Az üzleti szolgáltatóközpontok 2021. és 2022. évi teljesítménye

Használati útmutató

A kiadvány oldalai között a képernyő szélein megjelenő nyilakkal lapozhat:

előre a következő oldalra
vissza az előző oldalra

A navigáláshoz a következő billentyűket is használhatja:

PgDn előre a következő oldalra
PgUp vissza az előző oldalra
Home ugrás az első oldalra
End ugrás az utolsó oldalra
F váltás teljes képernyős módra

Bevezető

A Központi Statisztikai Hivatal 2022-ben harmadik alkalommal mérte fel a hazai szolgáltatóközpontok (Shared Services Center – SSC) tevékenységét. Az üzleti szolgáltatószektor egy viszonylag bonyolultan definiálható, statisztikai szempontból nehezen nyomon követhető terület.

A hazánkban működő szolgáltatóközpontok a makrogazdasági mutatókban kiemelkedő teljesítményt értek el. A nemzetgazdaság egészéhez viszonyított árbevételük 2021-ben meghaladta az 5%-ot.

Magyarországon két jelentős érdekvédelmi szervezet segíti a szolgáltatóközpontokat

A két érdekvédelmi szervezet a Hungarian Investment Promotion Agency (HIPA) és az Association Of Business Service Leaders (ABSL). Az ABSL és a KSH 2022 májusában együttműködési megállapodást kötött a magyar szolgáltatási szektor feltérképezése érdekében.

HIPA: a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó, menedzser-tanácsadó ügynökség, amely kapcsolatban áll az SSC-vállalkozások nagy részével. Célja, hogy tájékoztassa az új vállalkozásokat arról, hogy miért éri meg Magyarországra jönni, illetve megossza velük a legjobb lehetőségeket. Segítséget nyújt a megfelelő telephelyek, irodahelyiségek kiválasztásában, a jelölt városok meglátogatása során, az ajánlásban és az egyetemekkel való kapcsolat megszervezésében. Így már a letelepedés előtt kialakul a kapcsolat az új vállalkozással.

ABSL: nyílt, független szakmai szervezet (korábban Hungarian Service and Outsourcing Association – HOA). Célja az állami és a gazdasági szféra szereplőinek nyújtott szolgáltatási tevékenységekben való részvétel. Az ABSL a szolgáltatások alapján az SSC-k három kategóriáját különbözteti meg. Az első kategóriába a tradicionális szolgáltatóközpontok tartoznak, amelyek egy nagyvállalat irodai háttértevékenységeit, például a számvitelt vagy a HR-t központosítják. A második csoportba soroltak azok, amelyek a multik ügyfélszolgáltatásait veszik át a leánycégektől (például egyes call centerek). A harmadik típusba tartozó egységek pedig komplexebb vállalati tevékenységeket is végeznek, például értékesítést, pénzügyi előrejelzést vagy banki adatmodellezést. A három típus a gyakorlatban gyakran keveredik.

Tartalom

A szolgáltatóközpontok szerepe a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős, az általuk előállított hozzáadott érték megközelítette a 6%-ot a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva.

2022-ben a kitöltött kérdőívek adatai szerint Magyarországon a szolgáltatóközpontok száma 299 volt. A korábbi évekhez hasonlóan közel kétharmaduk specializáltan, elsődlegesen kiszervezett tevékenységet végzett.

A szolgáltatóközpontok száma a dél-alföldi és a nyugat-dunántúli régió kivételével mindenütt növekedett. A legnagyobb változás Budapesten és Pest vármegyében történt.

A 250 főnél kisebb létszámmal működő szolgáltatóközpontoknál dolgozók aránya 2021-hez képest csökkent. 2022-ben az SSC-kben alkalmazottak több mint fele legalább 1000 főt foglalkoztató nagyvállalkozásoknál dolgozott.

A szolgáltatóközpontoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 2022-ben meghaladta a 67 ezer főt. Az információ, kommunikáció területén működő, a szakmai, tudományos, műszaki, továbbá az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző szolgáltatóközpontok foglalkoztatták az SSC-alkalmazottak több mint 80%-át.

A szolgáltatóközpontokban teljes munkaidőben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2022-ben 850 ezer forint volt, 15%-kal nőtt 2021-hez képest, és több mint 70%-kal meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

A szolgáltatóközpontok közel negyedének a végső tulajdonosa magyar volt. A külföldi többségi tulajdonban lévő szolgáltatóközpontok 22%-a amerikai, 14%-a német, de jellemző volt még a brit, cseh, osztrák, dán és francia többségi tulajdon is ezeknél a vállalkozásoknál 2022-ben.

Tartalom

Statisztikai tevékenységük alapján a szolgáltatóközpontok negyede szakmai, tudományos és műszaki területen működött 2022-ben, ideértve a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői, a jogi és az üzletvezetési tevékenységet. Mindemellett jelentős az IKT-tevékenységet végző és a feldolgozóipari szervezetek aránya is.

A szolgáltatóközpontok gyakran tömegszerű, erősen standardizált üzleti szolgáltatásokat nyújtanak. 2022-ben legnagyobb arányban a pénzügyi, adózási, az információtechnológiai, illetve a számviteli szolgáltatásokat támogatták, de többségük – a globális trendekkel összhangban – széles szolgáltatási profillal rendelkezett.

Tartalom

2022-ben a szolgáltatóközpontok 87%-a nyújtott szolgáltatásokat magyar nyelven. Az idegen nyelvek közül 77%-uk angolul, 44%-uk németül, 27%-uk franciául, míg minden ötödik vállalkozás olasz, illetve spanyol nyelven nyújtott szolgáltatást az ügyfelek számára.

Egy SSC-vállalkozás 2022-ben átlagosan 4 különböző nyelven szolgáltatott. A szolgáltatóközpontok többsége 1 vagy 2 nyelven nyújtott szolgáltatást, illetve voltak olyan kiemelkedő esetek is, amikor globálisan, akár 20 nyelven is végeztek ilyen tevékenységet.

2022-ben a szolgáltatóközpontok 80%-a Magyarországon, közel háromnegyedük az EU tagállamaiba, míg minden második az EU-n kívüli európai országokba is nyújtott szolgáltatást.

Tartalom

A jövőbeni tervekkel kapcsolatban optimizmus jellemző az SSC-kre. A szolgáltatóközpontok 29%-a a következő évben növekedésre számít a szolgáltatásai terén. Három év távlatában viszont nagyjából kiegyenlített a növekedést (46%) és a stagnálást (49%) prognosztizáló SSC-k aránya.

A régiókat tekintve az SSC-k 36%-a az EU tagállamaiba nyújtott szolgáltatások terén vár növekedést a következő három évben. Emellett a szolgáltatóközpontok negyede növekedésre számít a magyarországi szolgáltatásaiban.

Tartalom

Működésük során a szolgáltatóközpontok a magas költségeket és a munkaerő nyelvismeretének hiányát is gondot okozó körülménynek tartották.

Tartalom

2022-ben a szolgáltatóközpontok háromnegyede működött együtt aktívan felsőoktatási intézményekkel. Az együttműködés leggyakoribb formája a gyakornoki programok szervezése volt, de emellett nyílt napokon és állásbörzéken való részvétellel is próbáltak az SSC-k új munkaerőt bevonzani a szektorba.

Tartalom

Az új alkalmazottak felvételét befolyásoló tényezők közül a vállalkozások leginkább az idegennyelv-ismeretet (81%), a bérigényt (79%) és a csapatmunkára való képességet (77%) tartották fontosnak. A folyamatban lévő tanulmányok viszont a szolgáltatóközpontok számára nem okoztak problémát a foglalkoztatás szempontjából.

A szolgáltatóközpontok élen járnak a folyamatok automatizálásában, az SSC-k közel háromnegyede jelezte, hogy folyamatainak egy része már automatizált.

A szolgáltatóközpontoknál bevezetett automatizálás elsősorban a költségek optimalizálását, a minőségjavítást és a szolgáltatások gyorsítását célozta, de szerepet játszott az emberi erőforrás kiváltásában is.

A folyamatok automatizálásával kapcsolatban a szolgáltatóközpontok döntő többségének (83%-ának) abszolút pozitív tapasztalatai vannak.

További adatok, információk

Összefoglaló táblák (STADAT):
9.1.1.18. Magyarországon működő szolgáltatóközpontok száma, teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók állományi létszáma, havi bruttó átlagkeresetük alakulása nemzetgazdasági ág szerint
9.1.2.16. Magyarországon működő szolgáltatóközpontok száma, teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók állományi létszáma, havi bruttó átlagkeresetük alakulása régiók szerint


Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36–1) 345–6789
www.ksh.hu