Az előző két évit meghaladó ütemben folytatódott 2021-ben a termőföldárak emelkedése. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 10%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,9 millió forint volt hektáronként. A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták. A földbérleti díjak emelkedése sem állt meg: 2021-ben egy hektár szántót az előző évinél 13%-kal többért, 72 700 forintért lehetett bérbe venni.

Élénkült a termőföldforgalom

2021-ben 14%-kal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint az előző évben.A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a Módszertani leírásban.^[1] A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,1%-a, összesen 72 ezer hektár cserélt gazdát. Ez megközelíti a 2017. évi értékesítés volumenét, amely azóta minden évben mérséklődött, egészen 2020-ig. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.

Az összes értékesített terület döntő részét (68%-át) – a korábbi évekhez hasonlóan – szántó, további 14%-át erdő, 13%-át gyep, 5,0%-át pedig szőlő és gyümölcsös tette ki. A szántó részesedése az értékesített területeken belül kismértékben csökkent, míg a többi művelési ágé nőtt az előző évhez képest. Szőlőből és gyümölcsösből 33, gyepből 31, erdőből 26%-kal nagyobb területet adtak el, mint 2020-ban. Szántóból 7,5%-kal értékesítettek többet.  

Minden művelési ágban töretlen az áremelkedés

2021-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 5,4, majd 8,2%-os növekedése után – átlagosan 10%-kal haladta meg a 2020. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A szántó átlagára a 2020. évivel megegyező mértékben, 8,8%-kal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15%-kal 2020-hoz képest. A szőlő 10, a gyümölcsös 8,2%-kal drágult. A legdrágább művelési ág, a szőlő egy hektárjáért 2,6, míg egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep hektáronkénti átlagára 961 ezer, az erdőé 915 ezer forint volt 2021-ben.  

A megyék többségében több termőföldet értékesítettek az egy évvel korábbinál

Az elemzés készítésekor a Pest megyei ingatlanforgalmi adatok feldolgozottsága rendkívül alacsony szintű volt, emiatt nem áll rendelkezésre megbízható eredmény a 2021. évi termőföldforgalmára vonatkozóan. Pest megyét figyelmen kívül hagyva, 2021-ben Baranya, Békés, Somogy és Vas megye kivételével minden megyében nőtt az értékesített terület az előző évhez képest. A forgalomnövekedés Veszprém, Heves, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legjelentősebb 2020-hoz képest (46, 46, 27 és 25%). Az értékesített terület nagysága Baranya és Somogy megyében csökkent leginkább (23 és 11%-kal).

A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, ezután Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye következett (7900, 7400, 6100, 5200 hektár). A többi megyében 1000 és 5000 hektár között volt a termőföldforgalom 2021-ben.

Az értékesítés volumenének a megye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2021-ben is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 1,9%. Baranya megyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,4%-a cserélt gazdát.

Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:

• minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet (4600 hektár).
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették a legtöbb erdőt (1600 hektár).
• Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyében is legalább 1000 hektár gyepet adtak el (1300, 1300 és 1000 hektár).
• A legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (1000 hektár).

A szántók megyei átlagárai néhány kivétellel meghaladták a 1,5 millió forintot

Az értékesített szántó átlagára 2021-ben, megyei összehasonlításban

• Békés, Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt a legmagasabb (2,0–2,5 millió forint/hektár),
• Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyében a legalacsonyabb (1,2–1,3 millió forint/hektár),
• a többi megyében 1,5–2,0 millió forint/hektár között alakult. A megyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a megyék között, hanem a megyéken belül is nagyok az árkülönbségek. Pest megyét figyelmen kívül hagyva, a járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar, Békés és Veszprém megyében szóródtak a leginkább, Somogyban és Zalában pedig a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar megyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,2, a Hajdúböszörményi és a Debreceni járásban 3,4 millió forint volt.

Ábra magyarázata

A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik, a megyén belül a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek.

Az ország egész területét lefedő 82 darab mikrokörzet közül 2021-ben a Hajdú-Bihar megyei Hajdúság nagyon jó adottságú szántóinak az átlagára volt a legmagasabb (3,3 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradnak ugyanebben a megyében a rosszabb adottságú Bihar-Sárrét, Tiszamellék, Nyírség-Erdőspuszták szántóátlagárai (1,6–1,8 millió forint/hektár). Békés megyében kétszer annyi, Csongrád-Csanád és Somogy megyében közel 1 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Maros-Körös köze, Mezőföld III, Kapos völgye) szántóátlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Csongrádi homokhát, Zselicség). A legalacsonyabb szántóátlagárú tájkörzet a Mátra‒Bükk északi vidéke volt 2021-ben (720 ezer forint/hektár).

A Pest megyei mikrokörzeteket figyelmen kívül hagyva, 2021-ben ott emelkedett a szántóátlagár a legnagyobb mértékben (17%-kal), ahol a földminőség átlagosan 20,1 és 23 aranykorona/hektár (AK/hektár) közötti volt. Így a mikrokörzeteknek ebben a csoportjában is elérte a 2 millió forintot a szántó hektáronkénti átlagára. 11%-os volt a szántóátlagár emelkedése az átlagosan 17 aranykorona/hektár vagy annál gyengébb földminőségű mikrokörzetekben, mellyel felzárkóztak a 17,1 és 20 aranykorona/hektár közötti földminőségű mikrokörzetek szántóátlagárszintjéhez (1,5–1,6 millió forint/hektár).

2021-ben a szántó átlagára legnagyobb mértékben Nógrád (27%), Vas (19%) és Bács-Kiskun (17%) megyében nőtt, és egyedül Hajdú-Bihar megyében csökkent (‒3,1%). A drágulás mértéke a megyék felében meghaladta a 10%-ot.

Szemben az előző év 4,5%-os csökkenésével, 2021-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 16%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből továbbra is Békés (12%), Hajdú-Bihar (11%) és Bács-Kiskun megye (9,5%) részesedett a legnagyobb arányban.

A gyep átlagára Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön is elérte a hektáronkénti 1 millió forintot

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 961 ezer forintba kerültek 2021-ben, ami 15%-os drágulást jelent 2020-hoz képest.

Közép-Magyarország nélkül a gyepátlagár 2021-ben:

• Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (1,1 millió forint/hektár),
• Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (802 ezer forint/hektár),
• Dél-Dunántúlon (27%) és Dél-Alföldön (25%) nőtt a leginkább 2020-hoz képest.

Az Európai Unió tagállamaiban is általános a szántóár-emelkedés

A termőföld árát sok tényező befolyásolja:

• a természeti adottságok és az éghajlat,
• a lokális termelési tényezők (talajminőség, földfelszín, csatornázás, melioráció),
• a nemzeti szabályozás (külföldiek tulajdonszerzési joga),
• valamint a kereslet és a kínálat.

Emiatt nagyon eltérőek a termőföldárak az Európai Unió tagállamaiban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2015 és 2020 között a legnagyobb mértékben Romániában (három és félszeresére), Csehországban (kétszeresére), Luxemburgban és Lettországban (több mint másfélszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás.

A bérleti díjak emelkedése minden művelési ágban felgyorsult

• Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%).
• A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (55%), Fejér (52%) és Tolna megyében (51%) volt a legmagasabb 2020-ban.

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2021-ben, a növekedés üteme minden művelési ágban jelentősen felgyorsult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 7,3%-os növekedés után – átlagosan 13%-kal volt magasabb a 2020. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 72 700 forint volt országosan. A szőlő bérleti díja 13, az erdőé 11, a gyepé és a gyümölcsösé 10-10%-kal nőtt 2020-hoz mérten.

Minden megyében nőtt a szántó éves bérleti díja

2021-ben a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése a megyék nagy részében 10% feletti volt. Veszprém megyében 29, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 21, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 18%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit. Az emelkedés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,2%), Tolna (5,0%) és Nógrád megyében (5,1%) volt a legkisebb.

A szántó átlagos éves bérleti díja:

• Hajdú-Bihar, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (98 200, 91 300, 86 900 forint/hektár).
• Nógrád, Heves és Zala megyében a legalacsonyabb (43 300, 52 300, 53 800 forint/hektár).  

Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,9%-a volt 2021-ben. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7–3,9% körül stagnál.

• Megyei szinten 3,2 és 4,9% között szóródott a szántó átlagos bérleti díjának az árához viszonyított aránya 2021-ben.
• Somogy megyében volt a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.

[1]:↑ A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a Módszertani leírásban.

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu