Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

2. TÁRSADALOM

2.1. MUNKAERŐPIAC

A foglalkoztatottsági statisztikában az adatforrások, a számbavételi módszerek, a megfigyelt sokaság különbözősége miatt azonos jelenséget számszakilag eltérő adatok fejeznek ki. Az adateltérések az alapadatok esetében is meghaladhatják a statisztikában elfogadott mértéket, ezért a különféle adatforrásokból származó információk nem helyettesíthetők egymással. A fejezet anyaga az adatforrásokhoz kapcsolt csoportosítást követi.

Gazdasági aktivitás, munkanélküliség

A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.

A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza.

Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol.

Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.

Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni.

Az inaktívakon belül a nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban részesülők létszáma tartalmazza a saját jogú öregségi nyugdíjban; korhatár előtti ellátásban; rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban; özvegyi, szülői hozzátartozói nyugdíjban; ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülőket.

Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja.

Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában.

Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában.

Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.

A Munkaerő-felmérés mintájába 1992-től negyedévente átlagosan mintegy 24 ezer cím került kijelölésre, 1998 óta pedig negyedévente közel 38 ezer címet keresnek fel az összeírók, hogy a Nemzetközi Munkaügy Szervezet (ILO) ajánlásainak megfelelően az ott élő 15–74 éves népesség gazdasági aktivitásáról gyűjtsenek információt. 1992–2002 között minden hónapban a hónap 19. napját magában foglaló héten valósult meg a kikérdezés, 2003-tól pedig folyamatosan, a hónap (negyedév, év) valamennyi hetét magában foglalva. A közölt adatok teljeskörűsített negyedéves (éves) átlagok.

Az 1992–1997 közötti adatok teljeskörűsítése az 1990. évi népszámlálás alapján készült, az 1998–2005 közötti időszakra pedig a 2001. évi népszámlálást figyelembe vevő, korrigált népességszámon alapuló súlyrendszerrel történt.

2014 decemberétől a Munkaerő-felmérés adatainak teljeskörűsítése a 2011. évi népszámlálás bázisán továbbvezetett népességszámon alapszik. Az összehasonlíthatóság biztosításához a korábbi becsléseket az új súlyszámrendszerrel 2006-ig visszamenően módosítottuk.

A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife-módszerrel történik. Az áttekintő táblázatok 2015. évre vonatkozó adatok mintavételi hibáit (s.e.) 95%-os megbízhatósági szinten közlik.

A közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.

A munkáltatók gazdasági tevékenységének osztályozása 2008-ig a TEÁOR'03 alapján történt, 2008-ra azonban már az új, TEÁOR'08 szerinti adatok is publikálásra kerültek. 2009-től a gazdasági tevékenység osztályozása a TEÁOR'08 alapján kerül besorolásra.

A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, 2011. január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra.

A kikérdezés 2012. első negyedévig papír alapú kérdőíven történt. Ettől kezdődően indult a folyamatos áttérés a mobileszközös összeírásra. 2012 novemberétől az összeírás laptoppal történik.

Forrás: KSH, Munkaerő-piaci folyamatok

Szakszervezetek, sztrájkesemények:

(a Munkaerő-felmérés 2015. II. negyedévi Munkaminőség című kiegészítő felvételének kérdésblokkja)

2015. II. negyedévében "Munkaminőség" címmel kiegészítő felvétel kapcsolódott ismételten a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez, mely az alapfelvétel mintájába kijelölt háztartásoknál azzal egy időben került lekérdezésre.

A felvétel célja a foglalkoztatás minőségének komplex vizsgálata volt a 15–64 éves foglalkoztatottak körében. A szakszervezetekkel, sztrájkeseményekkel kapcsolatos kérdésblokk vonatkozási körét az e csoporton belüli alkalmazottak jelentették.

A munkaerő-felmérés során 2015. II. negyedévében megkérdezett és az alapfelvételre válaszoló 15–64 éves foglalkoztatottak 2,4%-a a kiegészítő felvételre nem válaszolt.



A 2015. II. negyedévi "Munkaminőség" kiegészítő felvétel megvalósulási illetve meghiúsulási arányai


A megkérdezettre vonatkozik Megvalósulási arány Meghiúsulási arány
és kitöltésre került de nem válaszolt rá összesen
%
Összesen4 066 602100 6184 167 22097,62,4
Foglalkozási viszony
alkalmazott3 636 75389 9543 726 70797,62,4
nem alkalmazott426 09410 542436 63697,62,4
Nem
férfi2 205 93654 8212 260 75797,62,4
1 860 66645 7981 906 46497,62,4
Korcsoport
15–24272 7024 927277 62998,21,8
25–543 187 46880 3343 267 80297,52,5
55–64606 43215 357621 78997,52,5
Iskolai végzettség
alap476 0536 406482 45998,71,3
közép2 498 04156 4402 554 48197,82,2
felső1 092 50637 7721 130 27896,73,3

A megvalósult interjúk több, mint harmada, 39,3%-a harmadik személy – azaz a család más tagja – által került megválaszolásra.



A 2015. II. negyedévi "Munkaminőség" kiegészítő felvétel proxy-interjúinak arányai


Személyes válaszadás Proxy-interjú Együtt Proxy-interjú aránya
%
Összesen2 469 3951 597 2064 066 60139,3
Foglalkozási viszony
alkalmazott2 208 2921 428 4613 636 75339,3
nem alkalmazott259 817166 278426 09539,0
Nem
férfi1 140 1481 065 7882 205 93648,3
1 329 247531 4181 860 66528,6
Korcsoport
15–24121 934150 768272 70255,3
25–541 953 0201 234 4483 187 46838,7
55–64394 442211 990606 43235,0
Iskolai végzettség
alap281 614194 440476 05440,8
közép1 501 196996 8452 498 04139,9
felső686 585405 9221 092 50737,2


A közölt abszolút számok ugyanazon aggregátumaiban a súlyozásból és összegzésből adódóan néhány fős eltérések lehetnek. A megoszlási viszonyszámok kiértékelése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.

A kérdőív következő kérdései kapcsolódtak a szakszervezetek, sztrájkesemények kérdésblokkhoz:

22. Működik-e szakszervezet az Ön munkahelyén?

23. Tagja-e Ön valamelyik szakszervezetnek?

24. Működik-e a munkahelyén munkavállalók által megválasztott üzemi tanács / közalkalmazotti tanács, illetve üzemi megbízott?

A munkaügyi kapcsolatokat illetően olyan választott szervezet, illetve személy, amely/aki révén a munkavállalók közössége részvételi jogát gyakorolhatja a munkaügyi kérdésekben.

25. Van-e munkahelyén munkavállalók által választott munkavédelmi képviselő?

A munkavédelmi képviselő mindennapos, közvetlen kapcsolatban van a dolgozókkal. A dolgozóknak az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülményekhez fűződő érdekeit, jogait képviseli, tevékenysége fontos összekötő kapocs a munkavédelmi bizottság és a munkavállalók között.

26. Érvényben van-e az Ön munkahelyén valamilyen kollektív szerződés, amelyet szakszervezet kötött a munkáltatóval, vagy munkáltatókkal?

Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet.

27. Közvetlenül befolyásolja-e az Ön bérét/fizetését a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás, kollektív szerződés?

28. Közvetlenül befolyásolja-e az Ön munkarendjét, munkakörülményeit, egyéb alkalmazási feltételeit a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás, kollektív szerződés?

29. Előfordult-e sztrájkesemény a munkahelyén 2014-ben?

A sztrájkkal való fenyegetést, sztrájklebegtetést kérjük figyelmen kívül hagyni. Csak a dolgozók által kezdeményezett ténylegesen megvalósult időleges munkabeszüntetéseket kérjük számításba venni, amelyeket annak érdekében szerveztek, hogy kikényszerítsék valamilyen követelés teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben. A sztrájk hosszától függetlenül kérjük a kérdés megválaszolását.

30. kérdés: Mennyi ideig nem dolgozott Ön sztrájk miatt 2014-ben?

Ennél a kérdésnél csak azokat a sztrájkeseményeket kérjük figyelembe venni, amelyekben egy-egy alkalommal legalább 10 fő vett részt és legalább 2 óráig tartott.


A 2015. II. negyedévi "Munkaminőség" kiegészítő felvétel "Szakszervezetek, sztrájkesemények" kérdésblokkjának súlyozott adatai és minta elemszámai
 

FérfiEgyütt
súlyozott adatmintasúlyozott adatmintasúlyozott adat minta
Összesen1 918 79811 0831 717 9559 9183 647 83621 001
Működik szakszervezet
igen453 8612 469459 1712 477915 5014 946
nem1 210 1017 2101 060 4066 3452 277 71713 555
nem tudja254 8361 404198 3781 096454 6182 500
Szakszervezet tagja
igen168 819945160 009906329 7731 851
nem1 708 0509 9211 523 0058 8233 240 97618 744
nem tudja41 92821734 94018977 085406
Üzemi tanács működik
igen337 8521 897313 6521 733653 4013 630
nem1 206 1607 1611 104 7996 5452 318 12013 706
nem tudja374 7872 025299 5031 640676 3153 665
Van munkavédelmi képviselő
igen561 2893 183504 2302 8271 068 7026 010
nem1 003 7835 964931 7085 5511 941 45511 515
nem tudja353 7271 936282 0171 540637 6803 476
Kollektív szerződés van érvényben
igen372 9641 939376 9061 941751 8093 880
nem1 099 7986 594983 9155 9202 090 30712 514
nem tudja446 0372 550357 1332 057805 7204 607
A bérét befolyásolja a kollektív szerződés
igen214 5871 197211 6731 161427 4572 358
nem113 173528129 849586243 5501 114
nem tudja45 20421435 38419480 802408
A munkakörülményeit befolyásolja a kollektív szerződés
igen209 6901 158210 7221 139421 5702 297
nem123 541583132 183614256 3071 197
nem tudja39 73219834 00218873 932386
Előfordult sztrájkesemény 2014-ben a munkahelyén
igen4 377188 1013512 49653
nem1 862 06510 7641 670 2819 6533 543 11020 417
nem tudja52 35630139 57223092 229531


Megváltozott munkaképességű csoportok a munkaerőpiacon

2015. I. negyedévében "Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon" címmel kiegészítő felvétel kapcsolódott a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez, mely az alapfelvétel mintájába kijelölt háztartásoknál azzal egy időben került lekérdezésre.

A kiegészítő felvételből nyert információk elsősorban az alapfelvételből rendelkezésre álló munkaerő-piaci jellemzők kiegészítésére szolgálnak. A használt megváltozott munkaképességű fogalom önbesoroláson alapul, a számbavételi és fogalmi különbözőségek miatt az adminisztratív adatforrások hasonló információival való összehasonlíthatósága erősen korlátozott.

A felvétel adatai alapján megváltozott munkaképességűnek az a magánháztartásban élő tartósan (legalább hat hónapig) fennálló egészségi problémát, betegséget, vagy korlátozottságot jelölő személy számít, aki úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalásban, illetve munkavégzésben egészségi állapota miatt akadályozva érzi magát.

A munkaerő-felmérés során 2015. I. negyedévében megkérdezett és az alapfelvételre válaszoló 19–64 évesek 1,8%-a a kiegészítő felvételre nem válaszolt.


A 2015. I. negyedévi "Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon" kiegészítő felvétel megvalósulási illetve meghiúsulási arányai


A megkérdezettre vonatkozik Megvalósulási arány
és kitöltésre került de nem válaszolt rá összesen
%
Összesen6 038 498108 1936 146 69198,2
Nem
férfi2 968 04755 6593 023 70698,2
3 070 45052 5343 122 98498,3
Korcsoport
19–24691 85512 607704 46298,2
25–543 986 54271 2064 057 74898,2
55–641 360 10124 3801 384 48198,2
Iskolai végzettség
alap1 048 45214 3781 062 83098,6
közép3 662 92463 5363 726 46098,3
felső1 327 12130 2791 357 40097,8
Gazdasági aktivitás
foglalkoztatott4 012 02270 1904 082 21298,3
munkanélküli337 4653 698341 16398,9
inaktív1 689 01034 3061 723 31698,0


A megvalósult interjúk több, mint harmada, 37,9%-a harmadik személy – azaz a család más tagja – által került megválaszolásra.


A 2015. I. negyedévi "Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon" kiegészítő felvétel proxy-interjúinak arányai



Személyes válaszadás Proxy-interjú Együtt Proxy-interjú aránya
%
Összesen3 747 3812 291 4446 038 82537,9
Nem
férfi1 549 3601 418 6882 968 04747,8
2 198 021872 7573 070 77828,4
Korcsoport
15–24276 904415 279692 18360,0
25–542 498 8291 487 7133 986 54237,3
55–64971 648388 4521 360 10028,6
Iskolai végzettség
alap658 430390 3511 048 78037,2
közép2 228 2971 434 6283 662 92439,2
felső860 655466 4661 327 12035,1
Gazdasági aktivitás
foglalkoztatott2 437 8681 574 1554 012 02239,2
munkanélküli214 529123 264337 79336,5
inaktív1 094 985594 0251 689 01035,2


A közölt abszolút számok ugyanazon aggregátumaiban a súlyozásból és összegzésből adódóan néhány fős eltérések lehetnek. A megoszlási viszonyszámok kiértékelése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.



A kérdőív kérdései kapcsolódtak a megváltozott munkaképesség témaköréhez.



A 2015. I. negyedévi "Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon" kiegészítő felvétel "Megváltozott munkaképességűekre" vonatkozó kérdéseinek súlyozott adatai és minta elemszámai


FérfiEgyütt
súlyozott adatmintasúlyozott adatmintasúlyozott adatminta
Összesen2 968 04717 8243 070 77818 7496 038 82536 573
Tartósan fennálló egészségi problémája, betegsége van
igen634 5014 193725 0855 0621 359 5869 255
nem2 333 54613 6312 345 69313 6874 679 23927 318
Olyan egészségügyi problémája van, amely tartósan
(legalább 6 hónapig) problémát okoz
igen356 3562 466407 1463 041763 5025 507
nem2 611 69115 3582 663 63215 7085 275 32331 066
Egészségi állapota miatt érte már diszkrimináció
Álláskeresésnél58 09040462 697446120 786850
Munkahelyén, napi munkavégzés során27 61518229 09621156 711393
Elbocsátásnál, létszámleépítésnél24 91516724 74617049 660337
Hivatalos ügyintézésnél12 2868410 9048523 189169


Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer

Az Európai Unió 2008-tól minden tagállam számára előírja (1893/2006/EK rendelet) az új tevékenységi osztályozás – TEÁOR'08 – kötelező alkalmazását a statisztikai adatgyűjtésekben és nyilvántartásokban. Az adatokat 2008 januárjától a TEÁOR'08 alapján gyűjtöttük be, de 2008-ban még a TEÁOR'03 szerint publikáltuk. A TEÁOR'08 szerint is feldolgozott adatokat először 2009 januárjában publikáljuk.

A TEÁOR'08 alapján készült havi statisztikákat némileg befolyásolhatta, hogy az adatszolgáltatók 2008-ban folyamatosan éltek az új osztályozásba sorolás lehetőségével, így a bázisévben – 2008-ban – a besorolás finomodásával, a szakágazatok között mozgás volt.

Alkalmazásban álló: 2003-ig a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági viszonyban lévő munkavállaló. 2004-től alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett, függetlenül attól, hogy foglalkoztatása a munkáltatónál főállásban vagy ún. további munkaviszonyban történik. További változás, hogy a munkaügyi adatállományokban a rendvédelmi és honvédelmi intézmények közül a Központosított Illetményfejtési Rendszerbe tartozók adatai a korábbi összevont adatok helyett tényleges intézményi szerkezetben jelennek meg, valamint a fizikai-szellemi állománycsoportokba sorolás is a tényleges FEOR kódok alapján történik. Az abszolút számok idősorokban történő összehasonlíthatósága a 2004-ben bekövetkezett módszertani változás miatt nem minden szinten biztosítható, de az indexek homogén adatkörökre vonatkoznak Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők, korábban a sorkatonai szolgálatot teljesítők, három hónapot, 1999-től egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).

Átlagkereset: a teljes munkaidőben (2003-ig a főállásban, teljes munkaidőben) foglalkoztatottak részére fizetett keresettömeg (bérköltség) egy főre jutó havi átlaga.

Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.

Nettó átlagkereset: a bruttó átlagkeresetből gazdálkodó szervezetenként a mindenkori munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék levonásával és az adott évre érvényes járulékküszöb és az alkalmazotti kedvezményre jogosító jövedelemhatár figyelembevételével számított adat. 1999-től az akkor bevezetett, a gyermekek után járó adókedvezmény hatását nem tartalmazza. A személyi jövedelemadó kiszámítása az szja-törvényben szereplő – az adott évre érvényes – sávos adóelőleg kulcsokkal történik, az adatok nettósítása intézményenként havi szinten történik.

Reálkereseti index: a bruttó, illetve a nettó kereseti index és a fogyasztói árindex hányadosa.

A családi kedvezmény figyelembevételével korrigált nettó és reálkereset: A személyi jövedelemadó-rendszer 2011. évi változása – az egységes 16 százalékos személyi jövedelemadó és a családi adókedvezmény bevezetése miatt új számítási módszer alkalmazása vált szükségessé. A mikroszimulációs modellen alapuló módszertani fejlesztés lehetővé tette a nettó és a reálkeresetek alakulásának gyermekszám szerinti becslését, figyelembevéve a családi adókedvezmény hatását is.

A munkaerőköltség, az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre, beletartozik a munkajövedelem, a szociális költség továbbá a képzési és más költségelemek. A foglalkoztatással összefüggő támogatások vagy járulékfizetési kedvezmények csökkentik, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók növelik a munkaerőköltséget.

Havi munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem): a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (2003-ig a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak) részére fizetett kereseti elemeken felül azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat is tartalmazza, amelyek a nemzetközi ajánlások szerint részei a keresetnek. Ilyen például a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a kizárólag saját használatra biztosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak stb.

Szociális költség: A munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl. tb-járulék, munkaadói járulék, rehabilitációs hozzájárulás), a kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, kifizetések (pl. biztosítási díjak, segély, végkielégítés) és közvetlenül a munkavállalónak nyújtott szociális juttatások (betegszabadság díjazása, végkielégítés, felmondási időre járó bér, szociális segély stb.)

Egyéb munkaerőköltség: a képzési és más a munkajövedelem és szociális költségek körébe nem tartozó költségelemek növelve a foglalkoztatást terhelő adókkal és csökkentve a foglalkoztatást terhelő járulékokkal.

Üres álláshelyek száma: megfigyelésére 2004-ben került bevezetésre az Eurostat ajánlásain alapuló statisztika. A definíció szerint üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, melynek munkaszerződéssel alkalmazott munkaerővel történő betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz (pl: hirdetés, pályázat útján, kapcsolatfelvétel az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, magánközvetítő cégen keresztül, kollégák, barátok, ismerősök segítségével stb.). Nem tekintendő üres álláshelynek az, ahol a munka végzését munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel kívánják megoldani és az sem, amelyet saját dolgozó áthelyezésével vagy munkadíjban nem részesülő, kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulóval, hallgatóval kívánnak betölteni. Nem tekinthetőek továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévők, de munkavégzésre nem kötelezettek – tartósan távollévők – fenntartott álláshelyei sem (gyed, gyes, sorkatonai szolgálatot teljesítő, 1 hónapnál hosszabb ideje betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt távollévő).

Az üres álláshelyek aránya: üres álláshelyek száma az összes álláshely (szervezet tevékenységében foglalkoztatottak létszáma + üres álláshelyek száma) százalékában.

Az évközi munkaügyi statisztikai adatgyűjtésből származó adatok forrása: valamennyi legalább 50 főt foglalkoztató és reprezentatív módon kijelölt 5–49 fős vállalkozás, kijelölt non-profit szervezetek, valamint létszámhatártól függetlenül valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási intézmény székhely szerinti adatai.

Az éves munkaügyi statisztikai adatgyűjtésből származó adatok forrása: 2005-ig valamennyi 20 és több főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5–19 fős vállalkozás, kijelölt non-profit intézmények, és a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek teljes köre. A táblákban 2006-tól az éves munkaügyi statisztikai létszámadatok a teljes nemzetgazdaságra (mikro vállalkozásokkal együtt) vonatkoznak, a statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatainak pótlása a rendelkezésre álló adóadatokból különböző becslési módszerek alkalmazásával történik. Az átlagkereseti adatok az 1–4 fős mikro vállalkozások adatait nem tartalmazzák. Az éves területi bontású munkaügyi adatok telephely szerintiek, a megye területére vonatkoznak.

A továbbvetetett munkaerőköltségek forrása 2006-ban és 2007-ben a munkaerőköltség felvétel a nagyobb (legalább 50 főt foglalkoztató) vállalkozásokra vonatkozóan, míg a kisebb vállakozásokra vonatkozóan a becsléshez az évközi munkaügy-statisztikai adatgyűjtésből származó munkajövedelem adatok kerülnek felhasználásra. A 2008. évi munkaerőköltség adatok becslése teljes egészében az említett forrásból származó adatok felhasználásával történik.

Nyilvántartott álláskeresők, álláskeresők támogatása

Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, aki tanulmányai befejezését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot.

Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban Flt.) meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. A jogszabály 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől lehetővé teszi volt vállalkozók belépését is. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék megállapításának, folyósításának feltételei.

Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok,
a) akik az álláskeresési járadék legalább 180 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették,
b) akik minimum 200, maximum 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és
c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és az álláskeresési járadék legalább 140 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették. 2011. szeptember 1-jétől az álláskeresési segély fent említett a) és b) típusa megszűnt, míg a c) típusnak megváltozott az elnevezése és megállapításának, folyósításának feltétele.(Flt.)

2009-től az NFSZ-nél bevezetett új számítástechnikai rendszer lehetővé teszi:

  1. az álláskeresési ellátás különböző típusaiba be- és kilépők számából a szüneteltetésről visszatérő belépők valamint a szüneteltetésre kilépők számának kiszűrését. A szüneteltetés főbb okai a rövid idejű munkavégzés, a GYES, TGYÁS igénybevétele, képzésben való részvétel,
  2. azon belépő létszám számbevételét a tárgyidőszakot megelőző időpontra, akik részére az álláskeresési ellátás első számfejtése a hiánypótlások miatt húzódott el.

Szociális ellátásban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúak és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek, a rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma a bérpótló juttatás lépett. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv).

A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett, munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma az időszak végén.

Módszertani forrás: A munkaerőpiaci helyzet alakulása az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján című havi jelentés (NFSZ, Budapest, 2011).

Az adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás