2. TÁRSADALOM

2.1. MUNKAERŐPIAC

A foglalkoztatottsági statisztikában az adatforrások, a számbavételi módszerek, a megfigyelt sokaság különbözősége miatt azonos jelenséget számszakilag eltérő adatok fejeznek ki. Az adateltérések az alapadatok esetében is meghaladhatják a statisztikában elfogadott mértéket, ezért a különféle adatforrásokból származó információk nem helyettesíthetők egymással. A fejezet anyaga az adatforrásokhoz kapcsolt csoportosítást követi.

Gazdasági aktivitás, munkanélküliség

A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg.

A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza.

Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol.

Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.

Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni.

Az inaktívakon belül a nyugdíjban, egyéb ellátásban, járadékban részesülők létszáma tartalmazza a saját jogú öregségi nyugdíjban; korhatár előtti ellátásban; rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban; özvegyi, szülői hozzátartozói nyugdíjban; ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülőket.

Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja.

Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában.

Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában.

Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.

A Munkaerő-felmérés mintájába 1992-től negyedévente átlagosan mintegy 24 ezer cím került kijelölésre, 1998 óta pedig negyedévente közel 38 ezer címet keresnek fel az összeírók, hogy a Nemzetközi Munkaügy Szervezet (ILO) ajánlásainak megfelelően az ott élő 15–74 éves népesség gazdasági aktivitásáról gyűjtsenek információt. 1992–2002 között minden hónapban a hónap 19. napját magában foglaló héten valósult meg a kikérdezés, 2003-tól pedig folyamatosan, a hónap (negyedév, év) valamennyi hetét magában foglalva. A közölt adatok teljeskörűsített negyedéves (éves) átlagok.

Az 1992–1997 közötti adatok teljeskörűsítése az 1990. évi népszámlálás alapján készült, az 1998–2005 közötti időszakra pedig a 2001. évi népszámlálást figyelembe vevő, korrigált népességszámon alapuló súlyrendszerrel történt.

2014 decemberétől a Munkaerő-felmérés adatainak teljeskörűsítése a 2011. évi népszámlálás bázisán továbbvezetett népességszámon alapszik. Az összehasonlíthatóság biztosításához a korábbi becsléseket az új súlyszámrendszerrel 2006-ig visszamenően módosítottuk.

A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife-módszerrel történik. Az áttekintő táblázatok 2015. évre vonatkozó adatok mintavételi hibáit (s.e.) 95%-os megbízhatósági szinten közlik.

A közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.

A munkáltatók gazdasági tevékenységének osztályozása 2008-ig a TEÁOR'03 alapján történt, 2008-ra azonban már az új, TEÁOR'08 szerinti adatok is publikálásra kerültek. 2009-től a gazdasági tevékenység osztályozása a TEÁOR'08 alapján kerül besorolásra.

A foglalkozások besorolása 2010-ig a FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra alapján történt, 2011. január 1-jétől azonban már csak az új, FEOR-08 szerinti adatok kerülnek publikálásra.

A kikérdezés 2012. első negyedévig papír alapú kérdőíven történt. Ettől kezdődően indult a folyamatos áttérés a mobileszközös összeírásra. 2012 novemberétől az összeírás laptoppal történik.

Forrás: KSH, Munkaerő-piaci folyamatok

Szakszervezetek, sztrájkesemények:

(a Munkaerő-felmérés 2015. II. negyedévi Munkaminőség című kiegészítő felvételének kérdésblokkja)

2015. II. negyedévében "Munkaminőség" címmel kiegészítő felvétel kapcsolódott ismételten a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez, mely az alapfelvétel mintájába kijelölt háztartásoknál azzal egy időben került lekérdezésre.

A felvétel célja a foglalkoztatás minőségének komplex vizsgálata volt a 15–64 éves foglalkoztatottak körében. A szakszervezetekkel, sztrájkeseményekkel kapcsolatos kérdésblokk vonatkozási körét az e csoporton belüli alkalmazottak jelentették.

A munkaerő-felmérés során 2015. II. negyedévében megkérdezett és az alapfelvételre válaszoló 15–64 éves foglalkoztatottak 2,4%-a a kiegészítő felvételre nem válaszolt.

A 2015. II. negyedévi "Munkaminőség" kiegészítő felvétel megvalósulási illetve meghiúsulási arányai

A megvalósult interjúk több, mint harmada, 39,3%-a harmadik személy – azaz a család más tagja – által került megválaszolásra.

A 2015. II. negyedévi "Munkaminőség" kiegészítő felvétel proxy-interjúinak arányai

A közölt abszolút számok ugyanazon aggregátumaiban a súlyozásból és összegzésből adódóan néhány fős eltérések lehetnek. A megoszlási viszonyszámok kiértékelése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.

A kérdőív következő kérdései kapcsolódtak a szakszervezetek, sztrájkesemények kérdésblokkhoz:

22. Működik-e szakszervezet az Ön munkahelyén?

23. Tagja-e Ön valamelyik szakszervezetnek?

24. Működik-e a munkahelyén munkavállalók által megválasztott üzemi tanács / közalkalmazotti tanács, illetve üzemi megbízott?

A munkaügyi kapcsolatokat illetően olyan választott szervezet, illetve személy, amely/aki révén a munkavállalók közössége részvételi jogát gyakorolhatja a munkaügyi kérdésekben.

25. Van-e munkahelyén munkavállalók által választott munkavédelmi képviselő?

A munkavédelmi képviselő mindennapos, közvetlen kapcsolatban van a dolgozókkal. A dolgozóknak az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülményekhez fűződő érdekeit, jogait képviseli, tevékenysége fontos összekötő kapocs a munkavédelmi bizottság és a munkavállalók között.

26. Érvényben van-e az Ön munkahelyén valamilyen kollektív szerződés, amelyet szakszervezet kötött a munkáltatóval, vagy munkáltatókkal?

Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet.

27. Közvetlenül befolyásolja-e az Ön bérét/fizetését a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás, kollektív szerződés?

28. Közvetlenül befolyásolja-e az Ön munkarendjét, munkakörülményeit, egyéb alkalmazási feltételeit a szakszervezet és a munkáltató közötti megállapodás, kollektív szerződés?

29. Előfordult-e sztrájkesemény a munkahelyén 2014-ben?

A sztrájkkal való fenyegetést, sztrájklebegtetést kérjük figyelmen kívül hagyni. Csak a dolgozók által kezdeményezett ténylegesen megvalósult időleges munkabeszüntetéseket kérjük számításba venni, amelyeket annak érdekében szerveztek, hogy kikényszerítsék valamilyen követelés teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben. A sztrájk hosszától függetlenül kérjük a kérdés megválaszolását.

30. kérdés: Mennyi ideig nem dolgozott Ön sztrájk miatt 2014-ben?

Ennél a kérdésnél csak azokat a sztrájkeseményeket kérjük figyelembe venni, amelyekben egy-egy alkalommal legalább 10 fő vett részt és legalább 2 óráig tartott.

A 2015. II. negyedévi "Munkaminőség" kiegészítő felvétel "Szakszervezetek, sztrájkesemények" kérdésblokkjának súlyozott adatai és minta elemszámai
 

Megváltozott munkaképességű csoportok a munkaerőpiacon

2015. I. negyedévében "Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon" címmel kiegészítő felvétel kapcsolódott a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez, mely az alapfelvétel mintájába kijelölt háztartásoknál azzal egy időben került lekérdezésre.

A kiegészítő felvételből nyert információk elsősorban az alapfelvételből rendelkezésre álló munkaerő-piaci jellemzők kiegészítésére szolgálnak. A használt megváltozott munkaképességű fogalom önbesoroláson alapul, a számbavételi és fogalmi különbözőségek miatt az adminisztratív adatforrások hasonló információival való összehasonlíthatósága erősen korlátozott.

A felvétel adatai alapján megváltozott munkaképességűnek az a magánháztartásban élő tartósan (legalább hat hónapig) fennálló egészségi problémát, betegséget, vagy korlátozottságot jelölő személy számít, aki úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalásban, illetve munkavégzésben egészségi állapota miatt akadályozva érzi magát.

A munkaerő-felmérés során 2015. I. negyedévében megkérdezett és az alapfelvételre válaszoló 19–64 évesek 1,8%-a a kiegészítő felvételre nem válaszolt.

A 2015. I. negyedévi "Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon" kiegészítő felvétel megvalósulási illetve meghiúsulási arányai

A megvalósult interjúk több, mint harmada, 37,9%-a harmadik személy – azaz a család más tagja – által került megválaszolásra.

A 2015. I. negyedévi "Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon" kiegészítő felvétel proxy-interjúinak arányai

A közölt abszolút számok ugyanazon aggregátumaiban a súlyozásból és összegzésből adódóan néhány fős eltérések lehetnek. A megoszlási viszonyszámok kiértékelése elektronikusan – egyedi korrekció nélkül – történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel.

A kérdőív kérdései kapcsolódtak a megváltozott munkaképesség témaköréhez.

A 2015. I. negyedévi "Hátrányos helyzetű csoportok a munkaerőpiacon" kiegészítő felvétel "Megváltozott munkaképességűekre" vonatkozó kérdéseinek súlyozott adatai és minta elemszámai

Intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer

Az Európai Unió 2008-tól minden tagállam számára előírja (1893/2006/EK rendelet) az új tevékenységi osztályozás – TEÁOR'08 – kötelező alkalmazását a statisztikai adatgyűjtésekben és nyilvántartásokban. Az adatokat 2008 januárjától a TEÁOR'08 alapján gyűjtöttük be, de 2008-ban még a TEÁOR'03 szerint publikáltuk. A TEÁOR'08 szerint is feldolgozott adatokat először 2009 januárjában publikáljuk.

A TEÁOR'08 alapján készült havi statisztikákat némileg befolyásolhatta, hogy az adatszolgáltatók 2008-ban folyamatosan éltek az új osztályozásba sorolás lehetőségével, így a bázisévben – 2008-ban – a besorolás finomodásával, a szakágazatok között mozgás volt.

Alkalmazásban álló: 2003-ig a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó időtartamú munkaviszonyban álló személy, beleértve a bedolgozói jogviszonyban, a személyes közreműködéssel járó tagsági és a munkavégzéssel járó szövetkezeti tagsági viszonyban lévő munkavállaló. 2004-től alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett, függetlenül attól, hogy foglalkoztatása a munkáltatónál főállásban vagy ún. további munkaviszonyban történik. További változás, hogy a munkaügyi adatállományokban a rendvédelmi és honvédelmi intézmények közül a Központosított Illetményfejtési Rendszerbe tartozók adatai a korábbi összevont adatok helyett tényleges intézményi szerkezetben jelennek meg, valamint a fizikai-szellemi állománycsoportokba sorolás is a tényleges FEOR kódok alapján történik. Az abszolút számok idősorokban történő összehasonlíthatósága a 2004-ben bekövetkezett módszertani változás miatt nem minden szinten biztosítható, de az indexek homogén adatkörökre vonatkoznak Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevő személyek (szülési szabadságon lévők, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők, korábban a sorkatonai szolgálatot teljesítők, három hónapot, 1999-től egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévők stb.).

Átlagkereset: a teljes munkaidőben (2003-ig a főállásban, teljes munkaidőben) foglalkoztatottak részére fizetett keresettömeg (bérköltség) egy főre jutó havi átlaga.

Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.

Nettó átlagkereset: a bruttó átlagkeresetből gazdálkodó szervezetenként a mindenkori munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék levonásával és az adott évre érvényes járulékküszöb és az alkalmazotti kedvezményre jogosító jövedelemhatár figyelembevételével számított adat. 1999-től az akkor bevezetett, a gyermekek után járó adókedvezmény hatását nem tartalmazza. A személyi jövedelemadó kiszámítása az szja-törvényben szereplő – az adott évre érvényes – sávos adóelőleg kulcsokkal történik, az adatok nettósítása intézményenként havi szinten történik.

Reálkereseti index: a bruttó, illetve a nettó kereseti index és a fogyasztói árindex hányadosa.

A családi kedvezmény figyelembevételével korrigált nettó és reálkereset: A személyi jövedelemadó-rendszer 2011. évi változása – az egységes 16 százalékos személyi jövedelemadó és a családi adókedvezmény bevezetése miatt új számítási módszer alkalmazása vált szükségessé. A mikroszimulációs modellen alapuló módszertani fejlesztés lehetővé tette a nettó és a reálkeresetek alakulásának gyermekszám szerinti becslését, figyelembevéve a családi adókedvezmény hatását is.

A munkaerőköltség, az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre, beletartozik a munkajövedelem, a szociális költség továbbá a képzési és más költségelemek. A foglalkoztatással összefüggő támogatások vagy járulékfizetési kedvezmények csökkentik, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók növelik a munkaerőköltséget.

Havi munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem): a teljes munkaidőben foglalkoztatottak (2003-ig a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak) részére fizetett kereseti elemeken felül azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat is tartalmazza, amelyek a nemzetközi ajánlások szerint részei a keresetnek. Ilyen például a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a kizárólag saját használatra biztosított cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak stb.

Szociális költség: A munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl. tb-járulék, munkaadói járulék, rehabilitációs hozzájárulás), a kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, kifizetések (pl. biztosítási díjak, segély, végkielégítés) és közvetlenül a munkavállalónak nyújtott szociális juttatások (betegszabadság díjazása, végkielégítés, felmondási időre járó bér, szociális segély stb.)

Egyéb munkaerőköltség: a képzési és más a munkajövedelem és szociális költségek körébe nem tartozó költségelemek növelve a foglalkoztatást terhelő adókkal és csökkentve a foglalkoztatást terhelő járulékokkal.

Üres álláshelyek száma: megfigyelésére 2004-ben került bevezetésre az Eurostat ajánlásain alapuló statisztika. A definíció szerint üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, melynek munkaszerződéssel alkalmazott munkaerővel történő betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz (pl: hirdetés, pályázat útján, kapcsolatfelvétel az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, magánközvetítő cégen keresztül, kollégák, barátok, ismerősök segítségével stb.). Nem tekintendő üres álláshelynek az, ahol a munka végzését munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel kívánják megoldani és az sem, amelyet saját dolgozó áthelyezésével vagy munkadíjban nem részesülő, kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulóval, hallgatóval kívánnak betölteni. Nem tekinthetőek továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévők, de munkavégzésre nem kötelezettek – tartósan távollévők – fenntartott álláshelyei sem (gyed, gyes, sorkatonai szolgálatot teljesítő, 1 hónapnál hosszabb ideje betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt távollévő).

Az üres álláshelyek aránya: üres álláshelyek száma az összes álláshely (szervezet tevékenységében foglalkoztatottak létszáma + üres álláshelyek száma) százalékában.

Az évközi munkaügyi statisztikai adatgyűjtésből származó adatok forrása: valamennyi legalább 50 főt foglalkoztató és reprezentatív módon kijelölt 5–49 fős vállalkozás, kijelölt non-profit szervezetek, valamint létszámhatártól függetlenül valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási intézmény székhely szerinti adatai.

Az éves munkaügyi statisztikai adatgyűjtésből származó adatok forrása: 2005-ig valamennyi 20 és több főt foglalkoztató, illetve a reprezentatív módon kijelölt 5–19 fős vállalkozás, kijelölt non-profit intézmények, és a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek teljes köre. A táblákban 2006-tól az éves munkaügyi statisztikai létszámadatok a teljes nemzetgazdaságra (mikro vállalkozásokkal együtt) vonatkoznak, a statisztikai adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalkozások adatainak pótlása a rendelkezésre álló adóadatokból különböző becslési módszerek alkalmazásával történik. Az átlagkereseti adatok az 1–4 fős mikro vállalkozások adatait nem tartalmazzák. Az éves területi bontású munkaügyi adatok telephely szerintiek, a megye területére vonatkoznak.

A továbbvetetett munkaerőköltségek forrása 2006-ban és 2007-ben a munkaerőköltség felvétel a nagyobb (legalább 50 főt foglalkoztató) vállalkozásokra vonatkozóan, míg a kisebb vállakozásokra vonatkozóan a becsléshez az évközi munkaügy-statisztikai adatgyűjtésből származó munkajövedelem adatok kerülnek felhasználásra. A 2008. évi munkaerőköltség adatok becslése teljes egészében az említett forrásból származó adatok felhasználásával történik.

Nyilvántartott álláskeresők, álláskeresők támogatása

Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: az a személy, aki a 25. életévét – felsőfokú végzettséggel rendelkező esetén 30. életévét – nem töltötte be, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, az illetékes kirendeltség által nyilvántartott álláskereső, aki tanulmányai befejezését követően álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot.

Álláskeresési járadékban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik álláskeresővé válásukat megelőzően járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tettek, és így A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban Flt.) meghatározottak szerint álláskeresési járadék folyósítására jogosultságot szereztek. A jogszabály 2005. november 1-jei változása 2006. január 1-jétől lehetővé teszi volt vállalkozók belépését is. 2011. szeptember 1-jétől megváltoztak az álláskeresési járadék megállapításának, folyósításának feltételei.

Álláskeresési segélyben részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok,
a) akik az álláskeresési járadék legalább 180 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették,
b) akik minimum 200, maximum 364 nap munkaviszonnyal rendelkeznek és
c) akiknek a kérelem benyújtásakor a reájuk irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és az álláskeresési járadék legalább 140 napra megállapított folyósítási időtartamát kimerítették. 2011. szeptember 1-jétől az álláskeresési segély fent említett a) és b) típusa megszűnt, míg a c) típusnak megváltozott az elnevezése és megállapításának, folyósításának feltétele.(Flt.)

2009-től az NFSZ-nél bevezetett új számítástechnikai rendszer lehetővé teszi:

1. az álláskeresési ellátás különböző típusaiba be- és kilépők számából a szüneteltetésről visszatérő belépők valamint a szüneteltetésre kilépők számának kiszűrését. A szüneteltetés főbb okai a rövid idejű munkavégzés, a GYES, TGYÁS igénybevétele, képzésben való részvétel,
2. azon belépő létszám számbevételét a tárgyidőszakot megelőző időpontra, akik részére az álláskeresési ellátás első számfejtése a hiánypótlások miatt húzódott el.

Szociális ellátásban részesülők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok, akik hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúak és jövedelmük kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátásban részesülnek. 2009. január 1-jétől a rendszeres szociális segélyben részesülőket két csoportba sorolták: a rendszeres szociális segélyezettek, a rendelkezésre állási támogatottak. 2011. január 1-jétől a rendelkezésre állási támogatás helyébe új ellátási forma a bérpótló juttatás lépett. 2011. szeptember 1-jétől pedig a bérpótló juttatás elnevezés foglalkoztatást helyettesítő támogatásra változott. (A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv).

A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett, munkaközvetítésre rendelkezésre álló munkalehetőségek száma az időszak végén.

Módszertani forrás: A munkaerőpiaci helyzet alakulása az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai alapján című havi jelentés (NFSZ, Budapest, 2011).

Az adatok forrása: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:

• Intézményi munkaügy
• Lakossági munkaügy
• Foglalkoztatottság – cenzus