Összefoglalás

• 2020-ban a koronavírus okozta járvány miatt az iparban hét éve jellemző növekedési trend torpant meg. Az ipari termelés 6,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28%-át képviselő járműgyártásban is jelentősen visszaesett a kibocsátás.
• A külpiaci eladások 2020-ban 5,5%-kal mérséklődtek. A termeléshez hasonlóan legutoljára 2012-ben csökkent az export. Az ipar hazai értékesítése 5,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
• Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelés mintegy 96%-át adó feldolgozóiparban 6,0%-kal csökkent a kibocsátás, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A feldolgozóipari alágak döntő többségében a külpiaci eladások játszottak meghatározó szerepet. A három legnagyobb súlyú terület közül a járműgyártás 11,2%-kal visszaesett, ugyanakkor kevésbé érintette a járvány a számítógép, elektronikai, optikai termék, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártását (0,8, illetve 1,0%-kal nőtt a kibocsátás). Az akkumulátorgyártás kiugró teljesítményének köszönhetően a villamos berendezés gyártása nőtt a legjobban, 13,1%-kal. Az ipari termelésből mindössze 0,4%-kal részesedő bányászat termelése jelentősen, 26%-kal visszaesett 2019-hez viszonyítva, míg a 4,0%-os súlyú energiaipar kibocsátása kisebb mértékben, 1,4%-kal nőtt.
• Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (6,5%-kal) és Pest régióban (1,5%-kal) bővült, míg a többi régióban 3,3 és 11,0% közötti mértékben csökkent a volumen, a leginkább Nyugat-Dunántúlon.
• Az iparban 2020-ban 3122 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, összehasonlító áron 8,4%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
• Az ipari termelői árak az előző évinél átlagosan 4,3%-kal magasabbak voltak.
• 2020-ban az iparban alkalmazásban állók száma – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál – 709 ezer fő volt, 4,4%-kal kevesebb, mint 2019-ben.

Jelentősen csökkent az Európai Unió ipari termelése

Magyarországon a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 24,3%-át az ipar adta 2020-ban. Ezzel az Európai Unió (EU27_2020) országai körében az iparosodottabbak közé tartozunk (az uniós átlag 19,4% volt). Az ipar részesedése Írországban volt a legnagyobb (39,2%), de a visegrádi országoké is az élmezőnyben található. Csak a feldolgozóipart nézve Írország (38,8%), Csehország (24,1%), valamint Szlovénia (23,2%) után a negyedik helyet foglaltuk el 21,4%-os részesedéssel.

Az Európai Unió ipari termelése – a munkanappal kiigazított indexek szerint – 2020-ban jelentősen, 8,0%-kal csökkent 2019-hez viszonyítva. Csak egy tagállamban, Írországban nőtt az ipari kibocsátás (4,2%-kal), a többiben 0,3 és 11,4% közötti mértékben csökkent a termelés volumene. 10% feletti visszaesést szenvedtek el a nagy ipari potenciállal rendelkező országok, mint például Németország (10,4%), Franciaország (11,1%), valamint Olaszország (11,4%). Magyarország – 7,1%-os csökkenéssel – a középmezőny végén helyezkedik el a rangsorban. 2019-ben még nálunk volt a legmagasabb a növekedés (5,6%).

Az ipar is hozzájárult a GDP volumencsökkenéséhez hazánkban

A 2020. évi előzetes adatok szerint a magyar GDP értéke folyó áron 47 743 milliárd forint volt, volumene 5,0%-kal csökkent az előző évhez képest. A GDP visszaeséséhez az ipar 1,0 százalékponttal, a szolgáltatások ennél nagyobb mértékben, 2,7 százalékponttal járultak hozzá. Az ipar (víz- és hulladékgazdálkodás nélkül) Magyarország bruttó hozzáadott értékéből 2020-ban 23,4%-kal részesedett (aránya 0,5 százalékponttal nőtt 2019-hez viszonyítva): a feldolgozóipar 21,3, az energiaipar 1,7, a bányászat 0,3%-kal. Az ipar nemzetgazdasági súlya tízéves távlatban – folyó áron számítva – 24,5% körül mozgott, 2015-ben érte el a maximumát (26,2%), 2019-ben volt a legkisebb a részesedése (22,9%).

Nőtt az önálló vállalkozók száma az iparban

2020-ban az iparban regisztrált vállalkozások száma 1,1%-kal több volt, mint 2019-ben, a növekedés meghaladta a nemzetgazdasági átlagot (0,9%). 2020. december 31-én 79,4 ezer ipari vállalkozást tartottak nyilván, amely az összes vállalkozás 4,4%-át tette ki. A bányászatban ugyanannyit, míg a feldolgozóiparban és az energiaiparban több vállalkozást regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A társas vállalkozások száma 2020. december 31-én 0,5%-kal elmaradt a 2019. évitől. Az ipari vállalkozások 54%-át, közel 43 ezer szervezetet társas vállalkozásként tartották nyilván, közülük a jogi személyiségűek száma 201-gyel csökkent. Az összes ipari vállalkozás 46%-át adó önálló vállalkozók száma pedig 2,9%-kal emelkedett.

Az ipari termelés koncentrált, mivel 2020-ban az ipari kibocsátásból 71%-kal részesedő, 249 főnél nagyobb létszámmal működő nagyvállalatok termelése összesen 496 cégtől, az ipari vállalkozások 0,6%-ától származott. Ugyanakkor az ipari termelés 3,5%-át realizáló, 5 fő alatti kisvállalkozások az összes ipari szervezet 83%-át képviselték. A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlásában több évre visszamenőleg nem volt jelentős változás.

A járvány hatására csökkent a dolgozók száma az iparban

2020-ban az iparban több mint 709 ezer fő, az alkalmazásban állókA költségvetési szervek, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján. Ipar víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.^[1] 23,1%-a dolgozott. A létszám 4,4%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, ebben jelentős szerepet játszott a koronavírus-járvány, amelynek hatására egy hét éve tartó, folyamatos létszámbővülés szakadt meg. Az összes munkavállaló 69%-át képviselő fizikai foglalkozásúak száma 6,0, a szellemieké 0,6%-kal csökkent.

2020-ban az ipar legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágában, a feldolgozóiparban 4,4, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,2%-kal csökkent a létszám az előző évihez viszonyítva. A csekély súlyú bányászatban ugyanakkor 2,4%-kal emelkedett a munkavállalók száma.

A feldolgozóiparon belül 2020-ban is a járműgyártásban dolgoztak a legtöbben (több mint 107 ezren), de 5,7%-kal kevesebben, mint egy évvel ezelőtt, 69%-uk fizikai munkát végzett. 2019-hez hasonlóan a második legnagyobb foglalkoztató az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása volt, mintegy 95 ezer alkalmazottal.

A feldolgozóipari alágak közül csak a gyógyszergyártásban (3,3%-kal), valamint a vegyi anyag, termék gyártásában (1,1%-kal) nőtt az alkalmazásban állók száma 2019-hez képest. A többiben 2,6 és 12,3% közötti mértékben csökkent a létszám, leginkább a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában.

2020-ban az iparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete több mint 432 ezer forint volt, 8,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál.

A legmagasabb bruttó átlagkeresettel (808 ezer forint) a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban foglalkoztatottak rendelkeztek ugyanúgy, mint 2019-ben.

A legnagyobb foglalkoztatónak számító járműgyártásban 6,1%-kal emelkedett a bruttó átlagkereset, amelynek a havi összege (496 ezer forint) meghaladta az ipari átlagot.

A legnagyobb mértékű, 12,6%-os keresetemelésben a villamosberendezés-gyártásban dolgozók részesültek, de a havi összeg (428 ezer forint) továbbra sem érte el az ipari átlagot.

A 7,1%-os béremelés ellenére 2020-ban is a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában dolgozóknak volt a legalacsonyabb a havi bruttó átlagkeresetük (263 ezer forint).

2020-ban megtört a beruházások növekedése

A járvány okozta kedvezőtlen gazdasági környezet a nemzetgazdasági átlagnál hátrányosabban érintette az ipar beruházásait, hiszen a bizonytalan nemzetközi és hazai környezetben a már elindult ipari fejlesztések egy részét átütemezték, az újonnan induló projekteket pedig későbbre halasztották. 2020-ban az előzetes adatok alapján 3122 milliárd forintot fordítottak az iparban beruházásokra, összehasonlító áron 8,4%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál (2019-ben a beruházási teljesítmény 12%-kal nőtt). Ez a teljesítményérték a nemzetgazdaság összes beruházásának 29%-át jelentette.

A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét megvalósító, egyben a legnagyobb súlyú feldolgozóiparban 8,1%-kal csökkent a fejlesztések volumene a 2019. évihez képest.

A csekély súlyú bányászatban (az előző évben megindult csökkenés után) 28%-kal visszaestek a fejlesztések, elsősorban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető koncessziós kutatások szűkülő forrásai következtében, amiben szerepet játszott a szénhidrogének alacsony nemzetközi ára is.

A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén 8,5%-kal csökkentek a beruházások. Ez elsősorban a villamosenergia-termelés területét érintette, amihez hozzájárult az is, hogy 2020-ban kevesebb új naperőmű-telepítés történt, valamint egyes hőerőművek kisebb volumenben szereztek be tárgyi eszközt, mint egy évvel korábban.

Az összes ipari beruházás 87%-át megvalósító feldolgozóipar alágainak többségében (kilencben) csökkent a beruházások volumene. A visszaesés kiemelten a meghatározó súlyú külföldi érdekeltségű vállalkozásoknál következett be. A fejlesztések mérséklődésében szerepet játszott a kockázati tényezők növekedése is, amit a megváltozott piaci környezet következtében előállt, a korábbi időszakoktól eltérő termékkeresleti jellemzők is okoztak.

A járműgyártás beruházásainak volumene a feldolgozóiparon belül a második legnagyobb mértékben, 27%-kal visszaesett. Ezzel részesedése 17%-ra csökkent, amellyel már csak a második legjelentősebb alága volt a feldolgozóiparnak 2020-ban. A termelési érték és a tevékenység nyereségtartalmának nagymértékű visszaesése (kiemelten a személygépkocsi-gyártás területén) a legtöbb piaci szereplőnél a jelenlegi bővítési-fejlesztési projektek még nagyobb léptékű visszaszorítását eredményezte. A járműgyártás visszaesése visszavetette a többi beszállító fejlesztéseit is.

A magas bázishoz viszonyítva kiemelkedő, 34%-os visszaesés történt a vegyi anyag, termék gyártása területén is. Ebben – a válság általános hatásai mellett – az is szerepet játszott, hogy a folyamatban lévő nagy értékű projektek (pl. a műanyag-alapanyagok gyártása területén) a tárgyidőszakban átmenetileg kevesebb fejlesztési ráfordítást könyveltek.

Négyévnyi folyamatos bővülés után erőteljesen visszaestek a gép, gépi berendezés gyártása terület invesztíciói is (–27%), valamint kisebb mértékű visszaesés következett be a termelésben szintén nagy súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás fejlesztéseiben is (10%-os volt a csökkenés 2019-hez képest).

A harmadik legnagyobb beruházó gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása területén 7,8%-kal estek vissza a fejlesztések, többek között a járműipari beszállítók körében.

A beruházási források általános szűkülése ellenére négy alágban bővült a volumen. Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2020-ban is a villamosberendezés-gyártásban következett be a legdinamikusabb növekedés, ez a terület immár a teljes feldolgozóipari fejlesztések legnagyobb hányadát képezte. A 2020-ban megvalósított 578 milliárd forint teljesítményérték a feldolgozóipari invesztíciók 21%-át jelentette, és összehasonlító áron több mint másfélszerese volt a 2019. évinek. A jelentős bővülést továbbra is a járműgyártáshoz kapcsolódó, nagy tárolókapacitású akkumulátorok gyártásával foglalkozó új vállalkozások letelepedése, illetve a meglévő gyártók kapacitásbővítései okozták.

A negyedik legnagyobb beruházónak számító, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában működő vállalkozásoknak kismértékben, 3,0%-kal nagyobb volt a beruházási volumenük 2019-hez viszonyítva, figyelembe véve azt is, hogy a termékeik iránt a kereslet fennmaradt a gazdasági válság idején is. A kis súlyú textiliparban – 2015 óta először – nőttek a fejlesztések (5,0%-kal). A gyógyszergyártás beruházásai két év után ismét bővültek (6,7%-kal), követve a termelési értékek kismértékű növekedését.

Drágultak az ipari termékek

Az ipari termelői árak 2020-ban 4,3%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, elsősorban a nyersanyagok világpiaci árának és a forintárfolyam változásának hatására. Ezen belül a belföldön értékesített ipari termékek átlagosan 0,8, a külföldön eladottak 6,0%-kal drágultak.

A feldolgozóipar termelői árai összességében 5,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben a nagy súlyú járműgyártás (8,2) árai emelkedtek. A szintén jelentős részarányú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásban 3,8, illetve 6,9%-kal nőttek a termelői árak. A feldolgozóipari alágak közül egyedül a – főleg belföldön értékesítő – kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termékei lettek olcsóbbak (átlagosan 10,7%-kal), miután a kőolaj világpiaci ára a járvány miatti keresletcsökkenés hatására jelentősen visszaesett. (Az Európában irányadó Brent típusú kőolaj 2020. évi átlagára 35%-kal alacsonyabb volt, mint 2019-ben.)

Az árak a bányászatban 4,1%-kal haladták meg az előző évit, az energiaiparban ellenben 3,2%-kal csökkentek.

A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai átlagosan 2,0%-kal emelkedtek, legnagyobb mértékben, 7,3%-kal a járműgyártás és 6,4%-kal a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén. A belföldön legnagyobb súlyt képviselő élelmiszeripar termékei átlagosan 5,4%-kal drágultak.

A belföldi értékesítésben jelentős részarányú villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 1,9%-kal csökkentek, míg a kis súlyú bányászatban átlagosan 4,1%-kal haladták meg az árak az előző évit.

A forintban mért exportértékesítési árak éves összehasonlításban 6,0%-kal növekedtek. Az éves átlagárfolyamokat tekintve a forint az euróval szemben 7,9, az amerikai dollárral szemben 6,0%-kal gyengült 2019-hez képest.

A feldolgozóipar exportárai 6,6%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. A legjelentősebb áremelkedést az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (9,3%), valamint az exportban legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás termékeiben (8,3%) regisztráltunk. A második legnagyobb exportbevételt realizáló számítógép, elektronikai, optikai termékek 3,8%-kal drágultak 2019-hez viszonyítva.

A bányászatban 5,2%-kal emelkedtek, míg a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás esetében 7,4%-kal csökkentek az exportértékesítési árak.

A járvány a kül- és belpiaci eladásokra egyaránt rányomta a bélyegét

2020-ban, elsősorban a koronavírus-járvány következtében 6,1%-kal visszaesett az ipari termelés volumene, amellyel véget ért egy hétéves, növekedési időszak. Az ipar teljes termelése folyó áron 35 414 milliárd forintot tett ki.

2020. márciustól augusztusig csökkent a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest, de szeptembertől növekedésbe váltott. A válság mélypontja áprilisban volt, amikor a járványügyi intézkedések, illetve az ellátási problémák hatására teljes vagy részleges gyárleállások voltak, és ekkor 37%-kal esett vissza az ipari kibocsátás. Decemberben viszont 5,8%-kal emelkedett a volumen.

Több mint 20 év távlatában – 2009 és 2012 kivételével – csaknem minden évben alapvetően az export volt az ipari termelés növekedésének a hajtóereje. 2017-ig folyamatosan emelkedett a kivitel részesedése az összes eladáson belül (ebben az évben 64,7%-os volt az aránya). 2018-ban viszont kissé változott a helyzet, a belföldi értékesítés aránya nőtt, ami 2019-ben is folytatódott (36,7%-ra bővült). 2020-ban ismét változott a tendencia, és az export súlya 1,0 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

2020-ban a teljes ipari értékesítés 64, a feldolgozóipari eladások 74%-a származott exportból. Két évtized távlatában – leszámítva a pénzügyi-gazdasági válság okozta 2009-es 18,8%-os visszaesést, illetve a 2012. évi 0,7%-os csökkenést – minden évben nőtt az ipari termékek kivitele. A 2019. évi 6,6%-os exportnövekedés után azonban megtört a folyamat, 2020-ban az ipar egészét tekintve a külpiaci eladások 5,5, a feldolgozóiparban 5,3%-kal csökkentek.

2020-ban az ipari termékek mintegy 36%-a került belföldi felhasználókhoz. Az előző évihez viszonyítva a hazai eladások aránya két év elteltével újra mérséklődött az összes értékesítésen belül (2009-től 2017-ig folyamatosan csökkent, majd 2018?2019-ben nőtt), a volumene pedig 5,1%-kal kisebb volt.

Kis-, közép- és nagyvállalati körben egyaránt csökkent a kibocsátás

2020-ban a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok mindegyikében visszaesett a termelés. A legnagyobb mértékben, 15,6%-kal az 5 fő feletti vállalkozások termeléséből 8,5%-kal részesedő kisvállalkozói (5–49 fős) kör kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól. A 18%-ot adó, közepes méretű (50–249 fős) vállalkozások termelése kevésbé, 6,8%-kal csökkent.

A nagyvállalatok (a 249 főnél nagyobb létszámmal működők) súlya az ipari termelésen belül évek óta 70% felett alakul, 2020-ban a kibocsátás közel 74%-át adták, ezzel a részarányukat bővíteni tudták 2019-hez képest. A 2019. évi 6,3%-os bővülést követően a termelési volumen 2020-ban 4,3%-kal csökkent.

A termeléshez képest az ipari exportban a nagyvállalatok koncentrációja még erőteljesebb, a kivitel több mint négyötödét adták. 2020-ban ebben a vállalati körben csökkentek a legkevésbé, 4,8%-kal a külpiaci eladások, ennek eredményeként a nagyvállalatok súlya 1,0 százalékponttal emelkedett 2019-hez képest. Ugyanakkor a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozásoké 0,8%-kal csökkent, ebben a létszám-kategóriában esett vissza leginkább a kivitel, 8,9%-kal. A kisvállalkozások részesedése mindössze 0,2 százalékponttal mérséklődött, az exportjuk azonban 7,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2020-ban a nagyvállalkozások az ipar belföldi értékesítésének csak a 46%-át adták, ezáltal itt kevésbé meghatározó a szerepük, mint az exportban, de részesedésük 3,0 százalékponttal emelkedett 2019-hez képest. A közepes méretű (50–249 fős) vállalatcsoport a hazai eladások mintegy 33%-át képviselte. A kisvállalkozások körében a belföldi eladások nagyobb mértékben, 15,3, a középvállalatoknál kisebb mértékben, 7,6%-kal csökkentek. A 249 főnél nagyobb létszámmal működő cégeknél azonban a hazai értékesítés 4,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A termelés volumene csak az energiaiparban nőtt

A pandémia az ipari termelés mindössze 0,4%-át adó bányászatban is éreztette a hatását, a termelés 2020-ban jelentősen, 26%-kal visszaesett 2019-hez képest. A legnagyobb ágazat, az összes kibocsátás 63%-át adó, főként építkezésekhez nyersanyagot biztosító egyéb bányászat kibocsátása 14,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, mivel a járvány okozta építőipari dekonjunktúra hatására apadtak a cégek megrendelései. A 35%-os részarányú bányászati szolgáltatás 37%-kal visszaesett az egy évvel azelőttihez mérten, elsősorban a hazai kereslet erőteljes csökkenése miatt.

A kibocsátás 4,0%-át előállító energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2020-ban 1,4%-kal nőtt a termelés, az előző évhez hasonlóan. Ezen belül a teljesítmény 73%-át adó villamosenergia-termelés, -ellátás 2,9%-kal bővült, ugyanakkor a 16%-ot képviselő gázellátás, illetve a gőzellátás, légkondicionálás kibocsátása (ez utóbbi folytatva a 2019. évi visszaesést) közel azonos mértékben, 2,3, illetve 2,5%-kal csökkent.

A 2019. évi 5,6%-os bővülést követően az ipari termelés 96%-át lefedő feldolgozóiparban 2020-ban a kibocsátás 6,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, ezzel megszakadt egy hét évig tartó növekedési periódus. A termelés folyó áron közel 33 ezer milliárd forint volt. A három legnagyobb súlyú alág közül – az előző évben még 10% feletti növekedést produkáló – járműgyártás jelentősen, 11,2%-kal visszaesett, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben nőtt (0,8, illetve 1,0%-kal).

A külpiaci eladások volumene 5,3, a hazaiaké 7,7%-kal kisebb volt, mint 2019-ben.

A feldolgozóipari termelés továbbra is főként az exportpiacoktól függ: az értékesítés 74%-a származott külpiaci eladásokból. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, valamint a kokszgyártás kőolaj-feldolgozás kivételével a termékek legalább fele exportra került. A teljes gépiparban, valamint a gyógyszergyártásban a 80%-ot is meghaladta a külföldi értékesítés aránya, de a kis súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában is 79%-ot tett ki. A legnagyobb exportrészesedéssel, 96%-kal a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása rendelkezett.

A feldolgozóipar belföldi értékesítésének 2014 óta tartó növekedési tendenciája 2020-ban megtorpant: a volumen 7,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Csupán a gyógyszergyártás hazai eladásai bővültek (5,6%-kal), a többi alágban 0,1 és 15,8% közötti mértékű csökkenés történt.

A feldolgozóipari belföldi eladások aránya az összes értékesítésen belül évek óta folyamatosan csökkent 2017-ig (25,3%-ra), 2018-tól azonban megfordult a tendencia, két év alatt 2,4 százalékponttal (27,5%-ra) növelte részesedését az exporttal szemben. 2020-ban viszont ismét csökkent az arány, 26,1%-ra.

A járműgyártás jelentősen visszahúzta a gépipari termelést, a villamos berendezés gyártása azonban mérsékelte a teljesítménykiesést

A feldolgozóipari termelés több mint felét előállító gépipar kibocsátásának 2013 óta tartó folyamatos bővülése 2020-ban csökkenésbe váltott át. A termelés volumene 5,4%-kal elmaradt a 2019. évi szinttől (akkor még közel 10%-os növekedést regisztráltunk).

A gépipar 2012-től 2016-ig folyamatosan növelte a feldolgozóiparon belüli részesedését. 2017?18-ban ez a tendencia megtorpant, majd a következő két évben ismét emelkedett az arány, 2020-ra elérte az 53%-ot. A gépipari vállalkozásokra az erős exportorientáltság a jellemző: 2020-ban az eladásaik 91%-a külföldre irányult, és a feldolgozóipari kivitel 65%-a is hozzájuk köthető.

A nagyvállalatok szerepe igen jelentős a gépiparban, 2020-ban a termelés 90%-át állították elő. A gépiparon belül a járműgyártásban és a gép, berendezés gyártásában visszaesést, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában és a villamos berendezés gyártásában növekedést mértünk.

2011-től a járműgyártás vált az ipari termelés első számú motorjává (megelőzve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását), de az iparág vállalkozásai már több mint két évtizede – főként a tartós exportkereslet miatt – a válságot leszámítva szinte minden évben számottevően növelték a termelésüket. 2020-ban viszont a járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések hatására a tavaszi időszakban több gyár is leállította a termelését, illetve csökkentett kapacitással üzemeltek.

A járműgyártás feldolgozóipari termelésből való részesedése 2020-ban 0,8 százalékponttal elmaradt a 2019. évitől, de a 28,2%-os arányával is messze a legnagyobb súlyt képviselte. A kibocsátás 2020-ban 11,2%-kal kisebb volt az előző évinél (2019-ben még 10,3%-os volt a bővülés).

A járműgyártás 2020. évi teljesítménye az összes értékesítésből döntő hányadot, 90%-ot képviselő külpiaci eladások 11,0, és a jóval kisebb súlyú hazai eladások 15,8%-os visszaesésével függ össze. 2020-ban a feldolgozóipar exportjából 34,5, a hazai eladásokból 10,5%-kal részesedett az alág.

A 2019. évi számottevő, 12,3%-os bővülés után 2020-ban 13,5%-kal kisebb volt a termelés volumene a járműgyártás közel felét kitevő közúti gépjármű gyártásában. 2016-tól 2018-ig szintén csökkent a kibocsátás.

A koronavírus-járvány negatív hatása a járműipari beszállítókat sem kerülte el: a 34%-os súlyú közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártásában 2020-ban 12,0, a 14%-os arányú járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártásában pedig 2,6%-kal kevesebbet termeltek, mint egy évvel korábban.

A közúti járműgyártást alapvetően a hazánkban letelepedett multinacionális cégek tevékenysége, illetve az ezzel összefüggő alkatrészgyártás határozza meg. 2020-ban a hagyományos (belsőégésű) autó- és motorgyártáson túl folytatódott az elektromos, hibrid hajtásrendszerek előállítása is.

A feldolgozóipari termelés 13%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának a volumene – folytatva a 2019. évi 6,8%-os növekedést – 2020-ban kismértékben bár, de emelkedett (0,8%-kal).

Az iparágat a járműgyártáshoz hasonlóan néhány, főként kivitelre termelő multinacionális vállalat határozza meg, amelyek közül pár főtevékenységet váltott. 2020-ban az összes értékesítés 96%-át (a feldolgozóipari export 17%-át) képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 0,9%-kal nőttek. Az igen csekély súlyú hazai eladások 4,5%-kal mérséklődtek.

Az alágon belül az egyes területek teljesítményét a felvevő piacok gazdasági folyamatai mellett az átsorolások is jelentősen befolyásolták.

A feldolgozóipari termelés 6,3%-át képviselő villamosberendezés-gyártás termelése 2013 óta folyamatosan nő, és ezzel együtt a feldolgozóipari súlya is. 2020-ban a feldolgozóipari alágak közül a kibocsátás itt emelkedett a legnagyobb mértékben, 13,1%-kal, nagyrészt a külpiaci kereslet kedvező alakulásának köszönhetően, a hazai eladások kismértékben csökkentek.

A legnagyobb (31%-os részesedésű) alágazat, az akkumulátor, szárazelem gyártása 2020-ban kiugróan, 180%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, elsősorban a járműipar egyre növekvő akkumulátorigényének köszönhetően. A másik jelentősebb, 23%-os súlyú villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülékek gyártása 3,9%-kal bővült.

A feldolgozóipar kibocsátásából 5,8%-kal részesedő gép, gépi berendezés gyártása 2020-ban 5,1%-kal csökkent 2019-hez mérten (akkor 2,9%-os növekedés volt). A külpiaci eladások a termeléssel közel megegyező mértékben, 4,9%-kal mérséklődtek, míg az összes értékesítés 18%-át kitevő hazai eladások 11,7%-kal visszaestek.

Az alág kibocsátásának közel 16%-át adó legnagyobb szakágazata a közúti jármű és légi motort nem tartalmazó motor, turbina gyártása nagymértékben, 14,4%-kal visszaesett, amelynek hátterében az exportrendelések számottevő csökkenése áll. A szakágazatok közül a gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgépet, valamint a fűtőberendezéseket, kemencéket gyártók teljesítettek a legjobban. Az iparág ezen felül sokfajta tevékenységet ölel fel a csap, szelep gyártásától kezdve a különféle szivattyúk, mezőgazdasági és irodagép gyártásáig.

Csak a gyógyszergyártás bővült a vegyiparban

A vegyipari termelés összességében 7,5%-kal csökkent az előző évi stagnáláshoz képest. Ezzel párhuzamban a feldolgozóipar termelési értékéhez való hozzájárulása is 1,4 százalékponttal, 18,5-ről 17,1%-ra mérséklődött. A vegyiparra is jellemző a nagyvállalatok koncentrációja, de a gépiparhoz képest alacsonyabb mértékben, ezek a kibocsátás 71%-át adták.

A feldolgozóipari termelés 5,0%-át kitevő vegyi anyag, termék gyártása 2020-ban – folytatva a 2019. évi csökkenést – 3,1%-kal mérséklődött, nagyrészt a belföldi eladások 6,8%-os visszaesése miatt. Az összes értékesítésből 67%-ot képviselő export azonban kismértékben, 1,1%-kal nőtt.

Az alág meghatározó, 56%-át adó műanyag-alapanyag gyártásában is folytatódott a visszaesés, 2020-ban a kibocsátás 2,6%-kal csökkent, főleg a hazai eladások mérséklődése miatt. A visszaesés hátterében jelentős piaci áresések, valamint leállások húzódnak meg.

A többi, heterogén tevékenységeket (például az ipari gáz, színezék, szerves és szervetlen vegyi anyag, műtrágya, mezőgazdasági vegyi termék, festék, tisztítószer és testápolási cikkek gyártását) felölelő szakágazat 0,01 és 11,1% közötti részesedéssel rendelkezik, termelésük többségében csökkent.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 2020-ban az előző évhez képest gyorsult a csökkenés üteme: a kibocsátás jelentősen, 15,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaeséshez a kőolaj világpiaci árának zuhanása, illetve a járvány okozta kereslet erőteljes csökkenése egyaránt hozzájárult. Az összes értékesítés 71%-át képviselő belföldi eladások 4,0, az exportra irányulóak 30%-kal estek vissza. Az alág feldolgozóiparon belüli súlyából 1,3 százalékpontot vesztett 2019-hez mérten, ezzel 2020-ban 3,3%-ra mérséklődött.

A gyógyszergyártásra kedvező hatással volt a pandémia: a megnövekedett kereslet következtében 3,4%-kal bővült a termelés az egy évvel azelőttihez viszonyítva, a világjárvány okozta munkaszervezési, alapanyag-ellátási nehézségek ellenére is. Az összes értékesítés 85%-át adó kivitel 1,2, míg a hazai értékesítés 5,6%-kal nőtt. A magyarországi gyógyszeripar erősen koncentrált, teljesítményük 80%-át négy nagyvállalat adta.

A feldolgozóiparon belül a negyedik legnagyobb, 8,7%-os termelési súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártását csak részben soroljuk a vegyiparba, mivel a nemfém ásványi termék gyártása nagyrészt az építőanyag-ipart foglalja magába. Itt egy hat éve tartó növekedési periódus szakadt meg 2020-ban: a termelés 9,0%-kal csökkent (2019-ben még 3,3%-kal bővült). Mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások: az export 6,5, a belföldi értékesítés 11,6%-kal maradt el egy évvel korábbitól.

Az alág kibocsátásának több mint kétharmadát adó gumi-, műanyag termék gyártása mindkét alágazatában kisebb volt a termelés volumene, mint 2019-ben. A jelentősebb súlyú műanyag termék gyártása esett vissza nagyobb mértékben, 12,6%-kal. Ezen belül is a legrosszabbul a műanyag-építőanyagot gyártó vállalkozások teljesítettek. A kisebb súlyú gumitermék gyártása 7,5%-kal csökkent a kereslet erőteljes visszaesése miatt. Meghatározó cégei elsősorban autókhoz és tehergépkocsikhoz állítanak elő gumiabroncsokat.

A feldolgozóipari arányát tekintve 2,8%-kal (az alágból pedig 32%-kal) részesedő nemfém ásványi termék gyártása 5,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A kibocsátás csökkenésében főleg az építőipari dekonjunktúrával összefüggő hazai kereslet mérséklődése játszott szerepet. Tevékenységüket illetően elsősorban az autóiparnak beszállító cégek, az üveg, üvegtermékek gyártói, valamint a beton-, gipsz-, cementtermék előállításában részt vevő vállalkozások szenvedtek el számottevő visszaesést.

Jóval a feldolgozóipari átlag alatt teljesített a kohászat

A feldolgozóipari termelés 7,5%-át adó fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 2020-ban jelentősen, 14,7%-kal visszaesett, mind a hazai, mind a külpiaci eladások elmaradtak az előző évitől. Szinte minden szakágazatban csökkent a termelés. A kisebb teljesítmény a fémalapanyag-gyártás (kohászat) ágazat 18,5, és a fémfeldolgozási termék gyártásának 12,2%-os visszaeséséből származott, ezek az iparágon belül 37, illetve 63% súlyt képviselnek. Termékeik legnagyobb felvevőpiaca az építőipar és a járműgyártás, amelyeket az átlagnál nagyobb mértékben érintett a világjárvány. A termelés 61%-át a kis- és középvállalkozások adták, eltérően a gépipar és a vegyipar erős nagyvállalati koncentrációjától. Az alág összes értékesítésének 58%-át adó külpiaci eladások 15, a hazaiak 12,8%-kal visszaestek.

A legnagyobb szakágazat, a fémmegmunkálás kibocsátása 8,5%-kal csökkent, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvezőtlen alakulása folytán. A másik két nagyobb súlyú szakágazat esetében a fémszerkezet gyártásában 15,6, a vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártásában 17,5%-kal esett vissza a termelés volumene.

Kevésbé érintette a járvány az élelmiszeripart

2020-ban a feldolgozóipari termelés mintegy 12%-át képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában lassult a növekedés üteme az előző évhez képest: a kibocsátás 1,0%-kal emelkedett, amely a kivitel bővülésének, illetve a belföldi értékesítés stagnálásának az eredője. A termelés hét éve folyamatosan növekszik, és a pandémia is csak részben, bizonyos területeken éreztette a hatását. A legnagyobb kiesést az okozta, hogy a turizmus és a vendéglátás által generált kereslet gyakorlatilag megszűnt.

Az összes értékesítés 59%-át kitevő hazai eladások – amelyek a feldolgozóipar belföldi értékesítéséből a legnagyobb részt, 26%-ot képviseltek – gyakorlatilag az előző év szintjén maradtak, ugyanakkor az összes értékesítés 41%-át (a feldolgozóipari kivitel 6,5%-át) adó exporteladások 3,4%-kal emelkedtek.

2020-ban a tizenegy alágazatból csak négyben csökkent a termelés volumene. Leginkább kettőben jelentkezett a járvány negatív hatása: a legnagyobb, a termelés közel egynegyedét kitevő húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártásában, valamint a második legjelentősebb súlyú italgyártásban közel azonos mértékben (5,8, illetve 5,9%-kal) csökkent a volumen. A baromfi- és sertéságazatban ráadásul még a madárinfluenza, és az afrikai sertéspestis is negatív hatással volt a termelésre. Ezen felül a pékáru, tésztafélék, illetve az egyéb élelmiszer gyártásában (például az édességgyártásban) mérséklődött még a kibocsátás (3,4, illetve 2,3%-kal).

A legnagyobb mértékben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás az egy évvel korábbi közel két és félszeresére nőtt. Az előző évhez képest gyorsult a növekedés üteme a növényi, állati olaj, valamint a malomipari termék, keményítő gyártásában is. 2020-ban éves szinten a termelés volumene 30, illetve 12,2%-kal bővült, mindkét alágazatban mind a hazai, mind a külpiaci kereslet kedvező alakulásának köszönhetően.

Folytatódott a növekedés a harmadik legnagyobb súlyú takarmánygyártásban: a 3,7%-os bővülés a haszon-, valamint a hobbiállateledel-gyártás jó teljesítményének az eredménye. A kis súlyú dohánytermékek gyártása 14,1%-kal haladta meg az egy évvel azelőtti alacsony bázis szintjét.

A könnyűipari ágazatokat egyáltalán nem kímélte a pandémia

A könnyűipar két alága közül a nagyobbikban, a feldolgozóipari termelés 3,5%-át adó fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 2013 és 2019 között folyamatosan nőtt a termelés, 2020-ban azonban 3,8%-kal kisebb volt, mint 2019-ben. Főként a hazai kereslet gyengült, az export gyakorlatilag stagnált. Az iparág teljesítményének 21%-át a kisvállalkozások adták, amely jóval felülmúlta a feldolgozóipari átlagot (8%). A kibocsátás több mint felét képviselő papír, papírtermék gyártásában 4,2%-kal csökkent a termelés volumene. A visszaeséshez leginkább a papír csomagolóeszközt, illetve a háztartási, egészségügyi papírterméket gyártók járultak hozzá. A két kisebb ágazatból a 28%-os súlyú, bútorgyártást nem tartalmazó fafeldolgozás, fonott áru gyártása 5,7, a nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység pedig 0,2%-kal mérséklődött az előző évhez viszonyítva.

A feldolgozóipar legkisebb, mindössze 1,1%-os súlyú alágában, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában folytatódott a visszaesés, itt a járvány még jobban elmélyítette az iparág három éve tartó válságát. 2020-ban a termelés volumene – a feldolgozóipari alágak közül a legnagyobb mértékben – 17%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az összes értékesítés mintegy négyötödét kitevő külpiaci eladások jelentősen, 21, a hazaiak kisebb mértékben, 2,5%-kal csökkentek.

A három közül a legnagyobb ágazatban, a teljesítmény 40%-át adó textília gyártásában csökkent legkevésbé a volumen (4,0%-kal). A másik két ágazat vállalkozásait jobban megrázta a járvány, a divatiparban elapadtak a megrendelések. A 37%-ot képviselő bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 28, a 24%-os súlyú ruházati termék gyártása 14,5%-kal esett vissza.

Jelentősen csökkent a gépjavítás, karbantartás iránti igény

Az előző évi növekedéssel szemben 2020-ban a feldolgozóiparból 3,3%-kal részesedő – a máshová be nem sorolható tevékenységeket összegyűjtő – egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 7,5%-kal mérséklődött. Mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások az előző évihez képest: a külpiaciak 1,3, a hazaiak 13,4%-kal. A feldolgozóiparon belül ezen a területen a legmagasabb (23%) a kisvállalkozások aránya. A járvány miatt erőteljesen visszaesett a karbantartások és a javítások iránti igény is, ennek következtében az ipari gép, berendezés, eszköz javítása ágazat számottevően, 17%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az előző évben még emelkedést produkáló bútorgyártás most 3,3%-kal mérséklődött. Jól teljesítettek viszont a játék-, és az orvosieszköz-gyártásba besorolt vállalkozások is, kibocsátásuk 8,9, illetve 7,5%-kal emelkedett.

Folytatódott az ipari termelés szerkezetének átalakulása

2010 óta folyamatosan nő a feldolgozóipar, ezen belül a gépipar aránya, és jelentősen változott a gépipari termelés (ennek megfelelően az export) szerkezete is. A gépipar súlya 2010 óta lényegesen, 5,6 százalékponttal emelkedett, 2020-ban az ipari termelésnek több mint a felét adta. Ezen belül a járműgyártás 8,6, a villamos berendezés gyártása 1,2 százalékponttal növelte a részesedését 2010-hez mérten. A másik két alág súlya mérséklődött, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 3,9, míg a gép, gépi berendezés gyártásáé csak kismértékben, 0,3 százalékponttal csökkent.

A vegyipari alágak 19%-os arányt képviseltek 2020-ban, 3,0 százalékponttal kevesebbet, mint 2010-ben (a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás részesedése csökkent).

Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása iparon belüli súlya évek óta csökkenő-stagnáló tendenciát mutat. 2010-hez mérten 0,4 százalékponttal mérséklődött az aránya, de így is a feldolgozóipar harmadik legnagyobb alága. A könnyűipar részesedése 2010-hez képest csak minimálisan változott (0,5 százalékponttal mérséklődött).

Az ipar másik két nemzetgazdasági ágából a bányászat aránya nem változott, ugyanakkor az energiaiparé 1,8 százalékponttal csökkent 2010-ről 2020-ra.

A régiók többségében csökkent az ipari termelés

2020-ban Magyarország mindössze két régiójában bővült az ipari termelésTelephely szerinti adatok alapján.^[2] az előző évhez képest, a nagyobb mértékben, 6,5%-kal Észak-Alföldön. A régióhoz tartozó megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok kibocsátása 15,5, Hajdú-Biharé 1,8%-kal emelkedett, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Beregé 4,5%-kal csökkent. 2019-hez viszonyítva számottevően lassult a növekedés üteme a több mint egytized súlyt képviselő Pest régióban: a 2019. évi 11,4% bővülés (ezzel akkor első) után 2020-ban csak kismértékben, 1,5%-kal emelkedett a termelés volumene.

Az ipari termelés legnagyobb hányadát, 19%-át adó Közép-Dunántúlon a kibocsátás 10,0%-kal elmaradt az előző évitől, elsősorban a számítógép, elektronikai, optikai termékek, valamint az autóipar gyártóinak az előző évihez képest alacsonyabb teljesítménye miatt. A régió termelésének 40%-át kitevő Komárom-Esztergom megye kibocsátása 12,5%-kal esett vissza (a megyék közül a legjobban).

A második legnagyobb súlyú Nyugat-Dunántúlon csökkent a leginkább a termelés, 11,0%-kal 2019-hez mérten (akkor 8,5%-os volt a növekedés), főleg a járműipari, illetve a járműalkatrészeket előállító vállalatok visszaeső kibocsátása miatt. A régió kétharmadát adó Győr-Moson-Sopron megye termelése 12,1%-kal csökkent.

A harmadik legjelentősebb súlyú Észak-Magyarországon 3,3%-kal mérséklődött a kibocsátás, ami a legnagyobb megyéjében, Borsod-Abaúj-Zemplénben csökkent a legkevésbé (1,0%-kal).

Dél-Alföld termelése 2020-ban 5,8%-kal kisebb volt, mint 2019-ben, a régión belül a meghatározó súlyú Bács-Kiskun megye kibocsátása – a jelentős autóiparával összefüggésben – 7,0%-kal visszaesett.

Budapest régióban az átlagot meghaladóan, 10,7%-kal csökkent az ipari termelés (előző évben még 8,1%-kal bővült).

A legkisebb súlyú (5,1%-ot képviselő) Dél-Dunántúlon 6,7%-kal maradt el a termelés az előző év szintjétől.

[1]:↑ A költségvetési szervek, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján. Ipar víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.

[2]:↑ Telephely szerinti adatok alapján.

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu