Az uniós tendenciákkal egyezően valamennyi fontosabb mezőgazdasági haszonállat számában csökkenés következett be 2022 év végére. Az állatállomány alakulására kedvezőtlenül hatottak a gyenge gabonatermés miatt megemelkedett takarmányárak és a drasztikusan megnövekedett energiaárak, melyek jelentős emelkedést, és ezen keresztül a kereslet csökkenését okozták. Több gazdálkodó is felszámolta állománya egy részét, vagy befejezte tevékenységét.

A szarvasmarha-állomány csökkent, a vágómarhák felvásárlási átlagára emelkedett

2022. december 1-jén a szarvasmarha-állomány 885 ezer volt, közel 17 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állomány nagysága megegyezik a 2018 decemberivel. A 418 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt több mint 2 ezerrel csökkent.

A szarvasmarhatartók számában egy év alatt 3%-os csökkenés következett be, számuk 2022. december 1-jén 14 ezer volt.

2022-ben 48 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 19%-kal kevesebbet. A kilogrammonkénti 657 forintos felvásárlási átlagár 36%-kal volt magasabb az előző évinél.

A tehéntej felvásárolt mennyisége 3,1%-kal csökkent, míg a felvásárlási átlagára 51%-kal haladta meg 2022-ben az egy évvel korábbit. A termelőknek minden korábbinál magasabb összeget, átlagosan 173 forintot fizettek literenként.

2022-ben közel 104 ezer szarvasmarhát vágtak le az országban, ami 12 ezerrel (10%-kal) volt kevesebb, mint 2021-ben. Az összes vágás 94%-a vágóhídon zajlott, a vágások 60%-át tehenek tették ki. A fiatal szarvasmarhák és borjak vágásának száma 13%-kal, a teheneké pedig 7%-kal csökkent.

2022 első tizenegy hónapjában az élőszarvasmarha-export 1,9%-kal, 66,5 ezer tonnára csökkent 2021 azonos időszakához képest. A főbb partnerek sorrendben Lengyelország, Horvátország, Koszovó és Ausztria voltak. A kivitel 65%-a került ebbe a négy országba. Ugyanebben az időszakban az élőállat-import (11,3 ezer tonna) 3,5%-kal lett kevesebb. Az élő szarvasmarha fele Szlovákiából, Németországból, Csehországból és Horvátországból származott.

A kivitt marhahús mennyisége (10,3 ezer tonna) 2022. január és november között 19%-kal csökkent, míg a húsimport (14 ezer tonna) 1,1%-kal emelkedett 2021 első tizenegy hónapjához viszonyítva.

Kevesebb sertést tartottak, a felvásárolt vágósertés mennyisége is csökkent

A sertések száma 2022. december 1-jén 2,6 millió alatt volt, a 2021. decemberihez képest 6,2%-kal csökkent. Az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 5,8%-kal, 148 ezerre esett vissza.

A sertéstartók száma 17%-kal csökkent egy év alatt, számuk 2022. december 1-jén 28 ezer volt.

2022-ben a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási ára 582 forint volt, ami 51%-kal több volt a 2021. évinél.

A felvásárolt vágósertések száma (3,6 millió) 2021-hez képest 6,6%-kal lett kevesebb. A vágósertések átlagos tömege 116 kilogramm volt.

Hazánkban összesen 4,6 millió sertést vágtak le 2022-ben, ami 310 ezer darabos (6,3%-os) csökkenés 2021-hez képest. Az ország teljes vágásának 98%-a vágóhidakon történt.

Magyarországról 2021. január és november között 34,5 ezer tonna élő sertést vittünk ki, ami 12%-kal több, mint egy évvel korábban. A legfontosabb célországok közé Románia, Ausztria és Hollandia tartozott, az export 80%-a ment ebbe a három országba. Az élőállat-import (59,2 ezer tonna) 11%-kal volt kevesebb a 2021. év első tizenegy hónapjánál. Behozatal szempontjából a legfontosabb partnereink Szlovákia és Horvátország, az import 77%-a ebből a két országból érkezett 2022. január és november között.

A sertéshús kivitele 0,5%-kal, 148,1 ezer tonnára mérséklődött az elmúlt év első tizenegy hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest. A legtöbb húst Romániába, Olaszországba és Horvátországba vitték ki az országból. Ebbe a három országba irányult a kivitel 55%-a. A csökkenő export mellett az import 15%-kal emelkedett és 147,8 ezer tonna volt, így hús esetében a korábbi évek nettó exportőr szerepe után az export és import volumene lényegében megegyezett. A behozatali oldalon a mennyiség kétharmada három országból (Németország, Spanyolország és Lengyelország) származott.

A baromfiállomány csökkent az előző évhez képest

A tyúkok száma 2022. december 1-jén 29,1 millió volt, egy év alatt 9,3%-kal csökkent. A 8,8 milliós tojóállomány 3,7%-kal lett kisebb a 2021. decemberihez képest. A tartók száma is csökkent, az előző év azonos időpontjához képest 15%-kal.

2022-ben a vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest jelentősen, 49%-kal emelkedett, kilogrammonkénti ára elérte a 432 forintot. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (166 millió darab) 4,5%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál.

2022-ben a baromfikeltető állomások által jelentett, keltetésre berakott tojások száma a hús- és kettős hasznosítású tyúkféléknél 7,8%-kal, 317 millió darabra nőtt az előző évihez képest. Ugyanebben az időszakban a naposbaromfi-hasznosítás volumene a tyúkféléknél lényegében nem változott, 272 millió volt.

Az étkezési tyúktojás darabonkénti 33 forintos felvásárlási ára 58%-kal volt magasabb a 2021. évinél.

A december 1-jei 2,7 milliós kacsaállomány és a 614 ezres lúdállomány az egy évvel korábbihoz képest ugyanannyival, 36%-kal csökkent.

A tartók számában is csökkenés következett be, az előbbi esetében 27, az utóbbinál 22%-os visszaesés figyelhető meg.

A pulykaállomány 2,5 milliós volt, ami 4,5%-os csökkenést jelent 2021 decemberéhez viszonyítva. A többi baromfitartóhoz hasonlóan csökkent a pulykatartók száma is, ennek mértéke 16% volt.

2022-ben a vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 569, a vágólúdé 1249, a vágópulykáé 563 forintot ért el, ami 62, 72 és 36%-os emelkedés az előző évhez képest. Ugyanekkor vágókacsából 7,2 millióval (35%-kal), vágólúdból 1 millióval (47%-kal), vágópulykából 574 ezerrel (11%-kal) kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.

2022-ben a keltetésre berakott tojások száma a kacsánál 48,1 millió, a lúdnál 5,7 millió darab volt, ami 15, illetve 21%-os emelkedés, míg a 8,8 millió darab, keltetőgépbe helyezett pulykatojás 2,7%-os csökkenést jelentett 2021-hez képest.

A kikelt tojások száma 2022-ben a kacsánál 30,9 millió, a lúdnál 3,1 millió, a pulykánál 6,8 millió darab volt, ami egy év alatt 20, 26 és 0,7%-os csökkenést jelent.

A baromfiállomány csökkenéséhez a madárinfluenza és az ezzel kapcsolatos korlátozó intézkedések is hozzájárultak.

Folytatódott a juhállomány csökkenése, kevesebb kecskét és nyulat tartottak

2022. december 1-jén a juhállomány 872 ezer, az anyajuhok száma 693 ezer volt, előbbieké 1,7, utóbbiaké 3,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel a juhállomány több éve tartó csökkenése tovább folytatódott.

2022-ben a vágójuh kilogrammonkénti 1331 forintos felvásárlási átlagára 15%-kal magasabb, míg a felvásárolt mennyisége (182 ezer darab) 29%-kal alacsonyabb volt az előző évinél.

2022. december 1-jére az ország kecskeállománya egy év alatt közel 5 ezerrel csökkent, száma 41 ezer volt.

Az 1,1 milliós házinyúl-állomány 5,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Emelkedtek a takarmányárak

Az állatállomány 2022-es alakulásában nagy szerepet játszott az állatok takarmányozásához használt gabonák áraiban bekövetkezett jelentős emelkedés: 2022-ben a takarmánykukorica felvásárlási ára 53, a takarmányárpáé 82, a takarmánybúzáé 81%-kal emelkedett 2021-hez viszonyítva.

Tovább csökkent az Európai Unió szarvasmarha-állománya

2022 végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 74,9 millió volt, amely 850 ezerrel (1,0%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Az állomány 2016 óta csökken, a mostani létszám az ezredforduló óta a legalacsonyabb. A 27 tagállam közül 11-ben tartottak több mint 1,5 millió szarvasmarhát, és ezen országok adják az unió állományának 87%-át. Franciaország továbbra is kiemelkedik 17,0 milliós állományával, mellette Németországban tartanak még 10 milliónál több állatot. Előbbiben 2,0, utóbbiban 0,4%-kal kevesebb volt a számuk, mint egy évvel korábban. 2022 végén mindössze öt országban tartottak több szarvasmarhát, mint 2021-ben. Darabszámot tekintve a legnagyobb, 70 ezres bővülést Lengyelország könyvelhette el. A jelentősebb szarvasmarhatartó tagállamok közül Spanyolországban 120 ezerrel csökkent a szarvasmarhák száma. Magyarország az uniós országok rangsorában a 15., köszönhetően a 2010 és 2020 közötti folyamatos és egyedülálló bővülésnek.

Mélyponton az Európai Unió sertésállománya

2022 decemberében az Európai Unió sertéslétszáma 134,3 millió volt, amely 7,3 millióval (5,2%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A teljes magyar állomány közel háromszorosával lett kevesebb a sertések száma. A 2020-as kiugró értékhez képest a csökkenés 11,6 millió darab. Uniós szinten az erőteljes csökkenés oka ‒ többek között ‒, hogy

• Németországban egy év alatt az állomány nagysága 2,4 millióval (10%-kal) visszaesett. Az elmúlt öt évben folyamatos volt a csökkenés, párhuzamosan az állattartók számának visszaesésével.

• Dániában 1,6 millióval (12%-kal), Hollandiában 1,5%-kal fogyott az állomány. Mindkét országban az utóbbi években számottevő volt a túltermelés, a malacokat elsősorban Németországba és Spanyolországba, a húst pedig abba a Kínába exportálták, ahol a korábbi válság után az elmúlt időszakban már javult az önellátottság, és a kereslet is csökkent.

• Az éllovas, korábban folyamatos növekedést produkáló Spanyolországban a PRRS-fertőzések (sertések reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómája) és a kedvezőtlen piaci kilátások következményeként az állomány egy év alatt 379 ezerrel (1,1%-kal) lett kisebb.

2022. év végére Bulgária állománya csökkent a legnagyobb mértékben (26%). Mindössze két országban regisztráltak magasabb létszámot az egy évvel korábbinál: Olaszországban 3,9, Svédországban 3,2%-kal tartottak több sertést. A 27 tagállam közül kilencben haladja meg a hárommilliót a sertések száma, ebben 2016 óta nem történt változás. Összességében kilenc ország adja az unió állományának 87%-át. A sertéstartásban éllovas országok sorrendje az elmúlt évben sem változott: Spanyolország nyolcadik éve tartja vezető helyét Németország előtt, utánuk következik Franciaország és Dánia.

További adatok, információk

Módszertan

Táblák (Stadat)
19.1.2.20. Szarvasmarha-állomány vármegye és régió szerint, december 1.
19.1.2.21. Sertésállomány vármegye és régió szerint, december 1.
19.1.2.22. Juhállomány vármegye és régió szerint, december 1.
19.1.2.23. Tyúkállomány vármegye és régió szerint, december 1.
19.2.2.1. Szarvasmarha-állomány vármegye és régió szerint félévente
19.2.2.2. Sertésállomány vármegye és régió szerint félévente
19.2.2.3. Juhállomány vármegye és régió szerint félévente
19.2.2.4. Tyúkállomány vármegye és régió szerint félévente

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu