Összefoglalás
- 2020-ban a kiskereskedelmi forgalom alakulására jelentős hatással voltak a Covid19-járvány okozta egészségügyi veszélyhelyzettel kapcsolatban az év során többször bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások.
- A kiskereskedelmi forgalom értéke folyó áron 12,7 ezer milliárd forint volt, ami a kiskereskedelmi árak 2,7%-os növekedéseA kiskereskedelmi árindexet a KSH a fogyasztóiár-összeírás alapján számított termékcsoport-árindexek kiskereskedelmi forgalmi szerkezettel súlyozott átlagaként állítja elő.[1] mellett – a naptárhatással kiigazított előzetes adatok alapjánA KSH 2018-ban a kiskereskedelmi forgalom megfigyelésében módszertani váltást hajtott végre, aminek eredményeként azóta az online pénztárgépek adatát is felhasználja. Az időbeli összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a forgalmi adatok 2015. januárig, a volumenindexek 2016. januárig lettek visszavezetve.[2] – 0,4%-os volumencsökkenést jelentett az előző évhez képest.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,0%-kal nőtt, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7%-kal csökkent a forgalom volumene 2020-ban.
- 2020 végén a kiskereskedelmi üzletek száma 3,1%-kal volt kevesebb, mint 2019 végén. Az üzletszám az elmúlt években folyamatosan csökkent, miközben az üzletek átlagos alapterülete 2015 és 2020 vége között 13%-kal emelkedett.
Az Európai Unió 12 tagállamában nőtt, a többiben csökkent a kiskereskedelem volumene
Az Európai Unióban (EU27_2020) a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2014-től folyamatosan bővült, azonban 2020 elején az országonként különböző időpontokban berobbanó Covid19-járvány és az annak megfékezése érdekében bevezetett korlátozások hatására 0,4%-kal csökkent az előző évihez képest.
Az Eurostat módszertana alapján az Európai Unió 12 tagállamában növekedett a kiskereskedelem volumene 2020-ban, 15-ben csökkent. A főbb nemzetgazdaságok közül Németországban növekedés következett be (4,1%), Franciaországban (–2,0%), illetve a járvány által jelentősen sújtott Spanyolországban (–6,2%) és Olaszországban (–7,7%) viszont csökkenés.
A visegrádi országok (V4) közül Lengyelországban 2,7%-kal nagyobb, ellenben Magyarországon 0,4, Szlovákiában és Csehországban pedig mintegy 1%-kal kisebb lett a kiskereskedelem volumene az előző évihez képest 2020-ban.
A kiskereskedelmi forgalom alakulását befolyásolja – többek között – a termékek árszínvonalának változása. Az Európai Unióban a legmagasabb (2,9%-os) inflációt 2011-ben mérték, ezt követően a pénzromlás üteme lassult, majd lényegében stagnált. 2020-ban 0,7%-kal emelkedett az árszínvonal.
Hazánkban a beruházások volumene és az átlagkereset nőtt, a foglalkoztatotti létszám csökkent a kiskereskedelemben
A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban
(%)
| Év | A kiskereskedelem részaránya | |||
|---|---|---|---|---|
| a bruttó hozzáadott értékből |
a beruházásokból | a foglalkoztatottak létszámából |
a regisztrált vállalkozások számából |
|
| 2015 | 4,3 | 1,6 | 8,9 | 6,3 |
| 2016 | 4,3 | 2,6 | 8,7 | 6,0 |
| 2017 | 4,4 | 2,4 | 8,5 | 5,8 |
| 2018 | 4,4 | 2,3 | 8,2 | 5,6 |
| 2019 | 4,6 | 1,9 | 8,1 | 5,3 |
| 2020 | 4,6 | 2,1 | 8,1 | 5,3 |
Folyó áron számolva a kiskereskedelem bruttó hozzáadott értéke 2020-ban 1,3%-kal emelkedett 2019-hez képest. Az ágazat teljesítménybővülése 2020-ban 1,0 százalékponttal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot.
2020-ban fő tevékenysége alapján – az előző évhez hasonlóan – 104 ezer regisztrált gazdasági szervezetet tartottak nyilván a kiskereskedelem ágazatban. Arányuk a nemzetgazdaság regisztrált szervezeteinek 5,3%-át tette ki. Míg a nemzetgazdaság egészében 8,4%-kal csökkent az újonnan regisztráltak száma 2019-hez képest, addig a kiskereskedelmi ágazatban 11%-kal nőtt (2020-ban 9476). Az ágazaton belül a csomagküldő és internetes kereskedelmen belül emelkedett a legnagyobb mértékben, több mint 50%-kal az újonnan regisztrált szervezetek száma az előző évhez mérten. Erre ösztönzőleg hatott, hogy a Covid19-járvány miatt egyre többen vásároltak az interneten. Az élelmiszer-kiskereskedelem fő tevékenységű szervezetek körében több, a nem élelmiszer-, valamint a piaci kiskereskedelmi fő tevékenységű szervezetek körében kevesebb volt a regisztrált szervezetek száma 2019-hez képest. A kiskereskedelemben regisztrált társas vállalkozások száma 53 ezer, az önálló vállalkozóké 50 ezer volt.
A kiskereskedelmi ágazat legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteinek körében az alkalmazásban állók átlagos állományi létszámaAlkalmazásban álló: alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető.[3] 2020-ban meghaladta a 204 ezret, ami 2019-hez viszonyítva 4,1%-os csökkenést jelent. Az élelmiszer jellegű vegyes fő tevékenységű vállalkozások foglalkoztatták az ágazatban dolgozók 41%-át.
2020-ban az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 324 ezer forintot tett ki a kiskereskedelem ágazatban, továbbra is 20%-kal elmaradva a nemzetgazdasági átlagtól, miközben 2019-hez képest ebben az ágazatban – épp úgy, mint a nemzetgazdaságban – 10%-kal emelkedtek az átlagkeresetek. A fizikai foglalkozásúak bruttó 275 ezer, a szellemiek 430 ezer forintot kerestek. A havi nettó átlagkereset a kiskereskedelem ágazatban 215 ezer, a teljes nemzetgazdaságban 268 ezer forint volt.
Az alkalmazásban állók száma és keresete*
| Megnevezés | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Alkalmazásban állók száma, ezer fő | ||||||
| Nemzetgazdaság | 2 894,9 | 2 977,9 | 3 026,9 | 3 116,8 | 3 185,7 | 3 076,7 |
| Ebből: kiskereskedelem | 186,9 | 192,5 | 195,5 | 203,8 | 213,1 | 204,3 |
| Havi bruttó átlagkereset, ezer forint | ||||||
| Nemzetgazdaság | 247,9 | 263,2 | 297,0 | 329,9 | 367,8 | 403,6 |
| Ebből: kiskereskedelem | 186,4 | 200,7 | 231,8 | 258,4 | 294,4 | 324,0 |
*A legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél.
A (nem piaci) kiskereskedelmen belül az élelmiszer-, ital-, dohányáru fő tevékenységű vállalkozások által alkalmazottak átlagkeresete volt a legalacsonyabb, összege a nemzetgazdasági átlagkereset 60%-át érte el.
A kiskereskedelmi beruházások felfutása az évtized második felében indult meg, részben a háztartások növekvő fogyasztása miatt szükségessé vált bővítéseknek köszönhetően. Ezeknek a fejlesztéseknek a nemzetgazdasági beruházásokon belüli súlya az évtized közepén mért 1,6%-hoz viszonyítva – kisebb ingadozások mellett – 2020-ra 2,1%-ra nőtt. A kismértékű növekedés annak ellenére következett be, hogy a terület a fajlagosan kisebb tárgyieszköz-igényű tevékenységek közé tartozik.
2020-ban a fejlesztések volumene – az előzetes adatok szerint – 3,7%-kal nőtt, a járvány negatív gazdasági hatásai ellenére, amiben az új logisztikai központok építése mellett a meglévők fejlesztése is szerepet játszott. A kiskereskedelem ágazat beruházásainak folyó áras teljesítményértéke 2020-ban 222 milliárd forint volt. Az évek óta tartó növekedés hatására a 2020. évi volumen 72%-kal meghaladta a 2015. évit, miközben a nemzetgazdaság egészében 39%-kal több fejlesztés történt 2020-ban az évtized közepéhez mérten.
0,4%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene
2020-ban a kiskereskedelemben 12,7 ezer milliárd forint értékű forgalom realizálódott, ez egy főre vetítve naponta átlagosan 3600 forintos költést jelent.
2020 januárban a korábbi évek trendjének megfelelően folytatódott a kiskereskedelmi forgalom bővülése, a Covid19-járvány európai begyűrűzése után pedig február végén a lakosság pánikvásárlásba kezdett, aminek hatására 11%-kal nőtt a forgalom volumene az év második hónapjában.
Márciusban a járványügyi veszélyhelyzet és a hónap közepétől fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő korlátozások (határzár, rövidített nyitvatartás, majd lényegében teljes boltzár a nem élelmiszerüzleteknél) visszavetették a kiskereskedelmi forgalmat. Ennek mélypontja 2020 áprilisa volt, amikor 13%-kal lett kisebb a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. A legjelentősebb, közel 20%-os visszaesés a nem élelmiszerüzletekben történt, azon belül 60–90%-os volt a csökkenés a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben, valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben.
A járványhelyzet enyhülésével május elejétől a Közép-Magyarország régión kívül, majd Pest megyében és végül május közepétől Budapesten is feloldották a kiskereskedelmi üzletek nyitvatartási korlátozását. Ezt követően a kiskereskedelmi forgalom lényegében visszaállt az egy évvel korábbi szintre. A 2020 őszétől újra bevezetett korlátozások (kijárási tilalom, rövidített nyitvatartási idő, idősek vásárlási sávja stb.), illetve az emelkedő kiskereskedelmi árindex, a külföldi vásárlóerő elmaradása, a hazai vásárlók bizonytalansága hozzájárult az év végi, 2–4%-os volumencsökkenéshez.
A 2020. évi kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 0,4%-kal mérséklődött az előző évhez képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2020 egészében 3,0%-kal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,7%-kal csökkent az értékesítés volumene.
2015-höz viszonyítva a kiskereskedelem volumene 25%-kal növekedett. A legnagyobb bővülést a nem élelmiszer-kereskedelem érte el (40%-kal), miközben az élelmiszerüzletek volumene 17, az üzemanyag-kiskereskedelemé 16%-kal nőtt.
Az összforgalmon belüli arányok megváltoztak: az utóbbi néhány évben a nem élelmiszertermék-kiskereskedelem felé tolódtak el, miután az elmúlt évek többletjövedelmét a lakosság inkább a nem alapvető szükségletet jelentő termékekre költhette. A 2020-as forgalom alakulására és ezáltal annak szerkezetére a Covid19-járvány, a gazdasági bizonytalanságok és a megváltozott vásárlói szokások voltak hatással.
A kiskereskedelmi forgalom 48%-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38%-a a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14%-a az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott 2020-ban. A hazai kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét (36%-át) az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek bonyolították, 3,8%-os volumennövekedés mellett. Ezzel egy időben jelentősen megugrott a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene (39%-kal).
2020-ban a teljes kiskereskedelem 0,4%-os volumencsökkenéséhez leginkább a gépjárműüzemanyag-kereskedelem (1,6 százalékponttal), illetve a textil-, ruházati és lábbeliüzletek (1,5 százalékponttal) járultak hozzá, aminek hatását a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, valamint az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem bővüléséhez való hozzájárulása (2,4, illetve 1,3 százalékpont) némileg ellensúlyozta.
A csomagküldő és internetes kiskereskedelem a pandémia idején tovább nőtt
A csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalom volumeneAz üzleti mellett jelentős csomagküldő és internetes kiskereskedelmet folytató vállalkozások havi gyakoriságú kérdőívvel megfigyelt adatát, míg az áfaköteles, TEÁOR’08 4791-es csomagküldő, internetes kiskereskedelem fő tevékenységű vállalkozások adminisztratív adatát veszi figyelembe a KSH.[4] − folytatva az évek óta tartó dinamikus, töretlen bővülést − 2020-ban 39%-kal nőtt, aminek eredményeként már 8,5%-os a részesedése a kiskereskedelemből.
2020 áprilisában csúcsot döntött a csomagküldő és internetes kiskereskedelem növekedése, amikor is a közel 95 milliárdos forgalom mellett 70%-kal bővült a volumen az előző év azonos hónapjához képest. A pandémia hatására bevezetett, a kiskereskedelmi üzletek nyitvatartását korlátozó jogszabályok eredményeként az üzleti vásárlások egy része átterelődött a csomagküldő és internetes kiskereskedelem felé.
Jellemzően azoknak az üzlettel rendelkező vállalkozásoknak emelkedett meg az átlagnál jobban a csomagküldő és internetes forgalma, amelyek fő tevékenysége az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem.
A járványhelyzet alatt a vállalkozások megmutatták, hogy a meglévő csomagküldő és internetes kiskereskedelmi kapacitásuk bővítésével gyorsan tudnak reagálni a kialakult helyzetre. Ez pedig lehetőséget ad ezen értékesítési forma további elterjedésére.
Forgalom tekintetében továbbra is az év utolsó két hónapja a legjelentősebb az internetes kiskereskedelemben, ami a Black Fridaynek és a karácsonyi vásárlások kezdetének köszönhető. 2020. novemberben és decemberben havonta rekordmértékű, 120–140 milliárd forintos forgalmat produkált az internetes kereskedelem.
2020-ban az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő, internetes kiskereskedelemben a 4300 vállalkozás összesen 1074 milliárd forintos forgalmat ért el. A bevételek nagy része a mintegy félezer külföldi irányítású cégnél koncentrálódott: a vállalkozások 13%-át kitevő külföldi cégek az éves forgalom 58%-át, 620 milliárd forintot realizáltak. A megfigyelt külföldi vállalkozások TEÁOR’08 4791. számú, csomagküldő, internetes kiskereskedelem fő tevékenységű, áfaregisztrált vállalkozások, természetes személyek, amelyek gazdasági célú telephellyel Magyarországon nem, azonban magyar adószámmal rendelkeznek.[5] közül 420 vállalkozás nem rendelkezett magyarországi telephellyel, azonban több mint 260 milliárd forintnyi magyarországi forgalmat valósított meg.
2020-ban egy vállalkozás csomagküldő és internetes forgalma átlagosan 260 millió forint körül alakult. A hazai tulajdonú vállalkozások átlagosan évi 130 millió, a többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások évi 1160 millió forint forgalmat bonyolítottak le.
A magyarországi üzlettel rendelkező, csomagküldő és internetes kiskereskedelmet is folytató vállalkozások közül a legnagyobb online forgalmat a jellemzően műszaki, telekommunikációs cikket, informatikai eszközöket és egyéb iparcikket árusító vállalkozások könyvelték el.
Korcsoportok szerint vizsgálva mindegyik életkorban robbanásszerűen nőtt az interneten keresztül történő vásárlás népszerűsége 2020-ban. Míg 2019-ben az utolsó vásárlás időpontja szerint a 16–74 éves lakosság egyharmada (35%) vásárolt a felmérést megelőző 3 hónapban, vagyis január–márciusban az interneten keresztül, addig 2020-ban közel a fele (49%). Annak ellenére, hogy a gyakori internetes vásárlók aránya 2019 azonos időszakához képest közel 15 százalékponttal emelkedett, az uniós átlagtól (58%) továbbra is 9 százalékponttal elmaradt. A vizsgált korcsoportok közül az online vásárlásban a 25–34 (68%) és a 35–44 éves korosztály volt a legaktívabb (63%).
Nőtt az élelmiszerek kiskereskedelmi vásárlásokon belüli aránya
Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a kiskereskedelem áruszerkezetéről, nem elég, ha a vállalkozások (vagy az üzletek) fő tevékenysége szerint vizsgáljuk a kiskereskedelmi forgalmat, mivel jelentős a nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem aránya.A nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem a kiskereskedelmi statisztikában az élelmiszer jellegű vegyes és az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelemben jelenik meg.[6] Tovább árnyalja a képet, hogy gyakran a szakosodott kiskereskedelmet folytató üzletek sem kizárólag a tevékenységi körüknek megfelelő termékeket értékesítik, valamint az, hogy nincs árusított termékek szerinti felosztás a csomagküldő, internetes kiskereskedelmen, illetve az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelmen belül sem.
2020-ban az élelmiszertermékek (élelmiszerek, italok, dohányáru) a kiskereskedelmi áruforgalomnak mintegy 43%-át tették ki, 3,5 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi, 2,4 százalékponttal a 2015-ös értéket. Ezen belül az élelmiszereknek a kiskereskedelmi árucikkek forgalmából 2020-ban mért 29%-os részesedése a 2019. évihez képest 2,7, 2015-höz mérten 2,0 százalékponttal emelkedett. Az előző évhez viszonyítva nőtt még a dohányáruk (0,6 százalékponttal) részaránya, ugyanakkor alig változott az alkoholtartalmú italok és a kávé, valamint az alkoholmentes italok esetében (+0,1 százalékpont, illetve –0,1 százalékpont). Az élelmiszertermékek részesedésének növekedésében a járvány, illetve az annak megfékezése érdekében bevezetett intézkedések hatásai (pánikvásárlások, otthoni munkavégzés elterjedése, vendéglátó szolgáltatások korlátozottabb elérhetősége) is jelentős szerepet játszottak.
A nem élelmiszertermékek közül 2020-ban – a megelőző évhez képest lényegében változatlan 15%-os aránnyal – a bútor, műszaki cikk volt a legjelentősebb forgalmi értékű árucsoport. Részesedését tekintve ezt követte a járvány miatti korlátozások hatására a korábbi évekhez képest jelentősen visszaeső üzemanyag, valamint a könyv, számítástechnika, egyéb iparcikk összevont árucsoport (14, illetve 13%-kal).
A gépjármű és gépjárműalkatrész termékkörön belül az egyes árucsoportok megoszlásának alakulása eltérő: míg a 2020-ban legnagyobb súlyt (59%) képviselő új gépjárművek eladásainak részesedése 0,6 százalékponttal csökkent 2019-hez képest, addig az új és használt motorkerékpároké és a használt gépjárműveké nem változott, a gépjárműalkatrészeké pedig 0,6 százalékponttal emelkedett.
Évek óta szinte változatlan a kiskereskedelmi árak emelkedésének mértéke
2020-ban a kiskereskedelmi árak átlagosan 2,7%-kal nőttek az előző évhez viszonyítva, ellenben 2015-höz mérten 11%-kal kellett többet fizetniük a vásárlóknak a forgalmazott termékekért. A 2015–2020 közötti időszak első két évében csökkentek az árak, majd 2017-től stabilan 3% körüli áremelkedés volt évente.
2020-ban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az árak átlagosan 6,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,8%-kal emelkedtek, míg az üzemanyagtöltő állomásokon 5,0%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a legnagyobb áremelkedés a zöldség-gyümölcs üzletekben (12%), a nem élelmiszer-kiskereskedelemben pedig a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben (3,0%) volt.
Folyamatosan csökken az üzletszám
2020 végén közel 116 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, a 2015. véginél csaknem 18 ezerrel, a 2019. véginél közel 4 ezerrel kevesebb.Az EU kiskereskedelmi fogalmának megfelelően az üzemanyagtöltő állomásokkal együtt, de a gépjármű-, gépjárműalkatrész-, valamint motorkerékpár- és motorkerékpáralkatrész-szaküzletek nélkül.[7] Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. 2020 végén összesen 5,9 ezer nemzeti dohánybolt, valamint 2,4 ezer gyógyszertár működött az országban.
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 2015. végi 42,3 ezres állománya 2020 végére 12%-kal, 37,4 ezerre csökkent. Ez döntően az élelmiszer jellegű vegyes üzletek számában bekövetkezett 15%-os visszaesés következménye, a szakosodott élelmiszerüzletek száma kisebb mértékben (7,8%) mérséklődött, utóbbin belül egyedül a halszaküzletek száma emelkedett.
A nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma 2020 végén 76 ezer volt, csaknem 13 ezerrel kevesebb, mint 2015 végén. Számottevően a ruházati szaküzleteké (4 ezerrel), valamint az egyébiparcikk-szaküzleteké (3 ezerrel) esett vissza. Ugyanakkor bővült a humán (114-gyel), illetve az állatgyógyászati termékek üzleteinek (20-szal) köre.
A gépjármű- és járműalkatrész-üzletek száma 2020 végén 7,7 ezer volt, 315 bolttal kevesebb, mint 2015 végén.
A kiskereskedelmi üzlethálózaton belül a 120 m2 alatti, valamint a 120 és 1000 m2 közötti alapterületű üzletek száma 2015 óta folyamatosan mérséklődött, az 1000 m2-nél nagyobb egységek száma pedig emelkedett. A 120 m2-t el nem érő alapterületű egységek száma 2015 és 2020 között 15%-kal csökkent, miközben az 1000 m2-t meghaladó alapterületű üzleteké 6,8%-kal nőtt.
A kiskereskedelmi üzletek eladótér-alapterülete összesen 15,2 millió m2 volt 2020 végén, 298 ezer m2-rel kevesebb, mint 2015 végén. A 2020. végi összes alapterület közel harmadát – az előző évhez hasonlóan – a külföldi irányításúKülföldi irányítás alatt állónak tekintünk egy vállalkozást, ha az általános üzletpolitikáját meghatározó döntéseket nem magyarországi székhelyű szervezetek vagy magánszemélyek hozzák meg.[8] vállalkozások által üzemeltetett üzletek adták.Az ismeretlen, valamint a nem értelmezhető tulajdonformájú vállalkozások által üzemeltetett üzletek adatával nem számolva. [9]
Az egy üzletre jutó átlagos alapterület a 2015. végi 116 m2-ről 2020 végére 131 m2-re emelkedett, vagyis koncentráltabbá vált az üzlethálózat. A nem élelmiszertermék jellegű üzletek átlagos alapterülete nagyobb (14%), az élelmiszer- és élelmiszer jellegű boltoké kisebb mértékben (12%) növekedett.
A külföldi irányítású vállalkozások által üzemeltetett üzletek átlagos alapterülete 2020 végén az előző évhez képest 1,9%-kal növekedve 562 m2-t tett ki, míg a többségében hazai tulajdonú vállalkozások által üzemeltetteké 100 m2-t, ami 2,4%-kal haladta meg a 2019-es értéket.
A kiskereskedelmi üzletek átlagos alapterülete a megyei jogú városokban volt a legnagyobb 2020-ban (161 m2), miközben a legkisebb alapterületű üzletek a kisközségekben működtek (átlagosan 93 m2).
Területi összehasonlításAz értékesítési csatorna sajátossága miatt az adatok a csomagküldő és internetes, valamint a piaci és egyéb, nem bolti kiskereskedelmi forgalmat nem foglalják magukba. [10]
Budapestre és Pest megyére koncentrálódott a kiskereskedelmi forgalom
2020-ban a járványügyi vészhelyzet és a bevezetett kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások jelentős területi átrendeződést okoztak a kiskereskedelemben. A változások legfőbb okai a turizmus elmaradása, a határ menti vásárlások megszűnése, az otthoni munkavégzés térnyerése, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem felfutása.
A kiskereskedelem korábbi évek során Budapestre történő koncentrálódása tovább enyhült, azonban továbbra is a főváros adja a kiskereskedelmi forgalom 21%-át. 2020-ban a forgalom további 15%-át Pest régióban regisztrálták, míg a többi régió forgalmának aránya a 8,3%-os részesedésű Dél-Dunántúl és a 12%-os részesedésű Észak-Alföld között szóródott. A kiskereskedelmi forgalomból a lakónépesség arányához képest Budapest (3,7 százalékponttal) jelentősen, Pest (1,7 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúl (0,7 százalékponttal) kisebb mértékben felülreprezentált. A többi régió lakosságarányosan negatívan járult hozzá az országos kiskereskedelmi forgalom átlagához: az eltérés Észak-Alföldön (–3,1 százalékponttal) és Észak-Magyarországon (–2,2 százalékponttal) volt a legnagyobb.
2020-ban egy lakos naponta átlagosan 3200 forintot költött el a kiskereskedelmi üzletekben. Ennél többet költöttek Budapesten (3,9 ezer forint), valamint Pest (3,6 ezer forint) és Nyugat-Dunántúl régióban (3,5 ezer forint). Az országos átlaggal megegyező volt a napi költés Közép-Dunántúlon, miközben alatta maradt Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön (mindkettő 3,0 ezer forint), valamint Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön (mindkettő 2,7 ezer forint).
Megyei bontásban az egy lakosra jutó napi, kiskereskedelmi üzletekben megjelenő átlagos költés (Budapest mellett) Pest, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében volt átlagon felüli. Az országos átlag körül alakult Fejér, Vas, Veszprém, Somogy, Komárom-Esztergom és Csongrád-Csanád megyében. A legkisebb egy lakosra jutó napi átlagos költés Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt.
Áprilisban volt mélyponton a kiskereskedelem
A kiskereskedelmi üzletek forgalmának havi eloszlása alapján 2020-ban – a járvány ellenére – is a legnagyobb forgalmú hónap a december volt, az éves kiskereskedelmi forgalom egytizede ebben a hónapban realizálódott. A forgalom szempontjából átlagon felüli időszak volt még a július (9,0%), az augusztus és az október (mindkettő 8,8%), valamint a november (8,5%). A korábbi években arányaiban a legkisebb forgalmat január és február hónapokban mértük, azonban 2020-ban a boltbezárások következményeként áprilisra csupán az éves forgalom 6,9%-a esett (a megelőző öt év átlagában ez az arány 8,1% volt).
Járási szinten a forgalom éven belüli eloszlása jól mutatja, hogy áprilisban a főváros belső kerületei, a megyei jogú városokat körülölelő, valamint a határ menti járások a vásárlások elmaradása miatt az országos átlagnál jelentősebben estek vissza, míg az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező járásokat kevésbé érintették a lezárások. A járványügyi veszélyhelyzet csillapodásával 2020. május elejétől a Közép-Magyarország régión kívüli régiókban, május közepétől Budapesten és Pest megyében is feloldották a kiskereskedelmi üzletek nyitvatartási korlátozását, aminek következtében a kiskereskedelmi forgalom a 2019-es szintre állt vissza.
Azok a – jellemzően a Balatont körülvevő – járások, ahol a belföldi turizmus szerepe meghatározó jelentős kiskereskedelmi forgalmi többletet generáltak a nyári hónapokban. Ezekben a járásokban a július és az augusztus forgalma együttesen adja az éves forgalom több mint egynegyedét adja.
Az ősszel bevezetett újbóli szigorítások a fővárosban és a nagyobb városokban okoztak visszaesést a kiskereskedelmi forgalomban, ennek egyik fő oka a külföldi turisták hiánya, valamint a hazai vásárlói szokások megváltozása.
Jellemző az üzletek városi koncentrációja
2020 végén Budapesten és Pest megyében kiemelkedően magas volt az országos hálózaton belül az üzletek száma és aránya (22 és 11%), de az üzletszám csökkenése is a fővárosban volt a legnagyobb mértékű 2015-höz képest (19%). A legkevésbé Győr-Moson-Sopron és Baranya megyében (6,3, illetve 6,6%) mérséklődött az egységek száma.
2020 végén 284 olyan település volt hazánkban, ahol nem működött kiskereskedelmi üzletA KSH statisztikai besorolása alapján vendéglátóhelyként is működő kiskereskedelmi egységeket nem számítva.[11], ezek jellemzően az aprófalvas térségekben fordultak elő.
[1]:↑ A kiskereskedelmi árindexet a KSH a fogyasztóiár-összeírás alapján számított termékcsoport-árindexek kiskereskedelmi forgalmi szerkezettel súlyozott átlagaként állítja elő.
[2]:↑ A KSH 2018-ban a kiskereskedelmi forgalom megfigyelésében módszertani váltást hajtott végre, aminek eredményeként azóta az online pénztárgépek adatát is felhasználja. Az időbeli összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a forgalmi adatok 2015. januárig, a volumenindexek 2016. januárig lettek visszavezetve.
[3]:↑ Alkalmazásban álló: alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető.
[4]:↑ Az üzleti mellett jelentős csomagküldő és internetes kiskereskedelmet folytató vállalkozások havi gyakoriságú kérdőívvel megfigyelt adatát, míg az áfaköteles, TEÁOR’08 4791-es csomagküldő, internetes kiskereskedelem fő tevékenységű vállalkozások adminisztratív adatát veszi figyelembe a KSH.
[5]:↑ TEÁOR’08 4791. számú, csomagküldő, internetes kiskereskedelem fő tevékenységű, áfaregisztrált vállalkozások, természetes személyek, amelyek gazdasági célú telephellyel Magyarországon nem, azonban magyar adószámmal rendelkeznek.
[6]:↑ A nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem a kiskereskedelmi statisztikában az élelmiszer jellegű vegyes és az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelemben jelenik meg.
[7]:↑ Az EU kiskereskedelmi fogalmának megfelelően az üzemanyagtöltő állomásokkal együtt, de a gépjármű-, gépjárműalkatrész-, valamint motorkerékpár- és motorkerékpáralkatrész-szaküzletek nélkül.
[8]:↑ Külföldi irányítás alatt állónak tekintünk egy vállalkozást, ha az általános üzletpolitikáját meghatározó döntéseket nem magyarországi székhelyű szervezetek vagy magánszemélyek hozzák meg.
[9]:↑ Az ismeretlen, valamint a nem értelmezhető tulajdonformájú vállalkozások által üzemeltetett üzletek adatával nem számolva.
[10]:↑ Az értékesítési csatorna sajátossága miatt az adatok a csomagküldő és internetes, valamint a piaci és egyéb, nem bolti kiskereskedelmi forgalmat nem foglalják magukba.
[11]:↑ A KSH statisztikai besorolása alapján vendéglátóhelyként is működő kiskereskedelmi egységeket nem számítva.
További adatok, információk
Adatok: Táblák (STADAT) éves adatok
2.1.1.1. A kiskereskedelem főbb összefoglaló adatai
2.1.1.2. A kiskereskedelmi üzletek száma üzlettípus szerint, december 31.
2.1.1.3. A kiskereskedelmi üzletek összes és átlagos alapterülete üzlettípus szerint, december 31.
2.1.1.4. A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása [%]
2.1.1.5. A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportonként [millió Ft]
2.1.1.6. A kiskereskedelmi forgalom üzlettípusonként [millió forint]
2.1.1.7. A kiskereskedelmi forgalom kiigazítatlan volumenindexe üzlettípusonként [előző év=100,0%]
2.1.2.1. A kiskereskedelmi üzletek száma megye és régió szerint, december 31.*
2.1.2.3. A bevásárlóközpontok és üzleteik száma megye és régió szerint, december 31.
2.1.2.4. A hipermarketek és üzleteik száma megye és régió szerint, december 31.
2.1.2.5. A kiskereskedelmi forgalom és kiigazítatlan volumenindex megye és régió szerint*
Táblák (STADAT) évközi adatok
2.2.1.1. A kiskereskedelmi üzletek száma üzlettípus szerint
2.2.1.2. A kiskereskedelmi üzletek összes és átlagos alapterülete üzlettípus szerint
2.2.1.3. A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportonkénti megoszlása, negyedévente [%]
2.2.1.4. A kiskereskedelmi eladási forgalom főbb árucsoportok szerint, negyedévente [millió Ft]
2.2.1.5. A kiskereskedelmi forgalom üzlettípusok szerint, havonta, negyedévente [millió Ft]
Táblák (STADAT) területi adatok
2.2.2.1. A kiskereskedelmi üzletek száma megye és régió szerint*
2.2.2.2. A kiskereskedelmi üzletek összes és átlagos alapterülete megye és régió szerint*
2.2.2.3. A kiskereskedelmi forgalom és kiigazítatlan volumenindex megye és régió szerint
Módszertan:
http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz44.html
Elérhetőségek:
Telefon: (+36-1) 345-6789