Termőföldárak és bérleti díjak, 2024

Tartalom

• Folytatódott a termőföldpiac élénkülése
• Mérséklődött az áremelkedés üteme
• A vármegyék többségében nőtt a termőföldforgalom
• Hajdú-Bihar és Tolna vármegyében elérte a 3 millió forintot a szántó átlagára
• 3,3%-kal emelkedett a gyep átlagára
• A bérleti díjak emelkedése minden művelési ágban felgyorsult
• Minden vármegyében nőtt a szántó bérleti díja
• További adatok, információk

2024-ben folytatódott a termőföldpiac élénkülése, az értékesített termőföldek területe 12%-kal haladta meg az előző évit. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként. A földbérleti díjak az előző évi stagnálás után újra emelkedtek: 2024-ben egy hektár szántót az előző évinél 5,1%-kal magasabb áron, 86 900 forintért lehetett bérbe venni.

Folytatódott a termőföldpiac élénkülése

2024-ben 12%-kal több termőföldterületet értékesítettek, mint egy évvel korábban. ¹ Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél. Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból. Gyümölcsösből 36, szántóból 18, szőlőből 1,5%-kal több, míg erdőből 3,3, gyepből 4,1%-kal kevesebb területet adtak el, mint 2023-ban.

Mérséklődött az áremelkedés üteme

2024-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 12, majd 7,9%-os növekedése után – átlagosan 4,6%-kal volt magasabb a 2023. évinél. Az áremelkedés mértéke – a gyümölcsös kivételével – minden művelési ágban elmaradt a korábbi évekétől. A szántó átlagára 2023-hoz képest 5,3%-kal nőtt, a gyümölcsösé 6,1, a gyepé 3,3, a szőlőé és az erdőé egyaránt 2,6%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba került. A legdrágább művelési ág a szőlő volt: hektárjáért 3,5, míg a gyümölcsösért 3,2 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep hektáronkénti átlagára 1,3, az erdőé 1,2 millió forint volt 2024-ben.

A vármegyék többségében nőtt a termőföldforgalom

2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31%-kal). Ezzel szemben Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyében a termőföldforgalom csökkenésének mértéke meghaladta a 20%-ot.

A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár). A többi vármegyében 2024-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom. Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5%-ot. Komárom-Esztergom és Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5, illetve 0,7%-a cserélt gazdát.

Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:

• szántóból Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (5100 hektár);
• Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1200 hektár);
• a gyep forgalma Bács-Kiskun vármegyében volt a legnagyobb (900 hektár);
• a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében váltott gazdát (700 hektár).

Hajdú-Bihar és Tolna vármegyében elérte a 3 millió forintot a szántó átlagára

Az értékesített szántók átlagára 2024-ben, vármegyei összehasonlításban:

• Hajdú-Bihar, Tolna, Békés és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb (2,8–3,1 millió forint/hektár);
• Nógrád, Zala és Heves vármegyében volt a legalacsonyabb (1,3–1,7 millió forint/hektár);
• a többi vármegyében 1,8–2,7 millió forint/hektár között alakult.

A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség. A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban. Hajdú-Bihar vármegyében pedig a Hajdúszoboszlói és Debreceni járásokban is közel 5 millió forint/hektáros átlagáron keltek el a szántók.

A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik. Olyan, a vármegyén belüli területi egységek, melyek elsősorban a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, és e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek.

2024-ben is az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1–2,7 millió forint/hektár). Békés vármegyében 1,6 millió, Pest vármegyében 1,5 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Pilis-budai-hegyvidék) szántóinak átlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Jászság Pest vármegyei része, Börzsöny vidéke).

A szántó átlagárának emelkedése a 17,1–20,0, illetve a 20,1–23,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 8,2 ill. 8,0%-os értékkel. A legjobb, 28 aranykorona/hektár feletti átlagos földminőséggel bíró mikrokörzetekben 1,5%-kal csökkent a szántó átlagára.

2024-ben a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése. A drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében érte el a 10%-ot. Jász-Nagykun-Szolnok (-4,1%), Komárom-Esztergom (-3,2%) és Békés (-0,8%) vármegyében csökkent a szántó átlagára.

2024-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 24%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből Hajdú-Bihar (12%), Békés (9,9%) és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (8,7%) részesedett a legnagyobb arányban.

3,3%-kal emelkedett a gyep átlagára

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,3 millió forintba kerültek 2024-ben, ami 3,3%-os drágulást jelent 2023-hoz képest.

A gyepátlagár 2024-ben:

• Pest vármegyében volt a legmagasabb (2,0 millió forint/hektár),
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legalacsonyabb (853 ezer forint/hektár),
• Tolna (20%) és Csongrád-Csanád (20%) vármegyében nőtt a leginkább 2023-hoz képest.

A bérleti díjak emelkedése minden művelési ágban felgyorsult

Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legjelentősebb a bérelt területek aránya (52%). A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22%-át használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (51%), Tolna (47%) és Békés vármegyében (47%) volt a legmagasabb a 2023-ban végrehajtott mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás adatai alapján.

A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző két év 12, majd 1,4%-os növekedése után – átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt. A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten.

Minden vármegyében nőtt a szántó bérleti díja

2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegyében 14, Nógrád vármegyében 11, Heves vármegyében 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit. Az emelkedés mértéke Somogy (0,5%), Bács-Kiskun (2,5%) és Pest (2,8%) vármegyében volt a legkisebb.

A szántó átlagos éves bérleti díja:

• Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (113 400, 109 400 és 100 900 forint/hektár),
• Nógrád, Pest és Veszprém vármegyében a legalacsonyabb (56 700, 63 000 és 66 500 forint/hektár).

A szántó vételára és bérleti díja közel azonos mértékben emelkedett, ezért az átlagos éves bérleti díjnak az átlagárhoz viszonyított aránya nem változott az előző évihez képest, 3,6% volt 2024-ben is.

• Vármegyei szinten 2,5 és 4,4% között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2024-ben.
• 2024-ben is Pest vármegyében volt a legalacsonyabb az arány, ahol a viszonylag magas szántóár alacsonyabb bérleti díjjal párosult.

Módszertan

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu