Összefoglalás

• Magyarország gazdasága európai viszonylatban továbbra is a nyitott gazdaságok közé tartozik. A 2020-as évet a világban kialakult Covid19-járvány minden szempontból átírta, jelentős hatást gyakorolva a nemzetgazdaságokra és azon belül is a nemzetközi kereskedelemre. A külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya az előző évekhez képest most először nem érte el a 160%-ot, az áruk és szolgáltatások egyenlege pedig 2,1 százalékponttal járult hozzá a 2020. évi GDP csökkenéséhez.

• A külkereskedelmi egyenleg és ezen keresztül a nettó export alakulását is döntően befolyásolta a relatív árak alakulása. 2020-ban a forint 8%-kal értékelődött le az euróhoz képest, amely révén a forintban számított értékindexek magasabban alakultak, mint az eurósak. A termékforgalom cserearánya (ami az export- és az importárindexek hányadosa) 2%-kal javult 2020-ban, ami javította a külkereskedelmi egyenleget.

• Összességében a termékforgalom egyenlege 2019-hez képest közel 700 milliárd forinttal javult, ami így pozitív irányban hatott a bruttó hazai termékre, mindemellett a szolgáltatások egyenlege kicsivel több mint 1000 milliárd forinttal romlott az előző évihez képest. 2020-ban az előzetes adatok szerint a magyar külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 1,3, a behozatalé 1,0%-kal csökkent. Az elmúlt 5 évhez képest, amikor a forgalom folyamatosan emelkedett, jelentős változás volt a forgalom mérséklődése. Ez a csökkenés egyértelműen a pandémiával magyarázható. A hazai export termékszerkezetében a két legnagyobb forgalmú árufőcsoportot a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek jelentették. Részesedésük 2020-ban – akárcsak 2015-ben – az előbbi esetében több mint a felét, az utóbbi árufőcsoportnál pedig közel harmadát tették ki a teljes exportforgalomnak.

• 2020-ban az előző évihez képest tovább nőtt az Európai Unió (EU27_2020) tagországaiba irányuló export. A forgalom a kivitelnél forintban számítva 2,9%-kal bővült, a behozatalnál viszont 0,4%-kal mérséklődött. A teljesítmény tekintetében az exportoldalon 77, míg az importnál 71%-ot ért el az EU részaránya. Az EU-n kívüli országok relációjában az export 5,2, az import 6,8%-kal haladta meg az előző évit. Az amerikai országokkal folytatott kereskedelemben az export 3,5%-kal nőtt, míg az import 1,8%-kal csökkent. Ázsia irányába a kivitel 17, a behozatal 24%-kal bővült.

• A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2020-ban 2,0 ezer milliárd forintot tett ki, ezen belül az öt árufőcsoport közül a gépek és szállítóeszközök, az élelmiszer, ital és dohány, valamint a nyersanyagok körében többlet, az energiahordozók, illetve a feldolgozott termékek vonatkozásában hiány alakult ki. A pandémia hatása szinte valamennyi árufőcsoport forgalmát befolyásolta, különös tekintettel 2020. II. negyedévben.

• 2020-ban a kis- és középvállalkozások külkereskedelemből való részesedése az import 37, az export 24%-át tette ki. A nagyvállalati kör (250 fő és afeletti vállalakozások) szerepe meghatározó, részarányuk mindkét irányban egyaránt 50% körül alakult.

• 2020-ban a szolgáltatások exportja 6918 milliárd, importja 5327 milliárd forintot tett ki. A koronavírus okozta járvány negatív gazdasági hatásai a szolgáltatás-külkereskedelemben is erőteljesen megmutatkoztak. A teljes forgalmat tekintve a folyó áron, forintban mért exportbevételek 22, az importkiadások 15%-kal csökkentek az előző évhez képest. Kivitel tekintetében éves szinten a legerőteljesebb, 50%-os csökkenés a turizmusszolgáltatásban következett be, majd ezt követte a szállítási szolgáltatások csökkenése 28%-kal. A behozatali oldalon ugyanez a sorrend állt fel, a turizmus 50, a szállítási szolgáltatások 17%-kal csökkentek.

• 2020-ban a koronavírus okozta válság hatására jelentősen lecsökkent az uniós tagországokkal folytatott szolgáltatás-külkereskedelem az előző évhez képest. A forgalom értéke kivitelben 23, behozatalban 16%-kal esett vissza. Az EU részaránya az exportunkban 63, az importunkban 69%-ot ért el. Az EU-n kívüli országok relációjában szintén csökkenés tapasztalható. Az export 21, az import 12%-kal maradt el az előző évitől. Az amerikai országokkal folytatott kereskedelemben az export 26, az import 17, míg Ázsia irányában a kivitel 29, a behozatal 11%-kal esett vissza.

• 2020-ban a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom által kirajzolt térszerkezet és annak erőviszonyai nem módosultak lényeges mértékben 2019-hez viszonyítva. Meg kell azonban jegyezni, hogy számottevő visszaesés mutatható ki mind a beszerzés, mind az értékesítés tekintetében (az összforgalom 19%-kal, 2,9 ezer milliárd forinttal esett vissza), ami legnagyobb részben a koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt, negatív hatásaival magyarázható.

Magyarország gazdasága európai viszonylatban a nyitott gazdaságok közé tartozik

2020-at a koronavírus okozta járvány minden szempontból átírta, jelentős hatást gyakorolva a nemzetgazdaságokra és azon belül is a nemzetközi kereskedelemre.

A külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya az előző évekhez képest most először nem érte el a 160%-ot, az áruk és szolgáltatások egyenlege pedig 5,3 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedésének a mértékét az utolsó 5 év vizsgálatában.

Az áruforgalom, az előző évekhez hasonlóan 2020-ban is a bruttó hazai termék értékének 130%-át érte el, egyenlege pedig – 2015 után újra – pozitívan tudott hozzájárulni a GDP volumenváltozásához. A szolgáltatás-külkereskedelem ezzel szemben, amely korábban folyamatosan támogatta a nemzetgazdaság növekedését, a járvány okozta gazdasági visszaesés hatására erőteljesen befolyásolta a GDP csökkenését. A szolgáltatások részaránya a teljes külkereskedelmi forgalmon belül (az ESA2010 nemzeti számlák rendszere szerinti külkereskedelmi adatok tekintetében) az eddigi 20 helyett 2020-ban mindössze 16,5%-ot tett ki.

Tavaly jelentősebb mértékben a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma esett vissza, ami a külkereskedelmi egyenlegek negyedéves alakulásából is látható. A pandémia kibontakozásával párhuzamosan a mélypont egyértelműen a második negyedév volt. A sokkszerű globális leállást követően az áruforgalom hamar magára talált, így az áruforgalmi többlet az év második felében már pozitív tartományba került, a IV. negyedévben pedig ellensúlyozni tudta a szolgáltatásegyenleg tartós csökkenését. A nettó export így a III. negyedévben már csak kismértékben járult hozzá a GDP csökkenéséhez, a IV. negyedévben pedig már mérsékelte a bruttó hazai termék volumenének visszaesését.

Összességben 2020-ban az áruforgalmi egyenleg javult 2019-hez képest, így 0,3 százalékponttal fékezte a gazdasági visszaesést, míg a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg 2,4 százalékponttal növelte azt. A nettó export így 2,1 százalékponttal emelte a GDP volumencsökkenésének ütemét.

A szolgáltatásoknak a külkereskedelmi aktívumból való részesedése a folyamatos növekedést követően 2020-ban erőteljesen visszaesett, miután a pandémia szolgáltatásokra gyakorolt hatása erőteljesebb volt, mint az árutermelő ágazatok esetében.

A külkereskedelem-termékforgalmi statisztika elszámolási szabályai részben eltérnek a nemzeti számlák GDP-számítási módszertanában alkalmazottól. A két koncepció szerinti adateltérések főbb elemeit és azok hatását az alábbi tábla mutatja be.

Az ESA2010 módszertana szerinti külkereskedelmi forgalom 2020. évi egyenlege a bázisidőszakhoz képest folyó áron 306 milliárd forinttal csökkent, mértéke a 2010-es éveket figyelembe véve nem volt még ennyire alacsony. Az aktívum ilyen mértékű csökkenése a koronavírus okozta gazdasági válság hatását tükrözi, ezen belül is a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének több mint 40%-os csökkenése mutat igen nagy visszaesést.

Összességében az ESA2010 módszertana szerint elszámolt termékforgalom egyenlege 2019-hez képest közel 700 milliárd forinttal javult, ami így pozitív irányban hatott a bruttó hazai termékre, mindemellett a szolgáltatások egyenlege kicsivel több mint 1000 milliárd forinttal romlott az előző évihez képest. A szolgáltatások aktívumának közel a felét még mindig az idegenforgalommal kapcsolatos tételek adták, azonban a teljes egyenleg csökkenésének majd 70%-a a turizmushoz köthető, amire jelentős hatást gyakorolt a világjárvány. Az egyenleg harmadát a feldolgozási (bérmunka) szolgáltatások, 20%-át pedig a számítógépes és információs szolgáltatások adták 2020-ban.  

2020-ban az elmúlt öt évben tapasztalt növekedéshez képest az export- és az importoldalon egyaránt jelentős változás mutatkozott

2020-ban az előzetes adatok szerintA 2020. évi felülvizsgált adatok várható közzétételi időpontja 2021. szeptember 1.^[1] a magyar külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 1,3, a behozatalé 1,0%-kal csökkent. A külkereskedelmi forgalom korábbi éveket jellemző volumenbővülésének megtorpanása egyértelműen a pandémiához köthető kínálati és keresleti feltételek romlásával függ össze.

2020-ban az előzetes adatok szerint a kivitel értéke 36,7 ezer milliárd forint, a behozatalé 34,6 ezer milliárd forint volt, ami folyó áron a forgalom 3,3, illetve 1,6%-os növekedését jelentette az előző évihez képest. Az export euróban számított értéke 4,2, az importé 5,8%-kal csökkent, az export értéke 104,5 milliárd eurót, az importé 98,7 milliárd eurót tett ki.

2020-ban a termék-külkereskedelem többlete 2,0 ezer milliárd forint (5,8 milliárd euró) volt, 632 milliárd forinttal (1,5 milliárd euróval) több, mint egy évvel korábban. A 2015–2020 közötti időszakot vizsgálva a termék-külkereskedelmi mérleg többlete az utolsó évben magasabb volt, mint az azt megelőző két évben.

A 2020. évi termékkivitel forintban számolva az árufőcsoportok többségében nőtt 2019-hez és 2015-höz viszonyítva

Csupán az energiahordozóknál és a nyersanyagoknál figyelhető meg ciklikusság a 2015 és 2020 közötti időszakban.

A kivitel két legnagyobb forgalmú árufőcsoportját a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek jelentették. Részesedésük 2020-ban – akárcsak 2015-ben – az előbbi esetében több mint a felét, az utóbbi árufőcsoportnál pedig közel a harmadát tette ki a teljes export forgalomnak.

A gépek, szállítóeszközök árufőcsoportján belül a termékkivitel szempontjából kiemelkednek a közúti járművek. Forgalmuk 2019-hez képest ugyan 5,1%-kal csökkent, de így is a teljes forgalom közel 30%-át tették ki. A második legmeghatározóbb árucsoport a villamos gép, készülék és műszer volt, az általuk lebonyolított forgalom az árufőcsoport forgalmának a 25%-át adta. A növekedés fő mozgatórugója az elektronikai ipar volt. A két legfontosabb termékkör az elektromos akkumulátor és alkatrészei, valamint az elektromos transzformátor és ezek alkatrészei voltak.

A híradástechnikai hangrögzítő és lejátszó készülékek árucsoport 2020-ban az export harmadik legnagyobb forgalmú termékköre volt. A forintban számított kereskedelmük 8,6%-kal meghaladta a 2019. évit és 3,4 ezer milliárd forintot tett ki. Az árucsoport kivitelében a legfontosabb termékeket a televízió-, valamint a videófelvevő- és lejátszó készülékek jelentették.

A termékkivitel második legjelentősebb főcsoportját a feldolgozott termékek alkották. Forgalmuk a teljes exportforgalom közel egyharmadát tette ki 2020-ban. Az árufőcsoporton belül a forgalom legnagyobb hányadát a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek képviselték, ami 2,2 ezer milliárd forintot jelentett, 375 milliárd forinttal többet, mint 2019-ben.

A hazai importforgalom volumene 2015 és 2019 között folyamatosan emelkedett, 2020-ban azonban 1,0%-kal csökkent

Az árufőcsoportok közül az élelmiszerek, italok, dohány, valamint a feldolgozott termékek változatlan áras behozatala bővült. Az utóbbi volumennövekedése volt a magasabb, 5,0%-os. A többi árufőcsoport – nyersanyagok, az energiahordozók, valamint a gépek és szállítóeszközök – esetében viszont csökkenés mutatkozott. Az energiahordozók behozatala jelentős mértékben, csaknem harmadával, volumenét tekintve 12%-kal esett vissza 2019-hez képest. Ahogy öt évvel korábban, úgy 2020-ban is a teljes forgalomból a legnagyobb részarányt a gépek és szállítóeszközök (48%), valamint a feldolgozott termékek (39%) képviselték.

A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport behozatala folyó áron 1,5%-kal bővült, a volumene viszont 3,7%-kal mérséklődött az előző évihez viszonyítva. Az importnövekedés mozgatórugója az elektronikai iparhoz kapcsolódó termékek: a villamos gépek és készülékek, valamint a híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek kereskedelme volt.

A legnagyobb részarányú árucsoport, a villamos gépek és készülékek folyó áron számított behozatala kismértékben nőtt, a forgalom több mint 5 ezer milliárd forintot tett ki. A termékcsoport által realizált forgalom csaknem harmada az árufőcsoport importforgalmának. A bővülés főként az elektromosan szigetelt huzal és vezeték, valamint az elektromos transzformátor és ezek alkatrészei kereskedelmével magyarázható.

A feldolgozott termékek a 2020. évi teljes importforgalom – a 2015. évihez hasonlóan – második legnagyobb részesedéssel bíró árufőcsoportja, amelynek a forgalma 8,3%-kal (volumene 5,0%-kal) haladta meg a 2019. évi szintet és 13,3 ezer milliárd forintot tett ki. Ezen belül az egyik legjelentősebb termékcsoport a gyógyszer és gyógyszerészeti termék, amelynek a behozatala jelentős mértékben, 32%-kal nőtt az előző évihez képest, míg a forgalma 1,9 ezer milliárd forintot tett ki. E termékcsoport tekintetében a két legjelentősebb partner Németország és a Koreai Köztársaság. Mindkét országból emberi vér, vakcinák és hasonló termékek kerültek beszerzésre.

A feldolgozott termékek árufőcsoporton belül a másik jelentős termékcsoport a szakmai, tudományos, ellenőrző műszer és készülékek az előző évhez képest több mint a felével, 54%-kal magasabb értékben kerültek beszerzésre, a feldolgozott termékek importforgalmából pedig 7,4%-kal részesedtek. Főként gyógyászati műszereket, valamint lélegeztető terápiás készülékeket hoztak be Kínából.

2020-ban az előző évihez képest tovább nőtt az EU-tagországokkal folytatott export

2015 óta az Európai Unióval (EU27_2020) folytatott külkereskedelem értéke a kivitelnél 35, a behozatalnál 29%-kal bővült. Az elmúlt 5 évben az Európai Unión kívüli országokba irányuló export 19, a behozatal pedig 59%-kal emelkedett.

A forgalom a kivitelnél 2,9%-kal bővült, a behozatalnál viszont 0,4%-kal mérséklődött. A teljesítmény tekintetében az exportoldalon 77, míg az importnál 71%-ot ért el az EU részaránya.

3. ábra

A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg alakulása, 2020

Letöltés képként

2020-ban a tíz legfontosabb exportcélországunk közül – az Egyesült Királyság kivételével – valamennyi európai uniós tagállam volt. Magasan kiemelkedett a külkereskedelmi partnereink közül a teljes kivitelből való 28%-os részesedésével Németország, amely a magyar termékek első számú felvevőpiacának számított. Az ide irányuló termékforgalom 708 milliárd forinttal, 4,2%-kal emelkedett, döntően a villamos gépek, készülékek, a híradástechnikai készülékek, valamint a közúti járművek exportjának bővülése nyomán. 2019-hez képest visszaesett a kiemelt partnerországok közül a Lengyelország, a Csehország, az Egyesült Királyság és az Ausztria felé irányuló export. Utóbbinál a 2,8%-os csökkenés a közúti járművek, valamint a természetes és a mesterséges gáz kivitelének a mérséklődésével függ össze. A tíz legfontosabb partnerünkkel a teljes export 67%-át bonyolítottuk le.

Az árufőcsoportok exportja földrajzi szempontból továbbra is erősen koncentráltnak tekinthető, hiszen a kivitelük több mint fele jellemzően az öt legfontosabb célországba kerül. A koncentráció magas foka az energiahordozók esetében a leglátványosabb.

A pandémia szinte valamennyi árufőcsoport külkereskedelmi forgalmát befolyásolta

A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2020-ban 2,0 ezer milliárd forintot tett ki, az öt árufőcsoport közül a gépek és szállítóeszközök, az élelmiszer, ital és dohány, valamint a nyersanyagok körében többlet, az energiahordozók, illetve a feldolgozott termékek vonatkozásában pedig hiány alakult ki.

A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport mérlege mind a négy negyedévben pozitív maradt, de nem volt egyenletes. Az egész évet jellemző többlet kialakulásához a közúti járművek, valamint az energiafejlesztő gép és berendezés kiemelkedő aktívuma is hozzájárult, 2,7, illetve 1,1 ezer milliárd forinttal. Az árufőcsoport az I. negyedévben 155 milliárd forinttal magasabb többlettel zárt, mint az azt megelőző évben. A II. negyedévre a járvány hatására az egyenlegében – valamennyi árufőcsoport közül a legnagyobb – 405 milliárd forintos visszaesés mutatkozott. A III. negyedévre az egyenlege jelentős mértékben, 186 milliárd forinttal javult. Az év végére – a járvány második hullámának kirobbanásakor – aktívuma 346 milliárd forinttal meghaladta az előző év azonos időszakit. A teljes évet vizsgálva ez az árufőcsoport kiemelkedő egyenleggel zárt, 281,7 milliárd forinttal meghaladta az előző évit.

A feldolgozott termékek esetében minden negyedévben negatív értéket mutatott a mérleg. Az árufőcsoporton belül a gyógyszer, gyógyszerészeti termék többlete volt a legnagyobb (296 milliárd forint). 2020. I. negyedév mérlege 110 milliárd forinttal magasabb hiánnyal zárt, mint az azt megelőző év azonos időszakában. A következő negyedévre a passzívum mértéke 262 milliárd forinttal tovább nőtt a pandémia hatása miatt. A hiány ennél az árufőcsoportnál volt a legnagyobb. A III. és IV. negyedévben ugyan mérséklődött, de csak ennél az árufőcsoportnál figyelhető meg negatív irányú változás. A feldolgozott termékek árufőcsoport a vizsgált évben 1,9 ezer milliárd forintos passzívummal zárt, 496 milliárd forinttal maradt el a 2019. évitől.

Az energiahordozók kereskedelme – hasonlóan a feldolgozott termékekéhez – mind a négy negyedévben passzívumot produkált, csökkentve a termék-külkereskedelmi többletet. A negyedévek tekintetében ugyan az egyenlege hiányt mutat, de 2019 negyedéveihez viszonyítva pozitív irányba mozdult el. A II. negyedévben, amikor a pandémia gazdaságra gyakorolt hatása a leginkább meghatározó volt, az energiahordozóké volt az egyetlen árufőcsoport, ahol az egyenlegben pozitív – 231 milliárd forintos – változás következett be. 2020 egészét nézve ugyan 1,1 ezer milliárdos hiánnyal zárt, de az egyenlege a megelőző évhez képest 680 milliárd forinttal javult.

Az élelmiszerek, ital, dohány árufőcsoport egyenlege a teljes időszakban többletet mutatott. A mérleget elsősorban a gabona és gabonakészítmény, az állati takarmányok, illetve a hús és húskészítmény kereskedelme befolyásolta (többletük 454, 161 és 149 milliárd forint volt). Egyenlege mind a négy negyedévben egyenletesen alakult, a teljes évet nézve pedig 134 milliárd forinttal magasabb aktívummal zárt, mint 2019-ben.

A nyersanyagok egyenlegét kiegyenlített, alacsony aktívum jellemezte 2020-ban. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb többlet a növényi zsír és olaj, az olajos mag, valamint a fémtartalmú ércek és a fémhulladékok kereskedelméből származott (139, 115, illetve 99 milliárd forint). Az I. negyedévben 2,3, a II. negyedévben 25 milliárd forinttal mérséklődött a mérlege. Ez utóbbi nagymértékben összefügg a járvánnyal. A III. és IV. negyedévben viszont pozitív változás következett be az egyenlegében. Éves szinten ennek az árufőcsoportnak a mérlege 33 milliárd forinttal javult 2019-hez viszonyítva.

A behozatal mintegy felét, a kivitel közel 60%-át iparvállalatok, míg megközelítőleg a négytizedét kereskedelmi vállalatok bonyolítják

2020-ban a kis- és középvállalkozások külkereskedelemből való részesedése az import 37, az export 24%-át tette ki. A nagyvállalati kör (250 fő és afeletti vállalakozások) szerepe meghatározó, részarányuk mindkét irányban egyaránt 50% körül alakult, amelyet a nem ismert létszámú vállalatok forgalmának zöme tovább növelne, mivel ezek mögött többségében nemzetközi nagyvállalatok Magyarországon nem bejegyzett (nem rezidens) egységei húzódnak meg.

A forgalom létszám-kategóriák szerinti megoszlása ágazatonként és irányonként eltérő képet mutat. Az iparban a nagyvállalatok dominálnak, a forgalom több mint háromnegyedét a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások adták. Ezzel szemben a mezőgazdaság exportforgalmának megközelítően a fele, míg importban több mint 60%-a mikro- és kisvállalkozásokhoz (0–49 fő) kötődött.

A forgalmazók száma meghaladta a 89 ezret, ezek kilenctizede mikrovállalkozás (10 fő alatti), kevesebb mint 6%-a közép- és nagyvállalat volt. A vállalkozások 3%-ánál nem ismert a foglalkoztatottak létszáma.

A külkereskedelemi forgalom a forgalmazók száma szerint is nagyon koncentrált. A száz legnagyobb forgalmú vállalkozás az import 48, az export 55%-át fedte le. Az importban az első ezer, míg az exportban az első ötszáz felel egyaránt megközelítően a forgalom 79%-áért, tehát a kivitel koncentrációja jóval erőteljesebb a behozatalénál.

A mezőgazdasági vállalkozók a tevékenységükhöz főként mezőgazdasági és gépipari termékeket, kisebb arányban élelmiszer- és vegyipari termékeket importáltak. A gépek és berendezések beruházásként is hasznosultak, az élelmiszer-behozatal egy része kereskedelmi értékesítést takar. A kivitel döntő hányada mezőgazdasági, kisebb része élelmiszeripari termékből állt. Az ipari és a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások mindkét irányú forgalmában egyaránt meghatározó volt a gépipari és vegyipari termékek részaránya.

2020-ban a termékbehozatal forintban mért árszínvonala 2,6, a kivitelé 4,7%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva

A forint a főbb devizákhoz képest 7,6%-kal gyengült: ezen belül éves szinten az euróhoz képest 7,9, míg a dollárhoz viszonyítva 5,9%-kal értékelődött le.

A cserearányA cserearány-mutatót a kiviteli és a behozatali árindex hányadosaként számítjuk ki.^[2] 2020-ban az előző évhez képest 2,0%-kal javult. A forintár- és az árfolyamváltozások hányadosaként előálló devizaárszintA devizaárindexet a forintárindex és az árfolyamindex hányadosaként számítjuk ki. A mutató az árfolyamváltozás hatását szűri ki az indexből.^[3] a behozatalban 4,6, míg a kivitelben 2,7%-kal csökkent, ami összhangban áll a világgazdasági recesszióval.

Az egyes árufőcsoportok közül az energiahordozók árai nagymértékben estek. Ez legfőképpen a kőolajár drasztikus zuhanásával függ össze. A pandémia miatt világszerte leálló gazdaságok kőolajigénye erősen lecsökkent, kínálati oldalon pedig nagy készletek halmozódtak fel, aminek következtében az árak kivételesen alacsony szintre estek. Áprilisban a kőolajimportunk árszintje a 2019-es év árszintjének az 50%-át sem érte el. Bár ezt követően emelkedni kezdett, a kőolaj ára az év végére sem érte el az év eleji szintet. Hasonló tendenciát mutatott az év folyamán a másik, nagy mennyiségben importált energiahordozó, a földgáz ára is.

Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az élelmiszerek, italok, dohány ára. Ez az egyetlen árufőcsoport, ahol az importárak növekedése meghaladta az exportárakét.

A cserearány javulásához az energiahordozók mellett a nyersanyagok, a feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportok járultak hozzá.

A nyersanyagoknál az olajos magvak és a növényi olajok esetében a magasabb exportárszint mellett jelentős kiviteli többlet is keletkezett. A feldolgozott termékek árucsoportjai közül a szerves vegyi termékek és a gyógyszerek rendelkeznek hasonló mutatókkal.

A gépek és szállítóeszközök részaránya az összes külkereskedelmi forgalomból messze a legmagasabb: importban 48, exportban 57%. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb értékű forgalmat képviselő közúti jármű, valamint a villamos gép, készülék és műszer árucsoportok exportárszintjének növekedése kisebb volt, mint az importoldalon. Az árufőcsoport cserearányában bekövetkezett 0,1%-os javulás a híradás- és számítástechnikai termékek, valamint az energiafejlesztő gépek és berendezések árszintemelkedésének köszönhető.

Az Európai Unióval lebonyolított behozatal 4,2, a kivitel 4,9%-kal magasabb árszinten realizálódott 2020-ban az egy évvel korábbinál, így 0,7%os cserearány-javulás történt. Az EU-n kívüli országok esetében az importált termékek árszintje csökkent, míg az exportárindex 4,1%-os növekedést mutat, ami 5,6%-os cserearány-javulást idézett elő. 2020-ban a külkereskedelem forintban mért árszintje kivitelben 10,1, behozatalban 7,1%-kal volt magasabb a 2015. évinél. A forint ugyanennyi idő alatt azonban átlagosan 12,8%-kal gyengült a kiemelt devizákhoz képest, így a kereskedelem devizaárszintje exportban 2,4, importban pedig 5,1%-kal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A 2020. évi cserearány 2,8%-kal kedvezőbb volt a 2015. évinél.

Az elmúlt öt évben az élelmiszerek, italok és dohány drágult a legnagyobb mértékben. Ez az egyetlen árufőcsoport, ahol ezen időszak alatt cserearányromlás következett be. Az energiahordozók ára 2015-höz képest csökkent, bár két éven keresztül, 2017-ben és 2018-ban emelkedés jellemezte.

A Covid19-járvány gazdaságra gyakorolt negatív hatásai a szolgáltatás-külkereskedelemben a termékforgalomnál erősebben mutatkoztak meg

2020-ban a szolgáltatások exportja 6918 milliárd, importja 5327 milliárd forintot tett ki. A teljes forgalmat tekintve a folyó áron, forintban mért2020-ban a forint 8%-kal értékelődött le az euróhoz képest, így az erre az évre vonatkozó, forintban számított értékindexek meghaladják az euróban számítottakat.^[4] exportbevételek 22, az importkiadások 15%-kal csökkentek az előző évhez képest. Kivitel tekintetében éves szinten a legerőteljesebb, 50%-os csökkenés a turizmusszolgáltatásban következett be, majd ezt követte a szállítási szolgáltatások csökkenése, 28%-kal. Behozatali oldalon ugyanez a sorrend állt fel, a turizmus- 50, a szállítási szolgáltatások 17%-kal csökkentek.

A teljes évet vizsgálva a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom aktívuma 1592 milliárd forint volt, ugyanakkor a 6 szolgáltatáscsoport egyenlege az egyes negyedévek között eltérően alakult. Az I. negyedév forgalma kismértékben már elmaradt a korábbi évekétől, a II. negyedévben azonban még inkább visszaesett a különböző korlátozások miatt. A szigorítások enyhítése megmutatkozik a III. negyedévi forgalomban, ami az újabb intézkedések hatására a IV. negyedévre ismét valamelyest visszaesik. A bérmunka-szolgáltatási díj esetében mind a négy negyedévben kiegyensúlyozott aktívum mutatkozott, éves egyenlege azonban 73 milliárd forinttal maradt el a 2019-es évitől. Az üzleti szolgáltatások főcsoportnál az I. és a III. negyedévben aktívum, a II. és a IV. negyedévben passzívum keletkezett, így a bázisévhez képest összességében 148 milliárd forinttal javult az egyenlege. Éves szinten az üzleti szolgáltatásokon belül a járvány leginkább a személyes, kulturális és szórakoztató szolgáltatások forgalmát érintette, exportja 39, importja 23%-kal csökkent.

A járványügyi intézkedések miatt bezártak a mozik, leálltak a filmforgatások, szüneteltek a beruházások, elmaradtak a filmfesztiválok, koncertek, sportesemények. A korlátozások enyhítésével nyár elején kismértékű növekedés kezdődött, amit a járvány második hullámával ismételt csökkenés követett, emiatt ingadozott a forgalom.

A kormányzati szolgáltatásokat a teljes évben csökkenő egyenleg jellemezte, egyenlege 21 milliárd forinttal romlott 2019-hez képest. A javítási és karbantartási szolgáltatások egyenlegét a teljes évben kiegyenlített, alacsony aktívum jellemezte, előző évhez képest azonban 2 milliárd forintos egyenlegromlás következett be.

A szállítási szolgáltatások mérlege minden negyedévben pozitív maradt, de nem volt egyenletes. A közúti szállítási szolgáltatások adták a teljes szállítási szolgáltatásexport 49 és a szolgáltatásimport 39%-át, éves szinten a szállítási szolgáltatásokat 406 milliárd forintos egyenlegromlás jellemezte.

A legnagyobb veszteség 2020-ban a turisztikai szektort érte, amikor a koronavírus-járvány miatt ki- és beutazási korlátozásokat, majd tilalmat vezettek be.

A turizmus negyedéves egyenlegei ugyan aktívumot produkáltak, azonban a II. negyedévi forgalom drasztikus visszaesése nagymértékben csökkentette az éves szolgáltatás-külkereskedelmi többletet. A vizsgált évben a turizmus éves egyenlege 670 milliárd forinttal romlott 2019-hez képest.

A turisztikai szektor 2020-ban rendkívüli veszteségeket szenvedett el a Covid19-járvány hatására

A Magyarországra érkező külföldiek2020-ban a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.^[5] 2020-ban az utazásaikhoz kapcsolódóan (export) az egy évvel korábbinál 54%-kal kevesebbet, 1054 milliárd forintot fordítottak termékekre és szolgáltatásokra. Ebből a leginkább népszerű szabadidős, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazások során keletkező bevételek jelentős, 70%-os csökkenéssel, 376 milliárd forintot, a további magáncélú utazások során befolyt bevételek összege – az előző évhez mért 55%-os csökkenés mellett – 479 milliárd forintot tett ki. Az egynapos utazások adták a teljes beutazó forgalom közel nyolctizedét, ezen utazások alkalmával felmerülő költések összege (341 milliárd forint) a külföldről érkezettek ráfordításainak közel egyharmadát tette ki. A többnapos utazások résztvevői 714 milliárd forintot költöttek el, ennek 50%-át a szabadidő, szórakozás, rekreációs tevékenység, 26%-át a további magánjellegű utazások során.

A legnagyobb összegeket az Ausztriából (189 milliárd forint), a Németországból (158 milliárd forint) és a Romániából (91 milliárd forint) érkezők költötték. Kiadásaik 23, 47 és 52%-kal csökkentek az előző évihez mérten. Az Egyesült Államokból ideutazók magyarországi kiadásai 72%-kal, 47 milliárd forintra estek vissza.

2020-ban a Magyarországra tett külföldi utazások egy főre eső, napi átlagos költése 11%-kal, 14,9 ezer forintra csökkent. Az egy főre jutó napi átlagos kiadás összege a szabadidő, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazások során 18%-kal, 16,8 ezer forintra, az üzleti, üzletelési célú utazások esetében 14%-kal, 30,3 ezer forintra csökkent, ugyanakkor a munkavégzési célú utazások esetében 16%-kal, 9,4 ezer forintra nőtt. Az egynapos utazások alkalmával átlagosan 14,1 ezer, a többnapos utazások során 15,3 ezer forintot költöttek a külföldi beutazók (500 forinttal többet, illetve 2,9 ezer forinttal kevesebbet a 2019. évinél).

A külföldre utazó magyarok száma drasztikusan visszaesett, egyrészt a koronavírustól való félelem, másrészt az elrendelt határzárak és szigorítások miatt.2020-ban a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. 2020. II. negyedévben az adatgyűjtés szünetelt, így ezen adatok előállítása modellbecsléssel és imputálással történt. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.^[6] Mindezek miatt 2020-ban a magyarok 404 milliárd forintot, az előző évinél 58%-kal kevesebbet fordítottak külföldi utazásaikhoz kapcsolódóan termékekre és szolgáltatásokra (import). A kiadások több mint kétharmadát többnapos külföldi utazásokon költötték el, amelynek legnagyobb részét a szabadidős célú utazásokon fizették ki. Azonban még így is az üdülésre, szórakozásra fordított összegek estek vissza a legerőteljesebben (73%-kal) az egy évvel korábbihoz képest, emellett a rokon- és barátlátogatások során 57%-kal költöttek kevesebbet. Legkevésbé a munkavégzési célú kiadások csökkentek (14%-kal).

A magyarok kiutazásainak száma mintegy felére csökkent, az előző évi 25 millióról 13 millióra. Az egynapos utazások a teljes látogatóforgalom több mint kétharmadát adták, ezek során a szomszédos országokat keresték fel a magyarok. A többnapos utazások célpontja szintén a szomszédos Ausztria, Szlovákia, Románia, továbbá Németország volt, ami megegyezik az előző évi legfőbb desztinációkkal. Az utazások döntő többsége (87%) valamelyik szomszédos országba irányult, amit a kiutazási szigorítások is befolyásoltak.

A magyarok külföldi utazásai során egy fő naponta átlagosan 14,0 ezer forintot költött, 8,2%-kal többet, mint 2019-ben. A legnagyobb mértékű növekedés a munkavégzési és a vásárlási célú utaknál figyelhető meg.

2020-ban az utasforgalom többlete 650 milliárd forint volt. Az utasforgalmi szolgáltatások exportja 54, importja 58%-kal csökkent. Az egyenleg az előző évihez képest folyó áron 690 milliárd forinttal romlott.

A szállítási szolgáltatások egyenlege romlott a turizmusé után a legnagyobb mértékben

2020-ban a szállítási szolgáltatások bevétele 1624 milliárd, kiadása 1135 milliárd forintot tett ki, ami folyó áron az export 28, illetve az import 17%-os visszaesését jelentette. A koronavírus okozta járvány jelentősen befolyásolta a szállítási szolgáltatások forgalmát is. A szolgáltatáscsoport mérlege az előző évinél 406 milliárd forinttal alacsonyabb, 489 milliárd forintos aktívummal zárta az évet.

Az egyes szállítási formák közül a légi szállítás egyenlege 367 milliárd, a közúti szállításé 46 milliárd forinttal esett vissza 2019-hez képest. Egyenlegjavulás mindössze a kisebb súlyú csővezetékes szállítás, az egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatások, illetve a postai és futárszolgálatok csoportjában következett be.

A teljes szállítási szolgáltatásexport legnagyobb részét, közel felét, importjának mintegy négytizedét 2020-ban a közúti szállítási szolgáltatások adták (a megelőző két évben még a második legjelentősebb szállítási szolgáltatáscsoport volt). Bevételei 6,5, kiadásai 2,2%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz mérten.

A közúti fuvarozásra a 2020 tavaszi járványügyi intézkedések jelentős hatással voltak: exportforgalma a II. negyedévben 21%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az év második felében lassú növekedés indult el, de a bevételek és kiadások emelkedése inkább a jelentős áremelések, mintsem a növekvő volumen következménye. (A korábbi években a III. és IV. negyedév volumene szezonálisan kiemelkedőnek számított.)

A koronavírus-járvány a légi szállítást vetette vissza leginkább: bevételei 62, kiadásai 45%-kal estek vissza 2020-ban. Ennek következtében elveszítette vezető szerepét a szállítási szolgáltatások külkereskedelmén belül: az ágazat exportjából 23, az importból 25%-kal részesedett 2020-ban, előbbi 20, utóbbi 13 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. A forgalom csökkenése (mindkét forgalmi irányban) a járvány magyarországi megjelenésekor, márciusban kezdődött, mélypontját májusban regisztrálta a Magyar Légiforgalmi Szolgálat. A személyszállítás drasztikus visszaesése hatással volt a légi áruszállításra is, mivel a kieső áruszállítási kapacitások jelentős áremelkedést okoztak. Nyár elején, a korlátozások enyhítésével kismértékű növekedés kezdődött, a járvány őszi második hulláma azonban ismét a forgalom csökkenését idézte elő.

Elsősorban a légi szállítás visszaesése okozta, hogy a szállítási szolgáltatások összetétele a közúti szállítás irányába tolódott el: így az utóbbi szolgáltatások súlya a bevételek esetében 11, a kiadásoknál 5,7 százalékponttal nőtt 2019-hez képest.

A járvány kezdete óta a vasúti áruszállításra egyre nagyobb szerep hárult, sok, máskor közúton szállított áru forgalma terelődött át erre a módra. Mégsem kiugró emelkedést, hanem kiegyensúlyozott forgalmat látunk, hiszen a gazdaság visszaesése miatt jelentősen csökkentek a szállítási igények. Mindezek hatására a vasúti szállítási szolgáltatásoknál 2020-ban kismértékű forgalomnövekedés következett be: exportja 2,2, importja 4,2%-kal emelkedett az előző évhez képest.

A postai és futárszolgálatok kiadásai a II. negyedévben haladták meg leginkább a 2019 azonos időszakának adatát (14%-kal), egyrészt a jelentős áremelkedések, másrészt a megnövekedett online kereskedelem miatt. A szolgáltatáscsoport bevételei a III. és IV. negyedévben számottevően emelkedtek (a csoporton belül is elsősorban a futárszolgálatoké), 11 és 15%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. E két negyedév forgalmának nagyobb mértékű növekedése a korábbi években is jellemző volt. A szolgáltatáscsoport éves szinten 4,7%-os exportnövekedést produkált, importoldalon stagnált.

A szállítási ágazatok bevételeinek 93, kiadásainak 89%-a az európai országok viszonylatában realizálódott, ezen belül is az európai uniós tagországok domináltak (a bevételek 78, a kiadások 79%-ával). Minden szegmensben kiemelkedő az EU14 országainak részesedése.

A közúti szállításnál – földrajzi okokból – az európai kontinens országainak részaránya kiemelkedő, export- és importoldalon a forgalom egyaránt 98%-a ebben a viszonylatban realizálódott. A két legnagyobb exportcélország Németország és Ausztria volt, a bevételek 24, illetve 18%-ával. Importoldalon is Németország volt a legfontosabb partner (26%), amelyet Ausztria és Szlovákia követett (10–10%).

2020-ban a légi szállítás bevételeinek 88, kiadásainak 83%-a az európai országok viszonylatában merült fel. A legnagyobb részarányt az exportban az Egyesült Királyság (15%), Románia (11%) és Németország (9,0%) képviselte, az importban Belgium (13%), Németország (12%) és Kína (7,0%).

Jelentősen csökkent az üzleti szolgáltatások passzívuma 2020-ban

2020-ban az üzleti szolgáltatások bevétele 3502, kiadása 3504 milliárd forintot tett ki. Az üzleti szolgáltatások adták a teljes szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom legnagyobb hányadát, az export 51, az import 66%-át. A kivitel folyó áron 4,6, a behozatal 8,3%-kal csökkent a 2019. évihez képest, a szolgáltatáscsoport 2 milliárd forintos passzívuma 148 milliárd forinttal kisebb lett az előző évinél.

Az üzleti szolgáltatásokon belül a legnagyobb alcsoportot képviselő egyéb üzleti szolgáltatások exportja 4,6, importja 8,3%-kal mérséklődött 2019-hez képest, passzívuma 96 milliárd forinttal, 185 milliárd forintra csökkent. A második legjelentősebb, számítástechnikai és információs szolgáltatások alcsoport egyike volt annak a néhány szolgáltatáscsoportnak, amelyek forgalma a pandémia ellenére is emelkedett: a bevételei 4,2, a kiadásai 3,4%-kal nőttek egy év alatt, aktívuma 15 milliárd forinttal, 250 milliárd forintra javult.

Az egyéb üzleti szolgáltatásokon belül az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások adták a forgalom legnagyobb hányadát, exportjuk 2,7, importjuk 13 %-kal csökkent az előző évhez képest, emiatt passzívuma 77 milliárd forinttal, 145 milliárd forintra csökkent.

Az üzleti szolgáltatások forgalmának jelentős része (az export 55, az import 68%-a) az Európai Unió tagállamaival bonyolódott le. Az uniós országok viszonylatában az üzleti szolgáltatások exportja 4,4, importja 9,5%-kal csökkent a 2019. évihez képest.

Az üzleti szolgáltatások exportjának 55, míg az import 58%-át adja a TOP 5 partnerország forgalma.

2020-ban az üzleti szolgáltatások exportjában hazánk legfontosabb partnere Németország volt. A bevétel 19%-a innen származott, legnagyobb hányadát számítástechnikai és információs, valamint egyéb üzleti szolgáltatások adták. Második legjelentősebb partnerünk az Egyesült Államok, a harmadik az Egyesült Királyság volt, az üzleti szolgáltatásokból származó bevétel 14, illetve 12%-ával. Az üzleti szolgáltatások exportjának csökkenésére a Németországgal és az Egyesült Államokkal bonyolított forgalom visszaesése volt leginkább hatással: Németország viszonylatában a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak, illetve mindkét célország tekintetében a személyes, kulturális, szórakoztatási szolgáltatások forgalmának csökkenésével összefüggésben.

2020-ban az üzleti szolgáltatások importjában is Németország volt hazánk legkiemelkedőbb partnere, a kiadás 24%-a ebben az irányban realizálódott. A Németországhoz kapcsolódó behozatali forgalom az előző évhez képest 17%-kal csökkent. Az üzleti szolgáltatások behozatalának csökkenésében ennek a relációnak volt a legnagyobb szerepe, az innen érkező importunk elsősorban az egyéb üzleti szolgáltatások vonatkozásában esett vissza.

Második legfontosabb importpartnerünk az Egyesült Államok, harmadik az Egyesült Királyság volt, az üzleti szolgáltatásokból való 11, illetve 9,0%-os részesedéssel, előbbi viszonylatban 8,3, utóbbi esetében 1,7%-kal csökkent az üzleti szolgáltatások importja.

A koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai az üzleti szolgáltatásokon belül a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatásokat érintették a leghátrányosabban: exportjuk 39, importjuk 23%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A pandémia miatt ugyanis leálltak a filmforgatások, bezártak a mozik, elmaradtak a fesztiválok, kiállítások, versenyek és sportesemények.

2020-ban a kormányzati szolgáltatások bevétele 35 milliárd forint volt, ami a teljes szolgáltatás-külkereskedelmi exportforgalom csupán 0,5%-át adta, értéke az előző évhez képest 10%-kal csökkent. A kormányzati szolgáltatások kiadásai 71 milliárd forintot tettek ki, ez a teljes szolgáltatás-külkereskedelmi importforgalom mindössze 1,3%-a volt, és 33%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól (leginkább a külképviseleti, konzulátusi beszerzéseknek köszönhetően).

A szolgáltatások külkereskedelmi forgalma a szolgáltatásnyújtás módja szerint (Modes of Supply, azaz MoS)

A Modes of Supply, azaz MoS a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom bontása a szolgáltatásnyújtás módja szerint, kiegészítve a FATS- (Foreign Affiliate Statistics) adatokkal, vagyis a hazai és külföldi irányítású leányvállalatok szolgáltatásforgalmával, valamint az ágazati statisztikai adatokban megtalálható disztribúciós szolgáltatásokkal.

Az adatok előállítása először 2019-ben egy az Európai Unió által, statisztikák előállítására biztosított pályázat keretein belül valósulhatott meg, a jövőben rendszeres adatszolgáltatás lesz.

A szolgáltatás-külkereskedelem relációs szerkezete

A koronavírus okozta járvány az EU27 tagországaival és az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelmünket egyaránt jelentősen visszavetette, a kivitel minden fontosabb relációban nagyobb mértékben csökkent a behozatalnál. A csökkenés legfontosabb tényezője export- és importoldalon egyaránt az Európai Unióval szembeni forgalom visszaesése volt. 2020-ban a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom egyenlegében 1592 milliárd forint aktívum keletkezett. Minden relációban aktívum volt jellemző, kivéve az új EU-tagállamokat (–12 milliárd forint). Az aktívum 59%-a (935 milliárd forint) az Európai Unión kívüli országokkal bonyolított forgalom eredménye.

A tíz legfontosabb exportcélországunkba irányuló forgalom a teljes kivitel 66%-át adta 2020-ban, e partnerek többsége uniós tagállam volt. A rangsor élén változatlanul Németország szerepelt 1337 milliárd forintos forgalmával, ami a teljes forgalom 19%-át tette ki. Vezető szerepe ellenére az ide irányuló export 18%-kal esett vissza. Svájc kivételével valamennyi kiemelt ország forgalma csökkent 2019-hez képest.

A teljes exportforgalom visszaesésében a Németországba, az Egyesült Államokba és Romániába, valamint az Egyesült Királyságba, illetve Ausztriába irányuló kivitelünk csökkenése játszotta a legnagyobb szerepet.

A behozatal esetében a tíz legfontosabb partnerországunk közül is az uniós tagállamok voltak többségben. Ebben a forgalmi irányban is a Németországgal szembeni kereskedelem volt a legkiemelkedőbb. A behozatal értéke a fontosabb partnerországok mindegyikében elmaradt az egy évvel korábbitól. A teljes importforgalom csökkenésében a Németországból, az Egyesült Államokból, valamint a TOP10-ben nem szereplő Romániából érkező import visszaesésének volt a legnagyobb szerepe.

Az import relációs szerkezete valamivel koncentráltabb az exporténál, a legfontosabb tíz partnerország viszonylatában teljesült a teljes import 68%-a.

A szolgáltatásfajták exportja földrajzi szempontból erősen koncentrált, kivitelük több mint fele jellemzően az öt legjelentősebb célországba irányul. Ugyanakkor az egyes szolgáltatásfajták fontosabb célországai alapvetően különböznek egymástól.

A legnagyobb súlyú üzleti szolgáltatások exportja földrajzi szempontból szintén koncentrált, kivitelük több mint felét jellemzően a TOP5-országba irányuló forgalom teszi ki. E csoporton belül a leginkább koncentrált az építés-szerelési, a pénzügyi és a szellemi tulajdon használatához kapcsolódó szolgáltatások forgalma.

A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg jelentősen romlott 2020-ban

A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom egyenlege (1592 milliárd forint) ugyan pozitív maradt 2020-ban is, az előző évihez viszonyítva azonban 1025 milliárd forinttal csökkent. A forgalom egyenlege országcsoportonként eltérő összegben és mértékben változott. Minden fontosabb országcsoport esetében romlott az egyenleg, az új EU-tagállamok 12 milliárd forintos passzívumát kivéve azonban valamennyi relációban pozitív maradt.

Szolgáltatás-külkereskedelmi többletünk legnagyobb része (1185 milliárd forint) az európai országokkal folytatott kereskedelemből realizálódott.

21. ábra

A szolgáltatás-külkereskedelem forgalmának egyenlege és részesedése a teljes forgalomból a főbb partnerek körében, 2020

Letöltés képként

2020-ban a legnagyobb aktívum az Egyesült Királyság (224 milliárd forint), Svájc, Németország, Ausztria, valamint az Amerikai Egyesült Államok irányában, a legnagyobb összegű passzívum pedig Írország (143 milliárd forint) vonatkozásában alakult ki. A legfontosabb partnerországok többségében romlott az egyenleg 2019-hez képest, ami összegét tekintve az Amerikai Egyesült Államok (–133 milliárd forint), Románia (–128 milliárd forint) és az Egyesült Királyság (–105 milliárd forint) viszonylatában volt a legjelentősebb. Legnagyobb összegű egyenlegjavulás a Ciprussal (+38 milliárd forint) és Svájccal (+32 milliárd forint) folytatott kereskedelmet jellemezte.

A szolgáltatás-külkereskedelem alakulása vállalati jellemzők szerint (STEC, Services trade by enterprise characteristicsA szolgáltatás-külkereskedelem vállalati jellemzők adatainak számítása során nemzetközi módszertan alapján c.i.f/f.o.b-konverziót alkalmazunk, ezért a szállítási szolgáltatások, illetve a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom összesen soraiban szereplő összegek eltérnek a kiadvány korábbi fejezeteiben szereplő adatoktól.^[7])

A szolgáltatások egy részét nem vizsgáljuk részletesebben ebben a fejezetben, ugyanis ezen adatokat nem minden esetben, vagy egyáltalán nem lehet vállalatokhoz rendelni (pl. turizmus esetében). Továbbá bizonyos szolgáltatás-kategóriákban 2020-ra vonatkozóan az adat-előállítás előzetes becsléseket is tartalmaz, így a becsült adatok is nem ismert/nem besorolható vállalati jellemzői besorolást kaptak. Ezek a vizsgált időszak revíziója alkalmával kerülnek megfelelő besorolásra.

Tulajdonosi szerkezet tekintetében az alábbiak szerint alakult az ábrán vizsgált szolgáltatáscsoportok forgalma: 2019-hez viszonyítva összességében az export 14%-kal csökkent, ezen belül is a szállítási szolgáltatások exportjának visszaesése 28%-os volt, ezt többnyire a külföldi tulajdonban lévő vállalatok forgalmának csökkenése okozta, amely elérte a 19%-ot. Az importot tekintve összességében 10%-os csökkenés figyelhető meg, a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások behozatalának mértéke 23%-kal esett vissza.

Vállalatméret szerint bontva 2020-ban az exportforgalom 40, az import 47%-át a nagyvállalatok (249 fő feletti foglalkoztatottal rendelkező) bonyolították. A kivitel 27 és 23%-a, a behozatal 37 és 24%-a az egyéb üzleti, illetve szállítási szolgáltatások külkereskedelméből származott.

[1]:↑ A 2020. évi felülvizsgált adatok várható közzétételi időpontja 2021. szeptember 1.

[2]:↑ A cserearány-mutatót a kiviteli és a behozatali árindex hányadosaként számítjuk ki.

[3]:↑ A devizaárindexet a forintárindex és az árfolyamindex hányadosaként számítjuk ki. A mutató az árfolyamváltozás hatását szűri ki az indexből.

[4]:↑ 2020-ban a forint 8%-kal értékelődött le az euróhoz képest, így az erre az évre vonatkozó, forintban számított értékindexek meghaladják az euróban számítottakat.

[5]:↑ 2020-ban a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.

[6]:↑ 2020-ban a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. 2020. II. negyedévben az adatgyűjtés szünetelt, így ezen adatok előállítása modellbecsléssel és imputálással történt. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.

[7]:↑ A szolgáltatás-külkereskedelem vállalati jellemzők adatainak számítása során nemzetközi módszertan alapján c.i.f/f.o.b-konverziót alkalmazunk, ezért a szállítási szolgáltatások, illetve a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom összesen soraiban szereplő összegek eltérnek a kiadvány korábbi fejezeteiben szereplő adatoktól.

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu