Folytatódott a termőföldárak és a bérleti díjak emelkedése

2020-ban az előző évit meghaladó ütemben folytatódott a termőföldárak emelkedése. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 8,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 1,7 millió forint volt hektáronként. Az értékesített termőföldek területe tovább csökkent, 8,4%-kal maradt el az előző évitől.

A földbérleti díjak emelkedése sem állt meg: 2020-ban egy hektár szántó éves bérleti díja 64 400 forint volt, 7,3%-kal több a 2019. évinél.

Tovább csökkent a termőföld-értékesítés volumene

2020-ban 8,4%-kal kevesebb termőföld került forgalomba, mint az előző évben.A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a Módszertani leírásban.
^[1] A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,0%-át, összesen 63 ezer hektárt értékesítettek. A magasabb árak ellenére a 2020-ban keletkezett forgalmi érték 1,8%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az összes értékesített terület döntő részét (72%-át) – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó, további 13%-át erdő, 11%-át gyep, 4,2%-át pedig szőlő és gyümölcsös tette ki. Szőlőből és gyümölcsösből 21, gyepből 7,3%-kal nagyobb terület került forgalomba, szántóból és erdőterületből egyaránt 11%-kal kevesebbet értékesítettek, mint 2019-ben.

Az áremelkedés minden művelési ágat érintette

2020-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 11, majd 5,4%-os növekedése után – átlagosan 8,2%-kal haladta meg a 2019. évit. Az áremelkedés minden művelési ágat érintett. A szántó ára 8,7%-kal emelkedett, így egy hektár átlagára 1,7 millió forint volt. A gyümölcsös ára nőtt a legnagyobb mértékben, 13%-kal 2019-hez képest. A gyep 12, az erdő 6,5%-kal drágult. A szőlőterületek ára az előző évi csökkenés után 2020-ban átlagosan 4,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és továbbra is ez volt a legdrágább, 2,4 millió forint, míg a gyümölcsösterületekért átlagosan 2,2 millió forintot kellett fizetni hektáronként. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A legolcsóbb a gyep és az erdő, hektáronkénti átlagáruk 2020-ban 837 ezer, illetve 796 ezer forint volt.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb a termőföldforgalom

2020-ban a megyék többségében csökkent az értékesített terület az előző évhez képest. Jelentősebb forgalomnövekedés Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Somogy megyében volt 2019-hez képest (22, 19, 18 és 11%). Az értékesített terület nagysága Pest, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkent a leginkább (40, 37 és 36%-kal).

A legtöbb termőföldet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében forgalmazták, ezután Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Békés megye következett (6800, 6100, 5000–5000 hektár). A többi megyében 5000 hektárnál kevesebb terület került forgalomba, Pest megyében még az 1000 hektárt sem érte el.

Az értékesítés volumenének a megye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2020-ban is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, 1,6%. Az arány Pest megyében volt a legalacsonyabb, ahol a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek csak a 0,2%-a cserélt gazdát.

Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:

• minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Békés megyében adták el a legtöbbet (4500 hektár).
• Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is, az előbbiből Somogy, az utóbbiból Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítették a legtöbbet (1300 és 900 hektár).
• A legtöbb szőlő Heves (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (700 hektár).

4 megyében is elérte a 2 millió forintot a szántók hektáronkénti ára

Az értékesített szántó átlagára 2020-ban, megyei összehasonlításban:

• Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt a legmagasabb (2,0–2,5 millió forint/hektár),
• Heves, Zala és Nógrád megyében a legalacsonyabb (0,9–1,1 millió forint/hektár).

A megyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a megyék között, hanem a megyéken belül is nagyok az árkülönbségek.

Ábra magyarázata

A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik, amelyek a megyén belül a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek.

Az ország egész területét lefedő 82 darab mikrokörzet közül 2020-ban a Hajdú-Bihar megyei Hajdúság nagyon jó adottságú szántóinak az átlagára volt a legmagasabb (3,1 millió forint/hektár), ami több mint duplája ugyanebben a megyében a rossz adottságú Tiszamellék szántóátlagárának (1,5 millió forint/hektár). Békés, Pest és Bács-Kiskun megyében is legalább 1 millió forinttal magasabb volt a legjobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Pilis-budai hegyvidék, Bácska) szántóátlagára, mint a leggyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Börzsöny vidéke, Bács-Kiskun megyei homokhátság). A legalacsonyabb szántóátlagárú tájkörzet a Mátra-Bükk északi vidéke volt 2020-ban (645 ezer forint/hektár).

2020-ban a szántó átlagára minden megyében emelkedett, a legnagyobb mértékben Vas (16%), Jász-Nagykun-Szolnok (13%), Veszprém (12%) és Tolna (12%) megyében nőtt. A drágulás mértéke Csongrád-Csanád (4,2%), Baranya (4,1%) és Bács-Kiskun (4,0%) megyében volt a legkisebb.

Szemben az előző két év 11 és 4,8%-os növekedésével, 2020-ban a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 4,5%-kal alacsonyabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékéből továbbra is Hajdú-Bihar (14%), Békés (13%) és Bács-Kiskun megye (8,8%) részesedett a legnagyobb arányban.

A gyep átlagára Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 837 ezer forintba kerültek 2020-ban, ami 12%-os drágulást jelent 2019-hez képest.

A gyepátlagár 2020-ban:

• Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb (949 ezer forint/hektár),
• Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (763 ezer forint/hektár),
• Észak-Magyarországon (37%) és Pest régióban (25%) nőtt a leginkább 2019-hez képest.

Az Európai Unió tagállamaiban is általános a szántóár-emelkedés

A termőföld árát sok tényező befolyásolja:

• a természeti adottságok és az éghajlat,
• lokális termelési tényezők (talajminőség, földfelszín, csatornázás),
• a nemzeti szabályozás (külföldiek tulajdonszerzési joga),
• valamint a kereslet és kínálat.

Emiatt nagyon eltérők a termőföldárak az Európai Unió tagállamaiban. Míg Észtországban 4 ezer euró/hektár, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántóátlagár 2019-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2019 között a legnagyobb mértékben Csehországban (négy és félszeresére), Romániában, Litvániában, Észtországban (több mint háromszorosára), Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (több mint kétszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás.

A bérleti díjak is meghaladták a 2019. évi szintet az összes művelési ágban

Az Agrárcenzus 2020 teljes körű mezőgazdasági összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 40%-át bérleményként művelik.

• Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (53%).
• A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, a gyümölcsösök 22%-át használják bérlők.

A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (55%), Fejér (52%) és Tolna megyében (51%) volt a legmagasabb 2020-ban.

A termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2020-ban, a növekedés üteme viszont az erdő kivételével minden művelési ágban lassult. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 7,7%-os növekedés után – átlagosan 7,3%-kal volt magasabb a 2019. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 64 400 forint volt országosan. Az erdő bérleti díja 8,3, a gyepé 7,6, a szőlőé 5,9, a gyümölcsösé 5,5%-kal nőtt 2019-hez mérten.

Minden megyében nőtt a szántó éves bérleti díja

2020-ban a szántó átlagos éves bérleti díja Tolna, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, mindháromban elérte a 85 000 forintot hektáronként. Nógrád, Veszprém és Heves megyében kellett a legkevesebbet fizetni egy hektár szántóföld használatáért (41 200, 44 300, 45 300 forint/hektár).

Minden megyében emelkedett a szántó éves bérleti díja:

• Békés és Somogy megye kivételével legalább 5%-os volt a szántó bérleti díjának a növekedése az előző évihez képest.
• Baranya, Fejér (11%), és Komárom-Esztergom megyében (13%) a növekedés mértéke meghaladta a 10%-ot.

Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,7%-a volt 2020-ban. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7–3,9% körül stagnál.

• Megyei szinten 3,1 és 5,3% között szóródott a szántó átlagos bérleti díjának az árához viszonyított aránya 2020-ban.
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.

[1]:↑ A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a Módszertani leírásban.

További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu