EU–SILC hivatalos statisztikai háttér
Ábragyűjtemény és nemzetközi összehasonlítás
2025 őszén lezárult a KSH szegénységi adatrevíziója az Európai Unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal előre egyeztetve. A revízió a statisztikai adat-előállítási folyamat bevett eljárása nemcsak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban is. 2010 és 2024 között jelentősen javultak az életkörülmények Magyarországon. Az előre tervezett revízió országosan sem szintben, sem trendben nem változtatta meg érdemben a szegénység fő mérőszámait. 2010 óta Magyarországon a fő szegénységi mutató csökkenésének dinamikája jelentősen meghaladta az uniós átlagot és 2017 óta a szintje is kedvezőbb az EU átlagánál.
2010 és 2024 között jelentősen javult a szegénységi helyzet Magyarországon
Az EU-SILC felvétel fókuszában a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés trendjeinek vizsgálata áll.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya három komponensből áll, amelyek különböző jelenségeket mérnek, trendjeik egymástól eltérően alakulhatnak, így önmagukban nem alkalmasak a szegénység átfogó megítélésére. Azok a személyek számítanak szegénynek, akik a 3 dimenzió közül legalább egyben érintettek.
- relatív jövedelmi szegénység (azoknak az aránya, akiknek a jövedelme nem éri el a nemzeti mediánjövedelem 60%-át; fontos ugyanakkor, hogy ez a mutató nem az abszolút szegénységet, hanem elsősorban a jövedelmi egyenlőtlenséget mutatja),
- súlyos anyagi és szociális depriváció (azoknak az aránya, akik legalább hét elemet nem engedhetnek meg maguknak a 13 alapszükséglet közül),
- nagyon alacsony munkaintenzitás (azoknak az aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol a felnőtt tagok a lehetséges munkaidejük kevesebb mint 20%-át töltik munkával).
Az Európai Unió tagállamaiban a szegénységet egységes módszertan alapján mérik, az adatok megbízhatóságát az Eurostat szakmai felügyelete garantálja.
2010 és 2024 között a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya több mint 40%-kal, számuk pedig 1 millió 274 ezer fővel csökkent Magyarországon.
A fő mutató hosszú távú javulását elsősorban a súlyos anyagi depriváció jelentős csökkenése okozta: 2010-ben a lakosság 23,4, míg 2024-ben már csak 8,5%-a volt súlyosan deprivált.
A relatív jövedelmi szegénységi arány 14% körül stabilizálódott az elmúlt 15 évben.
A tartósan kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására 2010 és 2024 között a munkaszegény háztartásban élők aránya a harmadára, 12,8%-ról 4,1%-ra csökkent.
2010 és 2024 között a sérülékeny társadalmi csoportok életkörülményei is számottevően javultak.
2010 és 2024 között jelentősen csökkent a szegénység mindhárom dimenziója által egyszerre sújtott, legveszélyeztetettebb csoportba tartozók száma.
2010 és 2024 között - elsősorban a családtámogatási rendszer megerősítésének köszönhetően – a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett háztartásban élő 18 év alatti gyermekek száma 704 ezerről 376 ezerre, vagyis közel felére csökkent.
2010 és 2024 között számottevő felzárkózás történt a legsérülékenyebb családtípusok körében: a szegénységi kockázatnak kitett egyszülős háztartások aránya a kétharmadára, a nagycsaládos háztartásoké pedig közel a felére csökkent.
Az előre tervezett revízió országosan sem szintben, sem trendben nem változtatta meg érdemben a szegénység fő mérőszámát
A revízió előre tervezetten, a 2022. évi népszámlálásból származó új népességadatokra épülő újrasúlyozás miatt valósult meg.
A revízióról szóló döntés nem a sajtócikkek hatására, hanem előre tervezetten, szakmai megfontolások alapján született, és a KSH már 2023-ban tájékoztatta róla a kutatókat.
A revízió eredményeként megszűnt a jövedelemeloszlások kiugró torlódása, a nettó és a bruttó jövedelmek közötti inkonzisztencia, valamint a szegénységi rés túlzott volatilitása. Az Eurostat validálta és elfogadta a revideált adatokat, valamint a kapcsolódó módszertani dokumentációt.
A revideált mikroadat-állományok 2025. szeptember 29-e óta hozzáférhetők a KSH kutatószobájában.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának változása minden revideált évben a mintavételi hibahaton belül maradt.
Az összetett szegénységi mutató országos értéke az egyes években országosan –0,9 és +1,1 százalékpont között változott, ±1,0 és ±1,4 százalékpont közötti mintavételi hiba mellett.
A szegénységi mutatók trendje nem változott.
Az összetett mutató komponensei közül csupán a relatív jövedelmi szegénység változott érdemben.
A népesség egyes csoportjainak szegénységi kockázata kismértékben átrendeződött.
A 18 év alattiak körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya némileg emelkedett, ugyanakkor a vizsgált 6 év során a szegény háztartásban élő gyermekek száma a korábban becsült 52 ezer helyett 82 ezerrel csökkent.
A 65 éves és annál idősebbek esetében a szegénységi kockázattal élők aránya mind szintjében, mind trendjében kedvezőbben alakult.
Az átrendeződés hátterében a jövedelemeloszlások finomítása áll, aminek következtében az érintett csoportok relatív jövedelmi pozíciója változott, nem pedig az abszolút szegénységi helyzetük.
2010 óta Magyarországon a fő szegénységi mutató csökkenésének dinamikája jelentősen meghaladta az uniós átlagot, és 2017 óta szintje is kedvezőbb az EU-átlagnál
Magyarország fő szegénységi mutatója a legfrissebb összehasonlítható adatok alapján a 13. helyet foglalja el az uniós rangsorban.
A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2023-ban Magyarországon 1,7 százalékponttal alacsonyabb volt az uniós átlagnál.
Magyarországon a relatív jövedelmi helyzet és a munkaintenzitás kedvezőbb az uniós átlagnál, ugyanakkor a súlyos anyagi és szociális deprivációban érintettek aránya kismértékben fölötte van.
2023-ban Magyarországon a gyermekek 22,9%-a élt szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett háztartásban, ami kismértékben alacsonyabb az EU átlagánál.
2010 óta Magyarország uniós pozíciója jelentősen javult.
Míg 2010-ben mindössze 5 uniós országban volt magasabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, addig a legutóbbi összehasonlítható adatok szerint (2023) már 14 tagállamban kedvezőtlenebb ez a mutató, mint Magyarországon.
A súlyos anyagi és szociális depriváció területén 2010 óta elért javulás a harmadik legnagyobb csökkenés az unióban.
A szegény háztartásban élő gyermekek arányának 2010 óta bekövetkezett csökkenése a második legnagyobb az unióban.
A revízió nemzetközileg elfogadott eljárás, az adatok pontosságának növelését szolgálja, és szerves része az Eurostat hivatalos statisztikai keretrendszerének.
Az Eurostat rendszeres módszertani ajánlásokkal és revíziós javaslatokkal támogatja az adatok pontosságának és megbízhatóságának folyamatos javítását.
Minden revízió és módszertani felülvizsgálat a statisztikai adatfeldolgozás természetes velejárója, és idősortörést okoz: a fő mutató felülvizsgálata minden országban ilyen hatással járt, és további idősortörések is megjelennek 14 tagország adatsoraiban.
A KSH tevékenységét az Eurostat az EU–SILC-felvétel esetében évente, általánosan pedig szakmai audit (Peer Review) keretében többévente ellenőrzi, az adatokat validálja és közzéteszi.