Szolgkülker - Gyakran Ismételt Kérdések

Módszertani kérdések
1. OSAP 1470 import és export lapjának kitöltése kapcsán
2. OSAP 1470 MoS fejezetével kapcsolatos kérdések
Adatszolgáltatással kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérjük, amennyiben kérdésére nem talált kielégítő választ, vagy bizonytalan a szolgáltatás besorolásával kapcsolatban, hívja ügyfélszolgálatunkat a következő telefonszámon: 06/80/200-766!

Módszertani kérdések

• Nincs a termékforgalomnak megfelelő EBOPS-kód. Hová kell a termékforgalmat jelenteni?

A termékforgalmat nem szabad szerepeltetni a szolgáltatás-külkereskedelmi jelentésben. Amennyiben csak termékforgalmi adata van (reexportot és külső gyártást leszámítva), az OSAP 1470 ny. számú kérdőívet nemlegesen kell visszaküldeni, feltüntetve a nemlegesség indokát. Az adatszolgáltatói körből való kikerülés négy negyedév nemlegessége után lehetséges.

• Szükséges jelenteni az Európai Unió tagállamaival folytatott szolgáltatás-kereskedelmet is?

Igen, mivel a statisztika szempontjából az Európai Unió tagállamai is nem rezidensnek (külföldinek) minősülnek (az áfatörvényben leírtakkal ellentétben).

• Melyik árfolyamot kell használni, ha a szolgáltatásnyújtás/igénybevétel és a számla kiállítása különböző negyedévben történt?

Lehetőség szerint a tényleges teljesítés (szolgáltatásnyújtás/igénybevétel) időpontja szerinti (napi/időszaki átlag), vagy ha folyamatos teljesítésről van szó, akkor a könyveléskori árfolyamot kell használni, melyen a vállalat a könyveiben rögzíti a tranzakciót. Ha csak a számla kiállításának időpontjáról van információja a kitöltőnek, a kiállítás szerinti árfolyamot szükséges alkalmazni. Amennyiben devizában könyvelnek, úgy az MNB adott napra/időszakra vonatkozó középárfolyamát kell alkalmazni.

• Az adatokat negyedévekre kumuláltan kell jelenteni?

Nem, minden negyedévben csak az adott negyedév forgalmát szabad jelenteni!

• Lehet-e jelenteni negatív tételeket?

Az adatszolgáltatásban negatív értékek megadása nem lehetséges. Abban az esetben, ha negatív értéket kellene jelenteni (pl. a tárgynegyedévben beérkező jóváíró számla, sztornószámla esetén), kérjük, hogy a negatív adatot ne a tárgynegyedévben jelentsék, hanem annak a negyedévnek az adatát korrigálják, amelyre az adat vonatkozik!

• Jelenteni kell-e a rezidensek (belföldiek) közötti, devizában történő fizetéseket?

Nem, rezidensek (belföldiek) közötti ügyletet semmilyen esetben sem szabad jelenteni.

• Jelenteni kell-e a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmat abban az esetben is, ha a külföldinek nyújtott szolgáltatás kiegyenlítése a nem rezidens partner Magyarországon vezetett bankszámlájáról történt / a cég a nem rezidens partner Magyarországon vezetett bankszámlájára utalt? (azaz a pénzmozgást magyar pénzintézetek között bonyolították le)?

Amennyiben a szolgáltatás-ügyletet nem rezidens partnerrel bonyolítják le, a forgalmat minden esetben jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a külföldi partner mely országban vezeti a bankszámláját, amelyre / amelyről az utalás történik.
Partnerországként a kiállított számla szerinti partner honosságát kell feltüntetni.

• Jelenteni kell-e a magyar adószámú, de telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű vállalatokkal (áfa-regisztrációkkal) bonyolított szolgáltatás-kereskedelmet?

Igen, az ilyen vállalatok nem rezidensnek minősülnek, ezért a nekik nyújtott (export), illetve a tőlük igénybe vett (import) szolgáltatásokat is jelenteni szükséges. Abban az esetben is kell jelenteni ezen szolgáltatásokat, ha a magyar adószámú, de telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű vállalat, mint partnercég és a jelentést készítő cég ugyanazon cégcsoport tagja.

• Mely országot kell megjelölni partnerként abban az esetben, ha a cég nem közvetlenül bonyolítja az ügyletet (így nincs információja a partnerországokról), hanem külföldi klíringközponton keresztül történik az elszámolás?

Azt az országot kell megadni, amelyben az elszámolóközpont székhelye található.

• Mely országot kell megjelölni partnerországként bunker üzemanyag értékesítésekor/vásárlásakor?

A bunker üzemanyag értékesítésekor a számlát fizető honosságát kérjük jelenteni, míg vásárláskor azt az országot, ahol az üzemanyag-felvétel történt.

• Mely országot kell megjelölni partnerországként külső gyártás végzése esetén?

Külső gyártás esetén exportként azt az országot kell feltüntetni, amelyben a feldolgozott terméket értékesítik, importként pedig egyrészt azt az országot, amelyben a feldolgozás történik, másrészt azt az országot, amelyből a feldolgozáshoz szükséges alap- és segédanyagokat, termékeket megvásárolják (a feldolgozás országa vagy harmadik ország).

• A diplomáciai képviseletekkel bonyolított szolgáltatásforgalom is a jelentés részét képezi?

Nem. Sem a Magyarországon működő külföldi diplomáciai testületekkel, sem a külföldön működő magyar diplomáciai testületekkel bonyolított forgalom nem képezi a jelentés részét.

• Szállítási szolgáltatások esetén a termékexport/-import iránya szerint kell jelenteni a szállítási költséget?

Nem. A szállításexport/import nem a termékforgalom iránya szerint, hanem az ügyletben résztvevő szerződéses partner honossága szerint jelentendő!

• Szállítási szolgáltatások esetén a szállított termék értékét kell-e jelenteni?

Nem, csak és kizárólag a fuvarozás számla szerinti értékét.

• Jelenthet-e nem fuvarozó cég szállítási szolgáltatás exportot?

Igen, abban az esetben, ha közvetített szolgáltatásról van szó, és a termékszámla nem tartalmazza a szállítási költséget, VAGY ha a cég saját fuvareszközzel külföldi részére lebonyolított szállítást jelent.

• Hogyan kell benyújtani a jelentést a szállítási ügynöki tevékenységet végző vállalatnak?

A szállítási ügynöki (más nevében, más számlájára) tevékenységet végző vállalkozásnak csak a megbízótól (pl. anyavállalat) kapott jutalékát kell jelentenie a szállítási módozattól függően kiegészítő szállítási szolgáltatások exportként, illetve a működési költségeire kapott összegeket, amennyiben ez a jutaléktól elkülöníthető (Üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások, EBOPS-kód: 277).

• Hogyan kell jelenteni a fuvarozó cégek által vásárolt autópálya-matrica, illetve fizetett útdíj értékét?

A külföldön vásárolt autópálya-matrica, illetve fizetett útdíj értékét közúti szállítást kiegészítő szolgáltatás importként (EBOPS 226) kell jelenteni, az alábbiak szerint:

• magyar autóbuszok (menetrend szerinti) és tehergépjárművek által külföldön vásárolt autópálya-matrica, illetve külföldön fizetett útdíj értéke (kérjük, hogy a szállítóeszközzel rendelkező vállalatok csak a külföldi kibocsátású üzemanyagkártyával, készpénzzel, illetve bankkártyával történő vásárlás értékét jelentsék)
• magyar autóbuszok (menetrend szerinti) és tehergépjárművek által külföldön magyar kibocsátású üzemanyagkártyával fizetett autópálya-matrica, útdíj értéke (kérjük, hogy ezt a tételt az üzemanyag-forgalmazók jelentsék).
A magyarországi úthasználatért fizetett díjakat nem szabad jelenteni!
• Szükséges jelenteni a külföldön kiküldetésben, konferencián tartózkodó kollégák külföldön felmerülő költségeit?

Nem. Ezek a kiadások üzleti turizmusnak minősülnek, és nem képezik az adatgyűjtés részét.

• A külföldi bankszámlával kapcsolatos költségeket (pl. bankszámlavezetési díj) jelenteni kell?

Igen, pénzügyi szolgáltatás importként (EBOPS-kód: 260).

• Külföldről felvett hitel esetén milyen szolgáltatásokat kell jelenteni?

Csak a hitel jutalékát, rendelkezésre tartási költségét, adminisztrációs díját kell jelenteni pénzügyi szolgáltatás importként (EBOPS-kód: 260). Nem szabad jelenteni a hitelösszeget, a törlesztőrészletet és a kamatot.

• Szindikált, konzorciális hitel esetén mit kell jelenteni?

A hitelösszeget nem, viszont a hitel szervezési díját, rendelkezésre tartási költségét jelenteni szükséges pénzügyi szolgáltatásként (EBOPS-kód: 260).

• Milyen esetben és melyik EBOPS kódon kell jelenteni a csomagolt (tömeggyártott és nem egyedi fejlesztésű) szoftvertermék értékesítését?

A csomagolt szoftvertermék értékesítését nem szabad jelenteni, mivel ez termékértékesítésnek számít. Amennyiben azonban a szoftvertermék használatáért külön fizetendő licencdíj kerül felszámításra (pl. aktiváláshoz szükséges kódért fizetett díj), ezt a díjat Számítástechnikai szolgáltatásként kell jelenteni (EBOPS-kód: 263).

• A szolgáltatásokért kiszámlázott/fizetett éves díjakat egy összegben kell jelenteni?

Nem. Az éves díjakat arányosan szét kell osztani arra az évre, amelyre vonatkoznak (pl. ha az éves operatív lízing bérleti díj, franchise díj, jog- és licencdíj, stb. elszámolása decemberben történik, azt nem a IV. negyedévben kell jelenteni, hanem a négy negyedévre egyenletesen vagy forgalomarányosan elosztva. Az arányokat az adatszolgáltatóknak kell – akár becslés útján – meghatározni.).

• Operatív lízingnek minősül a szállítóeszközök, berendezések rövid időtartamra szóló bérlése / bérbeadása is?

Igen. Amennyiben külföldről bérelnek / külföldre adnak bérbe bármilyen szállítási eszközt, berendezést kezelőszemélyzet nélkül, 2 évnél rövidebb időre, és az a bérleti szerződés lejárta után nem kerül a tulajdonukba, a bérleti díjat operatív lízingként (tartós bérletként) kérjük jelenteni.

• Ingatlanbérlést / bérbeadást kell jelenteni?

Igen, de csak abban az esetben, ha a bérelt ingatlan értéke meghaladja a telek értékét (Operatív lízing, EBOPS-kód: 272).

• Reexport esetén vagy az áruvásárlás (import), vagy az árueladás (export) pontos értéke határozható meg. A jelentés összeállítása mi alapján történjen?

Ha a reexport során a vétel és továbbértékesítés nem ugyanabban a jelentési időszakban történt, az importot csak akkor kell jelenteni, amikor az export megtörtént. Javasoljuk, hogy importként irányban a továbbértékesítési szándékkal beszerzett ELÁBÉ adatokat adják meg; exportként pedig az ezen javak értékesítéséből származó árbevételt. A reexport tevékenység során igénybe vett egyéb szolgáltatásokat (szállítás, ügynöki díjak stb.) lehetőleg külön, a saját EBOPS kódjukon jelentsék (ha minden, a reexporthoz kapcsolódó költség egy számlán érkezik az eladótól, a teljes összeg jelenthető reexport importként is). Ügyeljenek arra, hogy ne készletet, hanem forgalmat jelentsenek!
A reexport eseteinek részletezését ld. a kitöltési útmutatóban.

• Milyen esetben nem kell jelenteni a külföldön teljesített építés-szerelési tevékenységet?

Ha az ugyanahhoz a projekthez és helyhez köthető építés-szerelés meghaladja az egy évet, a tevékenységet nem kell jelenteni, mivel a külföldön egy éven túl beruházást végző vállalkozások a beruházás időtartamára a fogadó ország rezidensévé válnak, külföldön adóznak.

• A filmgyártáshoz kapcsolódó költségeket a filmforgatás vagy a moziba kerülés időpontjában kell jelenteni?

A tényleges kiadásokat abban az időszakban kell jelenteni, amikor a filmforgatás zajlik, és ugyanerre az időszakra kell jelenteni az elhatárolásként, előlegként könyvelt bevételeket is (így adott időszakra a KSH és az NAV felé beadott jelentések adatai nem lesznek összhangban).

• Hogyan kell jelenteni a jogdíjakkal, licencdíjakkal kapcsolatos számlák összegét?

A szellemi termékek használata, illetve másolása/terjesztése esetén az alábbiak szerint kell eljárni:

• szoftvertermék használata, felhasználása: Számítástechnikai szolgáltatások (EBOPS 263)
• audiovizuális termék használata, felhasználása: Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások (EBOPS 288)
• szoftvertermék/audiovizuális termék másolása/terjesztése: Szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak (EBOPS 893)
• szabadalom, védjegy, copyright, franchise stb. használata, felhasználása: Szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak (EBOPS 893)
Nem képezi az adatszolgáltatás részét a szellemi termékek, szerzői jogok, szabadalmak stb. adásvétele.
A jogdíjakkal kapcsolatos adatszolgáltatás részletezését ld. a kitöltési útmutatóban.
• K+F szolgáltatásként kell jelenteni egy tevékenységet abban az esetben is, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt nem ismeri el kutatás-fejlesztésként?

Igen, abban az esetben, ha a szolgáltatás kutatás-fejlesztésként kerül könyvelésre (a K+F szolgáltatás besorolása attól függ, hogy az adatszolgáltató könyveiben hol szerepel az adott tétel).

• A CO2-kibocsátási kvótákkal való kereskedelmet szükséges jelenteni?

A kvóták vásárlása, illetve eladása nem minősül szolgáltatásnak, ezért nem szabad jelenteni. Ha a kvóta-kereskedelemmel kapcsolatban egy cég jutalékot fizet / kap, azt Egyéb, kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások (EBOPS-kód: 271) importként / exportként kell jelenteni.

• Hogyan kell jelenteni a postai- és futárszolgáltatással foglalkozó cégeknek?

A postatörvény alapján az igénybevett és nyújtott szolgáltatásokat kétfelé kell választani: a 20 kg alatti csomagok (Egyetemes Postaegyesület szabályai értelmében) szállítása postai szolgáltatásnak/futárszolgálatnak (EBOPS-kód: 958/959), míg a 20 kg feletti küldemények szállítása áruszállításnak (EBOPS-kód a megfelelő szállítási módozat szerint) minősül.

• Közúti áruszállítással foglalkozó cég esetében a külföldön tankolt üzemanyag teljes értékét kell jelenteni?

Nem. Csak a külföldi kibocsátású üzemanyagkártyával, készpénzzel, illetve bankkártyával kiegyenlített tankolás összegét kell jelenteni. (A magyar kibocsátású üzemanyagkártyával történő tankolást nem, mivel azt az üzemanyag-forgalmazó vállalkozások jelentik.)

• Üzemanyag-forgalmazó cég esetében jelenteni kell mind a nem rezidens (külföldi) magánszemélyeknek, mind a nem rezidens vállalkozásoknak Magyarországon kiszolgált üzemanyag értékét?

Nem. Csak a nem rezidens vállalkozásoknak kiszolgált üzemanyag értékét kell jelenteni!

• Üzemanyag-forgalmazó cég esetében kell-e jelenteni a Magyarországon rezidenseknek (belföldieknek) kiszolgált üzemanyag értékét?

Nem. Csak a nem rezidens (külföldi) vállalkozásoknak kiszolgált üzemanyag értékét kell jelenteni!

• Kell-e jelenteni a külföldi légitársaságok részére kiszolgált üzemanyag értékét?

Nem. Az üzemanyag-forgalmazók (reptéri üzemeltetők) által a külföldi légitársaságok részére Magyarországon kiszolgált üzemanyag értékét nem szabad jelenteni, mivel az a termékforgalom részét képezi! (A légitársaságoknak kiszolgált üzemanyag speciális termékforgalomnak minősül, az Intrastat, Extrastat adatszolgáltatás része.)

• Külső gyártás esetén hogyan kell összeállítani a jelentést, ha a beszámolási időszakban vagy az áruvásárlás, feldolgozás (import), vagy az értékesítés (export) pontos értéke ismert csak?

Ha a külső gyártás során az áru vásárlása és a feldolgozás nem ugyanabban a jelentési időszakban történt, a vásárlást és feldolgozást (import) csak akkor kell jelenteni, mikor az értékesítés (export) megtörtént. Amennyiben az import pontos meghatározása nem lehetséges, kérjük, becsüljék meg az értékét.

• Külső gyártás esetén kell-e importként jelenteni a feldolgozáshoz Magyarországról kiszállított termékeket?

Nem. Csak a külföldön vásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatások és kifizetett munkabérek összességét kell jelenteni.

• Az ÁFA-adatoknak / társasági adóbevallás adatoknak és a KSH felé jelentett adatoknak meg kell egyezniük?

Nem! Előfordulhat, hogy az adatok hasonló nagyságrendűek, de a két jelentés adattartalma általában nem feleltethető meg egymásnak teljes mértékben. Az ÁFA-adatokat és a társasági adóbevallás adatait ezért csak ellenőrzés céljára használjuk.

• Hogyan kell jelentenie a csoportos adóalanyiságot választó cégeknek: elég egy jelentést küldeni, vagy cégenként külön jelentést kell kitölteni?

A csoportos adóalanyiságban résztvevő valamennyi tagnak külön-külön jelentést kell benyújtania a KSH felé. Az ÁFA-adatokkal való összevetés ez esetben nem indokolt.

• Amennyiben az A60 számú áfa-összesítő nyilatkozaton kitöltötte "A Közösség területén belül történt szolgáltatásnyújtás", illetve "A Közösség területén belül történt szolgáltatás-igénybevétel" rovatot, kérjük, a szolgáltatás-külkereskedelmi jelentésben is tüntesse fel a vonatkozó szolgáltatásokat.

Folyamatábra




Összességében azon szolgáltatások esetében, ahol elegendő egy emailváltás, egy elektronikus megrendelő, az 1. mód használandó. A többi esetben mérlegelni kell, hogy a megrendelő, vagy annak tulajdona utazott-e a szolgáltatóhoz (fogyazstás külföldön=2. mód), vagy a kivitelező utazott-e a megrendelőhöz (4. mód).

• K+F szolgáltatások esetében, amennyiben fejlesztési szolgáltatást nyújtunk, hogyan kell felosztani a szolgáltatás értékét a módok között?

Figyelembe kell venni, hogy szükséges-e a fejlesztő jelenléte a helyszínen.

• Amennyiben NEM, úgy 100%-ban 1. módra kell tenni a pl. 876-on jelentett exportot.
• Amennyiben a magyar rezidens fejlesztője el kell, hogy utazzon abba az országba, ahol a fejlesztést megvásárolták, úgy a 4. módra kell tenni az összeget.
• Abban az esetben, ha ez megoszlik, pl. 1. mérföldkő bevétele 1000 ft, itt nem kellett jelen lenni, 2. mérföldkő 1000 ft, és itt szükséges volt a fejlesztő jelenléte, úgy a felosztandó 2000 ft esetében 1-es módra 50%, és 4-es módra 50% írandó a kérdőívben.
• Mérnöki szolgáltatásnyújtás esetében hogyan kell felosztani a szolgáltatás értékét a módok között?

A helyes eljárás ugyanaz, mint a K+F szolgáltatások esetében. Mérlegelni kell, hogy a mérnök jelenléte szükséges volt-e a szolgáltatásnyújtáshoz (export) és igénybevételhez (import).

• Javítási és karbantartási szolgáltatásokat hogyan osszam fel a módok között?
• Többnyire a megrendelő (vagyis annak tulajdona, a javítandó alkatrész) el kell, hogy utazzon B országba, ahol a szolgáltatást nyújtják. Ekkor a 2. módra kell tenni a 001-en jelentett összeg 100%-át.
• Néha előfordul, hogy a javítást végző személy jelenléte szükséges az igénybevevő országában (pl. egy gyártósor javítása esetén).
Amennyiben mindkét eset fennállt, a 001-en jelentett 10 000 ft-ból pl. 4000 ft volt alkatrészjavítás, amikor elegendő volt az alkatrészt elküldeni, és 6000 ft mikor gyártósor karbantartás miatt a külföldi szakember érkezett Magyarországra, akkor 1. módra 40%, 4. módra 60% írandó.
• Például labormérések, szekvenálások, génszintézis stb. esetében a kutatók kiküldik a mintákat a külföldi partnernek, a külföldiek elvégzik a vizsgálatot és elektronikus formában megküldik az eredményeket. Hogyan osszam fel a költségeket?

2-es módon 100%-át a szolgáltatás költségének, mert a mintának fizikailag ki kell jutnia, nem elegendő pusztán online kapcsolat.

• Számos továbbképzésen vesznek részt kollégáink, melyet külföldi partner biztosít. Olykor ezek online zajlanak, olykor szükséges kiutazni. Hogyan jelentsem?

Azon tanfolyami költségeket, amelyek csak online zajlottak, az 1-es módon, amelyekhez a kollégák kiutaztak a partnerhez 2-es módon jelentse. Például oktatási szolgáltatások importon 10 000 ft forgalom a következő képpen oszlik meg: 4000 ft online tanfolyam költsége, 6000 ft a személyes jelenlétet megkövetelő tanfolyam költsége: 40% 1-es módra, 60% 2-es módra.

Adatszolgáltatással kapcsolatos gyakorlati kérdések

• Nem tudom határidőig teljesíteni az adatszolgáltatást. Van lehetőség haladékot kérni?

Igen, határidő módosítási igényüket kollégáink felé jelezhetik.

• Amennyiben az adatszolgáltatási határidő napján nem állnak rendelkezésre végleges adatok, küldjem el az addig lekönyvelt tételeket?

Kérjük, ilyen esetben időben jelezzék kollégáink felé, hogy még nincsenek végleges adataik, és

• állapodjanak meg egy módosított beküldési határidőben, amikor már rendelkezésre állnak a végleges adatok, vagy amennyiben ez nem lehetséges,
• egyeztessenek becsült adatokat. Ebben az esetben kérjük, a megjegyzés rovatban jelezzék, hogy az adatok nem véglegesek.
• Milyen felületen és hogyan tudom kitölteni a kérdőívet?

A kérdőívet kizárólag a KSH-ELEKTRA rendszeren keresztül lehet beküldeni (https://elektra.ksh.hu, ahol részletes tájékoztatást is talál a rendszerrel kapcsolatban).
Az ELEKTRA rendszeren belül az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre az OSAP 1470-es kérdőív beküldésére: manuális kitöltés; adat XML feltöltés; CSV állományból feltöltés. Ezekkel kapcsolatos részletes leírás itt található.

• Szeretném beküldeni a kérdőívet, de nem látom az Elektrában, mi az oka?

Ha egy adatszolgáltató nem látja a kérdőívet annak több oka is lehet:

• Az adatszolgáltatónak nincs adatszolgáltatási kötelezettsége az adott adatszolgáltatásra, ezt a www.ksh.hu/hataridonaplo oldalon tudja ellenőrizni.
• Még nincs megszemélyesítve a kérdőív. Általában a beküldési határidő hónapjának első munkanapjaiban kerül ki a kérdőív az adatszolgáltatóhoz.
• Az adatszolgáltatást nem a szervezet, hanem az adatbenyújtó (pl.: könyvelő cég) teljesíti, ekkor az ő felületükön jelenik meg a kérdőív.
• Az adatszolgáltató nem admin felhasználóként jelentkezett be, és nincs jogosultsága arra, hogy lássa a kérdőívet. Ekkor kérem, forduljon a szervezetük adminjához.

Ha ezek alapján az adatszolgáltató továbbra sem találja a megoldást, akkor kérem, jelentkezzen az alábbi elérhetőségünk valamelyikén:
Lépjen velünk kapcsolatba!
email cím: elektra@ksh.hu
Telefon: +36 80 200 766
• Nem tudok az első oldal tárgyidőszaki adatához írni, mi az oka?

Az „Információ a bázis-és tárgyidőszaki adatokról” tájékoztatásul jelenik meg, hogy az előző év azonos időszaki és tárgyidőszaki adatait összehasonlíthassa szolgáltatásfajtánként, ellenőrzés céljából.
A kérdőív 2018-ban átszerkesztésre került, az „Információ” fejezet a kérdőív végére került. A tárgyidőszaki adatokat az „Export” , valamint az „Import” lapon tudja rögzíteni, javítani, magyarázható hiba esetén a magyarázatot a hibalista ablakban kérjük megadni.

• Változtattam néhány adatot a kérdőíven, de még mindig a régi adatok látszódnak. Mi lehet a probléma?

Miután elvégezte a kérdőíven a kívánt változtatásokat, a beküldés előtt a mentés gombot is szükséges megnyomni, csak így íródik felül a korábbi bejegyzés.

• Nem emlékszem a jelszavamra, mit tegyek?

A https://elektra.ksh.hu/asp/bejelentkezes.html oldalon kattintson az Elfelejtett jelszóra. A törzsszám és a felhasználó név megadása után az Elektra rendszerben megadott email címre kiküldésre kerülnek a további teendők.
Ezenkívül a 80/200-766-os telefonszámon, az 1-es menüponton is kérhet segítséget.

• Szeretném módosítani a beküldött kérdőívemet, hol tudom ezt megtenni?

Amennyiben manuálisan tölti ki a kérdőívet, válassza ki a Beküldött kérdőívek-et (baloldalt), majd az aktuális kérdőívet javításra nyissa meg, módosítsa, mentse és küldje el a dokumentumot. Amennyiben az adat XML feltöltést vagy a CSV állományból feltöltést használja, töltse fel ismét a teljes, javított dokumentumot, majd küldje be.

• Másolhatom az összegeket más file-okból?

Igen, amennyiben előtte megformázza azokat számformátumra, tizedesjegyek nélkül.

• Szeretnék egy EBOPS-ra háromnál több tételt jelenteni, de a rendszer nem engedi, hogy egy adott EBOPS több lapon ismétlődjön, mi az oka?

Egy EBOPS kód valóban csak egy lapon szerepelhet, azonban annyi tételt tud rögzíteni, amennyit csak szeretne. Amennyiben mindhárom sort kihasználta a partnerországkódok megadására, nincs más dolga, mint belekattintani az utolsó partnerország sorszámába, és a megjelenő kék színű „plusz” jelet annyiszor megnyomni, ahány további sort, vagyis partnert szeretne az adott EBOPS-hoz rögzíteni. Amennyiben ezzel végzett, a lapok alsó és felső sarkában lévő „plusz” jelek megnyomásával új EBOPS kódnak tud új oldalt nyitni.