A Covid19-járvány miatt bevezetett korlátozások 2020-ban a turisztikai ágazatot sújtották a legnagyobb mértékben. A 2021-es előzetes adatok már a kilábalás jeleit mutatják, hiszen a külföldiek és a magyarok hazai turisztikai kiadásai összességében 30%-kal meghaladták az előző évi forgalmat, azonban még így is csak a 60%-át tették ki a 2019. évinek. A felépülést segítheti, hogy 2021-ben jelentős beruházások zajlottak a turisztikai ágazatokban.

A 2021. évi előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya 5,6%-ot tett ki, a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 8,2% volt. A turisztikai kereslet és a kereskedelmi szálláshelyek friss adatai elérhetők a KSH honlapján.

Visszaesés után enyhén bővült a turisztikai kereslet

A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai 2020-ban 978 milliárd forintot tettek ki, folyó áron 56%-kal kevesebbet, mint 2019-ben. A szabadidős és a vásárlási célú utazások száma drasztikusan visszaesett. A járvány miatti határlezárások, illetve a vírustól való félelem miatt 2020-ban sokan lemondtak a nyaralásról. A lecsökkent kiadások közel fele 5 ágazatban jelentkezett: a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, a sport- és szabadidős tevékenységben, a légiforgalmi személyszállításban és a gyógyfürdő-szolgáltatásban.

1. ábra

A magyarországi turisztikai fogyasztás változása a látogatók csoportjai szerint 2019-hez képest*

2020-ban a magyar lakosság belföldi turisztikai kiadásai csaknem a felére estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, és összesen 406 milliárd forintot tettek ki. A kiadások 87%-a a hazai, 13%-a a külföldi utazásokhoz kapcsolódott. A magyarországi turisztikai kiadások összege így 1384 milliárd forint volt, alig fele a 2019. évinek, és 71%-át a külföldiek turisztikai költése adta.

A 2021. évi adatok szerint a külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai több mint negyedével emelkedtek az előző évihez viszonyítva, folyó áron 1250 milliárd forintot tettek ki. A növekedésben a legnagyobb szerepet – a turizmushoz kapcsolódó termékek közül – a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és a gyógyfürdő-szolgáltatás játszotta. A magyar lakosság hazai turisztikai kiadásai harmadával nőttek az egy évvel korábbihoz képest, és összesen 546 milliárd forintot tettek ki. Így 2021-ben a külföldiek és a magyarok magyarországi turisztikai kiadásai 1796 milliárd forintra emelkedtek, 30%-kal meghaladva az előző évi forgalmat, azonban csak 60%-át tették ki a 2019. évi kiadásoknak.

2020-ban a turizmus 5,4%-kal járult hozzá közvetlenül a GDP-hez

A turizmusra jellemző ágazatok kibocsátása 2020-ban alapáron az előző évihez képest 16%-kal kevesebb, 5022 milliárd forint volt, a visszaesés mértéke jelentősen meghaladta a teljes nemzetgazdaság szűkülését. Az összes folyó termelőfelhasználás, azaz a termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások értéke piaci beszerzési áron 2766 milliárd forintot tett ki, így a turisztikai ágazatok összes hozzáadott értéke alapáron 2257 milliárd forint volt.

2. ábra

A turizmusra jellemző ágazatok főbb makromutatói

2020-ban a teljes nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya 5,4%-ra esett vissza, a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 7,9% volt. A turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értéke a nemzetgazdaság egészének 5,5%-a volt, ez a tovagyűrűző hatással együtt 8,1%-ot ért el. A turisztikai szektor két fő ágazata, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás együttesen a bruttó hazai termelés mintegy 1,6%-át adta, szemben az előző évi 2,1%-kal.

A 2021. évi előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya 5,6%-ot tett ki a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 8,2% volt. A turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értékének aránya a nemzetgazdaság egészének szintén 5,6%-a volt, a tovagyűrűző hatással együtt 8,3%-ot jelentett. A szatellitszámlák mutatója érzékenyebb, erőteljesebben jelzi a drasztikus visszaesést, a hazai turisztikai fogyasztás aránya a belföldi kínálatban 1,2%-ra csökkent a 2019-es 2,3%-hoz képest.

A turizmusspecifikus tevékenységek egyes típusainál az általuk létrehozott összes teljesítményből a turisták által igénybe vett hányad eltér egymástól. A járvány alatti korlátozó intézkedések^[1] hatására a szálláshely-szolgáltatás esetében ez az arány a pandémia előtt 90% felettiről 2020-ra 68%-ra csökkent. Az utazásszervezés korábbi turisztikai aránya a felére esett, a még üzemelő vállalkozások más tevékenységgel pótolták az elmaradó utazások miatti bevételkiesést. A vendéglátás területén is a felére zuhant a turisták által igénybe vett szolgáltatások hányada.

3. ábra

A turisták által igénybe vett hányad az egyes turizmusspecifikus ágazatok tevékenységéből, 2020*

* 2020-ban a Covid19-járvány miatt a bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések következtében a határforgalom jelentősen elmaradt a szokásostól. 2020 I., valamint II. negyedévében szünetelt az adatgyűjtés, így ezen adatok előállítása modellbecsléssel és imputálással történt. Az adatszolgáltatók alacsony száma miatt a publikált adatok megbízhatósága csökkent, és azok csak korlátozottan összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.

A hazai foglalkoztatás tizedét adják a turizmushoz köthető ágazatok

2020-ban a turisztikai ágazatokban a foglalkoztatottak száma 398 ezer volt, 5,5%-kal kevesebb az előző évinél. Így a turisztikai ágazatokban foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdaság egészéhez képest 9,1%-ot ért el, 0,4 százalékponttal kevesebbet, mint 2019-ben. A turizmusban betöltött állások túlnyomó többsége alkalmazotti státuszú volt.

4. ábra

Turizmusban foglalkoztatottak száma, ezer fő

2020-ban a turizmusban foglalkoztatottak mintegy harmada az előző évhez hasonlóan a vendéglátásban dolgozott, 13%-a a közúti személyszállításban. A pandémia alatt a dolgozói létszám a legtöbb ágazatban csökkent, a legjelentősebben a szálláshely-szolgáltatásban, 44 ezer főről 33 ezerre. A négy személyszállítási ágazatban együtt (vasúti, közúti, vízi, légi) 10 ezer, a vendéglátásban 4 ezer fővel regisztráltak kevesebb munkaerőt. Néhány ágazatban csekély többlet keletkezett, így a kulturális szolgáltatások, a sport- és szabadidős tevékenység, illetve az utazásszervezési ágazat esetében.

5. ábra

Az üres álláshelyek aránya

2021-ben a szálláshely-szolgáltatásban 3 ezer, a vendéglátásban 4 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint 2020-ban. A vasúti személyszállítási ágazatban foglalkoztatottak száma bővült, a másik három személyszállítási ágazatban azonban folytatódott a létszámcsökkenés. A turizmusra jellemző ágazatokban összességében a foglalkoztatottak száma 3,6%-kal kisebb lett az előző évihez képest. Az üres álláshelyek aránya a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágban 1,8%-ra emelkedett, ami elmarad a járványt megelőző év értékétől (2,4%).

Átlagosan minden tizedik hazai vállalkozás a turizmushoz kötődik

2020-ban a turizmusra jellemző ágazatokban a regisztrált vállalkozások száma stagnált az előző évhez viszonyítva, számuk (191 ezer) az összes vállalkozás egytizedét adta. A gyógyfürdő-szolgáltatáshoz köthető ágazatokban 1079 vállalkozással többet, a vendéglátásban 323-mal kevesebbet regisztráltak, mint egy évvel korábban. A szállodákat, panziókat üzemeltető vállalkozások száma mintegy ötödével csökkent, egyedül a kempingek szobakapacitása emelkedett a járvány által legjobban érintett időszakban.

2021-ben a turizmusra jellemző ágazatokban a regisztrált vállalkozások száma 1,8%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban regisztrált működő egységek száma 1169-cel bővült. A kulturális ágazatban regisztrált cégek száma is emelkedett (1076-tal), ellenben az egyéb szárazföldi személyszállítási ágazatban csökkenés történt (–500). A működő kereskedelmi célú szálláshelyeken belül a rövid időtartamú tartózkodás céljára szolgáló szálláshelyeket^[2] üzemeltető vállalkozások száma tovább zsugorodott, a kempingeké bővült (7%-kal), ennek következtében nőtt a szoba- és a férőhely-kapacitásuk is.

Visszaesés után újból nőttek a turisztikai célú beruházások 2021-ben

2020-ban a turisztikai ágazatokban a turisztikai célú bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke 846 milliárd forintot tett ki, folyó áron tizedével kevesebbet, mint 2019-ben. Ezen belül csaknem minden területen visszaesés következett be, a távolsági személyszállítás infrastruktúrájánál azonban dupla annyi beruházás realizálódott, mint egy évvel azelőtt. A beruházások az éttermek és vendéglátási egységek (–49%), valamint a szálláshely-szolgáltatás területén (–29%) csökkentek a legnagyobb mértékben az előző évhez képest.

6. ábra

Bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke (milliárd forint) a turisztikai állóeszközcsoportokban, 2021

2021-ben a turizmus a kilábalás jeleit mutatta, a beruházások értéke szinte minden turisztikai ágazatban nőtt. A legnagyobb értékű állóeszköz-felhalmozás a légi személyszállítás területén jelentkezett, ahol másfélszeresére bővült a beruházási érték. A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás esetében is több mint másfélszer annyi állóeszközbe fektettek be a fejlesztések során, mint 2020-ban.

Nemzetközi folyamatok

Az UNWTO Barometer 2021 jelentése szerint a nemzetközi turizmus korábban nem tapasztalt válságot élt át 2020-ban, a nemzetközi turistaforgalom a 30 évvel ezelőtti szintre esett vissza. Az érkezések száma 74%-kal, mintegy 1 milliárd fővel csökkent, az exportbevételek kiesése mintegy 1300 milliárd dollárt tett ki. A hotelfoglalások 47, a repülőjegy foglalások 81%-kal estek vissza.

A járvány idején az utazási szokások megváltoztak, a belföldi turizmus került előtérbe, a turisták a korlátozások miatt a természetjárást, a falusi turizmust, az autós túrákat részesítették előnybe, és főleg szabadtéri élményeket kerestek. Az utazók körében megnőtt a jelentőségük az egészségügyi és a biztonsági intézkedéseknek, valamint a lemondási lehetőség biztosításának. A járvánnyal kapcsolatos utazási korlátozások és azok kiszámíthatatlansága miatt nőtt a last minute foglalások száma. Az utazási lehetőségek változására a fiatalabb korosztályok rugalmasan reagáltak, míg az idősebb generációk szokásait érzékenyebben érintették a korlátozások.

7. ábra

A nemzetközi érkezések számának változása a többnapos látogatások alkalmával, 2020

Az UNWTO Barometer 2022 szerint 2021 szintén kihívásokkal teli év volt, a nemzetköziturista-érkezések száma mintegy 4%-kal nőtt, de még mindig 72%-kal a pandémia előtti szint alatt maradt. A visszaépülés üteme továbbra is lassú és egyenetlen volt a világ különböző régióiban az eltérő korlátozások, átoltottsági arányok és az utazók változó bizalma miatt. 2021-ben Európa és Amerika esetében nőtt leginkább a turisztikai érkezések száma az előző évhez képest (19, illetve 17%-kal), de még így is 63%-kal a pandémia előtti szint alatt maradt. Afrikában ugyanezen időszakban 12%-kal nőtt az érkezők száma, de így is 74%-kal kisebb volt a 2019. évinél. 2021-ben a Közel-Keleten a beutazások száma 2020-hoz 24, 2019-hez viszonyítva 79%-kal csökkent. Ázsiában és a csendes-óceáni térségben a 2020-as szinthez képest 65%-kal tovább csökkent az érkezők száma 2021-ben, és 94%-kal alulmúlta a pandémia előtti értékeket, mivel sok úti cél továbbra is zárva maradt a nem alapvető fontosságú utazások előtt. A turizmus közvetlen gazdasági hozzájárulása a GDP-hez 2021-ben 1900 milliárd amerikai dollárra becsülhető, ami meghaladja a 2020-as 1600 milliárdot, de még mindig jóval alatta marad a járvány előtti 3500 milliárdnak.

[1]:↑ A szálláshelyek 2020. novembertől 2021 májusig csak üzleti céllal érkező vendégeket fogadhattak. 2021. júliustól törölték el a korlátozásokat a szálláshelyeken.

[2]:↑ A rövid időtartamú tartózkodás célú szálláshelyek közé tartoznak a szállodatípusú, a közösségi szálláshelyek, az üdülőházak és a nonprofit üzemeltetésű szálláshelyek. A kapacitáskihasználtsági adatok a szállodatípusú szálláshelyekre vonatkoznak.

További adatok, információk

Melléklet
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu