A Háztartási költségvetési felvételnél 2009-ben módszertani változás történt, és részben közös adatfelvétel keretében került sor mind a fogyasztási, mind a jövedelmi adatok lekérdezésére. Ennek következtében egy új HKÉF (Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel) jött létre. Ebből kétféle feldolgozás készül, külön a fogyasztásra, és külön a jövedelmekre koncentrálva. A fogyasztási adatoknál a jövedelmet csak háttérváltozóként – a decilisbe soroláshoz – használjuk.
A minta a magánháztartások kb. negyedszázalékát fogja át. A megfigyelt háztartások egy hónapig naplót vezetnek kiadásaikról és bevételeikről, ezt az év végén egy részletes interjú követi a fogyasztásról és a jövedelemről.
2000-től az adatgyűjtés az Európai Unióban alkalmazott COICOP (a fogyasztás rendeltetés szerinti csoportosítása) alapján történik. A részletes kiadásokat nemcsak egy főre, hanem egy háztartásra és egy fogyasztási egységre számítva is közöljük, mely megkönnyíti az adatok értelmezését. A használt fogyasztásiegység-skála a következő: első aktív felnőtt 1,00; további felnőtt 0,75; első gyermek 0,65; második gyermek 0,50; további gyermek 0,40 egység. Az inaktív háztartásoknál az első inaktív felnőtt 0,90; egyéb személyek 0,65 egységet képviselnek.
A Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételben közreműködő háztartások adatait teljeskörűsítve a kiadások nem érik el a nemzetgazdasági elszámolások statisztikájában kimutatottat.. Ez egyrészt a megfigyelések eltérő módszeréből adódik, másrészt a háztartás-statisztikában a megfigyeltek köre is más, csak a magánháztartásokat foglalja magában. (A háztartási szektor makroszintű mutatóinak adatait a 3.1. fejezet tartalmazza.)
A jövedelmekre vonatkozó részletes adatokat az EU-SILC módszertanának megfelelően közöljük, mivel ezek az adatok szolgálnak a nemzetközi összehasonlítás céljára is. Ennek megfelelően bizonyos, korábban jövedelemként számbavett tételek nem számítanak bele a nettó jövedelembe, így azokat nem lehet közvetlenül összehasonlítani. Összehasonlítás céljából 2008-tól – az évszámhoz beszúrt – megjegyzésben megadjuk a kimaradt tételek értékét.
Háztartás: olyan személyek összessége, akik – függetlenül a rokoni kapcsolatoktól – közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik.
Jövedelem: az ún. személyes célú jövedelmek számbavételére és azok felhasználásának megfigyelésére terjed ki, így nem tartalmazza a természetbeni társadalmi juttatások (egészségügyi ellátás, oktatás stb.) értékét.
Jövedelmi decilisek: a népesség egy főre jutó évi nettó jövedelme alapján sorba rendezett tizedei.
Kiadás: a háztartásnak folyó évi jövedelemfelhasználásból és megtakarításból, vagyontárgyak értékesítéséből, más háztartástól pénzben vagy természetben kapott ajándék, illetve hitelfelvételből fedezett kifizetése.
Fogyasztás: a vásárolt fogyasztás és a saját termelésű vagy ajándékba kapott javak együttes értéke.
Létminimumérték számítása: az élelmiszer-fogyasztás normatív értékéből kiindulva történik. Meghatározásához a háztartási költségvetési felvételben részt vevő azon háztartások fogyasztási adatait használják fel, amelyek élelmiszer-fogyasztásának értékösszege a normatívához – néhány további jellemző figyelembevételével – hasonló. E háztartások globális fogyasztásának átlagos adatai képezik a létminimumértéket. A KSH a létminimum értékét számszerűen úgy határozza meg, hogy az egyszerűen egy értékösszeg, mégpedig a normatívához hasonló forintértékben élelmiszereket fogyasztó háztartások összes személyes fogyasztási kiadásainak havi átlagos értéke.