Összefoglalás
- A lakossági fogyasztást jól reprezentáló kiskereskedelmi forgalomban – a gépjármű- és üzemanyag-forgalommal együtt nézve – 1960 óta két jelentős visszaesés mutatkozott. A rendszerváltást követő fogyasztás-visszaeséshez képest a 2008-ban kezdődő válság időtávban és mélységében is kisebb hatású volt. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2013 óta – csökkenő üzletszám mellett – folyamatosan emelkedik.
- 2019 végén a kiskereskedelmi üzletek száma 1,9%-kal kevesebb volt, mint 2018-ban. Az üzletszám 2013 óta folyamatosan csökken, miközben az üzletek átlagos alapterülete 2013 és 2019 vége között 12%-kal emelkedett.
- 2019-ben – az előzetes naptárhatással kiigazított adatok alapjánA KSH 2018-ban a kiskereskedelmi forgalom megfigyelésében módszertani váltást hajtott végre, aminek eredményeként azóta az online pénztárgépek adatát is felhasználja. Az időbeli összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a forgalmi adatokat 2015. januárig, a volumenindexeket 2016. januárig vezettük vissza.[1] – a kiskereskedelmi üzletek forgalma folyó áron 12,3 ezer milliárd forint volt. A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,2, ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké 3,4, a nem élelmiszer jellegűeké 9,8, az üzemanyagtöltő állomásoké pedig 6,0%-kal bővült.
- 2019-ben a fogyasztói árak 3,4%-os növekedésétől elmaradva a kiskereskedelmi árakA kiskereskedelmi árindexet a KSH a fogyasztóiár-összeírás alapján számított termékcsoport-árindexek kiskereskedelmi forgalmi szerkezettel súlyozott átlagaként állítja elő.[2] átlagosan 2,9%-kal emelkedtek egy év alatt.
A magyarországi kiskereskedelmi forgalom növekedése kiemelkedő az unióban
Az Európai Unióban (EU28) a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 2014-től folyamatosan bővült, 2019-ben 2,6%-kal volt magasabb az előző évihez képest
Szinte valamennyi uniós tagországban nőtt a forgalom, a legnagyobb mértékben Romániában (7,1%) és Magyarországon (6,2%). A főbb nemzetgazdaságok közül az EU28 átlagánál magasabb növekedés volt Németországban (3,1%) és az Egyesült Királyságban (2,9%), míg Franciaországban a forgalom az átlaggal megegyező mértékben (2,6%-kal) nőtt. 2019-ben az EU28-ban csak Szlovákiában csökkent a kiskereskedelem volumene az előző évihez képest (−1,3%).
Az EU28 kiskereskedelmi forgalmának átlagát (2,6%) jelentősen meghaladta a visegrádi országok (V4) volumenváltozása (3,6%). Az eurózóna országaiban 2,3%-os volt a növekedés 2019-ben.
A kiskereskedelmi forgalom alakulását befolyásolja – többek között – a termékek árszínvonalának változása. Az Európai Unió harmonizált fogyasztóiár-indexe szerint a legmagasabb (3,1%-os) inflációt 2011-ben mérték, ezt követően a pénzromlás üteme lassult, majd lényegében stagnált. 2019-ben 1,5%-kal emelkedett az árszínvonal.
Az Európai Unió nagy nemzetgazdaságai közül Franciaországban 1,3, Németországban 1,4, az Egyesült Királyságban 1,8% volt az árak növekedése 2019-ben az előző évhez képest.
A visegrádi országok átlagos árszínvonal-növekedése az elmúlt évtizedben 2012-ben volt a legmagasabb (4,1%), az ezt követő években az infláció üteme lassult, és 2014–2016 között az EU-átlag alatt maradt. 2017-től ugyanakkor már az uniós átlagot meghaladó, 2019-ben az előző évhez viszonyítva 2,7%-os áremelkedést mértek. A V4-ek közül a legnagyobb drágulás Magyarországon (3,4%) történt, ezt követte Szlovákia (2,8%), Csehország (2,6%) és Lengyelország (2,1%).
A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban
Folyó áron számolva a kiskereskedelem bruttó hozzáadott értéke 2019-ben 11%-kal emelkedett 2018-hoz képest. Az ágazat teljesítménybővülése 2019-ben 1,1 százalékponttal haladta meg a nemzetgazdasági átlagot.
A kiskereskedelem gazdasági súlya
| Év | A kiskereskedelem részaránya | |||
|---|---|---|---|---|
| a bruttó hozzáadott értékből |
a beruházásokból |
a foglalkoztatottak létszámából |
a regisztrált vállalkozások számából |
|
| 2010 | 3,7 | 2,9 | 9,4 | 6,8 |
| 2011 | 3,9 | 2,6 | 9,4 | 6,9 |
| 2012 | 3,9 | 2,7 | 9,3 | 6,8 |
| 2013 | 4,3 | 2,3 | 8,9 | 6,7 |
| 2014 | 4,5 | 1,9 | 8,8 | 6,6 |
| 2015 | 4,3 | 1,6 | 8,8 | 6,3 |
| 2016 | 4,3 | 2,6 | 8,8 | 6,0 |
| 2017 | 4,5 | 2,4 | 8,3 | 5,8 |
| 2018 | 4,7 | 2,3 | 8,1 | 5,6 |
| 2019 | 4,8 | 1,9 | 7,9 | 5,3 |
Csökkent a kiskereskedelemben regisztrált gazdasági szervezetek száma
2019-ben főtevékenysége alapján 104 ezer regisztrált gazdasági szervezetet tartottak nyilván a kiskereskedelem ágazatban, 2,2%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Arányuk a nemzetgazdaság regisztrált szervezeteinek 5,3%-át tette ki 2019-ben. Az újonnan regisztráltak száma (8513) 7,7%-kal nőtt a kiskereskedelem ágazatban, miközben a nemzetgazdaság egészében ennél valamivel nagyobb mértékben, 8,8%-kal emelkedett 2018-hoz képest. A kiskereskedelemben regisztrált társas vállalkozások száma 54 ezer, az önálló vállalkozóké 49 ezer volt. A legnépszerűbb vállalkozási forma a korlátolt felelősségű társaság (39 ezer) volt, amit a betéti társaságok követtek (15 ezer).
Mérséklődött a foglalkoztatottak száma
2019-ben a kiskereskedelem ágazatban a vállalkozások 355 ezer főt, a nemzetgazdaság egészének 7,9%-át foglalkoztatták. Az előző évhez képest a kiskereskedelemben 1,5%-kal kevesebben dolgoztak, míg nemzetgazdasági szinten 1,0%-kal nőtt a létszám. Az évtized elejétől tapasztalt csekély növekedés (0,7%) is messze elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól (21%).
A kiskereskedelem ágazat legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteinek körében az alkalmazásban állók átlagos állományi létszámaFoglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető.[3] 2019-ben meghaladta a 213 ezret.
Az élelmiszer jellegű vegyes főtevékenységű vállalkozások foglalkoztatták az ágazatban dolgozók 41%-át.
Az alkalmazásban állók száma és keresete*
| Megnevezés | 2010 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Alkalmazásban állók száma, ezer fő | ||||||
| Nemzetgazdaság | 2 701,9 | 2 894,9 | 2 977,9 | 3 026,9 | 3 116,8 | 3 185,7 |
| Ebből: kiskereskedelem | 183,8 | 186,9 | 192,5 | 195,5 | 203,8 | 213,1 |
| Havi bruttó átlagkereset, ezer forint | ||||||
| Nemzetgazdaság | 202,5 | 247,9 | 263,2 | 297,0 | 329,9 | 367,8 |
| Ebből: kiskereskedelem | 148,5 | 186,4 | 200,7 | 231,8 | 258,4 | 294,4 |
*A legalább 5 főt foglalkoztató szervezeteknél.
2019-ben az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 294 ezer forintot tett ki ebben az ágazatban, az egy évvel korábbit 14%-kal haladta meg. Ez a nemzetgazdasági átlagkereset növekedésénél magasabb volt, ennek ellenére a kereset összege 20%-kal elmaradt az átlagtól. A fizikai foglalkozásúak bruttó 251 ezer, a szellemiek 390 ezer forintot kerestek. A havi nettó átlagkereset a kiskereskedelem ágazatban 196 ezer, a teljes nemzetgazdaságban 245 ezer forint volt.
A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-, ital-, dohányáru főtevékenységű vállalkozások által alkalmazottak átlagkeresete volt a legalacsonyabb, a nemzetgazdasági átlagkereset 61%-át érte el.
Kisebb a kiskereskedelmi beruházások súlya
A kiskereskedelem kisebb súllyal szerepel a nemzetgazdasági beruházásokon belül, tekintve, hogy az ágazat a gazdaság más területeihez – például a feldolgozóiparhoz, az ingatlanügyletekhez vagy a szállítás-raktározáshoz – képest kisebb fajlagos tárgyieszköz-igénnyel rendelkezik. Emellett az ágazatnak a nemzetgazdasági beruházásokon belüli súlya az évtized elején mért 7,1%-hoz viszonyítva – kisebb ingadozások mellett – 2019-re 4,7%-ra csökkent.
A beruházások felfutása, ami a nemzetgazdaságot 2013-tól általánosan jellemezte, a kiskereskedelemben késve, csak az évtized második felében indult meg. A fejlesztéseket részben visszafogta a 2012 elejétől érvényben lévő „plázastop”, amely révén moratóriumot rendeltek el minden nagyobbKezdetben a 300 m2-nél, 2015. február 1-jétől a 400 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények esetében. 2015 óta egy speciális szakhatósági véleményt kell beadni az építési engedély kiadásához.[4] kereskedelmi létesítmény építésére. 2016-tól azonban az újáruház-építések, a meglévő boltok korszerűsítési munkái, a tevékenységek ellátásához használható gépek és járművek beszerzései egyaránt dinamikusan növelték a fejlesztések értékét, 2016-ban 40, 2017-ben 13, 2018-ban 12%-kal nőtt az ágazat beruházási volumene. Ez idő alatt a kiskereskedelmi beruházások expanziójához kiemelkedően járultak hozzá a nemzetközi élelmiszerláncok tárgyieszköz-felhalmozásai is.
2019-ben a fejlesztések volumene 7,3%-kal csökkent, amiben szerepet játszott a korábbi években kifutott nagy értéket képviselő projektek bázishatása is. A kiskereskedelem ágazat beruházásainak folyó áras teljesítményértéke – az előzetes adatok szerint – 2019-ben 197 milliárd forint volt. Az évek óta tartó növekedés hatására a 2019. évi volumen 24%-kal haladta meg a 2010. évit, miközben a nemzetgazdaság egészében 82%-kal több fejlesztés történt 2019-ben az évtized elejéhez mérten.
Kiskereskedelmi forgalom
6,2%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene
2019-ben az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben összesen 12,3 ezer milliárd forint értékű forgalom realizálódott, egy főre vetítve ez naponta átlagosan 3400 forintos költést jelent.
A naptárhatással kiigazított kiskereskedelmi volumenindex 2013-tól folyamatosan növekedett, 2014-től 2016-ig ennek mértéke felülmúlta az értékindex növekedését, ami a vásárlóerő növekedésére utal. 2017-től azonban az értékindex növekedése meghaladta a volumenindex változását.
2019-ben a kiskereskedelem forgalmának volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 6,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,0%-kal nőtt az értékesítés volumene. 2015-höz viszonyítva a kiskereskedelem volumene 26%-kal növekedett. A legnagyobb bővülést ebben az időszakban a nem élelmiszerüzletek érték el (41%), míg az élelmiszerüzleteké 14%-os volt. Ennek következtében az összforgalmon belüli arányok megváltoztak, az utóbbi néhány évben a nem élelmiszertermék-kiskereskedelem felé tolódtak el.
A kiskereskedelmi forgalom 45%-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39%-a a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16%-a az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott 2019-ben.
2019-ben a hazai kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét (34%-át) az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek bonyolították, 3,7%-os volumennövekedés mellett. Ezzel egy időben az összforgalomból csekély mértékben (6,2%-kal) részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelemben egy év alatt 39%-kal emelkedett a forgalom volumene.
2019-ben a teljes kiskereskedelem 6,2%-os volumenemelkedéséhez a csomagküldő és internetes kiskereskedelem, valamint az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem járult hozzá a legjelentősebben, 1,88, illetve 1,28 százalékponttal.
A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene töretlenül bővül
A csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalom volumeneAz üzleti mellett jelentős csomagküldő és internetes kiskereskedelmet folytató vállalkozások havi gyakoriságú kérdőívvel megfigyelt adatát, míg az áfaköteles, TEÁOR’08 4791-es számú csomagküldő és internetes kiskereskedelem főtevékenységű vállalkozások adminisztratív adatát veszi figyelembe a KSH.[5] – folytatva az évek óta tartó dinamikus, töretlen bővülését – 2019-ben 39%-kal nőtt.
2019-ben az árucikkek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelemmel foglalkozó 4900 vállalkozás 760 milliárd forint forgalmat regisztrált. A bevételek nagyrésze a mintegy félezer külföldi irányítású cégnél koncentrálódott: a vállalkozások 10%-át kitevő külföldi cégek az éves forgalom 60%-át, 460 milliárd forintot realizáltak. A megfigyelt külföldi vállalkozásokTEÁOR’08 4791-es számú, csomagküldő és internetes kiskereskedelem főtevékenységű, áfaregisztrált vállalkozások, természetes személyek, melyek nem rendelkeznek gazdasági célú telephellyel Magyarországon, azonban magyar adószámmal rendelkeznek.[6] közül 330 vállalkozás nem rendelkezett magyarországi telephellyel, azonban több mint 120 milliárd forint forgalmat valósítottak meg Magyarországon.
2019-ben egy vállalkozás csomagküldő és internetes forgalma átlagosan 160 millió forint körül alakult. A hazai tulajdonú vállalkozások átlagosan évi 74 millió forint, a többségében külföldi tulajdonban lévő vállalkozások évi 920 millió forint forgalmat bonyolítottak le.
A magyarországi üzlettel rendelkező, csomagküldő és internetes kiskereskedelmet is folytató vállalkozások közül a legnagyobb online forgalmat a jellemzően műszaki, telekommunikációs cikket, informatikai eszközöket és egyéb iparcikket árusító vállalkozások könyvelték el.
A hazai lakosság körében egyre népszerűbb az interneten keresztül történő vásárlás. 2019-ben a 16–74 éves lakosság 35%-a vásárolt 3 hónapon belül az interneten keresztül. Annak ellenére, hogy a gyakori internetes vásárlók aránya 2019-re egy év alatt 6,2 százalékponttal emelkedett, az uniós átlagtól (53%) továbbra is 18 százalékponttal elmaradt. A vizsgált korcsoportok közül az online vásárlásban a 25–34 és a 35–44 éves korosztály volt a legaktívabb, 53 és 49%-os arányban. 2019-ben az összes internetes vásárló közül a három hónapon belüli vásárlók 28%-a 1–2 alkalommal, 24%-uk 3–5 alkalommal rendelt online. 2019-ben a 16–74 éves lakossághoz viszonyítva a 3 hónapon belüli vásárlók aránya a 30 ezer és 150 ezer forint közötti kategóriában volt a legmagasabb, 13%.
A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal Magyarországon lebonyolított tranzakciók értéke 2019-ben is tovább emelkedett, negyedévente 21–22 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszaki adatait. Ezen belül is kiemelkedő volt az internetes vásárlások, postai és telefonos megrendelések értékének 35–50%-os negyedéves növekedése, aminek eredményeként ezen tranzakcióknak az összes kártyás vásárlási tranzakcióból való 2019. IV. negyedévi 17,4%-os részesedése 3,4 százalékponttal haladta meg az előző év utolsó negyedévének részarányát.
A kiskereskedelmi vásárlások 26%-a élelmiszer
Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk a kiskereskedelem áruszerkezetéről, nem elég, ha a vállalkozások (vagy az üzletek) főtevékenysége szerint vizsgáljuk a kiskereskedelmi forgalmat, mivel jelentősA nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem a kiskereskedelmi statisztikában az élelmiszer jellegű vegyes és az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelemben jelenik meg.[7] a nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem aránya. Tovább árnyalja a képet, hogy gyakran a szakosodott kiskereskedelmet folytató üzletek sem kizárólag a tevékenységi körüknek megfelelő termékeket értékesítik, valamint az, hogy nincs árusított termékek szerinti felosztás a csomagküldő és internetes kiskereskedelmen, illetve az egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelmen belül sem.
2019-ben az élelmiszertermékek (élelmiszerek, italok, dohányáru) a kiskereskedelmi áruforgalomnak mintegy 40%-át tették ki, 0,1 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi, 4,2 százalékponttal a 2010-es értéket. Ezen belül az élelmiszereknek a kiskereskedelmi árucikkek forgalmából 2019-ben mért 26%-os részesedése a 2018. évihez képest nem változott, 2010-hez hasonlítva 1,3 százalékponttal emelkedett.
A nem élelmiszertermékek közül 2019-ben továbbra is – a megelőző két év részarány-növekedését követően kismértékben (–0,4 százalékpont) csökkenésnek induló – az üzemanyag volt a legjelentősebb forgalmi értékű árucsoport, 17%-os aránnyal, amit a bútor, műszaki cikk, valamint a könyv, számítástechnika, egyéb iparcikk összevont árucsoportok követtek, 15, illetve 12%-kal. 2010-hez képest nőtt a textil, ruházati és lábbeli árucsoport részesedése (2,1 százalékponttal). Változatlan maradt a használt cikk részaránya, míg az üzemanyagé (–2,3 százalékponttal), a könyv, számítástechnika, egyéb iparcikk árucsoporté (–1,9 százalékponttal), a bútor, műszaki cikké (–1,5 százalékponttal), valamint a gyógyszer, gyógyászati terméké (–0,6 százalékponttal) csökkent.
A gépjármű és gépjárműalkatrész termékkörön belül az egyes árucsoportok megoszlásának 2010-hez viszonyított alakulása eltérő: míg a legnagyobb súlyt (58%) képviselő új gépjárművek eladásainak részesedése 2019-re 15 százalékponttal emelkedett, addig az új és használt motorkerékpároké 0,9, a használt gépjárműveké 2,9, a gépjárműalkatrészeké pedig 11 százalékponttal csökkent.
Lassult a kiskereskedelmi árak emelkedése
2019-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek az előző évhez viszonyítva, amit főként az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és a – kiskereskedelembe nem beletartozó – szolgáltatások csoportjában bekövetkezett árszínvonal-növekedés eredményezett.
2010 óta az összes termékcsoport közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben (68%-kal), ezekért a termékekért 2019-ben 8,1%-kal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek árváltozása +33% volt 2019-ben 2010-hez viszonyítva, míg az előző évhez képest a termékkör 5,4%-kal drágult. A ruházati cikkek ára 2019-ben 1,0%-kal nőtt az előző évhez mérten. A járművek nélkül számított tartós fogyasztási cikkek ára 2013 óta minden évben csökkent, 2019-ben 0,4%-kal. Ezen belül 2019-ben a tartós kulturális cikkek ára (pl. audio-video készülék, számítógép, telefon) 6,1%-kal mérséklődött 2018-hoz viszonyítva.
Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi üzlethálózatban 2010–2019 között a legnagyobb mértékben (6,7%-kal) 2012-ben nőttek az árak, ezt követően lassult az árak emelkedése, ami 2014–2016 között árcsökkenésbe váltott át. 2017-ben a kiskereskedelmi árak ismét növekedésnek indultak. 2019-ben egy év alatt az átlagos kiskereskedelmi árindex 2,9%-kal emelkedett, míg 2010-hez viszonyítva átlagosan 21%-kal kellett többet fizetniük a vásárlóknak a forgalmazott termékekért.
2019-ben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben az árak átlagosan 5,1%-kal emelkedtek. Ezen belül a széles áruskálával rendelkező élelmiszer jellegű vegyes üzletekben átlagosan 4,0, az élelmiszer-szaküzletekben 9,0%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Ez utóbbiak közül a legnagyobb mértékben, 11%-kal a dohányboltokban drágultak a termékek. 2010-hez viszonyítva az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben átlagosan 34%-kal emelkedtek az árak, ezen belül az élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 26, az élelmiszer-szaküzletekben 71%-kal.
2019-ben a nem élelmiszer jellegű üzletekben az árak 1,5%-kal voltak magasabbak az előző és 9,0%-kal a 2010. évinél. A legnagyobb áremelkedés az előző évhez viszonyítva a vegyesiparcikk-üzletekben (2,7%), 2010-hez mérten a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (22%) volt. Az előző évhez képest egyik tevékenységcsoportban sem mérséklődtek az árak, 2010-hez mérten a legnagyobb árcsökkenés a használtcikk-üzletekben (−4,7%) volt tapasztalható.
Az elmúlt tíz év távlatában az üzemanyagár-emelkedés mértéke éves alapon 2010-ben volt a legmagasabb (20%). 2017-ben az üzemanyagárak növekedésnek indultak, 2019-ben éves szinten 0,4%-kalA fogyasztóiár-index alapján.[8] lettek magasabbak. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumennövekedése 2013 II. negyedéve óta töretlen volt.
2019-ben az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű-, motorkerékpár- és járműalkatrész-üzletekben forgalmazott árukért 1,9%-kal többet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. 2010-hez képest a drágulás mértéke 10,2%-os volt.
Emelkedő forgalom mellett csökkent az üzletszám
2019 végén több mint 119 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, a 2010. véginél közel 24 ezerrel kevesebb.Az EU kiskereskedelmi fogalmának megfelelően az üzemanyagtöltő állomásokkal együtt, de a gépjármű-, gépjárműalkatrész-, valamint motorkerékpár- és motorkerékpáralkatrész-szaküzletek nélkül.[9] Elsősorban a nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma esett vissza, az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzleteké, valamint az üzemanyagtöltő állomásoké kisebb mértékben csökkent. Az üzletek száma 2010-től 2012-ig még emelkedett, majd 2013-tól folyamatosan mérséklődött.A nemzeti dohányboltok megjelenése miatt a 2013 előtti adatokkal korlátozott az összehasonlíthatóság. Nemzeti dohányboltokkal együtt számolva 2019-ben 17,8 ezerrel kevesebb kiskereskedelmi üzlet működött, mint 2010-ben.[10]
2019 végén összesen 5,9 ezer nemzeti dohánybolt, valamint 2,4 ezer gyógyszertár működött az országban.
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 2010. végi 43,5 ezres állománya 2019 végére 12%-kal, 38,1 ezerre csökkent. A számbeli fogyatkozás döntően az élelmiszer jellegű vegyes üzletek számában bekövetkezett 23%-os visszaesés következménye, amit a szakosodott élelmiszerüzletek számának növekedése (3,2%) némileg kompenzált. Ez utóbbi üzlettípuson belül emelkedett az egyéb élelmiszer-, valamint a kenyér-, pékáru- és édességüzletek száma.
A nem élelmiszertermék jellegű üzletek száma 2019 végén 79 ezer volt, több mint 18 ezerrel kevesebb, mint 2010 végén. Számottevően a ruházati szaküzleteké (6 ezerrel), az egyébiparcikk-szaküzleteké (4 ezerrel), a festékek, vasáruk, barkács- és építési anyagok szaküzleteié (2 ezerrel), valamint a könyv-, újság-, papíráru-szaküzleteké (2 ezerrel) esett vissza. Ugyanakkor nőtt a humán (415-tel), valamint az állatgyógyászati termékek üzleteinek (65-tel) száma.
A gépjármű- és járműalkatrész-üzletek száma 2019 végén 7,7 ezer volt, 1185 bolttal kevesebb, mint 2010 végén.
A kiskereskedelmi üzlethálózaton belül a 120 m2 alatti, valamint a 120 és 1000 m2 közötti alapterületű üzletek száma 2012 óta szinte folyamatosan mérséklődött, az 1000 m2-nél nagyobb egységek száma – a 2014-ben történt visszaesés kivételével – pedig emelkedett. 2010 és 2019 között a legkisebb méretkategóriába tartozó üzletek száma összességében valamivel nagyobb mértékben csökkent (19,3%), mint amekkora növekedés tapasztalható ebben az időszakban a legnagyobb méretkategóriába tartozók körében (15,6%).
2019 végén a kiskereskedelmi üzleteket 80 ezer vállalkozás üzemeltette, amelyek többségükben társas (60%), kisebb hányadában egyéni (40%) vállalkozások voltak.
Egy vállalkozás átlagosan 1,5 kiskereskedelmi üzletet működtetett 2019 végén. A legtöbb üzlet – szervezetenként 14 – a részvénytársaságokhoz tartozott, a korlátolt felelősségű társaságokra 1,6, a betéti társaságokra 1,4, az önálló vállalkozókra 1,2 üzlet jutott. Az összes üzemeltető vállalkozás 45%-át a korlátolt felelősségű társaságok, 41%-át az önálló vállalkozók tették ki.
A vállalkozások legnagyobb hányada 1 üzletet működtetett. 11-nél több üzletet szinte kizárólag a részvénytársaságként működő vállalkozások üzemeltettek.
A kiskereskedelmi üzleteknek csupán 62%-át üzemeltették kiskereskedelmi főtevékenységű vállalkozások, további 9%-át nagykereskedelmi, illetve gépjármű-, motorkerékpár-kereskedelmi cégek, a fennmaradó 29%-át más, nem a kereskedelem nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások működtették.
A kiskereskedelmi üzletek eladótér-alapterülete összesen 15,2 millió m2 volt 2019 végén, 460 ezer m2-rel kevesebb, mint 2010 végén. A 2019. végi összes alapterület közel harmadát a külföldi irányításúKülföldi irányítás alatt állónak tekintünk egy vállalkozást, ha a vállalat általános üzletpolitikáját meghatározó döntéseket nem magyarországi székhelyű szervezetek vagy magánszemélyek hozzák meg.[11] vállalkozások által üzemeltetett üzletek adták.Az ismeretlen, valamint a nem értelmezhető tulajdonformájú vállalkozások által üzemeltetett üzletek adatával nem számolva.[12]
Az egy üzletre jutó átlagos alapterület ugyanakkor a 2010 végi 110-ről 2019 végére 128 m2-re emelkedett. A nem élelmiszertermék jellegű üzletek átlagos alapterülete nagyobb (19%), az élelmiszer és élelmiszer jellegű boltoké kisebb mértékben (15%) növekedett. A külföldi irányítású vállalkozások által üzemeltetett üzletek átlagos alapterülete 2019 végén 551 m2-t tett ki, míg a többségében hazai tulajdonú vállalkozások által üzemeltetteké 97 m2-t.
A kiskereskedelmi üzletek átlagos alapterülete a megyei jogú városokban volt a legnagyobb 2019-ben (155 m2), miközben a legkisebb alapterületű üzletek a kisközségekben működtek (átlagosan 93 m2).
2019-ben az egy négyzetméter eladótérre jutó kiskereskedelmi forgalom országos átlaga – csomagküldő és internetes kiskereskedelem nélkül – meghaladta a 660 ezer forintot. Budapesten és Pest megyében volt a legmagasabb, ahol meghaladta a 770 ezret, míg a legalacsonyabb fajlagos forgalom Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében volt és 500 ezer forint körül alakult.
288 bevásárlóközpont és hipermarket működött az országban
A bevásárlóközpontok és a hipermarketek az elmúlt két évtizedben jelentek meg Magyarországon, mára pedig a kiskereskedelem meghatározó tényezőivé váltak. 2019-ben 121 bevásárlóközpont üzemelt az országban, ebből 80 vidéken, 41 a fővárosban. A bevásárlóközpontokban működő üzletek 29%-átAz ismeretlen, valamint a nem értelmezhető tulajdonformájú vállalkozások által üzemeltetett üzletek adatával nem számolva.[13] külföldi irányítású vállalkozások üzemeltették (a nem bevásárlóközpontban működő üzletek esetében ez az arány 7,0%). Hipermarketből 167 működött, ebből 144 vidéken, 23 pedig Budapesten.
Területi összehasonlítás
Budapestre és Pest megyére koncentrálódik a forgalom
A kiskereskedelmi forgalom területileg erősen koncentrált:Az értékesítési csatorna sajátossága miatt az adatok a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalmat nem foglalják magukba.[14] 2019-ben a vásárlások értékének 23%-át Budapesten, 15%-át Pest régióban regisztrálták. A többi régió aránya a 8,0%-os részesedésű Dél-Dunántúl és a 12%-os részesedésű Észak-Alföld adata között szóródott.
A kiskereskedelmi forgalomból a lakónépesség arányához képest Budapest (5,3 százalékponttal) jelentősen, Pest (1,4 százalékponttal) és a Nyugat-Dunántúl (0,9 százalékponttal) kisebb mértékben felülreprezentált. Ezeken a területeken a nagyobb kiskereskedelmi forgalmat főként az erőteljesebb lakossági vásárlóerő indukálta, de a turizmus, a jelentős átutazó forgalom, és a más területekről ingázók vásárlásai is hozzájárulhattak a kiskereskedelmi eladások magasabb szintjéhez. A többi régiónak kisebb volt a súlya az országos kiskereskedelmi forgalomból a lakossági arányhoz mérten: az eltérés az Észak-Alföldön (−3,1 százalékponttal) és Észak-Magyarországon (−2,2 százalékponttal) volt a legnagyobb.
2019-ben egy lakos naponta átlagosan 3200 forintot költött kiskereskedelmi üzletekben. Az országos átlagnál többet költöttek Budapesten (4,2 ezer forint), valamint a Pest (3,6 ezer forint) és a Nyugat-Dunántúl régióban (3,5 ezer forint). Az országos átlag alatt maradt a napi költés a Közép-Dunántúlon (3,1 ezer forint), a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön (mindkettő 2,9 ezer forint), valamint Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön (mindkettő 2,6 ezer forint).
Megyei bontásban az egy lakosra jutó napi, kiskereskedelmi üzletekben megjelenő átlagos költés (Budapest mellett) Győr-Moson-Sopron, Pest és Zala megyében volt átlagon felüli, az országos átlag körül alakult Vas, Fejér és Veszprém megyében. A legkisebb egy lakosra jutó napi átlagos költés Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében volt.
Továbbra is a december a legnagyobb forgalmú hónap
A kiskereskedelmi üzletek forgalmának havi eloszlása alapján 2019-ben a legnagyobb forgalmú hónap a december volt, az éves kiskereskedelmi forgalom egytizede ebben a hónapban realizálódott. A forgalom szempontjából átlagon felüli időszak az október (8,9%), valamint az augusztus (8,8%). Arányaiban a legkisebb forgalmat januárban és februárban (egyaránt 6,8-6,8%) érték el a boltok.
Járási szinten a forgalom éven belüli eloszlása lényegében követi az országos tendenciát: továbbra is elmondható, hogy a január–februári költéseknek az aránya a legalacsonyabb, míg jellemzően a decemberié a legmagasabb országszerte. Ugyanakkor a turisztikailag fontos járások eltérnek az országra általánosságban jellemző eloszlástól. Elsősorban a Balatont körülölelő járásokban a legjelentősebb a kiskereskedelmi forgalom a nyári hónapokban. Ezekben a járásokban a július és az augusztus forgalma együttesen az éves forgalom több mint egynegyedét adja.
Külföldi irányítású vállalkozások bonyolítják a forgalom felét
2019 decemberében a külföldi irányítású vállalkozások kiskereskedelmi forgalma meghaladta a teljes kiskereskedelmi forgalom felét (51%). Járási szinten ugyanakkor az adatok jelentősebb különbségeket mutatnak. A külföldi irányítású vállalkozások kiskereskedelmi forgalmának aránya jellemzően Budapesten és az agglomerációban, a megyeszékhelyek közelében és a nyugati országrészben éri el, illetve haladja meg a hazai vállalkozások forgalmát. Ugyanakkor Északkelet-Magyarországon és a megyeszékhelyektől távolabb eső járásokban alacsony a külföldi irányítású vállalkozások kiskereskedelmi szerepe.
Városokban koncentrálódó üzletek
Az elmúlt évben a fővárosban, a városokban és községekben is egyaránt szűkült az üzlethálózat. 2019 végén a fővárosban és a városokban lakókra (a népesség 70%-ára) jutott az országos kiskereskedelmi üzletek számának 83, miközben a községekben élő népességre mindössze 17%-a.
A kiskereskedelmi üzletek, a népesség és a forgalom megoszlása a település jogállása szerint, 2019. december 31.*
| Település jellege | Üzletszám | Népesség | Forgalom | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| darab | megoszlás, % | ezer fő | megoszlás, % | milliárd forint |
megoszlás, % | |
| Főváros | 26 036 | 21,8 | 1 750 | 17,9 | 2 671 | 23,2 |
| Megyei jogú város | 29 026 | 24,3 | 1 946 | 19,9 | 3 336 | 29,0 |
| Város | 43 684 | 36,6 | 3 184 | 32,6 | 4 377 | 38,0 |
| Nagyközség | 4 136 | 3,5 | 463 | 4,7 | 309 | 2,7 |
| Község | 16 423 | 13,8 | 2 427 | 24,8 | 821 | 7,1 |
| Összesen | 119 305 | 100,0 | 9 770 | 100,0 | 11 514 | 100,0 |
*2019. évi forgalom
2019 végén Budapesten és Pest megyében kiemelkedően magas volt az üzletek száma és aránya (22 és 11%). Az üzletek számának csökkenése Békés megyében volt a legnagyobb mértékű 2010-hez képest (24%), 7,5 százalékponttal meghaladva az országos átlagot. A legkevésbé Bács-Kiskun, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében (egyaránt 12%-kal) csökkent az egységek száma.
2019 végén 268 olyan település volt hazánkban, ahol nem működött kiskereskedelmi üzlet.A KSH statisztikai besorolása alapján vendéglátóhelyként is működő kiskereskedelmi egységeket nem számítva.[15] Ezek jellemzően az aprófalvas térségekben fordulnak elő.
Regisztrált kiskereskedelmi üzlet nélküli települések elhelyezkedése, 2019. december 31.
Népességnagyság-kategóriánként vizsgálva a települések kiskereskedelmi üzletszámának változását megállapítható, hogy 2010–2019 között a legnagyobb mértékben a 100 ezer fő feletti (23%), a legkisebb mértékben az 1999 (10%), valamint a 4999 főnél (11%) kisebb népességszámú településeken esett vissza az üzletszám. Az üzletek átlagos eladótér-alapterülete viszont az 50 000–99 999 fő közötti lakosságszámú településeken emelkedett a leginkább (22%) ebben az időszakban, míg a legkevésbé a 2000–4999 fős népességnagyságú településeken (11%).
2019-ben az egy kiskereskedelmi üzletre jutó lakosok száma országosan 82 fő volt. Területi bontásban Budapest lakosságának üzleti ellátottsága volt a legmagasabb, ahol 67 főre jutott egy kiskereskedelmi üzlet, ezt követte Tolna (68 fő/üzlet), Bács-Kiskun, Békés, Zala, valamint Csongrád-Csanád megye (74 fő/üzlet). 2019 végén a lakosság kiskereskedelmi üzlettel való ellátottsága Fejér, Pest (egyaránt 103 fő/üzlet), továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén (97 fő/üzlet) megyében volt a legalacsonyabb. A legnagyobb visszaesés a lakosság üzleti ellátottságában 2010-2019 között Hajdú-Bihar, Pest, illetve Fejér megyében történt.
[1]:↑ A KSH 2018-ban a kiskereskedelmi forgalom megfigyelésében módszertani váltást hajtott végre, aminek eredményeként azóta az online pénztárgépek adatát is felhasználja. Az időbeli összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a forgalmi adatokat 2015. januárig, a volumenindexeket 2016. januárig vezettük vissza.
[2]:↑ A kiskereskedelmi árindexet a KSH a fogyasztóiár-összeírás alapján számított termékcsoport-árindexek kiskereskedelmi forgalmi szerkezettel súlyozott átlagaként állítja elő.
[3]:↑ Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett/kötelezhető.
[4]:↑ Kezdetben a 300 m2-nél, 2015. február 1-jétől a 400 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények esetében. 2015 óta egy speciális szakhatósági véleményt kell beadni az építési engedély kiadásához.
[5]:↑ Az üzleti mellett jelentős csomagküldő és internetes kiskereskedelmet folytató vállalkozások havi gyakoriságú kérdőívvel megfigyelt adatát, míg az áfaköteles, TEÁOR’08 4791-es számú csomagküldő és internetes kiskereskedelem főtevékenységű vállalkozások adminisztratív adatát veszi figyelembe a KSH.
[6]:↑ TEÁOR’08 4791-es számú, csomagküldő és internetes kiskereskedelem főtevékenységű, áfaregisztrált vállalkozások, természetes személyek, melyek nem rendelkeznek gazdasági célú telephellyel Magyarországon, azonban magyar adószámmal rendelkeznek.
[7]:↑ A nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem a kiskereskedelmi statisztikában az élelmiszer jellegű vegyes és az iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelemben jelenik meg.
[8]:↑ A fogyasztóiár-index alapján.
[9]:↑ Az EU kiskereskedelmi fogalmának megfelelően az üzemanyagtöltő állomásokkal együtt, de a gépjármű-, gépjárműalkatrész-, valamint motorkerékpár- és motorkerékpáralkatrész-szaküzletek nélkül.
[10]:↑ A nemzeti dohányboltok megjelenése miatt a 2013 előtti adatokkal korlátozott az összehasonlíthatóság. Nemzeti dohányboltokkal együtt számolva 2019-ben 17,8 ezerrel kevesebb kiskereskedelmi üzlet működött, mint 2010-ben.
[11]:↑ Külföldi irányítás alatt állónak tekintünk egy vállalkozást, ha a vállalat általános üzletpolitikáját meghatározó döntéseket nem magyarországi székhelyű szervezetek vagy magánszemélyek hozzák meg.
[12]:↑ Az ismeretlen, valamint a nem értelmezhető tulajdonformájú vállalkozások által üzemeltetett üzletek adatával nem számolva.
[13]:↑ Az ismeretlen, valamint a nem értelmezhető tulajdonformájú vállalkozások által üzemeltetett üzletek adatával nem számolva.
[14]:↑ Az értékesítési csatorna sajátossága miatt az adatok a csomagküldő és internetes kiskereskedelmi forgalmat nem foglalják magukba.
[15]:↑ A KSH statisztikai besorolása alapján vendéglátóhelyként is működő kiskereskedelmi egységeket nem számítva.
További információk, adatok (linkek):
Adatok:
Táblák (STADAT) területi adatok
Módszertan:
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu