A keresetek változásának eloszlása Magyarországon, 2024. I. félév

2024 I. félévében folytatódott hazánkban a keresetek dinamikus emelkedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 14,0%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten.1 Ebben meghatározó szerepet játszott az elmúlt év végén végrehajtott, 15 és 10%-os minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések (különösen a köznevelésben és a szakképzésben végrehajtott intézkedések, az egészségügyi szakdolgozók béremelésének második lépcsője, illetve a honvédségi béremelések), továbbá a nagy állami vállalatok és kereskedelmi láncok bejelentett béremelései. Ezenkívül egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is.

A bruttó átlagkereset és a nettó reálkereset változása

A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg.2 A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők közel 90%-ának nőtt a bruttó keresete az előző év azonos időszakához képest, minden második munkavállalónak 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Ugyanakkor – főképp a versenyszféra kereseteinek visszafogott ütemű növekedése következtében – némileg (3,8 százalékponttal) alacsonyabb volt a legalább 15%-os keresetnövekedést megéltek aránya, mint 2023 I. félévében.

A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése, vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén befolyásolja keresetük alakulását.

2024 I. félévében a keresetek változásának eloszlását a rendszeres keresetek kitartóan dinamikus, illetve a nem rendszeres keresetek (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) visszafogott növekedése befolyásolta.

A teljes munkaidős álláshellyel rendelkező magánszemélyek* megoszlása bruttó keresetük éves változása alapján

Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelennek. A pedagógusbérek januári emelésének hatására továbbra is az oktatásban volt a legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő a bérnövekedés. Az egészségügy, szociális ellátás és a vízellátás, hulladékgazdálkodás területén is kiemelkedő volt a 25% feletti keresetnövekedéssel rendelkezők aránya, amiben szerepet játszott az egészségügyi szakdolgozók és a vízgazdálkodási szervezeteknél dolgozók béremelése is. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének visszafogottságában közrejátszott, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezőké pedig a legalacsonyabb.

A teljes munkaidős álláshellyel rendelkező magánszemélyek* megoszlása bruttó keresetük éves változása alapján nemzetgazdasági áganként, 2024. első félév

A nominális keresetek számottevő emelkedésének és az infláció jelentős mérséklődésének eredményeként az előző év I. félévi 73,8%-ról 18,9%-ra esett vissza azoknak az aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresetük.

A teljes munkaidős álláshellyel rendelkező magánszemélyek* megoszlása nettó keresetük** reálértékének változása alapján

Várható következő megjelenés 2024 I–III. negyedévének adatairól: 2024. december

Módszertan