022 III. negyedévéhez mérten a nemzetgazdasági ágak háromnegyedében csökkent a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. A legnagyobb csökkenés a feldolgozóiparban volt, itt több mint 4 ezerrel csökkent a betöltésre váró álláshelyek száma, amelynek közel harmada a járműgyártásban jelentkezett. Nagymértékben (1000 fő felett) csökkent az üres álláshelyek száma az adminisztratív szolgáltatások, a közigazgatás és a tudományos és műszaki tevékenységek területén is. Ötszáz fő felett nőtt a pótlólagos munkaerő iránti kereslet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az oktatás ágban.

Az összes álláshelyhez viszonyítva az adminisztratív szolgáltatások területén volt a legmagasabb (4,6%) a betöltésre váró álláshelyek aránya, de jelentős volt a munkaerőhiány az egészségügy, szociális ellátás területen is (3,9%). A bányászatban (0,6%), a mezőgazdaságban (1,1%), a kereskedelemben (1,2%) és a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágban (1,2%) volt a legkisebb a munkaerő iránti kereslet. Országosan az összes álláshely 2,4%-a várt betöltésre, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a 2022. III. negyedévi érték.

A negyedév utolsó hónapjában megállt a keresetek vásárlóerejének csökkenése

A teljes munkaidőben alkalmazásban állókAz alkalmazottal rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetési intézmények körében.^[3] havi bruttó átlagkeresete 2023 III. negyedévében elérte az 557 600 forintot, ez nominálisan 14,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bérnövekedés intenzitása erős volt, azonban 1,6 százalékponttal alatta maradt az egy évvel ezelőtti értéknek. Tavaly a növekvő inflációt és a rezsiárak emelkedését kompenzáló bértámogatások, illetve az évközi béremelések hatására ugyanis a rendszeres keresetek növekedése az év második felében felgyorsult, míg idén – a megszokott szezonális folyamatoknak megfelelően – a második félévben nem volt nagy a változás.

A jelentős nemzetgazdasági szintű bérnövekedés ellenére a keresetek vásárlóértéke a negyedév egészében csökkent (−0,5%), de az infláció mérséklődésének hatására szeptemberben már újra emelkedni kezdett.

A bérek növekedését a vállalkozások körében a rendszeres és a nem rendszeres keresetek tavalyinál kevésbé intenzív növekedése határozta meg. A költségvetési szektorban idén az előre ütemezett béremelések mértéke sokkal visszafogottabb volt mint tavaly, a szigorú költségvetési gazdálkodás következtében a szektorban a nem rendszeres keresetek is alig nőttek. A nonprofit szektorban a nem rendszeres keresetek növekedése jelentősebb volt, mint a másik két szektorban.

Összességében – a részmunkaidős munkavállalókat is számba véve – a teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkereset 15,1%-kal, 549 200 forintra nőtt.

Az iparban átlag feletti volt a bérek növekedése

2023 III. negyedévében – az év előző időszakaihoz hasonlóan – az iparban volt a legmagasabb a bérek emelkedése (15,5%), amelyet a feldolgozóipar erős, bár lassuló növekedése (15,4%) határozott meg. A legnagyobb létszámarányú járműgyártásban a második legmagasabb – közel 20% – volt a bérnövekedés, a legtöbb feldolgozóipari alágban azonban nem érte el az átlagos szintet.

A piaci szolgáltatásokban átlagos (14,8%), míg a közszolgáltatásokban átlag alatti (11,4%) volt a keresetek emelkedése. Előbbiben a legmagasabb növekedést az ingatlanügyeletek érte el, de több nagyobb szakágazat, mint például a szakmai, tudományos tevékenységek, a kereskedelem, a szállítás, raktározás és az információ, kommunikáció ágban átlag alatti volt a béremelkedés.

A visszafogott költségvetési gazdálkodás következtében a bérnövekedés a közszolgáltatások egyik ágában sem érte el a nemzetgazdasági átlag szintjét.

A mediánkereset az átlag 81%-át tette ki

2023 III. negyedévében a mediánkereset 450 000 forintra nőtt, és a bruttó átlagkeresetnél valamivel jobban, 15,3%-kal emelkedett. A mediánkereset emelkedését többek között a minimális bértételek növekedése és az iparban alkalmazásban álló fizikai munkavállalók átlagon felüli béremelkedése határozta meg. A rendszeres keresetekéhez hasonlóan a medián éves növekedése is alatta maradt a tavalyinak.

A nettó és a bruttó kereset növekedése megegyezett

2023 III. negyedévében a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozó nettó átlagkereset 384 700 forint volt, és egy év alatt 14,8%-kal emelkedett, ami nemzetgazdasági szinten megegyezett a bruttó átlagkeresetek növekedésével. A nettó kereset a költségvetési szektorban a bruttó kereseteknél valamivel kevésbé, a vállalkozásoknál pedig azt meghaladóan nőtt. A nettó és a bruttó keresetnövekedés közötti különbséget elsősorban a családi kedvezmény magyarázza, amely a bruttó keresettel nem nő egyenes arányosan.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó kereset mediánja 311 600 forintot ért el, 15,2%-kal haladta meg a 2022. III. negyedévi értéket.

A keresetek differenciáltsága továbbra is magas

A keresetek területi differenciáltsága továbbra is jelentős volt, a fővárosi munkáltatóknál az átlagfizetés majdnem 70%-kal haladta meg a legalacsonyabb keresetű Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, 15%-kal a második legmagasabb keresetű Győr-Moson-Sopron vármegyei és 21%-kal az országos átlagot. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok és foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A keresetek nominálisan minden vármegyében jelentősen nőttek, ezen belül Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legnagyobb a növekedés, de átlagot meghaladó béremelkedés jellemezte a magasabb ipari bázissal rendelkező Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun és Somogy vármegyét is. Hajdú-Biharban, Nógrádban és Pest vármegyében a piaci szolgáltatások keresetei is átlag felett nőttek. Alacsonyabb növekedés jellemezte Tolna és Vas vármegyét, előbbiben a magasabb bérnövekedéssel jellemezhető ipar létszámaránya alacsonyabb, utóbbiban pedig a jelentős ipari bázis bérnövekedése átlag alatti volt.

Magyarország foglalkoztatási rátája továbbra is uniós átlag feletti

Az Európai Unión belül Hollandiát jellemezte a legmagasabb (82,6%), Olaszországot a legalacsonyabb (61,6%) foglalkoztatási ráta 2023 III. negyedévében. Magyarország – az Európai Unió átlagát 4,3 százalékponttal meghaladó – 75%-os értékével a tagországok rangsorának felső harmadába tartozott. A V4-országok közül Csehországban volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta (75,3%), a legalacsonyabb Szlovákiában (71,9%), de mind a négy ország értéke meghaladta az Európai Unió átlagát (70,7%).

A férfiak foglalkoztatási rátája Máltán volt a legmagasabb (87,1%), Horvátországban pedig a legalacsonyabb (69,8%). A magyar férfiakat jellemző 79,5%-os érték 4 százalékponttal meghaladta az Európai Unió átlagát, és így a hatodik legjobb ráta a tagországok rangsorában.

A nők foglalkoztatási rátája Hollandiában volt a legmagasabb (79%), és Olaszországban a legalacsonyabb (52,2%). A magyar nők 70,5%-os értéke az uniós átlagot 4,6 százalékponttal haladta meg.

Az Európai Unión belül 2023 III. negyedévében Máltán volt a legalacsonyabb (2,5%) a munkanélküliség, Spanyolországban pedig a legmagasabb (11,8%). Magyarország a 4,1%-os munkanélküliségi rátájával az Európai Unió tagállamainak rangsorában a nyolcadik helyen állt, a ráta értéke 1,8 százalékponttal volt alacsonyabb az uniós átlagnál (5,9%). Mindkét nem esetében az Európai Unió átlagánál alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta értéke Magyarországon.

Hazánk pótlólagos munkaerő-kereslete kevéssel az uniós átlag alatt maradt

2023 III. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,6 betöltésre váró jutottVonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve a háztartások és a területen kívüli szervezetek tevékenységét).^[4], amely a tavalyi év azonos időszakánál 0,3 százalékponttal, az előző negyedévnél pedig 0,1 százalékponttal volt kevesebb. A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Belgiumot, Hollandiát, Ausztriát és Németországot jellemezte 4% feletti arányokkal, míg a legalacsonyabb Bulgáriában, Romániában, Spanyolországban és Lengyelországban volt, 1% alatti értékekkel. Hazánkban az üres álláshelyek 2,4%-os aránya tavalyhoz képest szintén kismértékben csökkent, de még így is meghaladta az uniós tagállamok felének, ezen belül a szomszédos tagországok közül Románia, Szlovákia és Horvátország értékeit.  

[1]:↑ Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető. Az alkalmazásban állók átlagos állományi létszámába tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távol lévő személyek (pl. a szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, 1999-től pedig az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).

[2]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.

[3]:↑ Az alkalmazottal rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek és a költségvetési intézmények körében.

[4]:↑ Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve a háztartások és a területen kívüli szervezetek tevékenységét).

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu