2015-ben 1,9% volt a GDP-arányos hiány
A kormányzati szektor 2015. évi hiánya az előzetes adatok szerint 625,5 milliárd forint, a GDP 1,9%-a volt, ami a 2014. évi hiánynál 113,6 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,4 százalékponttal alacsonyabb. A bázisidőszakinál alacsonyabb hiány a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb növekedéséből adódott.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2015 végén 25 394 milliárd forint, a GDP 75,3%-a volt.
2015-ben 2014-hez képest:
A kormányzati szektor 625,5 milliárd forintos hiánya (a GDP 1,9%-a) 113,9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,4 százalékponttal alacsonyabb volt.
A bevételek 7,7%-kal, 1173,2 milliárd forinttal növekedtek. A termelési és importadóból származó bevételek 436,7 milliárd forinttal (7,3%-kal) nőttek – ezen belül 9,8%-kal bővült az áfa-bevétel –, valamint 279,3 milliárd forinttal, 6,7%-kal nőttek a tb-hozzájárulások. Az egyéb bevételek 272,1 milliárdos (9,2%-os) növekedése az EU-transzferek bővülésének az eredménye. A bevétel növekedéséhez a jövedelemadók 182,6 milliárd forinttal (8,3%) járultak hozzá.
A kiadások 1059,6 milliárd forinttal, vagyis 6,6%-kal növekedtek. A legnagyobb mértékben, 595,2 milliárd forinttal (23,2%-kal) az egyéb kiadások, és 473,8 milliárd forinttal (26,7%-kal) a felhalmozási kiadások emelkedtek – mindkét tételben az uniós támogatások kifizetése döntő részt képviselt. A munkavállalói jövedelem 7,7%-kal bővült, csökkentek ugyanakkor a fizetett kamatok (7,0%), a folyó termelőfelhasználás (6,0%) és a pénzbeni társadalmi juttatások (0,4%).
2015 IV. negyedévében 2014 azonos időszakához képest:
A kormányzati szektor hiánya 143,4 milliárd forint, a GDP 1,7%-a volt, ami GDP-arányosan 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A kormányzati szektor bevétele 693 milliárd forinttal, 15,9%-kal nőtt. Bővült a termelési és importadókból befolyó bevétel 230,1 milliárddal (14,4%-kal), az uniós támogatásokat tartalmazó egyéb bevételek 188 milliárddal (17,9%-kal), a jövedelemadó-bevétel 183,6 milliárddal (30,9%-kal). A társadalombiztosítási hozzájárulások 8,2%-kal nőttek.
A kiadások 728,6 milliárd forinttal, 16,4%-kal növekedtek. Ebből – az uniós támogatások kifizetésének eredményeképpen – 438 milliárdot tett ki az egyéb kiadások (75,8%-os) növekedése, és 288,9 milliárdot (41,1%) a felhalmozási kiadásoké. A munkavállalói jövedelmek 9,0%-kal bővültek, mérséklődtek ugyanakkor a kamatkiadások (6,8%), a folyó termelőfelhasználás (4,4%), és a pénzbeni társadalmi juttatások (1,8%).