Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

1. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM

Népesség

A népesség száma 1990-ig teljes körű népszámlálási adat, 1991-től 2011-ig a népességszámok a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes (élveszületés, halálozás) népmozgalmi statisztika, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlás adatainak felhasználásával vissza-, illetve továbbszámított adatok. 2012-től a népességadatok a 2011. október 1-jei népszámlálás bázisán továbbszámított adatok.
A népességadatok 1970-ig a jelenlévő, ezt követően – a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, a területi egységek gazdasági szívó-taszító hatását is figyelembe véve – lakónépességre vonatkoznak.

Jelenlévő népesség: az eszmei időpontban az adott közigazgatási egységben tartózkodott személyek száma. Ez a népesség nem tartalmazza az eszmei időpontban külföldön élő (tartózkodó) magyar állampolgárokat, tartalmazza viszont (a diplomáciai testületek tagjai kivételével) az eszmei időpontban az országban tartózkodó külföldi polgári személyeket.

Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.

Településjelleg: a települések közigazgatási beosztás szerinti csoportosítása, amennyiben más megjegyzés nincs, a mindenkori időpontra vonatkozik.

Népsűrűség: az adott terület 1 km2-ére jutó lakosok száma.

Átlagos életkor: a népesség adott időpontban élő tagjai életkorának súlyozott számtani átlaga.

Eltartottsági ráta: a 14 éves és fiatalabb gyermek- és a 65 éves és idősebb népesség a 15–64 éves népesség százalékában.

Öregedési index: a 65 éves és idősebb népesség a 14 éves és fiatalabb gyermeknépesség százalékában.

Népmozgalom

A népmozgalmi adatok a Magyarországon történt népmozgalmi eseményekre vonatkoznak.

Házasságkötés: a hivatalosan eljáró anyakönyvvezető előtt – két tanú jelenlétében – kötött házasság.

Válás: a jogerőre emelkedett bírói ítélettel felbontott vagy érvénytelenített házasság. Jogerőre az a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő ítélet emelkedett, amely ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Élveszületés (az ENSZ ajánlásának megfelelően): olyan magzat világrajövetele, aki az életnek valamilyen jelét adja, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt. Teljes termékenységi arányszám: azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő az élete folyamán hány gyermeknek adna életet. Nyers (bruttó) reprodukciós együttható: azt mutatja meg, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő az élete folyamán hány leánygyermeknek adna életet. Tisztított (nettó) reprodukciós együttható: azt fejezi ki, hogy az egy nőre jutó leánygyermekek közül az adott év halandósága mellett hányan jutnának el a szülőképes életkorba. Ha a mutató értéke 1, az a népesség stagnálását mutatja, az 1-nél nagyobb érték szaporodást, az 1-nél kisebb érték fogyást jelent.

Magzati veszteség: a magzati halálozás és a terhességmegszakítás együtt.

Magzati halálozás: a magzatnak a szülés (az anyából történő teljes kitolás vagy húzás) előtt bekövetkezett elhalása, függetlenül a terhesség tartamától.

Terhességmegszakítás: a terhesség szándékos beavatkozással – művi úton – történő megszakítása.

Halálozás (az ENSZ ajánlásának megfelelően): az élet minden jelének végleges elmúlása az élveszületés megtörténte után bármikor, azaz az életműködésnek a születés utáni megszűnése, a feléledés képessége nélkül. Halálok: mindazon betegség, kóros állapot vagy sérülés, amely vagy közvetlenül előidézte a halált (halálozást), vagy hozzájárult ahhoz, valamint olyan baleset vagy erőszak körülménye, amely halálos sérülést okozott. A 2005. évtől a haláloki feldolgozásban változás történt. A kézi módszert felváltotta az automatikus haláloki feldolgozás, mely során a szöveges haláloki bejegyzések kódolása és a statisztikában közölt elsődleges halálok kiválasztása gépi úton készül. A haláloki csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása (BNO) alapján történik. 1996. január 1-jétől a BNO-X. revíziója van érvényben. A visszatekintő adatokat – a hosszú idősoros 1.1. táblában lévők kivételével – a BNO-X. revíziója alapján átdolgoztuk. Csecsemőhalálozás: az élveszületést követően, az egyéves kor betöltése előtt bekövetkezett halálozás. A halvaszülött és a születésének évfordulóján meghalt gyermek nem csecsemőhalott. Várható átlagos élettartam: azt fejezi ki, hogy a különböző életkorúak az adott év halálozási viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.

Természetes szaporodás (fogyás): az élveszületések és a halálozások különbözete.

Tényleges szaporodás (fogyás): a természetes szaporodás/ (fogyás) és a vándorlási (belföldi és nemzetközi) különbözet (+, –) összege.

Vándorlás

Belföldi vándorlás

Állandó vándorlás: az a lakóhely-változtatás, amikor a vándorló lakóhelyét felhagyva más településen lévő lakást jelöl meg lakóhelyéül.

Ideiglenes vándorlás: az a településhatárt átlépő lakásváltoztatás, amikor a vándorló lakóhelyét fenntartva változtat lakást, s új lakását tartózkodási helynek jelöli meg; valamint akkor is, ha egyik tartózkodási helyről másik tartózkodási helyre költözik.

Ideiglenes visszavándorlás: az a lakóhely-változtatás, amikor a vándorló tartózkodási helyét felhagyva lakóhelyére tér vissza.

Állandó vándorlási különbözet: egy adott közigazgatási egységbe állandó jelleggel bejelentkezők és az onnan más közigazgatási egységbe állandó jelleggel bejelentkezők számának különbözete.

Ideiglenes vándorlási különbözet: egy adott közigazgatási egységbe ideiglenesen bejelentkezők, valamint a máshol ideiglenesen bejelentettek közül az adott közigazgatási egységbe, mint állandó lakóhelyükre visszatérők együttes számának és az adott közigazgatási egységből másik közigazgatási egységbe ideiglenesen bejelentkezők, valamint másik közigazgatási egységben levők közül állandó lakóhelyükre visszatérők együttes számának különbözete.

Összes belföldi vándorlási különbözet: egy adott közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők, valamint visszavándorlók és az onnan más közigazgatási egységbe állandó vagy ideiglenes jelleggel bejelentkezők és visszavándorlók számának különbözete.

Az adatok forrása: a belföldi vándorlási statisztika számbavételének alapja a lakcímbejelentési rendszer, amelyről a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság (BM NYHÁT, korábban KEKKH) szolgáltat adatállományokat statisztikai feldolgozás céljára.

Nemzetközi vándorlás

Magyarországra bevándorló külföldi állampolgár: az adott évben Magyarországra belépő, és a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartózkodásra jogosító engedélyt kapott külföldi állampolgár. A nyilvántartásban eredetileg számos esetben ismeretlen a Magyarországra érkezés ideje, ezeknél az első nyilvántartási időt figyelembe véve valószínűsítettük a belépés idejét.

Magyarországról kivándorló külföldi állampolgár: az a tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki az adott évben Magyarországot a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, akinek az engedély érvényessége lejárt és új engedélyt nem kért, valamint akinek az engedélyét visszavonás miatt érvénytelenítették.

Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár: az a tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, aki az adott év január 1-jén életvitelszerűen Magyarországon tartózkodott. A 2000. és 2001. évi adatok között több mint negyvenezres csökkenés történt, aminek adminisztratív oka van. 2001. január 1-jétől az itt tartózkodó külföldi állampolgárok közül törölték az érvénytelen a tartózkodási engedéllyel rendelkezőket. A 2011. és 2012. évi adatok közötti jelentős csökkenés oka, hogy a 2011. október 1-jei népszámlálás eredménye alapján korrigálásra került az éves továbbvezetéshez felhasznált, nyilvántartás alapján számolt külföldi népesség száma, amely tartalmazza a menekült és oltalmazott státusszal rendelkezőket is.

Menedékkérő: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki Magyarországtól nemzetközi védelmet kér. A menedékkérő jogosult arra, hogy benyújtott kérelmének vizsgálata idején Magyarországon tartózkodjon, valamint az európai uniós szabályoknak megfelelő ellátást és támogatást kapjon. A kérelmező menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt kaphat.

Menekült: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, esetleg politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága – hontalanoknál szokásos tartózkodási helye – szerinti országon kívül, Magyarország területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja származási országa védelmét igénybe venni, feltéve, hogy az érintettet kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte.

Oltalmazott: az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy e veszélytől való félelmében nem kívánja származási országa védelmét igénybe venni, ezért kiegészítő védelemben részesül.

Befogadott: aki az állampolgársága – hontalanoknál a szokásos tartózkodási helye – szerinti országba átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, de nem jogosult sem menekültkénti vagy hontalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítő védelemre.

A menekült az oltalmazott és a befogadott státuszt kapottak száma tartalmazza a jogorvoslati eljárás során státuszt kapottakat is.

Magyarországról kivándorló magyar állampolgár: az a magyar állampolgár, aki végleges külföldi letelepedés szándékával vagy ideiglenes külföldi tartózkodás céljából hagyja el Magyarországot.

Nemzetközi vándorlási különbözet:a Magyarországra bevándorló, valamint az onnan kivándorló személyek egyenlege statisztikai kiigazítással.

Az adatok forrása: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH, korábban BÁH) külföldiekre vonatkozó nyilvántartásai közül a huzamos tartózkodási és bevándorlási engedélyek, a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási és letelepedési engedélyek rendszere, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi állampolgárok tartózkodásra és letelepedésre jogosító engedélyeinek nyilvántartása, a Menekültügyi Igazgatóság jelentései, a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság (BM NYHÁT, korábban KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartása, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábban OEP) TAJ nyilvántartása.

Módszertani forrás: Demográfiai évkönyv, 2016 (KSH, Budapest, 2016).

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás