A nemzetközi táblák országköre az éves adatok esetén az Európai Unió összes tagországa, emellett az adott mutató szempontjából lényeges országok. Az évközi adatokat tartalmazó táblák az Európai Unió tagállamaira, az EU-27 átlagára, az eurózónára, valamint az Egyesült Államokra és Japánra vonatkozó adatokat tartalmaznak, ez alól kivételt jelent a 7.1., a 15-64 éves népesség munkanélküliségi rátája című tábla, amely összehasonlíthatósági korlátok miatt nem közül adatot az Egyesült Államokra és Japánra.
A Magyarországra vonatkozó adatok a nemzetközileg harmonizált módszertannak megfelelően szerepelnek.
Az éves táblák között 1990-től kezdődő, hosszú idősorokat tartalmaznak a 7.1.1. Évközepi népesség száma, a 7.3.4. A bruttó hazai termék (GDP) volumene és a 7.3.25. A fogyasztói árak alakulása táblák. A többi tábla jellemzően 2000-től kezdődően közöl adatokat.
Az évközi táblák többségükben havi adatokat tartalmaznak, kivéve az alábbi, negyedéves adatokat tartalmazó táblákat:
7.1. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája
7.2. A bruttó hazai termék volumenindexe
7.3. A háztartások végső fogyasztási kiadásainak volumenindexe
7.4. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenindexe
7.10. A folyó fizetési mérleg egyenlege
Az adatok elsődleges forrása az Európai Unió tagállamaira vonatkozó adatok esetén az Eurostat, a nem uniós tagállamok esetén az OECD. Az ettől való eltérést táblánként jelezzük.
Öregedési index
A száz gyermekkorúra (0–14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.
Élveszületési arányszám
Az élveszületéseknek az évközepi népességhez viszonyított aránya.
Halálozási arányszám
Az elhunytaknak az évközepi népességhez viszonyított aránya.
Természetes szaporodás (fogyás)
Az élveszületések és a halálozások különbözete.
Csecsemőhalandóság
Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma.
Migrációs egyenleg
Az adott ország területére az adott évben bevándorlók és az onnan kivándorlók számának különbsége.
Születéskor várható átlagos élettartam
Azt fejezi ki, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.
(rendelkezésre álló munkaerő)
A reprezentatív munkaerő-felmérés (LFS) szerint a 15–64 éves foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma.
Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves népességre vonatkoznak az adatok.
Gazdasági aktivitási ráta
A reprezentatív munkaerő-felmérés (LFS) szerint a gazdaságilag aktív népesség aránya a 15–64 éves népességhez viszonyítva.
Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves korcsoportra vonatkoznak az adatok.
Foglalkoztatottak száma
A reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származó adatok szerint azok a 15–64 éves személyek, akik a megfigyelt héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végeztek alkalmazottként, szövetkezet vagy társas vállalkozás tagjaként, egyéni vállalkozóként, segítő családtagként, illetve rendelkeztek olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg távol voltak, illetve sorkatonai szolgálatukat teljesítették. A foglalkoztatottak száma nem tartalmazza a gyesen, gyeden lévőket.
Egyesült Államok esetében a 16–64 éves foglalkoztatottakra vonatkoznak az adatok
Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.
Munkanélküliek száma
Az adatok a reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származnak, és a 15–64 éves korcsoportra vonatkoznak. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 3 hónapon belül dolgozni kezd.
Egyesült Államok esetében a 16–64 éves korcsoportra vonatkoznak az adatok.
Munkanélküliségi ráta
A 15–64 éves munkanélkülieknek a megfelelő korú gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya.
Részmunkaidős foglalkoztatási arány:
A 15–64 éves részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a 15–64 éves foglalkoztatottak számának arányában. Kivétel ez alól az Egyesült Államok, ahol az adatok a 16–64 éves korcsoportra vonatkoznak.
Az adatok az állami és magán egészségügyi kiadásokat együttesen tartalmazzák.
Az adatok a működő kórházi ágyakra, azaz a ténylegesen használatban levő, betegfogadásra alkalmas ágyakra vonatkoznak. Nem tartalmazzák a hat hónapnál hosszabb ideig használaton kívül levő ágyakat.
Az orvosok száma: a dolgozó, a pácienseknek közvetlenül szolgáltatást nyújtó orvosokat jelenti, nem fedi le a külföldön dolgozókat, a nyugdíjba vonult vagy munkanélküli, illetve a nem egészségügyi területen dolgozó orvosokat, de tartalmazza a külföldi engedéllyel rendelkező és dolgozó orvosokat.
A szakmailag aktív orvosok száma: a dolgozó orvosokat és azokat jelenti, akiknek a munka végzéséhez előfeltétel az orvosi végzettség.
Az engedéllyel rendelkező orvosok száma: a dolgozó orvosok és azok a nem dolgozó orvosok, akiket nyilvántartásba vettek, és feljogosítottak egészségügyi munkavégzésre.
Franciaország, Görögország, Finnország és Kanada adata a szakmailag aktív orvosok, Írország, Hollandia és Portugália adata az engedéllyel rendelkező orvosok számát jelenti. Belgium, Franciaország, Portugália és Spanyolország adata tartalmazza a szájsebészek számát is.
A mutató egy adott népesség standardizált koreloszlásra kiszámított halálozási rátáját adja meg. Mivel koronként és nemenként a legtöbb halálok jelentősen eltérő gyakoriságú, a standardizált halálozási ráták használata javítja az időbeli és az országok közötti összehasonlíthatóságot, miután a népesség koreloszlásától függetlenül mérik a halálozást. A jelen esetben alkalmazott standardizált halálozási ráták az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott standard európai népesség alapján számítottak, és 100 000 főre vetítettek.
A felsőfokú hallgatókra vonatkozó adatok közlése az ISCED–97 (International Standard Classification of Education) osztályozása alapján történik, a felsőfokú hallgatók az ISCED 5–6. kategóriákba sorolhatók.
A kutatás, fejlesztés (K+F) tevékenységre szervezett adatgyűjtés – a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően – kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetek, vállalkozások, egyetemek, főiskolák, illetve az ezekben működő tanszékek, klinikák, laboratóriumok, továbbá költségvetési intézmények), ahol kutatást, fejlesztést végeznek.
A nemzeti számlák irányadó módszertana az európai uniós országokra a European System of Accounts 1995 (ESA '95), a többi országra a System of National Accounts 1993 (SNA '93).
2005. január 1-től a pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatási díja (FISIM) az uniós tagállamok esetében a szektorok között fel van osztva.
Vásárlóerő-paritás vagy "PPP": területi deflátorok és pénznemek átszámítására alkalmazott arányszám, mely kiküszöböli az egyes tagállamok árszínvonalában mutatkozó különbségek hatásait, s így lehetővé teszi a GDP különböző összetevőinek mennyiségi összehasonlítását, valamint az árszínvonalak összevetését.
Vásárlóerő-egység (Purchasing Power Standard) vagy PPS": mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, melyet az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használnak a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegű kifejezésére, mely kiküszöböli az egyes tagállamok közötti árszínvonal-különbségeket.
A negyedéves volumenindexek az eredeti, kiigazítatlan adatokat tartalmazzák. Kivétel az Egyesült Államok, ahol a szezonálisan kiigazított adatokat közöljük.
Háztartások végső fogyasztási kiadásai: az EU–27, az eurózóna, Horvátország, Koreai Köztársaság, az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó és Ausztrália esetében a háztartásokat segítő non-profit intézményekkel együtt.
A negyedéves volumenindexek az eredeti, kiigazítatlan adatokat tartalmazzák. Kivétel az EU–27, az eurózóna és az Egyesült Államok, ahol a háztartásokat segítő non-profit intézményekkel együtt szezonálisan kiigazított adatokat közöljük.
Bruttó állóeszköz-felhalmozás: a negyedéves volumenindexek az eredeti, kiigazítatlan adatokat tartalmazzák. Kivétel az Egyesült Államok, ahol a szezonálisan kiigazított adatokat közöljük.
A 7.3.3. táblában az adatok a NACE Rev.2. (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community) nómenklatúra szerint vannak közölve. Az ágazatcsoportok megnevezései rövidített formában szerepelnek, amelyek alatt a következők értendők:
Mezőgazdaság: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat.
Ipar: Bányászat, kőfejtés. Feldolgozóipar. Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás. Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés.
Építőipar.
Kereskedelem, turizmus, szállítás, információ: Kereskedelem, gépjárműjavítás. Szállítás, raktározás. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás. Információ, kommunikáció.
Ingatlanügyletek. pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások: Ingatlanügyletek. Pénzügyi biztosítási tevékenység. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység.
Egyéb közösségi szolgáltatások: túlnyomórészt közösségi szolgáltatások.
A külkereskedelmi statisztikában – az ENSZ-ajánlások értelmében – a következő számbavételi rendszereket alkalmazzák: special trade (S), general trade (G).
A "special" számbavételi rendszer szerint a külkereskedelmi forgalom az ország vámhatárát átlépő termékeket tartalmazza.
A "general" számbavételi rendszer szerint a külkereskedelmi forgalomba az ország földrajzi határán átlépő termékek tartoznak.
Az értékadatokat folyó áron, az adott évben érvényes árfolyamon számítottuk át euróra (7.3.7 és 7.3.8), illetve dollárra (7.3.12 és 7.3.13).
Nettó elsődleges energiaimport: az energiaimport és -export különbözete.
Az elsődleges energiafelhasználás csak a kereskedelmi forgalomban lévő alapenergiákra vonatkozik. Nem tartalmazza a szél-, a geotermikus és a napenergiát.
Az államháztartás alrendszerei (központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok) adott évi bevételeinek és kiadásainak konszolidált mérlege. Az adatok az ESA '95 módszertana szerint szerepelnek.
Ausztrália, Egyesült Államok, Kanada, Izrael, Japán, Kína, Koreai Köztársaság, Oroszország: ettől eltérően, az IMF (Government Finance Statistics, GFS) módszertana szerint közli adatait.
Az államadósság az államháztartás év végén fennálló bruttó adósságának összege. Az adósság értékelése névértéken történik. Az adatok az ESA '95 módszertana szerint szerepelnek.
Egyesült Államok, Japán, Kanada Kína, Oroszország az IMF (Government Finance Statistics, GFS) módszertana szerint közli adatait.
A folyó fizetési mérleg a reálgazdasági tranzakciókat (az áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyleteket), a tőkebefektetések tulajdonlásához kapcsolódó (kamat- és osztalék-) jövedelmeket, a munkavégzésből származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalásokat veszi számba.
Az adatok az IMF Balance of Payments Manual (5th edition, 1993) módszertana szerint szerepelnek.
A kamatráta a kölcsön költsége vagy ára, illetve a kölcsönadásból származó nyereség, amelyet általában egy évre számított százalékban fejeznek ki. A maastrichti kritérium szerinti kötvényhozamokat arra használják, hogy a hosszú távú kamatrátára vonatkozó maastrichti konvergenciakritériumnak (államkötvények hozama a másodlagos piacon, adó levonása nélkül, körülbelül tízéves hátralevő futamidőre) való megfelelést mérjék.
adatai az adott országban nem rezidens befektetők adott évi nettó befektetéseit tartalmazzák, melyek lehetnek természetbeni és készpénzben befizetett hozzájárulások, ideértve a nem rezidens cégek által (leányvállalatainak) nyújtott kölcsönt.
Átlagos középárfolyamok. Egy USD értéke nemzeti valutában.
Az adatok az Európai Unió tagállamaira, valamint Horvátországra, Norvégiára, Svájcra és Törökországra a harmonizált fogyasztóiár-indexet (HICP), a többi közölt országra a nemzeti definíciók alapján számított fogyasztóiár-változást mutatják.
A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP: Harmonized Index of Consumer Prices) számításának célja az Európai Unió tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása. A nemzeti fogyasztóiár-index és az EU ajánlásait tükröző harmonizált fogyasztóiár-index hasonló, de nem teljesen azonos eredményt ad, aminek két módszertani oka van. Egyrészt a két mutató lefedettsége nem azonos (például a harmonizált index nem tartalmazza a szerencsejátékokat), másrészt a súlyozásnál különbséget jelent, hogy az idelátogató külföldiek fogyasztását figyelembe veszik-e (a harmonizált index esetén), vagy elhagyják.
A vásárlóerőparitás-számítás egyik elterjedt alkalmazási területe az egyes országokra jellemző árszínvonalak nemzetközi összehasonlítása. Az összehasonlítások a végső felhasználáshoz köthető különböző termékek és szolgáltatások rendeltetés szerint többé-kevésbé homogén csoportjaira készülnek. Az árszínvonalindex az összehasonlítás bázisául választott valutához mért vásárlóerő-paritás és ezen valuta éves átlagos jegybanki árfolyamának hányadosa. A közölt táblában az országonkénti számítási eredmények az EU–27 átlagához viszonyított indexként jelennek meg, az összehasonlítás bázisául választott valuta az euró. A számított adatok forrása az Eurostat.
A gabona termésmennyisége, Az alma termésmennyisége, A burgonya termésmennyisége, Szarvasmarha-állomány, Sertésállomány, Hústermelés összesen, Tehéntejtermelés.
Az adatok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of United Nations, FAO) módszertanának megfelelően szerepelnek.
Gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, egyéb kalászosok.
Hústermelés: a belföldi vágás (az importált élő állat vágásával együtt) vágott testtömegben és a sertészsiradék. A hústermelés az élőállat-kivitelt nem tartalmazza. Az adatok a marha-, a sertés-, a baromfi, és egyéb hústermelésre együttesen vonatkoznak.
Tehéntejtermelés: adatai általában a kifejt tejre vonatkoznak, kivétel Ausztria, Csehország, Olaszország és Szlovákia, ahol a termelési adatok tartalmazzák a borjak által kiszopott tej mennyiségét is.
a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, D) nemzetgazdasági ágakat tekinti együttesen összes iparnak, melyek hivatalos megnevezése: Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.
Az ipari termelés volumenindexe
Az Európai Unió országaira az ipari termelési adatok NACE Rev. 2 (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community) szabványának megfelelő B (bányászat, kőfejtés), C (feldolgozóipar), D (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) nemzetgazdasági ágakra vonatkoznak. A nem uniós országok esetében az adatok az ENSZ ISIC Rev. 3. szabványa (International Standard Industrial Classification of All Economic Activities) szerint szerepelnek.
Az Európai Uniós tagállamok, valamint Horvátország, Norvégia, Svájc és Törökország esetében az éves adatok munkanaptényezővel korrigált értékek.
Az Európai Uniós tagállamok havi adatai munkanaptényezővel, Egyesült Államok és Japán szezonálisan kiigazítottak.
Ipari termelőiár-indexek
Az ipari termelői árak a B (bányászat), C (feldolgozóipar), D (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás), E (ezen belül vízellátás (E36), szennyvíz gyűjtése, kezelése (E37), hulladékgazdálkodás (E38), kármentesítés (E39)) nemzetgazdasági ágakat fedik le, B-E36-ig szerepelnek.
Az indexek a belföldi és az exportértékesítés áraira egyaránt vonatkoznak. Kivétel ez alól:
Portugália, Horvátország: belföldi értékesítés árindexe.
Ausztrália: feldolgozóipari értékesítés árindexe.
Törökország, Japán, Koreai Köztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Államok, Kanada, Mexikó: belföldi értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.
India: 2004-ig feldolgozóipari értékesítés árindexe-, 2005-től a nagykereskedelmi ipari értékesítés árindexe.
Izrael: villamosenergia nélküli ipari értékesítés árindexe.
Az évközi ipari termelőiár-index:
Portugália: belföldi értékesítés termelőiár-index változása.
Egyesült Államok: az összes értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.
Japán: belföldi értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.