Az üzleti szolgáltató központok 2020. évi teljesítménye

Használati útmutató

A kiadvány oldalai között a képernyő szélein megjelenő nyilakkal lapozhat:

előre a következő fejezetre
vissza az előző fejezetre
lefelé a következő grafikonhoz
felfelé az előző grafikonhoz

A navigáláshoz a következő billentyűket is használhatja:

szóközlapozás előre
→előre a következő fejezetre
←vissza az előző fejezetre
↓lefelé a következő grafikonhoz
↑felfelé az előző grafikonhoz
Homeugrás az első oldalra
Endugrás az utolsó oldalra
Fváltás teljes képernyős módra

Bevezető

Kelet-Közép-Európa, köztük Magyarország a 2000-es évek elején vált népszerűvé a globális szolgáltatói piac számára, mivel többek között vonzó gazdasági környezetet, kedvező adózást és jogi környezetet, fejlett infrastruktúrát kínált, továbbá a központok letelepedését a más európai országokéhoz képest alacsonyabb bérek is vonzották.

Az üzleti szolgáltató központ (angolul: Shared Service Center, rövidítve: SSC) a vállalkozások fő tevékenységének támogatására jön létre, amely sokszor nemzetközi szinten működik, és a tevékenységek kiszervezésével jár, akár a vállalatcsoporton belül, akár azon kívül. Az üzleti szolgáltatások lehetnek operatív (viszonylag standardizált) és tudás-intenzív (ügyfélspecifikusabb) üzleti szolgáltatások.

A Központi Statisztikai Hivatal 2021-ben második alkalommal mérte fel a hazai szolgáltató központok tevékenységét (pl. pénzügy, számvitel, logisztika, marketing, értékesítés, informatika, helpdesk). A tapasztalatok szerint a tevékenységek köre folyamatosan bővül. Bár ezek a tevékenységek jól beazonosíthatók a TEÁOR nómenklatúrában, a feladatok szolgáltató központokba történő kiszervezése és működtetése nem rendelkezik tevékenységi besorolással, így a magyarországi üzleti szolgáltató központok beazonosítása több forrásból történik.

A hazánkban működő szolgáltató központok átlagosan 10 évesek a Hungarian Service & Outsourcing Association (rövidítve: HOA) felmérései alapján. Két jelentős érdekvédelmi szervezet segíti a szolgáltató központokat: a Hungarian Investment Promotion Agency (HIPA), mely a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó, menedzser-tanácsadó ügynökség és a HOA, mely nyílt, független szakmai szervezet.

Tartalom

Grafikonok

2020-ban az előzetes adatok* szerint a szolgáltató központok száma 238 volt Magyarországon. Közel kétharmaduk specializáltan, elsődlegesen végzett kiszervezett tevékenységet, kicsit több mint harmaduknak viszont ez csak kiegészítő tevékenysége volt.

A szolgáltató központok szerepe jelentős mind a gazdasági életben, mind a foglalkoztatásban.

A szolgáltató központok háromnegyede a fővárosban és Pest megyében volt bejegyezve 2020-ban. Az ezen kívül tevékenykedő szolgáltató központok több mint kétharmada felsőoktatási intézménnyel rendelkező településen volt bejegyezve (a legtöbb Győrben, Kecskeméten, Debrecenben, Pécsen, Szombathelyen).

A 238 szolgáltató központ e tevékenységhez kapcsolódóan több mint 64 ezer főt foglalkoztatott, ebből 3,6 ezer főt nem teljes munkaidőben. A külföldi munkavállalók aránya 7% volt.

A legtöbb szolgáltató központ 20–49 vagy 500–1999 fős létszámmal működött, ezeknél dolgozott a szolgáltató központok foglalkoztatottjainak közel a fele.

A szolgáltató központokban dolgozók bruttó havi átlagos keresete közel 668 ezer forint volt 2020-ban, ami 9,0%-kal magasabb a 2019. évinél, és több mint másfélszerese a nemzetgazdasági átlagnak.

A szolgáltató központok közel ötödének végső irányítója magyar vállalkozás. A külföldi többségi tulajdonnal rendelkező szolgáltató központok negyede 2020-ban amerikai, 17%-a német volt, de jellemző még a cseh, az osztrák, a francia és az angol többségi tulajdonlás is.

Tartalom

Grafikonok

Statisztikai tevékenységük alapján a szolgáltató központok negyede szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet (beleértve a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői; jogi és üzletvezetési tevékenységeket is) végzett 2020-ban, de jelentősek a feldolgozóipari és az infokommunikációs szervezetek is.

A szolgáltató központok gyakran tömegszerű, erősen standardizált szolgáltatásokat nyújtanak. 2020-ban főleg a pénzügyi/kontrolling, az információtechnológiai, illetve a HR-szolgáltatásokat támogatták, de a legtöbbjük – a globális trendekkel összhangban – széles szolgáltatási profillal rendelkezik.

Tartalom

Grafikonok

2020-ban a szolgáltató központok 84%-a nyújtott szolgáltatásokat magyar nyelven, angolul 74%-uk, németül 47%-uk, francia nyelven 28%-uk.

Egy szolgáltató központ leggyakrabban 1 vagy 2 nyelven szolgáltatott, illetve voltak olyan kiemelkedő esetek is, amikor akár 20–21 nyelven is végeztek ilyen tevékenységet.

A szolgáltató központok háromnegyede nyújtott szolgáltatást az EU országaiba, 44%-uk az EU-n kívüli európai országokba. A szolgáltató központok 2%-a nyújtott szolgáltatást a világ minden térségébe.

Azon szolgáltató központok, amelyek legalább tíz nyelven nyújtottak szolgáltatást nagyjából kétszer annyi térségben voltak jelen, mint a kevesebb nyelven szolgáltatást nyújtók.

Tartalom

Grafikonok

2020-ban a szolgáltató központok 27%-a profilbővítést tervezett a felmérést követő három évben, míg 5%-uk számított a profil szűkülésére. Ezek a hároméves tervek kevésbé voltak optimisták a szolgáltatási profil változására vonatkozóan, mint 2019-ben.

2020-ban a szolgáltató központok 22%-a tervezte a felmérést követő években a kiszolgált országok számának növelését, míg 2%-uk a kiszolgált országok számának csökkenését várja. A mindkét évben válaszolók hároméves tervei a kiszolgált országok számának bővítése kapcsán pesszimistábban alakultak.

Tartalom

Grafikon

Működésük során a szolgáltató központok leggyakrabban a munkaerő nyelvismeretének hiányát, a nem megfelelő képzettséget és a magas költségeket is problémának érezték.

Tartalom

Grafikon

2020-ban a Covid19-járvány miatti korlátozások mindenhol nehezítették a kapcsolattartást, a vállalkozások közel 70%-a mégis aktívan együtt tudott működni a felsőoktatási intézményekkel, melynek egyébként leggyakoribb módja a nyílt napokon, állásbörzéken való részvétel.

Tartalom

Grafikonok

2020-ban a Covid19-világjárvány első hulláma idején a válaszadó cégek több mint 70%-ában voltak korlátozások, míg ugyanebben az évben a második hullám idején a válaszadók kevesebb mint 40%-a tett jelentést korlátozásokról.

A szolgáltató központok az első két hullám idején 83 és 82%-os (átlagosan 82,5%-os) kapacitással működtek 2020-ban.

2020-ban a világjárvány első hulláma során a szociális interakciók és az emberek menedzselése jelentette a legnagyobb kihívást, míg a második hullám idején az előbbi továbbra is fennállt, de újabb kihívásként merült fel az alkalmazottak elkötelezettségének megtartása.

További adatok, információk

Összefoglaló táblák (STADAT):
9.1.1.17. Magyarországon működő szolgáltató központok száma, teljes- és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók állományi létszáma, havi bruttó átlagkeresetük alakulása nemzetgazdasági ág szerint
9.1.2.16. Magyarországon működő szolgáltató központok száma, teljes- és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók állományi létszáma, havi bruttó átlagkeresetük alakulása régiók szerint


Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36–1) 345–6789
www.ksh.hu