Svájc
Svájc őslakói az i.e. 100 körül bevándorolt, kelta eredetű helvétek voltak, s innen származik Svájc elnevezése is: Helvetia. A VI. században a mai államterületet a Frank Birodalomhoz, majd későbbi századokban a Német-római Császársághoz csatolták. A kiváltságaik figyelmen kívül hagyása ellen tiltakozva, három kanton – Uri, Schwyz, Unterwalden – 1291-ben szövetségi levelet aláírva egyesült a Habsburgok elleni közös küzdelemre. (A népi hősről, Tell Vilmosról szóló monda is ez időből származik.) A XIV. században további öt kanton csatlakozott a szerződéshez, és így alakult meg a nyolc régi kanton szövetsége. A vesztfáliai békében (1648) az európai államok elismerték Svájc függetlenségét és semlegességét, s békéjéért valamennyi ország kezeskedett. 1798-ban a francia forradalom hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot, függetlenségét végül az 1815-ös bécsi kongresszus állította vissza. A svájci szövetség alkotmányát 1848-ben fogadták el, amit 1874-ben jelentősen módosítottak.
| Általános mutatók, 2006 | |
|---|---|
| Mutatók | 2006 |
| Terület | 41,3 ezer km² |
| Népesség | 7,46 millió fő |
| Főváros | Bern (1848 óta) |
| Hivatalos nyelv | német, francia, olasz |
| Államforma | Svájci Államszövetség |
| Államelnök | a 7 tagú Szövetségi Tanács saját tagjai közül évente választott személy |
| Pénznem | Svájci frank (CHF) = 100 rappen |
| Átlagos árfolyam (2005) | 1 USD = 1,25 CHF |
Svájc a hegyek és tavak országa. Területének háromötödét égbetörő csúcsok, gleccservölgyek, havas rétek és sűrű erdők borítják. Európa legmagasabban fekvő országa, az átlagos tengerszint feletti magasság 1300 méter. A 4 ezer méter feletti csúcsok száma hét, amelyek közül a legmagasabb a Monte Rosa Dufour csúcsa, 4634 méterrel. A négy legnagyobb tavának területe meghaladja az 1300 km²-t. Ezek közül Európa legnagyobb tava, a Genfi-tó felületének 60%-a Svájchoz tartozik.
Svájcot nyelvi és vallási sokszínűség is jellemzi: a hivatalosan háromnyelvű országban számos nyelvjárást beszélnek, amit tovább bővítenek az országban letelepedett külföldiek és időszaki vendégmunkások, akiknek aránya a lakosság mintegy ötödét teszi ki. Az országban meghonosított magas szintű és ideális körülményeket biztosító oktatási rendszer már a korábbi századokban is a diákok tömegét vonzotta ide. Az egészségügyi és szociális ellátás színvonala jelentősen hozzájárult a lakosság átlagos életkorának emelkedéséhez.
| Főbb népesedési mutatók, 2005 | |||
|---|---|---|---|
| Svájc | EU-25 | Magyarország | |
| Népsűrűség, fő/km² | 180 | 116 | 108 |
| Ezer lakosra jutó természetes szaporodás (+) / fogyás (–) | 1,6 | 0,9 | –3,8 |
| Születéskor várható élettartam, év | |||
| férfiak | 78,7 | 75,8 | 68,6 |
| nők | 83,9 | 81,9 | 76,9 |
| A népesség korösszetétele, % | |||
| 0–14 évesek | 16,3 | 16,4 | 15,6 |
| 15–64 évesek | 67,9 | 67,2 | 68,8 |
| 65 éves és idősebb | 15,8 | 16,4 | 15,6 |
Svájcot földrajzi elhelyezkedése – Nyugat-Európa közepén – már az ókorban is jelentős kereskedelmi útvonallá tette, különösen a hágók, később az alagutak révén. A lehetőség mellett a kereskedelembe való intenzív bekapcsolódását szükségessé is tette az a körülmény, hogy a gazdaság szűkölködött nyersanyagokban, energiaforrásokban és élelmiszerekben. Selyem-, szövő- és óraipara már a XVII. században virágzott. Napjainkban iparát magas fokon feldolgozott, értékes iparcikkek, vegyi termékek, nehézgépek, valamint precíziós műszerek, órák jellemzik. Élelmiszerekből az ország jelentős behozatalra szorul, de ennek ellenére az egész világon ismerik a svájci csokoládét és sajtot. Külkereskedelmét a 90-es évek közepén és 2002-től aktívum jellemzi, a forgalom jelentős hányada az Európai Unió országaihoz kapcsolódik.
A folyó fizetési mérleg főbb összetevőinek egyenlege
Svájc folyó fizetési mérlege a GDP-hez viszonyítva jelentős, a 90-es évek végétől 10%-ot meghaladó többletet mutat. Ebben a kereskedelmi egyenleg mellett meghatározó szerepe van az idegenforgalomnak és a tőkejövedelmeknek is. Svájc manapság az idegenforgalom szempontjából – beleértve a kórházi és tanulmányi célú ott tartózkodást is – Európa egyik legjobban felkészült országa. A banktitok szigorú védelme és a svájci frank értékállósága következtében jelentős a tőkéből származó jövedelem, amihez hozzájárult még az anonimitás kérdésének rugalmas megoldása is. Az 1877-ben alapított Zürichi Tőzsde a világ negyedik legnagyobb tőzsdéje.
Az országra jellemző tartósan magas életszínvonal kialakulásában meghatározó szerepe van a gazdasági növekedés ütemének, az alacsony inflációnak, a kiegyensúlyozott államháztartásnak, a folyó fizetési mérleg aktívumának, az alacsony munkanélküliségi rátának is.
| Főbb gazdasági mutatók, 2006 | |||
|---|---|---|---|
| Svájc | EU-25 | Magyarország | |
| a) 2005. | |||
| GDP növekedési üteme, % | 2,7 | 2,9 | 3,9 |
| Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (PPS) | 31 600 | 24 500 | 15 600 |
| Fogyasztóiár-emelkedés, % | 1,1 | 2,2 | 3,9 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP %-ábana) | 13,8 | .. | –6,8 |
| Államháztartás egyenlege a GDP %-ábana) | –0,6 | –2,3 | –6,1 |
Svájc erős hagyományokkal rendelkezik a külpolitikai és katonai semlegesség terén. A két világháború egyikében sem vett részt, azonban a nemzetközi együttműködés területén jelentős szerepet tölt be: tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) és 2002-től az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) is, továbbá számos nemzetközi szervezet székhelye Svájcban található. Ezek közül az egyik legrégebbi a Vöröskereszt. A szervezet egy svájci emberbarát, Henri Dunant által – a solferinói ütközet sebesültjei látványának hatására – kezdeményezett nemzetközi mozgalomból alakult ki, és az 1864-ben 36 állam képviselői által megalkotott genfi egyezményben öltött testet. Davos ad otthont az évente megrendezésre kerülő Világgazdasági Fórumnak, ahol államfők, kormányfők, politikusok mellett a világ vezető gazdasági tanácsadói is elmondják a világ állapotának javítására vonatkozó véleményüket. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, bár számos szerződéssel kapcsolódik ahhoz. A 2006. november 1-jén tartott népszavazáson – amely jogintézmény egyébként ezen országban a legelterjedtebb forma – a résztvevők 53%-a 1 milliárd svájci frank összegű támogatást szavazott meg a 10, 2004-ben csatlakozott EU-tagállamnak.
Források: Swiss Statistics / Wikipédia / Eurostat / Tolnai Világlexikon / Jean-Baptiste Duroselle: Európa népeinek története, Officina Nova
2007. augusztus