Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

2. TÁRSADALOM

2.1. MUNKAERŐPIAC

A foglalkoztatottsági statisztikában az adatforrások, a számbavételi módszerek, a megfigyelt sokaság különbözősége miatt azonos jelenséget számszakilag eltérő adatok fejeznek ki. Az adateltérések az alapadatok esetében is meghaladhatják a statisztikában elfogadott mértéket, ezért a különféle adatforrásokból származó információk nem helyettesíthetők egymással. A fejezet anyaga az adatforrásokhoz kapcsolt csoportosítást követi.

Gazdasági aktivitás, munkanélküliség

A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.

A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza.

Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol.

Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.

Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni.

Az inaktívakon belül a nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban részesülők létszáma tartalmazza a saját jogú öregségi nyugdíjban; korhatár előtti ellátásban; rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban; özvegyi, szülői hozzátartozói nyugdíjban; ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülőket.

Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja.

Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában.

Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában.

Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.

A Munkaerő-felmérés mintájába 1992-től negyedévente átlagosan mintegy 24 ezer cím került kijelölésre, 1998 óta pedig negyedévente közel 38 ezer címet keresnek fel az összeírók, hogy a Nemzetközi Munkaügy Szervezet (ILO) ajánlásainak megfelelően az ott élő 15–74 éves népesség gazdasági aktivitásáról gyűjtsenek információt. 1992–2002 között minden hónapban a hónap 19. napját magában foglaló héten valósult meg a kikérdezés, 2003-tól pedig folyamatosan, a hónap (negyedév, év) valamennyi hetét magában foglalva. A közölt adatok teljeskörűsített negyedéves (éves) átlagok. Ha egy ismérvhez (a teljeskörűsítés után) 2500–4999 fő közötti előfordulás tartozik, az adatok valóságtartalma csak fenntartással kezelhető a hozzátartozó magas mintavételi hiba miatt, 2500 főnél kisebb előfordulás esetén az adat nem értékelhető.

Az 1992–1997 közötti adatok teljeskörűsítése az 1990. évi népszámlálás alapján készült, az 1998–2005 közötti időszakra pedig a 2001. évi népszámlálást figyelembe vevő, korrigált népességszámon alapuló súlyrendszerrel történt.

2014 decemberétől a Munkaerő-felmérés adatainak teljeskörűsítése a 2011. évi népszámlálás bázisán továbbvezetett népességszámon alapszik. Az összehasonlíthatóság biztosításához a korábbi becsléseket az új súlyszámrendszerrel 2006-ig visszamenően módosítottuk.

A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife-módszerrel történik. Az áttekintő táblázatok 2018. évre vonatkozó adatok mintavételi hibáit (s.e.) 95%-os megbízhatósági szinten közlik.

A közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.

A munkáltatók gazdasági tevékenységének osztályozása 2008-ig a TEÁOR'03 alapján történt, 2008-ra azonban már az új, TEÁOR'08 szerinti adatok is publikálásra kerültek. 2009-től a gazdasági tevékenység osztályozása a TEÁOR'08 alapján kerül besorolásra.

A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, 2011. január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra.

A kikérdezés 2012. első negyedévig papír alapú kérdőíven történt. Ettől kezdődően indult a folyamatos áttérés a mobileszközös összeírásra. 2012 novemberétől az összeírás laptoppal történik.

Forrás: KSH, Munkaerőpiaci folyamatok

Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer

Alkalmazásban álló: Alkalmazásban álló: alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető.

Alkalmazásban állók átlagos állományi létszámába tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátás címén nem dolgozók, 1999-től egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).

Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.

Bruttó rendszeres kereset: a bruttó kereset és az ún. nem rendszeres kereseti elemek különbsége (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés). 2019-től ennek a mutatónak a havi értéke részben becsléssel kerül előállításra. (ld. szakstatisztikai dokumentáció)

Nettó kereset (kedvezmények figyelembevétele nélkül): a bruttó átlagkeresetből a munkavállalót terhelő közterhek, azaz a munkaerőpiaci járulék, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék továbbá a személyi jövedelemadó levonásával számított adat. Az adókedvezmények hatása – ha erre külön utalás nincs – a számításnál nincs figyelembe véve.

Munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem): a kereseti elemeken felül az egyéb munkajövedelmeket is tartalmazza. Utóbbiak pénzbeli és természetbeni juttatások, amelyek a nemzetközi ajánlások szerint munkajövedelemnek minősülnek. Ilyen például a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a kizárólag saját használatra biztosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak, stb. Az európai statisztikai fogalmak szerinti "wages and salaries" mutató tartalmát adja.

Átlagkereset (átlagos munkajövedelem): alapállomány-csoportonkénti keresettömeg (munkajövedelem-tömeg) és az ahhoz tartozó átlagos állományi létszám hányadosa. Az átlagkereset (átlagos munkajövedelem), ha ettől eltérő megjegyzés nincs, havi szintű adat (éves és negyedéves vonatkozású adatközlések esetén is), és a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. (2003-ig a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoztak az adatok.)

Munkaerőköltség: az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre, beletartozik a munkajövedelem, a szociális költség továbbá a képzési és más költségelemek. A foglalkoztatást segítő támogatások csökkentik, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók növelik a munkaerőköltséget.

Szociális költség: A munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl.: tb-járulék, munkaadói járulék, majd később szociális hozzájárulási adó; rehabilitációs hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás), a kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, kifizetések (biztosítási díjak) és közvetlenül a munkavállalónak nyújtott szociális juttatások, valamint a munkavállalók érdekében teljesített szociális hozzájárulások (betegszabadság díjazása, végkielégítés, felmondási időre járó bér, szociális segély stb.) összege.

Egyéb munkaerőköltség: a képzési és más, a munkajövedelem és szociális költségek körébe nem tartozó költségelemek, növelve a foglalkoztatást terhelő adókkal és csökkentve a foglalkoztatást segítő támogatásokkal.

Az egy főre (egy ledolgozott munkaórára) jutó munkaerőköltség a szervezet tevékenységében résztvevőkhöz tartozó munkaerőköltség tömegének és a teljes munkaidősre átszámított ún. egyenértékes létszámnak (ledolgozott munkaórának) a hányadosa.

Üres álláshelyek száma: megfigyelésére 2004-ben került bevezetésre az Eurostat ajánlásain alapuló statisztika. A definíció szerint üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, melynek munkaszerződéssel alkalmazott munkaerővel történő betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz (pl.: hirdetés, pályázat útján, kapcsolatfelvétel az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, magánközvetítő cégen keresztül, kollégák, barátok, ismerősök segítségével stb.). Nem tekintendő üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel kívánnak betölteni és az sem, amelyet saját dolgozó áthelyezésével vagy munkadíjban nem részesülő, kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulóval, hallgatóval kívánnak betölteni. Nem tekinthetőek továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévők, de munkavégzésre nem kötelezettek – tartósan távollévők – fenntartott álláshelyei sem (gyed, gyes, sorkatonai szolgálatot teljesítő, 1 hónapnál hosszabb ideje betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt távollévő).

Az üres álláshelyek aránya: üres álláshelyek száma az összes álláshely (szervezet tevékenységében résztvevők álláshelyeinek zárónapi száma + üres álláshelyek száma) százalékában.

Sztrájk adatok: A legalább tíz főt érintő sztrájkesemények adatait tartalmazza. A sztrájk-statisztikai megfigyelés a sztrájkeseményekhez kapcsolódik.

Évközi munkaügyi adatok és forrásai
Kereset, munkajövedelem, munkaóra, átlagos állományi létszám, valamint betöltött és üres álláshely adatok

Az adatok vonatkozási köre és forrása 2018-ig valamennyi legalább 50 főt foglalkoztató és reprezentatív módon kijelölt 5–49 fős vállalkozás, a költségvetési szervezetek teljes körűen, valamint a kijelölt (foglalkoztatás szempontjából jelentős) non-profit szervezetek. A Központosított Illetmény-számfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek adatai a Magyar Államkincstártól kerültek átvételre. A többi érintett szervezet esetén közvetlen adatgyűjtés biztosította a statisztika alapinformációit. Átlagos állományi létszámra, keresetre, munkajövedelemre, munkaórára vonatkozóan havi gyakorisággal, a betöltött és üres álláshelyekre vonatkozóan pedig negyedéves gyakorisággal került végrehajtásra adatgyűjtés, adatátvétel. 2019-től a havi kereset és létszám-információk, valamint – az üres állások arányának kiszámításához – a szervezet tevékenységében résztvevők álláshelyeinek zárónapi számának forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulék bevallás, a költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstár adminisztratív nyilvántartásából átvett adatok. A munkajövedelem, munkaóra, rendszeres kereset adatokat 2019-től az üres álláshely adatokhoz hasonlóan negyedéves adatgyűjtés biztosítja. A publikált adatok vonatkozási köre, ha ettől eltérő megjegyzés nincs, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervezetek teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek.

Éves munkaügyi adatok és forrásai

Telephelyes bontású kereseti, munkajövedelem adatok, éves átlagos állományi létszámadatok, valamint a vállalkozások éves gazdaságszerkezeti statisztikájának munkaügyi adatai.

Az adatok vonatkozási köre és forrása 2005-ig valamennyi 20 és több főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5–19 fős vállalkozás, költségvetési szervezetek teljes körűen, valamint kijelölt (foglalkoztatás szempontjából jelentős) non-profit szervezetek. A Központosított Illetmény-számfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek adatai a Magyar Államkincstártól kerültek átvételre. A többi érintett szervezet esetén közvetlen adatgyűjtés biztosította a statisztika alapinformációit. Az 5 fő alatti működő vállalkozások esetében 2016-tól a Nemzeti Adó-és Vámhivataltól átvett adóbevallások adatai kerültek felhasználásra. 2006-tól az éves munkaügyi statisztikai létszámadatok a teljes nemzetgazdaságra (mikro vállalkozásokkal együtt) vonatkoznak, a statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatainak pótlása a rendelkezésre álló adóadatokból különböző becslési módszerek alkalmazásával történik. Az átlagkereseti adatok az 5 fő alatti működő vállalkozások adatait nem tartalmazzák. Az éves területi bontású munkaügyi adatok telephely szerintiek, a megye területére vonatkoznak. A 20 főnél kisebb létszámot foglalkoztató, valamint a mezőgazdasági főtevékenységű vállalkozások adatai székhelyük területén szerepelnek.

Munkaerőköltség adatok és forrásai

Negyedéves munkaerőköltség-index, éves továbbvezetett munkaerőköltség adatok, részletes éves munkaerőköltség adatok

A negyedéves munkaerőköltség-indexek mutatják az egy órára jutó munkaerőköltség és főbb elemeinek változását a bázisévhez képest. Vonatkozási köre a legalább 5 fős vállalkozások, a költségvetési szervezetek teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok forrása az éves munkaerőköltség felvétel mellett 2018-ig a Havi munkaügyi jelentés, 2019-től pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallások adatai, valamint a Negyedéves munkaügyi jelentés.

Az éves továbbvezetett munkaerőköltség elemek vonatkozási köre a legalább 5 fős vállalkozások, költségvetési szervezetek teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Forrása az éves munkaerőköltség felvétel, továbbá 2018-ig az 50 fő alatti szervezetek adatinak becsléséhez a havi munkaügyi jelentés, 2019-től pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallások adatai, valamint a Negyedéves munkaügyi jelentés.

A részletes éves munkaerőköltség adatok forrása éves adatgyűjtés (Munkaerőköltség-felvétel) és adatátvétel. Vonatkozási köre a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások, nonprofit szervezetek, és a költségvetési intézmények teljes körűen. Minden 4. évben (legutóbb 2016-ra vonatkozóan) a kijelölt adatszolgáltatói kör bővebb: valamennyi 20 és több főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5–19 fős vállalkozás, a költségvetési szervezetek teljes körűen, valamint a kijelölt (foglalkoztatás szempontjából jelentős) non-profit szervezetek. A Központosított Illetmény-számfejtési Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek adatai a Magyar Államkincstártól kerülnek átvételre. Az érintett egyéb szervezetek esetében pedig közvetlen adatgyűjtés biztosítja a statisztika alapinformációit.

Az adatok összehasonlíthatóságát korlátozó módszertani változások a módszertani információk (metadatok) között ITT érhetőek el.

Nyilvántartott álláskeresők, álláskeresők támogatása

Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, aki tanulmányai befejezését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot.

Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban Flt.) meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. A jogszabály 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől lehetővé teszi volt vállalkozók belépését is. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék megállapításának, folyósításának feltételei.

Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok,
a) akik az álláskeresési járadék legalább 180 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették,
b) akik minimum 200, maximum 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és
c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és az álláskeresési járadék legalább 140 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették. 2011. szeptember 1-jétől az álláskeresési segély fent említett a) és b) típusa megszűnt, míg a c) típusnak megváltozott az elnevezése és megállapításának, folyósításának feltétele.(Flt.)

Szociális ellátásban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúak és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek, a rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma a bérpótló juttatás lépett. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv).

A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett, munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma az időszak végén.

Módszertani forrás: A munkaerőpiaci helyzet alakulása az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján című havi jelentés (NFSZ, Budapest, 2011).

Az adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás