Tartalom
- 2000 óta mintegy kétszeresére nőtt a növényvédő szerek értékesítése
- A forgalomba hozott növényvédő szerek több mint fele gyomirtó volt
- Fajlagosan kénből használtak a legtöbbet a megfigyelt kultúrákban
- Fajlagos növényvédőszer-felhasználásban az unió középmezőnyébe tartozunk
- Növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói
- További adatok, információk
2000 óta mintegy kétszeresére nőtt a növényvédő szerek értékesítése
Hazánkban a növényvédőszer-felhasználás aránya a mezőgazdaság folyó termelő felhasználásán belül 6,8% volt 2024-ben. 2000 és 2014 között 5,1-ről 8,3%-ra nőtt ez az arány, azóta szinte folyamatos csökkenés volt megfigyelhető.
A felhasznált mennyiség növekedése mellett az aránycsökkenést részben az okozta, hogy a növényvédő szerek ára nem emelkedett olyan mértékben, mint a többi, mezőgazdaságban felhasznált terméké és szolgáltatásé.
Az Agrárközgazdasági Intézet 2024. évi adatfelvétele alapján hazánkban a mezőgazdasági végfelhasználásra értékesített növényvédő szerek mennyisége – a 2023. évi 22%-os csökkenés után – lényegében nem változott. Az értékesített mennyiség 2000 és 2020 között – néhány évtől eltekintve – folyamatosan növekedett, ezen időszak alatt 2,7-szeresére. 2020 után egyre erőteljesebb visszaesés következett. 2024-ben a 20 531 tonnányi értékesített növényvédő szer legnagyobb hányadát, 37%-át a gyomirtó szerek tették ki, míg 19%-a gombaölő, 17%-a rovarölő, a fennmaradó 27% pedig egyéb szer volt.
A forgalomba hozott növényvédő szerek több mint fele gyomirtó volt
A forgalomba hozott szerek összes mennyiségéről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban NÉBIH) évente végez adatgyűjtést közvetlenül a forgalmazók körében. 2024-ben az értékesített növényvédő szerekben 7421 tonna hatóanyag volt, ami nem csak a mezőgazdasági célra történő engedélyezéseket tartalmazta. A vizsgált időszakban a legnagyobb volumenben értékesített hatóanyagok a glifozát (1882 tonna), a kén (806 tonna) és az S-metaloklór (496 tonna voltak).
Fajlagosan kénből használtak a legtöbbet a megfigyelt kultúrákban
A Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervben Magyarország növényvédőszer-felhasználásának modellezésére kiválasztott hat szántóföldi és kertészeti kultúra lefedte a teljes szántóterület (4,1 millió hektár) 66, illetve az összes mezőgazdasági terület (közel 5,1 millió hektár) 54%-át1.
A búza és a napraforgó betakarított területének 85%-át kezelték, míg a kukorica és a repce esetében a terület 91, illetve 92%-án alkalmaztak növényvédő szereket. A fenti négy szántóföldi kultúra összesített adatai alapján, vármegyei bontásban Szabolcs-Szatmár-Beregben kezelték átlagosan a legkisebb területet (73%), míg a legmagasabb kezelési intenzitást Nógrád vármegyében mérték (96%). Ahol a kezelt terület értéke meghaladta a betakarított területét (repce és kukorica esetén), ott a legfőbb okok az időjárás és az egyéb, termést károsító tényezők lehetnek.
A forgalmazott és a felhasznált mennyiség közötti különbséget az okozza, hogy ezeket a hatóanyagokat nem csak ezekben a kultúrákban, továbbá nem csak a mezőgazdaságban használják fel. Alkalmazásuk jelentős részben történhet a mezőgazdaságon kívül (pl. parkokban, sportpályákon) is. 2024-ben a kéntartalmú növényvédő szerek forgalmazása jelentősen elmaradt (–40%) a 2023. évitől, de még ennél is kevesebb került felhasználásra. A glifozát forgalma 2023-ban kb. 40%-kal visszaesett, 2024-ben viszont a korábbi évekhez hasonló mennyiséget hoztak forgalomba.
A kukorica, a napraforgó és a repce esetében továbbra is a gyomirtó szerek felhasználása dominál, míg az alma és a szőlő esetében döntően a gombaölő szerek használata volt jellemző. A búza védelmében közel azonos mennyiségben használtak gyom- és gombaölőket.
A növényvédőszer-felhasználás felmérésére 2024-ig 5 évente került sor. Ebben az évben az egy hektárra vetített kijuttatások minden vizsgált növény esetében elmaradtak a 2019-es szinttől.
Egy hektárra vetítve hazánkban a kén felhasználása volt a legnagyobb (2,7 kg/ha), melyet a glifozát és az S-metolaklór követett (egyaránt 1,4 kg/ha).
| Hatóanyag neve | Mennyiség, tonna | Kezelt alapterület, ezer hektár | Egy hektárra jutó mennyiség, kilogramm/hektár |
|---|---|---|---|
| Kén (gombaölő) | 620 | 230 | 2,7 |
| Glifozát (gyomirtó) | 513 | 368 | 1,4 |
| S-metolaklór (gyomirtó) | 297 | 213 | 1,4 |
| Tebukonazol (gombaölő) | 159 | 966 | 0,2 |
| Terbutilazin (gyomirtó) | 114 | 207 | 0,5 |
| Dikamba (gyomirtó) | 97 | 414 | 0,2 |
| Pendimetalin (gyomirtó) | 92 | 123 | 0,7 |
| Kálium-foszfonát (gombaölő) | 80 | 63 | 1,3 |
| Protiokonazol (gombaölő) | 73 | 966 | 0,1 |
| Flurokloridon (gyomirtó) | 70 | 113 | 0,6 |
| Réz-oxiklorid (gombaölő) | 65 | 49 | 1,3 |
| Dimetenamid-P (gyomirtó) | 62 | 90 | 0,7 |
| Növényi olajok (egyéb növényvédő) | 60 | 55 | 1,1 |
| Dikvát (gyomirtó) | 59 | 80 | 0,7 |
| Piraklostrobin (gombaölő) | 56 | 380 | 0,1 |
Fajlagos növényvédőszer-felhasználásban az unió középmezőnyébe tartozunk
Mivel a növényvédő szerek forgalomba hozott és felhasznált mennyiségéről történő adatgyűjtést rendelet szabályozza, így az adatok az EU többi tagállamára vonatkozóan is elérhetők és összehasonlíthatók. A konzisztencia érdekében a forgalomba hozott mennyiségeket a mezőgazdasági területre vetítettük, bár fontos megjegyezni, hogy ezen mennyiség egy része nem a mezőgazdaságban kerül felhasználásra. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag mennyisége hazánkban kissé az EU átlaga alatt van.
Növényvédő szerek harmonizált kockázati mutatói
A növényvédő szerek fenntartható használatát célzó 2009/128/EK irányelv megvalósításában elért haladás mérésére objektív, minden tagállamban azonos metodika szerint kiszámolt mérőszámokra, úgynevezett harmonizált kockázati mutatókra2 (Harmonised Risk Indicators - HRI) van szükség, amely megmutatja a vegyszeres állományvédelemből adódó kockázati változások tendenciáit. A kiindulási állapot a 2011-2013-as évek átlaga.
A HRI 1 értéke országos és uniós szinten is csökkenő tendenciát mutat a 2010-es évek közepétől kezdve, azaz a magasabb kockázatú hatóanyagok mennyisége csökken. 2023-ig korlátozott számú tagállam rögzítette a sürgősségi engedélyek nagyságrendjét az Eurostat felé, így a HRI 2 uniós értéke jelenleg csupán becslés, továbbá mindkét kockázati mutató értéke visszamenőleg is módosult, amennyiben valamelyik hatóanyag besorolása megváltozott.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu
Lábjegyzetek
-
2019-ben a növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek körében a KSH gyűjtötte teljeskörűen az adatokat, és az egyéni gazdaságok esetében a NÉBIH végezte el az adatgyűjtést a mintában kijelölt gazdaságok körében a permetezési napló adatainak begyűjtésével. 2024-től a növényvédőszer-felhasználási kimutatásokhoz szükséges adatokat teljes egészében a NÉBIH permetezési naplója szolgáltatja. A forgalomba hozott növényvédő szerekben található hatóanyagok mennyiségét a NÉBIH adatait felhasználva a KSH évente publikálja a honlapján. ↩
-
HRI 1 - Hatóanyag mennyiségén alapuló, veszélyalapú kockázati mutató: a hatóanyagokat veszélyességük szerint súlyozzák (magasabb kockázatú hatóanyag magasabb, úgynevezett veszélyességi súlyt kap), majd összesítésük után a 2011-2013-as évek átlagához hasonlítják. HRI 2 - Kiadott engedélyek számán alapuló kockázati mutató: a kiadott szükséghelyzeti engedélyek számát szorozzák az adott hatóanyagcsoport veszélyességi súlyával, majd összesítés után a 2011-2013-as évek átlagához hasonlítják. ↩