Barangolás a nagyvilágban

Törökország

Törökország zászlója

ATörök Köztársaságot 1923-ban alapították. A 780 ezer km²-es ország területéből elenyésző hányad (mintegy 3%) tartozik Európához. Lakosainak száma 2006-ban 73 millió, kétharmaduk volt városi. Isztambul a világ legnépesebb városainak egyike, lakosainak száma meghaladja a 10 milliót, de a fővárosban, Ankarában is 3,6 millióan élnek. A török népcsoporthoz tartozik a lakosok mintegy 80%-a, de jelentős a kurd és az örmény népesség is. Az ország 1949-ben az Európa Tanács tagja lett, majd 1951-ben csatlakozott a NATO-hoz, ahol az Egyesült Államok után a második legnagyobb haderővel rendelkezik. Hadászati kiadásai fokozatosan csökkennek 1999 óta: akkor a GDP 5,4%-át fordították a hadászatra (ez több mint 12 milliárd USD-t jelentett), 2004 óta e kiadások a GDP 3%-a körül mozognak. Törökország ma tagja a legfőbb európai intézményeknek, az Európai Uniónak pedig tagjelölt állama.

Általános mutatók
Mutatók 2006
a) 2005.
Terület, 1000 km² 738,6
Népesség, millió főa) 73,0
Városi népesség aránya, %a) 67,3
Egy főre jutó GDP
vásárlóerő-paritáson, EU-25=100,0
28,0
GDP növekedése, % 6,1
Fogyasztóiár-emelkedés, % 9,3
Munkanélküliségi ráta, % 8,4
Internettel rendelkező
háztartások aránya, %a)
8,0
Árfolyam, líra/USD 1,43

A népesség tíz év alatt közel 10 millióval gyarapodott, ennek megfelelően a népsűrűség e periódusban 82-ről 93 főre emelkedett km²-enként. A természetes szaporodás annak ellenére is jelentős (évente több mint 900 ezer fő), hogy sem az élveszületések száma (2000 óta minden évben valamivel több mint 1 millió 360 ezren születnek), sem a halálozások száma nem változik jelentősen. 2005-ben 48 ezerrel kevesebben haltak meg, mint 2003-ban, a halálozási arányszám három év alatt egy ezrelékkel, 6,2-re csökkent. 10 év alatt a népesség korcsoportstruktúrája valamelyest átalakult, lassú öregedés figyelhető meg. Míg 1995-ben a népesség 32%-a volt 15 évesnél fiatalabb, 63%-a 15–64 éves és 5%-a ennél idősebb, addig 2005-ben ugyanezek az arányok 28, 66, illetve 6% voltak.

A születéskor várható élettartam az ezredforduló óta mind a férfiak, mind a nők esetében több mint 3 évvel megnőtt, így az 2005-ben a férfiak esetében 68,9, a nők esetében 73,8 év volt. Törökország Európában kiugróan a legmagasabb csecsemőhalandósági rátával rendelkezik. Bár 2000 óta ez jelentősen csökkent (ekkor 1000 élveszületésre 42 csecsemőhalálozás jutott), 5 évvel később így is 1000 élveszületett csecsemőből közel 24 nem élte meg az 1 éves kort. Összehasonlításképpen: 2005-ben az EU–25-ben ez az arány 4,5, míg Európában a második legmagasabb aránnyal rendelkező Romániában 15 volt.

Főbb népesedési mutatók, 2006
  Törökország Magyarország
a) 2005.
Ezer lakosra jutó  
élveszületés 18,6 9,9
halálozás 6,2 13,1
természetes szaporodás (+) / fogyás (–) 12,4 –3,1
Csecsemőhalandóság, ‰ 23,6a) 5,7
Születéskor várható élettartam, év  
férfiak 68,9a) 68,6
nők 73,8a) 76,9
A népesség korösszetétele, %  
     –15 éves 28,4a) 15,4
15–64 éves 65,7a) 68,8
65 éves és idősebb 6,0a) 15,8
1000 férfire jutó nő 982,0a) 1 107,0

Törökország gazdasága keveréke a modern iparnak és kereskedelemnek, valamint a hagyományos mezőgazdaságnak. Legfontosabb kereskedelmi partnerei az európai államok, melyek az utóbbi években az ország importjának és exportjának is mintegy 40%-át tették ki. Az ezredforduló óta a külkereskedelmi termékforgalom hiánya átmeneti mérséklődés után folyamatosan növekszik. Míg 2000-ben Törökország alig több mint 30 milliárd euró értékben exportált, addig 2006-ban közel 70 milliárd euró értékben, ugyanakkor a behozatal értéke 5 év alatt 52 milliárd euróval nőtt, és 2006-ben meghaladta a 111 milliárd eurót. A mérleghiány – folyó áron, euróban kifejezve – az ezredfordulót követő 1 évben csökkent (2001-ben volt a legalacsonyabb, 11 milliárd euró; az export százalékában pedig 32%) –, de azóta szinte fokozatosan növekszik. E kereskedelmi mérleghiány fő finanszírozójává az utóbbi években a törökországi turizmus vált, amelyből az ország éves bevétele ma már meghaladja 10 milliárd dollárt.

Törökország térképe

Forrás: CIA - The World Factbook

Az ezredfordulót követően a gazdasági helyzetet kiszámíthatatlan növekedés és komoly egyensúlytalanság jellemezte. Az ország gazdasági instabilitása a 2001-es pénzügyi krízis idején tetőzött, aminek legfőbb oka a törékeny bankrendszer volt. Mindez a török GDP 7,5%-os zuhanásához és a valuta leértékelődéséhez vezetett, a kamatlábak elérték a 400%-ot, és az államadósság a GDP 90%-a fölé emelkedett. Az IMF által támogatott reformprogramnak köszönhetően a stabilizáció igen gyorsan ment végbe, a központi bankot függetlenítették, számos elkülönített állami pénzalapot megszüntettek, rugalmasabb lett az árfolyam, illetve új, törvényi keretet kapott a telekommunikációs és az energiaszektor is. Alig egy év alatt újra kezdődött a növekedés, az infláció lényegesen csökkent (a 2001-es 56,8%-ról 2006-ig 9,3%-ra), a nemzeti össztermék növekedett (2004-ben 9%-kal, azóta a növekedés mértéke fokozatosan mérséklődik), illetve a török líra is kezdte visszanyerni értékét.

A gazdasági krízis a munkanélküliséget is jelentősen megnövelte. Az ezredfordulós 6,5%-os munkanélküliségi ráta európai viszonylatban is alacsonynak számított, de a 3 év alatt bekövetkezett 4 százalékpontos emelkedést csak részben sikerült leszorítani; így a török munkanélküliek aránya napjainkban is 8% fölötti.

Külkereskedelmi egyenleg

Külkereskedelmi egyenleg, 2000-2006

Az ország előtt álló egyik legnagyobb kihívás – az uniós csatlakozás lehetősége –, nemcsak a gazdasági folyamatokra, hanem az alkotmányos keretekre is kihatott. Amióta 1999-től Törökország hivatalosan is tagjelölt, figyelemre méltó alkotmányos kiegészítések kerültek napirendre, több törvényhozói „harmonizációs csomagot” fogadtak el. Több száz törvényen változtattak, egyebek között a gyülekezés-, szólás- és vallásszabadság érdekében.

Források: Eurostat / Szigetvári Tamás: Törökország az európai uniós csatlakozási tárgyalások kezdetén / (VKI) / SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) / OECD / Demographic Yearbook, 2005, ENSZ, New York

2007. október