Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

4.4. BELKERESKEDELEM

Kiskereskedelmi üzlethálózat


Az üzlet: döntően a lakosság részére kiskereskedelmi termékek értékesítésére szolgáló egység.

Az üzleti adatok forrása: 2009. júniusig az üzletek működését, 2009 októberétől pedig a kereskedelmi tevékenységet szabályozó kormányrendeletre épülő önkormányzati nyilvántartásokból felállított statisztikai regiszter.

Az üzleti adatok: a tárgyidőszak végén működő üzleteket tartalmazzák. 2007 évtől a megfigyelés gyakorisága negyedévesről félévesre változott. A 2009. évi jogszabály-változás miatt a 2009. december 31. és 2010. június 30. adatok publikálása nem lehetséges.

Az üzlet típusa: az üzlet statisztikai főtevékenysége, mely megfelel a hatályos szakágazati osztályozásnak.

Az üzlet eladótere: az értékesítő helyiség értékesítésre és bemutatásra használt részének tényleges (vagy becsült) alapterülete (m2-ben). Az alapterület-adatok alapvetően önkormányzati, részben vállalkozási adatgyűjtésből és becsült adatokból származnak.

Az üzletet működtető gazdasági szervezet: az üzletben kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás.

Az üzletet működtető gazdasági szervezet gazdálkodási formája: a KSH hatályos osztályozása szerinti gazdálkodása forma.

A humán gyógyszertár: elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító üzlet. A humán gyógyszertári adatokat külön stADAT-tábla tartalmazza.

A gyógyszertári adatok forrása: az ÁNTSZ (korábban OTH, EÜM) adatátvétel. Az adatok tartalmazzák a vényforgalmat bonyolító intézményi gyógyszertárak számát is.

Bevásárlóközpont: olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett, épített, közösen üzemeltetett és működtetett komplexum, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgáló, különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató (pl. vendéglátó) és a szabadidő eltöltését szolgáló szórakoztató létesítmények (pl. mozi, sportolásra szolgáló hely) szerves egysége. A bevásárlóközpontok közé soroljuk a szakosodott bevásárlóközpontokat is. Több ország gyakorlatában a bevásárlóközpontok alapterületének alsó határát 10 ezer négyzetméterben jelölik meg. Tekintettel a hazai sajátosságokra, a definíciónak egyébként megfelelő és legalább 5 ezer négyzetméter alapterületű egységeket is bevásárlóközpontnak tekintünk.

Nem bevásárlóközpont az önmagában üzemelő nagy alapterületű hipermarket vagy szakáruház, illetve az, mely csak néhány, az alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végző, kisebb alapterületű kiskereskedelmi, vendéglátó-, vagy szolgáltató- (pl. fuvarozó-) egységet fogad be falai közé (pl. az IKEA, DOMUS, Interspar-áruházak), és nem tartoznak ide a korábbi időszakra jellemző általános áruházak (pl. Corvin, Skála) sem.

Hipermarket: olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítmény, mely az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálja, alapterülete legalább 3000 négyzetméter, rendszerint parkolóhellyel rendelkezik. Nem soroljuk a hipermarketek közé a nagykereskedelmi áruházakat (pl. METRO).


Kiskereskedelmi forgalom árucsoportonként


A kiskereskedelmi forgalom árucsoportos megoszlása: a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások kiskereskedelmi egységei negyedéves eladási forgalmának áruszerkezetére vonatkozó adatok.


Kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként


A kiskereskedelem eladási forgalma: a kiskereskedelmi hálózatban fogyasztói folyó áron – áfával és fogyasztási adóval növelt értéken – történő árueladás. (A megfigyelés a piacok nem üzletekben bonyolított forgalmára és az alkalmi utcai árusok tevékenységére nem terjed ki.)

A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe: a kiskereskedelmi eladási forgalom értékindexének deflálásával készül a fogyasztóiár-megfigyelés reprezentásaiból számított deflátor árindex felhasználásával.

A forgalmi statisztika tevékenységre szervezett, reprezentatív adatgyűjtésen alapszik. Az alapsokaság valamennyi kiskereskedelmi üzlet, gyógyszertár, illetve csomagküldő hálózat. A tevékenységcsoport az üzletek főtevékenysége szerint értendő. A becslések az EU 1165/98 sz. tanácsi rendelete előírásainak megfelelő tevékenységcsoportokra készülnek.



Havi kiskereskedelmi adatok felülvizsgálati rendje:


Tárgyidőszak Gyorstájékoztató megjelenése,
gyorsbecslés
STADAT-táblák feltöltése,
előzetes adat

2013. január

2013. március 5.

2013. március 26.

2013. február

2013. április 4.

2013. április 24.

2013. március

2013. május 6.

2013. május 24.

2013. április

2013. június 5.

2013. június 25.

2013. május

2013. július 4.

2013. július 24.

2013. június

2013. augusztus 5.

2013. augusztus 23.

2013. július

2013. szeptember 4.

2013. szeptember 24.

2013. augusztus

2013. október 4.

2013. október 25.

2013. szeptember

2013. november 6.

2013. november 26.

2013. október

2013. december 4.

2013. december 20.



Tárgyidőszak Véglegesített adatok megjelenése

2012. július, augusztus, szeptember

2013. február 25.

2012. október, november, december

2013. május 24.

2013. január, február, március

2013. augusztus 23.

2013. április, május, június

2013. november 26.



Módszertani forrás: a KSH Kiskereskedelem c. havi gyorstájékoztatói.

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:

Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás