Külföldre utazó magyar: a határátkelőhelyen visszaérkező magyar állampolgár.
Magyarországra érkező külföldi: a határátkelőhelyeken Magyarországra érkező külföldi állampolgárok.
Az adatok forrása: Nemzetgazdasági Minisztérium
A 2005. évi CLXIV. törvény szerint:
Szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület.
Szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.
A 239/2009. (X. 20.) Kormány rendelet szerint:
Szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy.
Panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz.
Kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik.
Üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.
Közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy. (Korábban ifjúsági szálló és turistaszálló.)
2009-ig az 54/2003 GKM rendelet megfelelő rendelkezési alapján:
A statisztikai megfigyelés köre: 2004-től 2010-ig az ötnél több szobával, tíznél több ággyal – kempingek esetében az ötnél több területegységgel – rendelkező szálláshelyek. 2010-től gazdasági szervezetek által üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek (szálloda, panzió, kemping, üdülőhely, közösségi típusú szálláshely) kivéve az egyéb szálláshely szolgáltató tevékenységet végzőket.
A szállodai szoba ára: 2003-tól – függetlenül a szoba típusától – az egy kiadott szállodai szobára jutó szállásdíjbevétel, míg ezt megelőzően a leszámlázott – kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélküli –, általános forgalmi adót is tartalmazó ár.
Módszertani forrás: Idegenforgalmi évkönyv, 2003 (KSH, Budapest, 2004) és a Turizmus gyorstájékoztató 2004. január–február c. kiadványok.
Üzleti célú egyéb (2009-ig: magán-) szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely szállástípusba nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
Falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.
Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely: az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely.
Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő létesítmények:Vendéglátás: üzletszerű tevékenység keretében kész- vagy a helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása a végső fogyasztó részére, ideértve a forgalmazással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet.
Vendéglátóhely: vendéglátó tevékenység folytatása céljából rendszeresen, állandóan vagy ideiglenes jelleggel nyitva tartó épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, működési engedéllyel rendelkező, vagy a tevékenységét hivatalosan bejelentett egység, amelyben vendéglátást folytatnak.
Vendéglátó tevékenységforma: a fontosabb jellemző ismérvek alapján végezhető cukrászati vendéglátás, egyéb nem melegkonyhás vendéglátás, italüzleti vendéglátás, melegkonyhás vendéglátás, munkahelyi vendéglátás, rendezvényi vendéglátás, zenés, táncos szórakoztató vendéglátás.
Kereskedelmi vendéglátóhely: meleg- és nem melegkonyhás vendéglátóhelyek, cukrászdák, valamint a szeszes és szeszmentes italokat értékesítő vendéglátóegységek és zenés szórakozóhelyek.
Melegkonyhás vendéglátás: meghatározóan a helyszínen különböző konyhatechnológiai és élelmiszer készítési eljárások alkalmazásával készített meleg és hideg ételek, valamint cukrászati készítmények, sütő- és édesipari termékek, szeszes és szeszmentes italok értékesítése, elsősorban helyben fogyasztásra, továbbá elvitelre és házhoz szállításra.
Egyéb nem melegkonyhás vendéglátás: hideg ételek, melegített kész-, illetve félkész ételek, édesipari termékek, valamint nem a helyszínen készített cukrászipari készítmények helyszíni fogyasztása, illetve kiszállítása, továbbá szeszes és szeszmentes italok értékesítése.
Cukrászati vendéglátás: cukrászati készítmények, édesipari termékek, hideg ételek, szeszes és szeszmentes italok helyben fogyasztásra, elvitelre, valamint házhoz szállítással történő értékesítése.
Italüzleti vendéglátás: palackozott és kimért szeszes és szeszmentes italok kiszolgálása, valamint nem a helyszínen készített ételek értékesítése.
Zenés, táncos szórakoztató vendéglátás: jogszabályban meghatározott zenés táncos rendezvények lebonyolítására alkalmas, palackozott és kimért szeszes és szeszmentes italokat, valamint ételt értékesítő vendéglátó üzlet, ahol a részvétel feltétele jellemzően belépőjegy megváltásához kötött.
Munkahelyi vendéglátás: munkahelyen, a nevelési-oktatási, egészségügyi intézményben, helyben történő fogyasztásra szánt ételek, cukrászati készítmények és szeszmentes italok, továbbá csomagolt élelmiszerek értékesítése.
Az adatok forrása: A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján vezetett önkormányzati nyilvántartások adatai.
Vendéglátóbevétel: a vendéglátó-hálózatban fogyasztói folyó áron – áfával és fogyasztási adóval növelt értéken – történő étel- és italértékesítés.
A vendéglátóbevétel volumenindexe: a vendéglátóbevétel értékindexének deflálásával készül a fogyasztóiár-megfigyelés reprezentánsaiból számított deflátorárindex felhasználásával.
Turizmus: turisztikai motivációból utazók forgalma
Látogató/Utazó: az a személy, aki kevesebb mint 12 hónapot tartózkodik – a szokásos lakókörnyezetén kívüli – meglátogatott helyen, fő úti célja bármely tevékenység, kivéve olyan, amelyért a meglátogatott helyen javadalmazásban részesül.
A belföldi utazások között 2008. I. negyedévtől nem szerepelnek azok az utazások, amelyeket olyan személyek tesznek hazautazás vagy munkavégzés (tanulás) céljából, akik az otthonuktól különböző településen tanulnak vagy dolgoznak.
Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint)
Utazási célok (motivációk):
Turisztika cél:
Nem turisztikai cél:
Átutazás:
Fő úti cél: az a cél, mely nélkül az utazás nem jött volna létre.
Utasforgalmi export: a külföldiek által Magyarországon elköltött pénzösszegeknek a fizetési mérlegben megjelenő része (a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján)
Utasforgalmi import: a magyarok által külföldön elköltött pénzösszegnek a fizetési mérlegben megjelenő része (a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján)
Turisztikai kiadás: A belföldi utak esetében a költségek kiszámításánál bele kell számítani az utazás előtt, közben illetve után felmerülő, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadásokat. Nem kell ide számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását, amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor, videokamera, lakóautó stb.).
A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai a külföldi állampolgárok által, hazánkban elköltött összeget, valamint jutalék és egyéb jogcímek formájában Magyarországon maradó összeget tartalmazzák.
Utazási csomag: az olyan utazási szolgáltatás, ahol az utazásszervező személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek előre megállapított együttesét úgy nyújtja, hogy a szolgáltatás díját valamennyi részszolgáltatásra kiterjedően összesítve, egy összegben határozza meg (a továbbiakban: részvételi díj), függetlenül attól, hogy az egyes részszolgáltatások számlázása külön-külön vagy egyszerre történik. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös szabályokról szóló fejezetének alkalmazásában az is utazásszervezési szolgáltatás, amelynek időtartama nem haladja meg a 24 órát, illetőleg, amely éjszakai szálláshelyadást nem tartalmaz.
Utazásszervezői tevékenység: Ide tartozik az utak (csomagok) szervezése és összeállítása, amelyet utazási ügynökségek vagy közvetlenül az utazásszervezők értékesítenek. Az utak a következők valamelyikét vagy mindegyikét tartalmazzák: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, idegenvezetés, múzeumok, történelmi és kulturális helyek, színházi, zenei vagy sportesemények látogatása stb.
Utazással összefüggő, saját szolgáltatások utazási csomagon kívüli (önálló) értékesítése: Menetjegy-kiszolgálás (a saját néven értékesített menetjegyek, repülőjegyek értékesítése is idetartozik), szállásfoglalás, vendéglátó szolgáltatások ügynöki értékesítése, idegenvezetői szolgáltatás, transzfer-értékesítés, közlekedési szolgáltatások nyújtása, gyógy- és egyéb szolgáltatások ügynöki értékesítése, utazási promóció, turistasegítő szolgálat, utazási információk nyújtása, jegyértékesítés kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre helyi programszervezés, valamint a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatások és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése.
Utazásközvetítői (utazási ügynöki) tevékenység: Ide tartozik az utazási ügynökségek tevékenysége, amelyek elsősorban út, utazás, szállítás, szálláshely stb. értékesítésében közreműködnek a nagyközönség és üzleti ügyfelek számára, nagy- vagy kiskereskedelmi alapon. Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése.
Utaztató szervezetek: utaztatási jogkörrel rendelkező gazdasági szervezetek: utazási irodák és ügynökségek.
Utazási iroda: utazásszervezői és/vagy utazásközvetítői tevékenységi bejegyzéssel rendelkező utaztató szervezet (ágazati besorolástól függetlenül).
Ügynökség: utazásközvetítői tevékenységi bejegy¬zéssel rendelkező utaztató szervezet, amely az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként, illetve a külföldi utazásszervező bizományosaként köti meg.
Az adatszolgáltatás csak azon közel 600 vállalkozás számára kötelező, amelyek előző évi teljesítménye meghaladta az 50 millió forintot, vagy az összes alkalmazásban állók száma nagyobb volt, mint 4 fő, illetve amelyek az adott évben váltottak ki utazásszervezői és/vagy utazásközvetítői engedélyt a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál. A csökkentett adatszolgáltatói körre való tekintettel, a szervezett utaztatás vendégforgalmi adatait teljeskörüsítve publikáljuk, így az aktuális és az ezt megelőző évek utazási csomagokra vonatkozó adatai összehasonlíthatóak.A szervezett utaztatás keretében ki- és beutaztatottak vendégforgalmi adatai csak az utazási csomag szolgáltatást igénybe vevőkre vonatkoznak, 2010-től az adatokat az utazási csomagon kívüli értékesítés nélkül közöljük.
Az adatszolgáltatók körének megállapítása a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) utazási vállalkozók hatósági nyilvántartása alapján történt.