Barangolás a nagyvilágban

Csodálatos városok – Prága

Prága címere

Acseh főváros, Prága, az ország közepén, a Moldva két partján fekszik. Alapításáról számos legenda kering. Nevét egyesek szerint a folyó hangos zúgásáról (zúgó= prah), mások szerint egy helyről – ahol a legkönnyebb volt az átkelés a folyón (praha=gázló) – kapta. A cseh főváros Európa közepén, körülbelül 300 km-re Bécstől és 550 km-re Budapesttől helyezkedik el. A kilenc dombra épült települést gyakran nevezik „száztornyú”, vagy „arany városnak” is. Ez utóbbi valószínűleg I. Károly cseh király idejéből származik, ekkor ugyanis arannyal vonták be a prágai vár tornyait. A csehek a X. században települtek le ezen a környéken, és a város hamarosan a Cseh Királyság központja lett, ami nagyban kötődik I. Károly nevéhez. Károly (1316–1378) Prágában született és halt meg. Először német és cseh király (1333–1346), majd IV. (Luxemburgi) Károly néven német-római császár (1346-1353) volt. Uralkodása idején a Német-római Császárság székhelyét áttette Prágába. 1348-ban megalapította Közép-Európa első egyetemét, 1356-ban adta ki a német aranybullát. Felépíttette Prága nevezetes kőhídját, a Károly-hidat, és a prágai királyi vár (Hradzsin), benne a Szt. Vitus Székesegyház építésének kezdete is az ő nevéhez fűződik. A város 2000-ben Európa kulturális fővárosa címet is elnyerte.


Prága, Budapest és Bécs főbb mutatói 2007-ben
  Prága Budapest Bécs
a) 2008 évi adat. b) EUROSTAT, 2007
Terület, km² 496 525 415
Népesség, 2007. december 31-én, ezer főa 1 233 1 712 1 687
a főváros aránya az össznépességen belül, % 11,9 16,9 20,3
65 éves és idősebb népesség aránya, % 15,6 18,4 16,4
Férfiak születéskor várható élettartama, év 75,6 71,2 76,6
Nők születéskor várható élettartama, év 80,7 77,9 81,9
Vándorlási egyenleg (bel- és külföldi), ezer fő 19,2 9,1 7,5
Foglalkoztatási ráta, %a 60,2 57,0 67,4
Munkanélküliek aránya, %a 1,9 4,3 6,7
Egy főre jutó GDP, PPS 42 983 33 855 43 300b
Ezer főre jutó kórházi ágyak száma 8,4 11,0 8,6

Prága 1990 óta 57, önkormányzattal (ami 22 adminisztratív körzetet alkot) rendelkező városrészre van felosztva. Lakossága 1600-ban 60 ezer, 1900-ban 202 ezer, 2007-ben több mint 1 millió 200 ezer volt. A lakosság száma az utóbbi években alig változik. 1993-tól 2001-ig 5%-kal csökkent, majd 2007-ig 4,5%-kal nőtt, így a 2007. évi népesség alig 5 ezerrel maradt el az 1993. évitől. Az átlagos életkor a fővárosban (41,7 év) 1,7 évvel magasabb, mint a köztársaság átlaga.

Az egy főre jutó GDP alakulása Prágában
(Csehország átlaga = 100)

Az egy főre jutó GDP alakulása Prágában

Csehország fővárosa gazdaságilag az egyik legintenzívebben fejlődő város Kelet-Közép-Európában. Már az első világháborút megelőzően az Osztrák-Magyar Monarchia ipari kapacitásának jóval több mint fele a cseh tartományokban volt. A gépgyártás, az élelmiszer- és vegyipar még ma is jelentős, bár a fővárosban az ipar szerepe mérséklődik.

A fővárosban az egy főre jutó GDP évek óta több mint a duplája az országos átlagnak, és az egy foglalkoztatottra jutó GDP megközelíti az átlag másfélszeresét. Csehország bruttó hazai termékének 25%-át Prága adja, amit a foglalkoztatottak 13%-a állít elő. Ez a nagy különbség a termelékenységben a bruttó hozzáadott érték szerkezetéből adódik, melynek fő jellemzője a termelő ágazatok alacsony és a szolgáltatások magas aránya a fővárosban. Míg az ország egészében a termelő ágazatok súlya 2007-ben több mint 41% volt, addig Prágában nem érte el a 19%-ot sem. A szolgáltatások közül leginkább a pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatás, ingatlanügyletek szerepe emelkedik ki (meghaladja a 30%-ot), de jóval nagyobb az országos átlagnál a kereskedelem, szálláshely- szolgáltatás aránya is (20,2%, szemben az országos 14,4%-kal).

Csehország és Prága bruttó kibocsátása gazdasági ágak szerint, 2007

Csehország és Prága bruttó kibocsátása gazdasági ágak szerint, 2007

Az innovációs tevékenységet végző vállalkozások 23%-a működött a fővárosban 2004 és 2006 között, és a termék- és folyamatinnovációk ráfordításainak 37%-át itt használták fel.

A prágai tömegközlekedés három metróvonalra, huszonöt villamosvonalra épül, és mintegy kétszáz autóbuszjárat egészíti ki. Közúton a városba vezető sugárutak teszik könnyen megközelíthetővé. Autópálya köti össze Szlovákiával és Németországgal. A belvárosi rész tehermentesítésére elkészült a belső városi körgyűrű, és hamarosan elkezdődik a külső körgyűrű teljes kiépítése is. Prága főpályaudvara a C metró vonalán, az Óvárostól keletre helyezkedik el, a Budapestről érkező vonatok egy része is ide fut be. A fővárosban van a régió egyik legforgalmasabb repülőtere, évente mintegy 10 millió utassal.

Prága számokban, 2007
  Az országos átlag %-ában
Átlagkereset 136,6
Átlagos nyugdíj 107,4
Munkanélküliek aránya 36,1
  Ezer lakosra számítva, %
Egyetemi hallgatók 316,6
Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 298,6
Felderített bűncselekmények 211,0
Lakásépítés 197,5
Közlekedési balesetek 158,2
Ágyak száma a kereskedelmi szálláshelyeken 144,0
Kórházi ágyak 138,7
Halálozások aránya 101,0
Élveszületések aránya 99,1

A lakásépítés 2007-ig fellendülést mutatott, a befejezett 9200 lakás csaknem háromszorosa volt az ezredforduló éveiben építetteknek, és az ezer lakosra jutó építés ebben az évben meghaladta a budapestit (7,9 volt a budapesti 5,7-tel szemben).

Környezetvédelmi beruházás 2007-ben kevesebb volt, mint az előző évben, ugyanakkor a nem beruházás jellegű környezetvédelmi ráfordítás nőtt, meghaladta az országos kiadások több mint egynegyedét. Ezen belül legnagyobb ráfordítást a hulladékkezelés igényelt, közel 77%-ot. A környezetet terhelő kibocsátások közül – 2006-ban mért adatok szerint – Prágában a szálló por, a nitrogén-oxid és a széndioxid nagyobb mértékben volt jelen az országos átlagnál.

Prága ősi egyetemi város. Nyolc állami egyeteme és főiskolája közül a Károly Egyetemet 1348-ban, a Műszaki Egyetemet 1717-ben, a Szépművészeti Akadémiát 1800-ban alapították. Emellett újabban számos magán felsőoktatási intézmény is működik a városban. Az állami intézményekben 2007-ben több mint 100 ezer, a magán felsőfokú iskolákban közel 20 ezer hallgató tanult, ami az ország összes hallgatójának egyharmadát, illetve felét jelentette.

A cseh főváros hosszú évtizedek óta gazdag történelmi hagyományaival, impresszív városképével, épületeivel, kulturális és egyéb programjaival a világ minden részéről vonzza a turistákat. Itt van Európa egyik legnagyobb műemlékvédelem alatt álló városi területe, ugyanis az UNESCO a városközpontnak szinte a teljes területét a világörökség részévé nyilvánította. Ez a Moldva-parti nagyváros gótikus, barokk és szecessziós stílusú épülethomlokzataival egy kőből faragott történelemkönyvre hasonlít. A városközpont őrzi a különböző korokból származó építési stílusirányzatokat, talán nincs is olyan negyed, ahol minden épület ugyanabban a korban épült volna.

Csehországban 2007-ben az összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek 17%-a volt a fővárosban. Az országban mintegy 13 millió vendéget regisztráltak, 35%-ukat Prágában, és a több mint 40 millió vendégéjszakának közel 30%-át a fővárosban töltötték. A turisták több mint 90%-a külföldről érkezett, és átlagban 4 napot és 3 éjszakát töltött Prágában. A legtöbb turista 2007-ben Németországból, az Egyesült Királyságból, Olaszországból és az Egyesült Államokból érkezett a városba. A 39 ötcsillagos szálloda közül 2007-ben 31 a fővárosban volt található, és a négycsillagos szállodák közel egyharmada is itt működött. A többi szálláshelytípus ennél kisebb arányban (2-9%) fordult elő.

Az Osztrák-Magyar Monarchiából megőrzött kávéházi kultúra, hasonlóan a többi európai országhoz, illetve nagyvároshoz, kissé visszaszorult. A rendszerváltás óta számos külföldi befektető érkezett a cseh fővárosba (amerikaiak, németek, hollandok, dánok, franciák, angolok, ázsiaiak), és hozták magukkal szokásaikat, így ma már Prágában is elterjedtek a nemzetközi árukínálattal rendelkező üzletek, gyorséttermek. Emellett mind a mai napig a világon a legtöbb árpalét Csehországban fogyasztják. A sörivásban Csehország áll a világranglista csúcsán, évi 162 liter fejenkénti fogyasztással, Írországot és Németországot is megelőzve. Az ír és az angol pubokhoz hasonlóan Prágában is igen népszerűek a „hospoda”-k (sörcsarnokok). A fővárosban működik többek között a régóta legismertebb házi sörfőzde, az U Fleku.

Prágával sok világszerte ismert név kapcsolódik össze. II. Rudolf prágai udvarában dolgozott a híres csillagász, Kepler. Itt született – többek között – Jan Neruda költő, író, Franz Kafka író, Jiří Menzel filmrendező és a Cseh Köztársaság volt elnöke, Vaclav Havel író is. A Vysehrad (fellegvár, a város egyik nevezetessége, a városlakók kedvenc hétvégi találkozóhelye) szikláin épült Szent Péter és Pál templom mellett lévő nemzeti díszkertben (sírkertben) számos nagy személyiség nyugszik, és Smetana híres Moldva c. szerzeményét kongatja a templomharang.

Források: Cseh Statisztikai Hivatal Évkönyv 2008 / Wikipédia / Marco Polo: Prága / Eurostat / Magyar statisztikai zsebkönyv 2008 / Budapest statisztikai évkönyv, 2008 Nemzetközi fejezet / Jack Altman: Prága.

2010. szeptember