Állatállomány, 2021. december 1.

2021. december 1-jén a szarvasmarhák száma 3,3, a sertéseké 4,4, a juhoké 6,0%-kal csökkent egy év alatt, viszont tyúkból az egy évvel korábbinál 11%-kal többet tartottak hazánkban. A felvásárolt vágómarha és vágósertés mennyisége emelkedett, a felvásárlási átlagár a marhák esetében nőtt, a sertéseknél viszont csökkent. Az árak emelkedése mellett a kacsa- és libaállomány, valamint azok felvásárolt vágóállat-mennyisége a 2020. évi mélypont után jelentősen nőtt, a pulykáé viszont kevesebb lett.

A szarvasmarha-állomány az elmúlt évtizedben bekövetkezett folyamatos bővülést követően csökkent, a vágómarhák felvásárlási átlagára nőtt

2021. december 1-jén a szarvasmarha-állomány 902 ezer volt, 31 ezerrel csökkent egy év alatt. A 420 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt több mint 6 ezerrel, öt év alatt összességében 38 ezerrel gyarapodott.

2021-ben 59 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 18%-kal többet. A kilogrammonkénti 483 forintos felvásárlási átlagár 13%-kal volt magasabb az előző évinél.

1. ábra
A szarvasmarha-állomány* és a vágómarha** felvásárlási átlagárának alakulása

A tehéntej felvásárolt mennyisége 4,6, felvásárlási átlagára 7,4%-kal haladta meg 2021-ben az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 114 forintot fizettek a tejért.

2. ábra
A tejhasznosítású tehénállomány* és a tehéntej felvásárlási átlagárának alakulása

2021-ben összesen több mint 115 ezer szarvasmarhát vágtak le a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban, ami 4 ezer darabbal (3,6%-kal) volt több, mint 2020-ban. Az összes vágás 60%-át adó tehenek száma nem változott. A levágott borjak és fiatal szarvasmarhák száma ugyanakkor összességében 30%-kal nőtt 2020-hoz képest.

2021 első 11 hónapjában az élőszarvasmarha-export 22%-kal, 69,7 ezer tonnára emelkedett 2020 hasonló időszakához képest. A főbb partnerek Ausztria, Koszovó, Horvátország és Törökország voltak, a kivitel 55%-a került ebbe a négy országba. Az élőállat-import 2,7%-kal kevesebb lett. Az élő szarvasmarha több mint 60%-a Németországból, Lettországból, Hollandiából és Romániából származott.

A kivitt marhahús mennyisége 2021. január és november között 12, míg a húsimport 18%-kal csökkent 2020 első tizenegy hónapjához viszonyítva.

Összességében a növekvő felvásárlás, a nagyobb exportmennyiség és a növekvő vágásszám ahhoz vezetett, hogy a szarvasmarhák száma az elmúlt évtizedben bekövetkezett folyamatos bővülés után csökkent.

Kevesebb sertést tartottak, a vágósertés felvásárlási átlagára 2018 óta nem volt ilyen alacsony

A sertések száma 2021. december 1-jén 2,7 millió volt, a 2020. decemberihez képest 4,4%-kal mérséklődött. Az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 4,1%-kal, 157 ezerre csökkent.

3. ábra
A sertés- és anyakoca-állomány alakulása*

2021-ben a vágósertés felvásárlási ára 386 forint volt, ami 12%-kal kisebb a 2020. évinél és 2018 óta nem volt ilyen alacsony. A vágósertés felvásárlási ára lényegében a németországi árakkal együtt mozgott. Az alacsony átvételi ár ugyanakkor magasabb előállítási költségekkel is párosult, elsősorban a takarmányok és az energia jelentős drágulása következtében. Miután az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól, a termelők egyre kevésbé tudják saját forrásból megoldani a takarmányozást. Az állománycsökkenésben az alacsony jövedelmezőség mellett szerepet játszott, hogy a két nagy állománnyal bíró Hajdú-Bihar és Békés megyében 2021 végéig tartott a PRSS- (sertések reprodukciós és légzőszervi szindrómája) mentesítés.

A felvásárolt vágósertések száma (3,9 millió) 2020-hoz képest 3,5%-kal nőtt, az átlagos tömegük 117 kilogramm volt.

4. ábra
A sertésállomány* és a vágósertés** felvásárlási átlagárának alakulása

2021-ben közel ötmillió sertést vágtak le a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban összesen, ami 195 ezerrel (4,1%-kal) nőtt 2020-hoz képest. Az állományok felszámolását mutatja, hogy a vágóhidakon levágott anyakocák száma 17%-kal több (89 ezer darab) volt, mint egy évvel korábban.

Magyarországról 2021. január és november között 30,1 ezer tonna élősertést exportáltak, ami 8,8%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A legfontosabb célországok közé továbbra is Románia, Hollandia és Ausztria tartozik, az export 86%-a ment ebbe a három országba. Az élőállat-import (66,3 ezer tonna) 3,3%-kal kevesebb volt a 2020. első tizenegy havinál. Behozatal szempontjából a legfontosabb partnereink Szlovákia, Horvátország és Németország, az import 91%-a ebből a három országból érkezett 2021 januárja és novembere között.

A sertéshús kivitele 8,5%-kal, 149,4 ezer tonnára nőtt 2021 első tizenegy hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest. A legtöbb húst Romániába, Olaszországba és Horvátországba vitték ki az országból, e három országba irányult a kivitel 49%-a. A növekvő export mellett az import is 7,4%-kal emelkedett, 129,9 ezer tonna volt, így a sertéshús esetében továbbra is nettó exportőrök vagyunk. Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából érkezett a sertéshús háromnegyede.

A tyúk-, a lúd- és a kacsaállomány emelkedett, míg a pulykák száma kevesebb lett

A tyúkok száma 2021. december 1-jén 32,1 millió volt, egy év alatt 11%-kal emelkedett. A 9,1 milliós tojóállomány lényegében megegyezett a 2020. decemberivel.

2021-ben a vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest 13%-kal emelkedett, kilogrammonkénti ára elérte a 291 forintot. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (174 millió darab) 5,0%-kal több volt az egy évvel korábbinál.

5. ábra
A tyúkállomány* és a vágótyúk felvásárlási átlagárának alakulása

2021-ben a baromfikeltető állomások által jelentett, keltetésre berakott tojások száma a hús- és kettős hasznosítású tyúkféléknél 5,3%-kal, 295 millió darabra csökkent az előző évihez képest. Ugyanebben az időszakban a naposbaromfi-hasznosítás volumene a tyúkféléknél nem változott, 269 millió volt.

Az étkezési tyúktojás darabonkénti 21 forintos felvásárlási ára 5,2%-kal magasabb volt a 2020. évinél.

6. ábra
A tojótyúkállomány* és az étkezési tyúktojás felvásárlási átlagárának alakulása

Hazánkban 2021-ben a kacsaállomány 43%-kal, 4,2 millióra, a lúdállomány 19%-kal, 952 ezerre emelkedett a 2020. évi mélypont után.

A pulykaállomány 2,6 millió volt, ami 3,8%-os csökkenést jelent 2020 decemberéhez viszonyítva.

2021-ben a keltetésre berakott tojások száma a kacsáknál 56,7 millió, a ludaknál 7,2 millió, a pulykáknál 9,0 millió volt, ami 18, 8,9, illetve 11%-kal emelkedett 2020-hoz képest.

Az állomány további növekedését vetíti előre, hogy a tyúk kivételével valamennyi baromfifaj esetében növekedett a kikelt tojások száma: 2021-ben a kacsánál 38,6 millió, a ludaknál 4,1 millió, a pulykánál 6,8 millió darab volt, ami egy év alatt 29, 6,0, és 5,3%-os növekedést jelent.

7. ábra
A lúd-, a kacsa- és a pulykaállomány* alakulása

2021-ben a vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 352, a vágólúdé 728, a vágópulykáé 414 forintot ért el, ami 10, 16, és 9,0%-kal emelkedett az előző évhez képest. Ugyanekkor vágókacsából 5,8 millióval (38%-kal), vágólúdból 274 ezerrel (14%-kal) többet, vágópulykából 447 ezerrel (7,6%-kal) kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.

8. ábra
A vágókacsa, a vágólúd és a vágópulyka felvásárlási átlagárának alakulása

Folytatódott a juhállomány csökkenése, kevesebb kecskét és nyulat tartottak

2021. december 1-jén a juhállomány 887 ezer, az anyajuhok száma 720 ezer volt, előbbieké 6,0, utóbbiaké 4,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel a juhállomány több éve tartó csökkenése tovább folytatódott.

2021-ben a vágójuh kilogrammonkénti 1159 forintos felvásárlási átlagára 21, míg a felvásárolt mennyisége (258 ezer darab), 3,8%-kal magasabb volt az előző évinél.

9. ábra
A juh- és anyajuhállomány alakulása*

2021. december 1-jén az ország kecskeállománya egy év alatt 2 ezerrel csökkent, számuk 46 ezret tett ki.

Az 1,2 milliós házinyúlállomány 20 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Emelkedtek a takarmányárak

Az állatállomány 2021-es alakulásában nagy szerepet játszott az állatok takarmányozásához használt gabonák áraiban bekövetkezett jelentős emelkedés: 2021-ben a takarmánykukorica felvásárlási ára 47, a takarmányárpáé 33, és a takarmánybúzáé 32%-kal emelkedett 2020-hoz viszonyítva.

10. ábra
A takarmánykeverékek ára

A takarmányárak mellett jelentős volt az állattartók szempontjából fontos egyéb inputok árának emelkedése is.

11. ábra
A mezőgazdasági ráfordítások és a beruházások árindexeinek változása az előző évhez képest, 2021

Az unió szarvasmarha- és sertésállománya is csökkent

2021 végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 75,7 millió volt, amely 844 ezerrel (1,1%-kal) kevesebb volt az egy évvel korábbinál. Az állomány 2016 óta csökken, a 2000-es években ez a legalacsonyabb összlétszám. A 27 tagállam közül hatban tartottak több mint 6 millió szarvasmarhát, és ezen országok adják az unió állományának 71%-át. Szarvasmarhatartás szempontjából kiemelkedik Franciaország a 17,3 milliós állományával, de Németországban is 10 milliónál több állatot tartanak. Előbbiben 2,7, utóbbiban 2,3%-kal kisebb volt az állomány, mint egy évvel korábban.

12. ábra
A szarvasmarha-állomány alakulása a 6 legnagyobb szarvasmarhatartó tagállamban

A 2021. év végi adatok alapján csak 9 országban tartottak több szarvasmarhát, mint 2020-ban. A létszám csökkenése Románia után Magyarországon volt a második legnagyobb mértékű (–3,3%).

2021 decemberében az Európai Unió sertéslétszáma 141,6 millió volt, ami 4,3 millióval (3,0%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Az unióban tartott sertések száma 2010 óta nem volt ilyen alacsony. A kínai exportlehetőségek visszaszorulása, a rendkívül alacsony átvételi árak következményeként hat tagállam kivételével mindenhol kevesebb sertést tartottak, mint egy évvel korábban. A mostani csökkenés nagyobb lett volna, ha a legnagyobb sertéstartó Spanyolországban nem következik be 1,7 milliós (5,1%-os) állománybővülés. A spanyol sertéstartás bővülése nemcsak az elmúlt egy, hanem a legutóbbi tíz évben is figyelemre méltó volt: 2011 óta 34%-kal, 8,8 millióval lett nagyobb az állatlétszám.

13. ábra
A sertésállomány alakulása a 6 legnagyobb sertéstartó tagállamban

Az uniós szinten bekövetkezett csökkenés oka, hogy a további nagy sertéstartó országok közül Németországban 2,5 millióval (9,4%-kal), Lengyelországban 1,5 millióval (13%-kal), míg Hollandiában 669 ezerrel (5,8%-kal) kevesebb volt a sertések száma, mint 2020. év végén. Az éllovas országok sorrendje az elmúlt évben némileg változott: Spanyolország hetedik éve tartja vezető helyét Németország előtt, utánuk viszont Dánia és Franciaország helyet cserélt egymással, miután előbbiben kisebb mértékű volt a csökkenés, mint az utóbbiban.

További adatok, információk

Módszertan

Táblák (STADAT)
19.1.2.20. Szarvasmarha-állomány megye és régió szerint, december 1.
19.1.2.21. Sertésállomány megye és régió szerint, december 1.
19.1.2.22. Juhállomány megye és régió szerint, december 1.
19.1.2.23. Tyúkállomány megye és régió szerint, december 1.
19.2.2.1. Szarvasmarha-állomány megye és régió szerint félévente
19.2.2.2. Sertésállomány megye és régió szerint félévente
19.2.2.3. Juhállomány megye és régió szerint félévente
19.2.2.4. Tyúkállomány megye és régió szerint félévente

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu