Népszámlálás 2011
  • RSS
  • English
  • Nyitólap
  • Adatok
    • Részletes táblák
    • Módszertan
    • Tesztállományok
    • Oktatási célú népszámlálási mikroadatfájl
  • Kiadványok
    • Előzetes adatok
    • A családtípusok jellemzői
    • Demográfiai adatok
    • Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás
    • A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése
    • Fogyatékossággal élők
    • A fogyatékossággal élôk helyzete és szociális ellátásuk
    • Háztartások, családok életkörülményei
    • Iskolázottsági adatok
    • Lakások és lakóik
    • Lakásviszonyok
    • Műhelytanulmányok
    • Nemzetiségi adatok
    • A népesség gazdasági aktivitása
    • A népesség iskolázottsága
    • A társadalom rétegződése
    • Vallás, felekezet
    • Országos, területi adatok
    • Módszertani kötet
  • A népszámlálásról
    • A népszámlálás célja
    • A népszámlálás kérdései
    • Népszámlálási kérdőívek
    • Válaszadási módok
    • Az összeírás szervezete
    • A népszámlálások története
    • A magyarországi népszámlálások története
    • Népszámlálások külföldön
    • Tájékoztató kisfilmek
    • Jogszabályi háttér
  • Adatvédelem

Adatvédelem


Hogyan védik adatainkat?

A népszámlálás a teljes lakosságot érintő, kötelezően elrendelt, törvényben meghatározott adatkörökre kiterjedő adatgyűjtés. Kiemelkedően fontos tehát, hogy a népszámlálás teljes folyamatában a magánélet, illetve a személyes adatok védelméhez fűződő jogok kellőképpen érvényesüljenek, illetve csak a legszükségesebb mértékben korlátozzák azokat.

Az adatvédelmi követelmények a népszámlálás minden területén megjelennek. A népszámlálásról szóló törvény biztosítja, hogy a népszámlálás során felvett adatok a későbbiekben ne legyenek összekapcsolhatóak az adatszolgáltatókkal. A népszámlálási kérdőívek kitöltésére a törvény több lehetőséget is biztosított az adatszolgáltatóknak, amelyek közül az érintett szabadon választhatott, ezáltal ő maga döntött arról, hogy személyes adatai védelme szempontjából melyik adatszolgáltatási módot tartja a számára legmegfelelőbbnek.

A népszámlálásban résztvevőket szigorú titoktartás köti. A kitöltött népszámlálási kérdőívek összegyűjtése, feldolgozása szigorú rendben történik. A népszámlálás célja, hogy a lakások és a népesség összetételéről, legfontosabb jellemzőiről kapjunk információt, éppen ezért a népszámlálási kérdőíven nem szerepelt a válaszadó neve.

Az internetes kitöltést az adatszolgáltatók az egyedi azonosítók és belépő kódok segítségével végezték. Ez az eljárás garantálta, hogy illetéktelen személyek ne férhessenek hozzá az adatokhoz. A papír kérdőívek a megyei népszámlálási irodákból – a biztonságos szállítási követelményeknek megfelelően – közvetlenül az adatfeldolgozás helyszínére kerültek. A címek és a kérdőíveken szereplő adatok feldolgozása egymástól függetlenül, elkülönítetten történik.

A feldolgozást követően a címeket és a népszámlálási adatállományt a KSH egymástól elkülönítetten tárolja. Az adatbevitelt követően a papír kérdőíveket megsemmisítik, a keletkezett papír hulladék pedig újrafelhasználásra kerül. A felhasználók számára történő adatkiadások, a kiadványok, tájékoztatási célt szolgáló adatbázisok előállítása a legszigorúbb adatvédelmi szabályoknak megfelelően zajlik. Az adatközlés statisztikai összesítések formájában történik.

Az adatvédelmi, adatbiztonsági követelmények betartásáért a KSH a felelős. Tevékenysége felett – a népszámlálásban résztvevő szervektől független ellenőrző szervként – 2011. december 31-ig az adatvédelmi biztos, azt követően pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság gyakorol kontrolt. Az előkészítés szakaszában véleményezte a népszámlálásra vonatkozó jogszabályokat, a kérdőívek összeállítását, majd ellenőrizte az online adatszolgáltatás megfelelőségét, illetve az összeírás és az összegyűjtött adatok feldolgozásának folyamatát. Folyamatosan figyelemmel kíséri a népszámlálásra vonatkozó szabályok érvényesülését, és szükség esetén állásfoglalást ad ki a népszámlálás adatvédelmi követelményeiről.

  • Impresszum
  • Adatvédelmi tájékoztató