Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

4.4. BELKERESKEDELEM

Kiskereskedelmi üzlethálózat


Az üzlet: a kiskereskedelmi termékek döntően a lakosság részére történő értékesítésére szolgáló egység.

Az üzleti adatok forrása: 2009. júniusig az üzletek működését, ezt követően a kereskedelmi tevékenységet szabályozó, a "Kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről" szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletre épülő, önkormányzati nyilvántartásokból felállított statisztikai regiszter. Nem tartoznak a jogszabály alá a gyógyszertárak és 2013. július 1-től a dohányáru-forgalmazást végzők.

A gyógyszertári adatok forrása: a gyógyszertárak működését szabályozó minisztérium adminisztratív adatai. Az adatok tartalmazzák a vényforgalmat bonyolító intézményi gyógyszertárak számát is.

A dohányáru-forgalmazást végző nemzeti dohányboltok számának forrása: 2013. július 1-től a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től átvett teljes körű adatok. Az országos üzletszámok 2013 decemberétől nem tartalmazzák a dohányáru-szaküzletek számát, ezért az adatok a korábbi évekhez viszonyítva csak korlátozottan összehasonlíthatók.

Az üzleti adatok: a tárgyidőszak végén működő üzleteket tartalmazzák. 2007. évtől a megfigyelés gyakorisága negyedévesről félévesre változott. A 2009. évi jogszabály-változás miatt a 2009. december 31. és 2010. június 30. adatok publikálása nem lehetséges.

Az üzlet típusa: az üzlet statisztikai főtevékenysége, amely megfelel a hatályos szakágazati osztályozásnak.

Az üzlet eladótere: az értékesítő helyiség értékesítésre és bemutatásra használt részének tényleges (vagy becsült) alapterülete (m2-ben). Az alapterület-adatok alapvetően önkormányzati, részben becsült adatokból származnak.

Gazdálkodási forma: az üzletet működtető gazdasági szervezet gazdálkodási formája a KSH hatályos osztályozása.

A humán gyógyszertár: a lakosság közvetlen és teljes körű gyógyszerrel és egyéb egészségvédő termékkel való ellátását biztosító üzlet. A humán gyógyszertári adatokat a 6.4.4.1. stADAT-tábla tartalmazza.

Bevásárlóközpont: olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett, épített, közösen üzemeltetett és működtetett komplexum, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgáló, különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató (pl. vendéglátó) és a szabadidő eltöltését szolgáló szórakoztató létesítmények (pl. mozi, sportolásra szolgáló hely) szerves egysége. A bevásárlóközpontok közé soroljuk a szakosodott bevásárlóközpontokat is. Több ország gyakorlatában a bevásárlóközpontok alapterületének alsó határát 10 ezer négyzetméterben jelölik meg. Tekintettel a hazai sajátosságokra, a definíciónak egyébként megfelelő és legalább 5 ezer négyzetméter alapterületű egységeket is bevásárlóközpontnak tekintünk.

Nem bevásárlóközpont az önmagában üzemelő nagy alapterületű hipermarket vagy szakáruház, illetve az, mely csak néhány, az alaptevékenységéhez szorosan kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végző, kisebb alapterületű kiskereskedelmi, vendéglátó-, vagy szolgáltatóegységet fogad be falai közé (pl. Interspar áruház, IKEA), és nem tartoznak ide a korábbi időszakra jellemző általános áruházak (pl. Corvin, Skála) sem.

Hipermarket: olyan önkiszolgáló kiskereskedelmi létesítmény, amely az élelmiszerek és iparcikkek széles választékát kínálja, alapterülete legalább 3000 négyzetméter, rendszerint parkolóhellyel rendelkezik. Nem soroljuk a hipermarketek közé a nagykereskedelmi áruházakat (pl. METRO).


Kiskereskedelmi forgalom árucsoportonként


A kiskereskedelmi forgalom árucsoportos megoszlása: a kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások kiskereskedelmi egységei negyedéves eladási forgalmának áruszerkezetére vonatkozó adatok. Az árucsoportos forgalmi statisztika reprezentatív adatgyűjtésen alapul.

A dohányáru árucsoport forgalmi adatának forrása – összhangban a dohányáru-szaküzletek forgalmi adataival – 2013. július 1-től a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-től átvett teljes körű dohányforgalmi adatai, ezért a dohányáru árucsoport- és az árucsoportos kiskereskedelmi összes forgalom adatai a korábbi évekhez viszonyítva csak korlátozottan összehasonlíthatók.


Kiskereskedelmi üzletek forgalma üzlettípusonként


A kiskereskedelmi üzletek forgalma: a kiskereskedelmi üzlethálózatban történő árueladás értéke fogyasztói áron.
A forgalmi statisztika reprezentatív adatgyűjtésen és adminisztratív adatok (dohány értékesítési adatállomány, OPGonline pénztárgépek adatai, ÁFA) átvételén alapszik. Az alapsokaság valamennyi kiskereskedelmi üzlet, gyógyszertár, illetve csomagküldő hálózat. (A megfigyelés a piacok nem üzletekben bonyolított forgalmára és az alkalmi utcai árusok tevékenységére nem terjed ki.)
A kiskereskedelmi üzletek forgalmi adatai és a Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel (HKÉF) keretében mért lakossági fogyasztási adatok módszertani okokból eltérhetnek egymástól. Míg a mikro szintű lakossági kiadás önkéntes adatgyűjtésből származik, a megfigyelt háztartások saját bevallásán alapul, és csak a háztartások szintjén értelmezhető termékekre és szolgáltatásokra terjed ki, addig a kiskereskedelem forgalmi adatai csak termékértékesítésként értelmezhetőek, melynek a lakossági fogyasztáson túl – többek között – részét képezi még a külföldi turisták, valamint a határmentén élők vásárlása is. A lakosság lakóhelye és vásárlásainak helye is különbözhet egymástól, ami a fogyasztás területi mutatószámainak tekintetében további eltérésekhez vezethet.

A kiskereskedelmi üzletek üzlettípusa: az üzletek statisztikai főtevékenysége. A forgalmi becslések az EU 1165/98 sz. tanácsi rendelete előírásainak megfelelő csoportokra készülnek.

A dohányáru-szaküzletek forgalmi adatának forrása: 2013. július 1-től a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatai, ezért a kiskereskedelmi forgalmi adatok a korábbi évekhez viszonyítva csak korlátozottan összehasonlíthatók.

A kiskereskedelmi forgalom kiigazítatlan volumenindexe: a folyóáras kiskereskedelmi eladási forgalom alakulása, az árváltozások hatásának kiszűrésével.

Szezonális és naptárhatással kiigazított volumenindex: A Központi Statisztikai Hivatal a 2017. évi januári tárgyidőszaki adatok közlésétől kezdve a Demetra programról egységesen áttért a JDemetra+ szoftver alkalmazására a szezonálisan kiigazított adatok előállítása során. Az európai statisztikai rendszer (ESR) tagjaként a KSH egyik kiemelt célja az, hogy a lehető legjobb minőségű, más tagországok által előállított, illetve az ESR szintjén közölt statisztikai adatokkal összehasonlítható statisztikai információkat állítson elő.

Az új szoftver bevezetése nem befolyásolja az idősorok felhasználhatóságát, értelmezhetőségét, az interpretációt, a publikálási gyakorlatot, az alkalmazott módszer továbbra is a TRAMO/SEATS marad. Az eljárásba beépített számos új statisztikai tesztnek, diagnosztikának köszönhetően azonban magasabb minőségű szezonálisan kiigazított adatokat tudunk szolgáltatni felhasználóink számára. A szoftverváltás revíziót von maga után, de nem okoz törést az idősorokban.

Az idősorok bővülésével a szezonálisan kiigazított adatok visszamenőlegesen módosulhatnak.

Naptárhatástól megtisztított volumenindex: a kiskereskedelmi forgalom volumenének munkanap-, ünnepnap-, húsvét- és szökőnaphatással kiigazított értéke. Az idősorok bővülésével a naptárhatástól megtisztított adatok visszamenőlegesen módosulhatnak.

Módszertani forrás: Kiskereskedelem gyorstájékoztató.



Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás