A turizmus a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés és a jólét egyik fontos motorja. A világjárvány és más válságok lehetőséget adtak arra, hogy a turizmus rendszerének újragondolásával egy igazságosabb, fenntarthatóbb és rugalmasabb modell felé mozduljunk el. Új szabályozásokra lesz szükség a digitális életvitelre és az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra átállás előmozdításához. A cél, hogy a turisztikai területek ne csak gazdaságilag, de kulturálisan és környezetvédelmi szempontból is virágozzanak, valamint a válságoknak jobban ellenálljanak. A Turizmus-szatellitszámlák nemcsak arra alkalmasak, hogy képet nyújtsanak a szektor gazdasági teljesítményéről, hanem a jelzett hatások méréséhez is fontos kiindulópontot jelentenek. Ehhez két új mutatót is kidolgoztunk, amelyek megfelelnek az új követelményeknek is (Turisztikai ágazatok összes közvetlen hozzáadott értéke (TDGVA), és a Turisztikai ágazatok összes közvetlen hazai terméke (TDGDP).

Az előzetes adatok alapján 2023-ban a nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya 6,3, a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 9,3%-ot tett ki. A turisztikai ágazatok hozzáadott értéke közel ötödével nőtt, mindemellett a szektorba fektetett bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke 30%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A turisztikai kereslet és a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyek friss adatai elérhetők a KSH honlapján.

2023-ban számottevően nőtt a turisztikai kereslet

A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai 2023-ban 3029 milliárd forintot tettek ki, folyó áron 38%-kal többet, mint 2022-ben. A megnövekedett kiadások közel fele négy ágazatban jelentkezett: a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, a sport- és szabadidős tevékenységben, valamint a gyógyfürdő-szolgáltatásban.

2023-ban a magyar lakosság belföldi turisztikai kiadásai (1075 milliárd forint) több mint negyedével emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A kiadások 79%-a hazai, 21%-a külföldi utazásokhoz kapcsolódott. A magyarországi turisztikai kiadás így 4104 milliárd forint volt, amely az egy évvel korábbit 35, a 2019. évit 38%-kal haladta meg.

2023-ban a turizmus 6,3%-kal járult hozzá a nemzetgazdasági kibocsátáshoz

A turizmusra jellemző ágazatok kibocsátása 2023-ban alapáron az előző évihez képest 10%-kal több, 9411 milliárd forint volt, a növekedés mértéke jelentősen meghaladta a teljes nemzetgazdaság bővülését. Az összes folyó termelőfelhasználás, azaz a termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások értéke piaci beszerzési áron 5200 milliárd forintot tett ki, így a turisztikai ágazatok összes hozzáadott értéke alapáron 4211 milliárd forint volt.

2023-ban a teljes nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya 6,3, a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 9,3% volt. A turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értéke a nemzetgazdaság egészének 6,5, a tovagyűrűző hatással együtt 9,5%-át tette ki. A turisztikai szektor két fő ágazata, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás együttesen a nemzetgazdaság összes hozzáadott értékének 2,2%-át adta, 0,2 százalékponttal nagyobb részét, mint 2022-ben.

A turizmusspecifikus tevékenységek egyes típusainál az általuk létrehozott összes teljesítményből a turisták által igénybe vett hányad nem egyforma. A becsült adatok alapján 2023-ban a szálláshely-szolgáltatásnál ez az arány 75%-ra nőtt az előző évi 72%-ról. Az utazásszervezés turisztikai aránya (14%) jelentősen csökkent, míg a gyógyfürdő-szolgáltatások turisztikai aránya (30%) bővült. A sport- és szabadidős szolgáltatások területén is nőtt a turisták által igénybe vett szolgáltatások hányada (23%).

A hazai foglalkoztatás majdnem tizedét adták a turizmushoz köthető ágazatok

2023-ban a turisztikai ágazatokban 422 ezer főt foglalkoztattak, számuk csak kismértékben változott az előző évihez képest. A turisztikai ágazatokban foglalkoztatottak aránya – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a nemzetgazdaság egészéhez képest 9,1%-ot ért el. A turizmusban foglalkoztatottak túlnyomó többsége alkalmazotti státuszban dolgozott.

2023-ban a turizmusban foglalkoztatottak mintegy harmada a vendéglátásban dolgozott, 13%-uk pedig a közúti személyszállításban. A dolgozói létszám abszolút mértékben a közúti személyszállítási és a szálláshely-szolgáltatás ágazatban bővült a legjelentősebben (5,6, illetve 5,3 ezer fővel), míg a vendéglátás és a gyógyfürdő-szolgáltatás esetében csökkent a leginkább (4,9, illetve 4,6 ezer fővel). A kulturális szolgáltatásban 1,6 ezer fővel több munkaerőt regisztráltak, míg a vasúti személyszállításban 3,0 ezerrel kevesebbet. 2023-ban az üres álláshelyek aránya a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 0,2 százalékponttal volt kisebb az egy évvel korábbinál, és továbbra is alacsonyabb, mint a teljes nemzetgazdaságban.

Összességében csökkentek a turisztikai célú beruházások 2023-ban

2023-ban a turisztikai ágazatokban a turisztikai célú bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke 891 milliárd forintot tett ki, folyó áron 30%-kal kevesebbet, mint 2022-ben. Ezen belül a területek többségénél csökkentek a beruházások, a legnagyobb mértékben a légi személyszállításban (–82%). További beruházások maradtak el az éttermek és hasonló létesítmények étel és ital kiszolgálási szolgáltatással ágazatban (–28%) és a szálláshely-szolgáltatás területén (–16%). A kulturális intézmények, a közúti és vasúti személyszállítás, illetve a sport- és szabadidős, szórakozási lehetőségek esetében viszont nőttek a beruházások (8,9 és 5,1, illetve 3,8%-kal).

Nemzetközi folyamatok

A UNWTO Barometer 2024. januári jelentése szerint a nemzetközi turistaforgalom 2023-ban a járvány előtti szint 88%-át érte el. A becslések szerint 1286 millió nemzetközi turistát regisztráltak világszerte 2023-ban, amely 34%-kal több, mint 2022-ben.

Európa 2023-ban elérte a járvány előtti, 2019. évi szint 94%-át, míg Afrika 96%-kal, Amerika pedig 90%-kal teljesített. Ázsia és a csendes-óceáni térség a járvány előtti szint 65%-át érte el. A közel-keleti régió (22%-kal) és négy alrégió: Észak-Afrika, Közép-Amerika (mindkettő 5%-kal), Dél-Mediterrán-Európa és a Karib-térség (mindkettő 1%-kal) haladta meg a járvány előtti szintet.

A turizmusból származó teljes exportbevétel (beleértve a személyszállítást is) a becslések szerint 2023-ban 1600 milliárd USD volt, amely a 2019-ben regisztrált 1700 milliárd USD közel 95%-át teszi ki. A turizmus közvetlen bruttó hazai össztermékét (TDGDP) 2023-ban előzetes becslések 3300 milliárd USD-ra teszik, amely a globális GDP 3%-a. Ezt a belföldi és a nemzetközi utazások eredményezik.

További adatok, információk

Melléklet

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu