Az adatok forrása a havi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer, amelynek keretében 2019-től a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett ún. járulékbevallásból, a Központosított Illetményszámfejtő Rendszert alkalmazó költségvetési szervezetek vonatkozásában pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból történik a havi létszám- és keresetinformációk előállítása.
Az adatforrás 2019-ben bevezetett változása maga után vonta, hogy az adatok bizonyos esetekben és bontásokban csak korlátozottan hasonlíthatók össze az azonos elnevezés alatt korábban publikált mutatókkal.
Az adatok vonatkozási köre 2023 januárjától – amennyiben egyéb megjegyzés nincs – a munkáltatók teljes köre (vagyis az alkalmazásban állóval rendelkező vállalkozások, nonprofit szervezetek, valamint költségvetési intézmények teljes köre). 2022 decemberéig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keresetstatisztikai adatközlésének hagyományos vonatkozási köre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra, valamennyi költségvetési intézményre és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekre fókuszáltak. A 2019 és 2022 közötti időszakra vonatkozó adatokat 2023. március 28-án a hivatal lecserélte egy új, bővebb vonatkozási körre, de a folytonosság érdekében a főbb mutatónkat továbbra is publikálja a hagyományos vonatkozási körre is.
2025 májusában a 2025. márciusi adatok publikálásával egy időben a 2019. január és 2025. márciusi adatok vonatkozásában a KSH nagyrevíziót hajtott végre, amelynek keretében a két időszak közötti adatok lecserélésre kerültek.
Bruttó kereset: a személyi jövedelemadót és a mindenkori egészségbiztosítási, nyugdíj-, valamint munkaerőpiaci járulékot (2020 júliusától összevontan társadalombiztosítási járulékot) is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.
Bruttó rendszeres kereset: a bruttó kereset és az ún. nem rendszeres kereseti elemek különbsége (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés). 2019-től ennek a mutatónak az előállítása havi értéke részben becsléssel történik (ld. szakstatisztikai dokumentáció).
Nettó kereset (kedvezmények figyelembevételével): a mindenkori egészségbiztosítási, nyugdíj-, valamint munkaerőpiaci járulék (2020 júliusától összevontan társadalombiztosítási járulék) és a személyi jövedelemadó levonásával képzett, valamint az ezekből érvényesíthető külön nevesített adó- és járulékkedvezményeket figyelembe vevő kereseti adat. Az adatok számítását a 2019-től a keresetstatisztikában bevezetésre kerülő új adminisztratív adatforrások teszik lehetővé.
Átlagkereset: az alapállomány-csoportonkénti keresettömeg és az ahhoz tartozó átlagos állományi létszám hányadosa. A gyorstájékoztatóban közölt havi adat (kumulált időszakok esetén is) a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik.
Átlagkereseti index: a KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja keresetnövekedési mutatóként, ami az előző év azonos időszakához viszonyított százalékos változást fejezi ki. A keresetváltozás mértéke így a két időszak közötti létszámarányok eltolódását és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.
Mediánkereset: adott állománycsoportba tartozók a keresetük nagysága szerinti sorba rendezésével kapott középső kereseti érték, vagyis az a kereset, amelynél a sokaság egyik fele nagyobb, másik fele pedig kisebb keresettel rendelkezik. A gyorstájékoztatóban közölt adat havi (kumulált időszakok esetén is) a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. Kumulált időszakok esetében a medián a havi kifizetések mediánját jelenti, a havi béradatok nem kerülnek álláshelyre, magánszemélyre aggregálásra a mediánszámítás előtt.
Reálkereseti index: a nettó kereseti index és a fogyasztóiár-index hányadosa. A mutató kiszámítása a kedvezmények figyelembevételével számított nettó keresetből történik.
A módszertan és a módszertani változások bővebb leírása a szakstatisztikai dokumentációkban érhető el.