2021 II. negyedévében a Covid19-járvány harmadik hullámának enyhülése és a korlátozások fokozatos feloldása hatására

• csökkent a munkanélküliek száma,
• a foglalkoztatás – elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon – nőtt,
• módosult a foglalkoztatottak ágazati szerkezete,
• a munkaerőpiaci távollétek, és ezzel párhuzamosan a munkával töltött idő is az ilyenkor szokásosnak megfelelően alakult.

2021 I. félévében az előző év azonos időszakához képest

• a keresetek növekedési üteme némileg mérséklődött,
• a fogyasztói árak dinamikusabb emelkedése tovább fékezte a nettó keresetek vásárlóértékének emelkedését.

A járványügyi korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan nőtt a foglalkoztatottak száma

A 2021. március elején bevezetett járványügyi korlátozásokat május közepétől fokozatosan oldották fel (a kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek hosszabb nyitvatartása, a szálláshelyek megnyitása a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára, a szórakozóhelyek és sportrendezvények látogatási tilalmának feloldása). Emellett folytatódott a munkahelyek megőrzését, megvédését célzó ágazati bértámogatási program, amely a válságtól leginkább sújtott ágazatoknak nyújtott segítséget. A gazdaság fokozatos újraindulásának hatására 2021 II. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 619 ezerre nőtt, ami 63 ezer fővel meghaladta az előző év azonos időszakát és 52 ezerrel az I. negyedévet. A foglalkoztatotti létszám növekedése az elsődleges munkaerőpiacon történt jelentős, az egy évvel korábbihoz képest 76 ezer fős bővülés eredménye. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma alig változott, 86 ezer fő volt, a külföldön dolgozóké viszont közel 20 ezerrel, 82 ezer főre csökkent. A külföldi munkavállalás – elsősorban a szomszédos országokba való ingázás – 2020 II. negyedévétől nehézségekbe ütközött, és a járványügyi intézkedések lazításával sem emelkedett a korábbi szintre, jóllehet 2021 I. negyedévéhez képest a II. negyedévre kismértékben, 9 ezer fővel növekedett.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2021 II. negyedévében 72,8% volt, 1,8 százalékponttal magasabb az előző évinél. A változások nemek és korcsoportok szerint jelentős eltéréseket mutatnak.

• 2021 II. negyedévében a férfiak rátája az előző évihez képest 1,6 százalékponttal, 77,6%-ra, míg a nőké 2,0 százalékponttal, 68,0%-ra nőtt. A nők foglalkoztatottságának növekedését a II. negyedévben tapasztalt kiugrás eredményezte és nem a fokozatos kilábalás eredménye.
• A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatottsága ugyan nőtt egy év alatt, 0,7 százalékponttal, 27,1%-ra, de a járvány előtti szintet a II. negyedévre sem sikerült elérni.
• A legjobb munkavállalási korú, 25–54 év közöttiek foglalkoztatottsága összességében 1,4 százalékponttal, 86,9%-ra nőtt 2020. II. negyedévhez képest, de a foglalkoztatási ráta ebben a korcsoportban is csak megközelíti a járvány előtti szintet.
• Az 55–64 évesek foglalkoztatottságának évek óta tartó növekedését viszont nem akasztotta meg a járvány, még a járvány által leginkább érintett hónapokban sem. Foglalkoztatási rátájuk az előző években tapasztaltakhoz hasonló mértékben, vagy még erőteljesebben javult, egy év alatt 3,4 százalékponttal, 62,2%-ra nőtt. A javulás hátterében egyrészt a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedése, illetve a nyugdíjasok munkavállalását ösztönző intézkedések állnak (pl. járulékmentesség).

A foglalkoztatottság javulása régiónként eltérő volt

2021 II. negyedévében a foglalkoztatottság növekedése régiónként eltérő volt. Jelentős, átlag feletti javulás történt Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon, ahol egy év alatt 3,8, és 2,4 százalékponttal nőtt a ráta értéke. Ugyanakkor Észak-Magyarországon, ahol a foglalkoztatottság a járványtól függetlenül hosszabb időszakot tekintve alacsony szinten stagnál, alig nőtt. Az olyan kedvező munkaerőpiaci helyzetű régiókat pedig, mint Budapest, Pest vagy Közép-Dunántúl, a járvány előtti vagy még magasabb foglalkoztatottsági szint jellemezte.

Csökkenő foglalkoztatotti létszám a szociális ágazatban és a járműgyártásban

Magyarországi megjelenése óta a Covid19 több ágazatban okozott időszakos vagy tartós visszaesést a foglalkoztatásban. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatok 2020. II. negyedévi bezuhanása után, a korlátozások enyhítésével hamar megindult az élénkülés. 2021 II. negyedévére a vendéglátásban már 19 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a szálláshely-szolgáltatásban viszont továbbra is csökkent a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóipar egyes területei, például a járműgyártás elsősorban nem a korlátozások miatti időszakos lezárások, hanem a begyűrűző és tartóssá váló alkatrészhiány miatt szenvedtek el létszámveszteséget. A megnövekedett terhek ellenére az egészségügyi és szociális ellátás feladatait is kevesebben látták el 2021 II. negyedévében, mint egy évvel korábban, ezen belül a szociális területen dolgozók száma csökkent nagyobb mértékben. Jelentős létszám- és aránybővülést tapasztaltunk ugyanakkor a tudományos és műszaki tevékenység, az információ, kommunikáció és az építőipar ágazatokban.

Az átlagos ledolgozott óraszám az ilyenkor szokásosnak megfelelő volt

A járvány intenzitásának és felfutásának, továbbá a megfékezésre irányuló korlátozásoknak a hatására az elmúlt évben megnőtt a foglalkoztatottakon belül azok aránya, akik a válaszadást megelőző héten nem dolgoztak. 2021 II. negyedévében viszont már az ilyenkor szokásosnak megfelelően alakult a munkától való távolmaradás, vagyis a szabadságok, betegszabadságok miatti távollét az egy évvel korábbihoz képest jelentősen csökkent. Ennek megfelelően alakult a ledolgozott órák átlagos száma is, az I. negyedévihez képest – ami a márciusi visszaesés miatt maradt el a szokásostól – jelentősen nőtt.

A home office Budapesten a legnépszerűbb

A járvány egyik következményeként megnőtt a home office vagy távmunka keretében dolgozók aránya. Azon munkáltatók egy részénél, ahol ez a munkavégzési forma hatékonynak bizonyult, a korlátozások megszüntetése után is gyakorlatban maradt, és továbbra is rugalmasan alkalmazták. Ugyan a II. negyedévben a megelőző hónapokhoz képest csökkent a távmunkában dolgozók aránya, a járvány előttinél még mindig lényegesen magasabb arányban választják ezt a munkavégzési formát a munkavállalók. A visszarendeződés legkevésbé Budapestet érintette, ahol 30% feletti a távmunkában dolgozók részesedése, míg a többi régióban jelentősen csökkent az arányuk 2020. II. negyedévhez képest.

A gazdaság pótlólagos munkaerő-kereslete meghaladta az egy évvel korábbit

A gazdaság újraindulása miatt nőtt az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma, ami 2021 II. negyedévének végén megközelítette a 75 ezret. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.^[1] Az előző év azonos időszakához viszonyított 25%-os igénynövekedésben – amit döntő részben a versenyszférában lezajló változások okoztak – meghatározó szerepe volt az egy évvel ezelőtti bizonytalan gazdasági környezetet tükröző alacsony bázisadatnak.

Egy év alatt, 2020 és 2021 II. negyedévei között csaknem minden nemzetgazdasági ágban emelkedett a munkaerő iránti pótlólagos kereslet. Abszolút mértékben leginkább az adminisztratív szolgáltatások, a feldolgozóipar és az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban nőttek az igények 4800, 4300, illetve 1500 álláshellyel. Százalékosan is az adminisztratív szolgáltatások felvevőképessége emelkedett a legjelentősebben. Ezen belül elsősorban (több mint duplájára) a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezetek üres álláshelyei emelkedtek. A folyamat mögött a feldolgozóipar munkaerőigényének bővülése áll, ugyanis a kölcsönzött munkaerő jelentős részét feldolgozóipari cégek veszik igénybe. Az egészségügy, szociális ellátás területén némileg mérséklődött az üres, vagy a közeljövőben megüresedő, betöltésre váró álláshelyek száma.

Nemzetgazdasági szinten a 2020-as és 2021-es II. negyedévi zárónapok között 2,0-ről 2,3%-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek összes álláshelyhez viszonyított aránya. A nemzetgazdasági ágak közül az adminisztratív szolgáltatásoknál volt a legnagyobb a mutató értéke (5,1%). Egy éve még az egészségügy, szociális ellátást jellemezte a legmagasabb arányszám. A csökkenés ellenére ebben az ágazatban változatlanul magas A vizsgált rangsorban a második.^[2](3,6%-os) volt a munkaerőhiány becslésére használt mutatószám értéke. A legalacsonyabb arányszámok a mezőgazdaságot (1,1%), a kereskedelmet (1,1%), valamint az ingatlanügyleteket (1,2%) jellemezték.

Csökkent a munkanélküliség, de erősen nőtt a munkakeresés átlagos időtartama

A munkanélküliek száma 2021 II. negyedévében átlagosan 198 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt. A munkanélküliek létszáma 16 ezer fővel csökkent 2020 megegyező időszakához képest.

• Mindkét nem esetében csökkent a munkanélküliség, a nők munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 4,2%-ra, míg a férfiaké 0,3 százalékponttal, 4,1%-ra mérséklődött. A nők esetében jelentős javulás mutatkozott az I. negyedévhez képest is, a mutató értéke 0,7 százalékponttal csökkent.
• A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 2021. II. negyedévben 13,3% volt, 1,1 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.
• A fiatalokénál kisebb mértékben, de szintén csökkent a munkanélküliség a 25–54 éves korosztály körében is: 0,5 százalékponttal, 3,6%-ra mérséklődött a ráta értéke.
• Kismértékben – 0,3 százalékponttal – 2,9%-ra emelkedett viszont az egyre nagyobb munkaerőpiaci aktivitást mutató idősebb korosztály (55–74 évesek) munkanélküliségi rátája.

2021 II. negyedéve során a munkanélküliség átlagos időtartama 8,3 hónapra nőtt. Ez 2,2 hónappal több az előző év azonos időszakában mértnél, amikor a munkájukat a járvány és a korlátozások miatt elvesztők jelentős számban jelentek meg a munkaerőpiacon álláskeresőként, és ezáltal jelentősen megnőtt azoknak a munkakeresőknek az aránya, akik kevesebb mint egy éve – ezen belül kevesebb mint 3 hónapja – kerestek munkát. Ezzel párhuzamosan 2021 II. negyedévére 32%-ra emelkedett a legalább 12 hónapja munkát kereső, tartósan munkanélküliek aránya az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest.

A legtöbb régióban mérséklődött a munkanélküliség

2021 II. negyedévében a legtöbb régióban csökkent a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest, bár ez a járvány előttinél magasabb szintet jelentett. Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön azonban, ahol 2020 II. negyedévében még nem ugrott meg az aktívan munkát keresők száma, magasabb volt a munkanélküliség, mint egy évvel korábban. A legmagasabb munkanélküliség Észak-Alföldet (7,4%), a legalacsonyabb Nyugat- és Közép-Dunántúlt (2,4%) jellemezte.

Kevesebb volt a nyilvántartott álláskeresők száma is

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2021 II. negyedéve során 276 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk 81 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amikor a járvány miatt munkájukat vesztők jelentős számban jelentkeztek a munkaügyi kirendeltségeken. 2021 II. negyedévében a nyilvántartott álláskeresők 47-%-a semmilyen ellátásban nem részesült.

Csökkent a potenciális munkaerő-tartalék

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2021 II. negyedévében átlagosan 371 ezer főt tett ki a számuk, ami 65 ezerrel kevesebb, mint 2020 megegyező időszakában. A legnagyobb mértékű csökkenés az inaktívak csoportjában volt tapasztalható. A tartalék közel kétharmada aktív a munkaerőpiacon, ezen belül 12% olyan részmunkaidős foglalkoztatott, aki szeretne többet dolgozni, 53%-uk pedig aktív munkakereső.

A potenciális munkaerő-tartalék csökkenése a kedvező munkaerőpiaci adottságú nyugat-magyarországi régiókban és Pest megyében volt erőteljes, ugyanakkor az északi régiókban alig volt változás, ott a munkaerő-tartalék népességen belüli aránya tartósan magas. Észak-Magyarországon a potenciális munkaerő jelentős része, több mint 40%-a inaktívnak minősül, közülük a túlnyomó többség szeretne ugyan dolgozni, de nem keres munkát. Észak-Alföldön viszont több mint 70%-uk gazdaságilag aktív, ezen belül 60% munkanélküliként aktívan keres munkát, 10% pedig foglalkoztatottként szeretne többet dolgozni.

Erősödött a foglalkoztatottak közé történő beáramlás

2021 II. negyedévében felerősödött a foglalkoztatottak közé történő beáramlás, és jelentősen csökkent az inaktívvá váló foglalkoztatottak aránya. Ezzel párhuzamosan az inaktívak közül egyre többen kezdtek el munkát keresni.

8,4%-kal emelkedett a havi bruttó átlagkereset

2021 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 428 250 forint volt, 8,4%-kal magasabb, mint egy éve. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.^[3] A medián 341 650 forintot tett ki, és a bruttó átlagkeresetnél gyorsabban, 9,6%-kal nőtt. (A munkáltatók teljes körénél a bruttó átlagkereset értéke 415 760 forint volt, nominálisan 8,6%-kal több, mint egy éve. A medián ebben a körben 9,4%-kal, 328 120 forintra nőtt.)

A nemzetgazdasági szintű bérnövekedést a létszámösszetétel változása, a vállalkozások bérmegállapodásai/béremelései, illetve a munkáltatói bérfizetési képesség mellett befolyásolja a minimális bértételek alakulása, valamint a kormányzati bérreformok végrehajtása is.

Az átlagkeresetek és a munkajövedelem nagyságára ható néhány tényező

A bérkiáramlások előző évhez mért növekedési üteme 2021. I. félév végére lassult, ami leginkább a viszonyítási alapként szolgáló bázisidőszaki folyamatokkal magyarázható. 2020 és 2021 júniusa között 3,7%-kal növekedtek a bruttó átlagkeresetek. Ezt a visszafogottabb növekedési ütemet az egészségügyi dolgozók 2020 júniusában kifizetett bruttó 500 ezer forintos egyszeri, rendkívüli juttatása befolyásolta. Míg egy évvel korábban a kereseti indexet felfelé húzta az, hogy főként alacsonyabb keresetűek (pl.: fizikai alkalmazásban állók) kerültek ki a teljes munkaidős körből a munkaidő-csökkentések, elbocsátások, tartós távollétek miatt, addig 2021 áprilisától az alkalmazásban állók összetételének változása már negatívan hatott a keresetek növekedésére. 2021 I. félévében változatlan fizikai-szellemi létszámarányokkal 0,1 százalékponttal magasabb (8,5%-os) lett volna a bruttó átlagkeresetek növekedése, ezen belül a II. negyedévben a létszámváltozások hatása nélkül 7,9%-os lett volna a nemzetgazdasági szintű keresetek növekedési üteme, vagyis 0,7 százalékponttal magasabb, mint azzal együtt (7,2%).^[4]

2021 I. félévében a rendszeres keresetek 9,1, a nem rendszeres keresetek 1,0%-kal emelkedtek. Míg a költségvetésben és a nonprofit szektorban jelentősen csökkent, a versenyszférában emelkedett a nem rendszeres kereseti elemek (jutalmak stb.) nagysága egy év alatt.

A legjobban fizető nemzetgazdasági ágak Közfoglalkoztatottak nélküli adatok.^[5] a pénzügyi szolgáltatás, az információ, kommunikáció és az energiaipar voltak. Ezeken a területeken az I. félév során a havi bruttó átlagkereset meghaladta a 687 ezer forintot. A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágnak – 258 ezer forintos kereseti átlaggal – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás számított, de az egyéb szolgáltatásban, a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozó teljes munkaidősök átlagkeresete sem haladta meg a 340 ezer forintot. Ezen kívül még a szociális ellátásban voltak ennél alacsonyabbak az átlagkeresetek.

2021 I. félévében az egyéb szolgáltatás területén nominálisan is csökkent, a többi nemzetgazdasági ágban 3,1 és 13,9% közötti mértékben növekedett a bruttó átlagkereset. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban és a pénzügyi szolgáltatásban az inflációnál (4,2%) alacsonyabb, a többi területen annál nagyobb mértékű volt az átlagos bérkiáramlás változása. A leggyorsabb bruttó bérnövekedés a művészet, szabadidő nemzetgazdasági ágat jellemezte. Kétszámjegyű bérkiáramlás-változás ezen kívül az oktatás és az egészségügy, szociális ellátás területén történt, ami alapvetően az egészségügyi bérrendezés hatása volt.

Az I. félévben a férfiak havi bruttó átlagkeresete 19%-kal magasabb volt, mint a nőké. A férfiak havi átlagos bruttó bére 8,9, míg a nőké ettől némileg alacsonyabb mértékben (8,0%-kal) nőtt egy év alatt. A nemek közötti eltérés mögött a foglalkoztatási jellemzők különbségei is meghúzódnak (például a foglalkozás jellege, ledolgozott munkaidő, életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, illetve a munkatapasztalat hossza szerinti összetétel eltérése).

2021 I. félévében változatlanul a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresetei voltak a legmagasabbak. A megyék között a rangsor végén a keleti országrész néhány határ menti megyéje állt. A fővárosiak átlagfizetése 79%-kal meghaladta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiekét, ahol a legalacsonyabb keresetűek élnek. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A közfoglalkoztatottak I. félévi bruttó kereseti átlaga 83 880 forintot tett ki, ami 2,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Átlagkeresetükre alapvetően a belső összetételben bekövetkező változások hatnak, de az is hozzájárult az emelkedéshez, hogy 2021 márciusától növekedtek a közfoglalkoztatási bérösszegek. A 170/2011 (VIII.24.) Korm. rend. módosító rendelkezései értelmében 2021. március 1-jétől többek között a közfoglalkoztatási bért 85 000, a garantált közfoglalkoztatási bért 110 815 forintra emelték.^[6]

A kedvezményekkel korrigált nettó átlagkeresetek lassabban nőttek, mint a bruttó bérek

2021 I. félévében a béreket terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállalókat terhelő egyéb levonások általános mértéke változatlan maradt. A kedvezményekkel korrigált nettó keresetek alakulását nagyban befolyásolja a családi adókedvezmény, de többek között hat rá az első házasok kedvezménye, az egyes meghatározott betegségekben szenvedő munkavállalóknak járó személyi kedvezmény, az egyes foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó adó- vagy járulékmentességek, illetve a legalább négygyermekes anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentessége is. Az érintett tételek közül a személyi kedvezmény összege némileg emelkedett 2021-ben a jogosultaknak 8370 forint adómegtakarítást lehetett ilyen címen igénybe venni havonta, szemben az egy évvel korábbi 8050 forinttal. Mivel 2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény is az összevont adóalap terhére érvényesíthető adóalap-kedvezménnyé vált, így a kedvezmények sorrendje is módosult: a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye után a személyi kedvezményt, majd az első házasok, ezt követően a családi kedvezményt lehet igénybe venni, ha a jogosultsági feltételek teljesülnek.^[7], de a többi kedvezmény nagysága nem változott.

2021 I. féléve során a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított nettó átlagkereset 293 290 forint volt, az egy évvel korábbinál 8,0%-kal több, ami 0,4 százalékponttal elmaradt a bruttó keresetek emelkedésének ütemétől. E különbség abból adódott, hogy 2020 során a koronavírus-járvány gazdasági hatásának enyhítése érdekében egyes tevékenységi körökben márciustól járulékkedvezményre lehettek jogosultak, amit 2021-ben már nem lehetett igénybe venni.

2021 I. félévében a fogyasztói árak adott időszaki, 4,2%-os emelkedése mellett nemzetgazdasági szinten a keresetek reálértéke 4,0%-kal nőtt egy év alatt. Júniusban azonban a magasabb inflációval (5,3%) és a keresetek emelkedésének lassulásával összefüggésben 1,7%-kal csökkent a reálkeresetek értéke.

A kereseten felül nyújtott javadalmazások összege jelentősen nőtt egy év alatt

A munkavégzés ellentételezésével összefüggésben a kereseten felül nyújtott javadalmazások (pl.: cafetéria) havi átlagos összege 2021 I. féléve során bruttó 19 770 forintot tett ki a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében. Az ún. egyéb munkajövedelem átlagos nagysága az előző év azonos időszakához képest 19,4%-kal emelkedett. A növekedés az első negyedévhez (22,4%) viszonyítva lassult, de még így is dinamikus. A folyamat a juttatásokhoz kapcsolódó értékhatárokra vonatkozó intézkedésekkel és a SZÉP-kártya minden egyes alszámlájára vonatkozó adóteher-mérsékléssel A bázisidőszakban – 2020 II. negyedévében – a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítások (szociális hozzájárulási adó könnyítése, a felső keretösszegek szféránkénti megváltoztatása) történtek. 2021 során – a korábban a veszélyhelyzetre tekintettel megemelt, a költségvetési szervek munkavállalói esetében maximum évi 400 ezer, míg más munkáltatók dolgozói tekintetében 800 ezer forintos – egyedi SZÉP-kártya keretösszegek 2021 végéig mentesek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Ezen kívül egyes meghatározott juttatások (pl.: üzleti ajándék) esetén is csak (1,18-szoros adóalap után számítva) 15% szja-t kell fizetni. (Ez utóbbi mentesség a 2021. június 9. és december 31. közötti időszakban megvalósuló juttatásokra vonatkozik.)^[8] is magyarázható. Az egyéb munkajövedelem keresettel együtt számított értéke az ún. (teljes) munkajövedelem. Ennek az egy főre jutó havi átlagos összege 2021. január–júniusban bruttó 448 020 forint volt. A munkajövedelem a fentiek miatt a kereseteknél nagyobb ütemben, 8,9%-kal emelkedett egy év alatt.

175 380 forint volt a részmunkaidősök bruttó átlagkeresete

2021 I. félévében a részmunkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete (175 380 forint) 5,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az I. negyedévhez képest lassuló dinamikát elsősorban a 2020. II. negyedévi magas bázisadat magyarázza.

Az alkalmazásban állók teljes munkaidő-egyenértékes A szerződés szerinti munkaórák alapján számolt adat. A mutató a 60 óra alattiak adatait is tartalmazza.^[9] bruttó átlagkeresete 2021 I. félévében 420 690 forintot tett ki, a növekedésének az üteme (8,9%) némileg meghaladta a teljes munkaidősökre vonatkozó értéket.

Magyarország foglalkoztatási rátája az uniós átlag feletti

Az Európai Unión belül 2021 II. negyedévében Hollandiában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, ahol a 15–64 éves lakosság több mint négyötöde számított foglalkoztatottnak (80,7%), Görögországban pedig a legalacsonyabb, ahol a 15–64 évesek kevesebb mint háromötöde (57%) tartozott a foglalkoztatottak közé. Magyarország a 72,8%-os értékével 4,6 százalékponttal haladta meg az EU27 tagországi átlagát, ezzel a 8. helyen volt a tagországok rangsorában. A V4-országok közül Csehországban alakult kedvezőbben a foglalkoztatottság, ahol a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal volt magasabb a hazainál.

A tagországok rangsorában mindkét nem esetében Hollandia foglalkoztatási mutatói alakultak a legkedvezőbben, a Görögországot jellemző értékek pedig a legkedvezőtlenebbül. A férfiak 84,0%-os rátaértéke 10,8 százalékponttal volt magasabb az uniós átlagnál, Görögország esetében pedig 7,2 százalékponttal alacsonyabb annál. Magyarország 77,6%-os mutatóértékével a 6. helyen állt a tagországi rangsorban. A holland nők 77,5%-os foglalkoztatási rátája 14,3 százalékponttal volt magasabb, a görög nők 48,2%-os rátája pedig 15,0 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar nők foglalkoztatási rátája 66,0% volt, amivel a 10. helyet foglaltuk el az uniós tagországok között.

A nők és férfiak foglalkoztatási rátáiban megmutatkozó különbség az unió minden tagállamában a férfiak javára alakult kedvezőbben, vagyis a férfiak foglalkoztatottsága mindenhol magasabb volt a nőkénél. A három legalacsonyabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező országban (Görögország 48,2, Olaszország 58,2, Románia 62,4%) tapasztalható a legnagyobb különbség a nemek foglalkoztatottságában.

Az Európai Unión belül 2021 II. negyedévében Csehországban volt a legalacsonyabb (3,0%) a munkanélküliség, Görögországban pedig a legmagasabb (15,8%). Magyarország 4,1%-os munkanélküliségi rátájával az európai unió tagállamainak rangsorában a hatodik helyen áll, ami 3,1 százalékponttal volt alacsonyabb az unió 7,2%-os átlagértékénél.

Az üres álláshelyek aránya csaknem megegyezett az uniós átlaggal

2021 II. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,2 betöltésre váró jutott. Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve háztartások és területen kívüli szervezetek tevékenysége).^[11] A legmagasabb, 4,9%-os pótlólagos munkaerő-kereslet Csehországot jellemezte, míg a legalacsonyabb Görögországot (0,6%). Hazánkban a mutató értéke 2,3%-os volt, ami a szomszédos uniós tagországok közül Ausztriáétól (3,4%) és Szlovéniáétól (2,7%) elmaradt, az uniós átlagot 0,1 százalékponttal meghaladta.

[1]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.

[2]:↑ A vizsgált rangsorban a második.

[3]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

[4]:↑ 2021 I. félévében változatlan fizikai-szellemi létszámarányokkal 0,1 százalékponttal magasabb (8,5%-os) lett volna a bruttó átlagkeresetek növekedése, ezen belül a II. negyedévben a létszámváltozások hatása nélkül 7,9%-os lett volna a nemzetgazdasági szintű keresetek növekedési üteme, vagyis 0,7 százalékponttal magasabb, mint azzal együtt (7,2%).

[5]:↑ Közfoglalkoztatottak nélküli adatok.

[6]:↑ A 170/2011 (VIII.24.) Korm. rend. módosító rendelkezései értelmében 2021. március 1-jétől többek között a közfoglalkoztatási bért 85 000, a garantált közfoglalkoztatási bért 110 815 forintra emelték.

[7]:↑ 2021-ben a jogosultaknak 8370 forint adómegtakarítást lehetett ilyen címen igénybe venni havonta, szemben az egy évvel korábbi 8050 forinttal. Mivel 2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény is az összevont adóalap terhére érvényesíthető adóalap-kedvezménnyé vált, így a kedvezmények sorrendje is módosult: a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye után a személyi kedvezményt, majd az első házasok, ezt követően a családi kedvezményt lehet igénybe venni, ha a jogosultsági feltételek teljesülnek.

[8]:↑ A bázisidőszakban – 2020 II. negyedévében – a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítások (szociális hozzájárulási adó könnyítése, a felső keretösszegek szféránkénti megváltoztatása) történtek. 2021 során – a korábban a veszélyhelyzetre tekintettel megemelt, a költségvetési szervek munkavállalói esetében maximum évi 400 ezer, míg más munkáltatók dolgozói tekintetében 800 ezer forintos – egyedi SZÉP-kártya keretösszegek 2021 végéig mentesek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Ezen kívül egyes meghatározott juttatások (pl.: üzleti ajándék) esetén is csak (1,18-szoros adóalap után számítva) 15% szja-t kell fizetni. (Ez utóbbi mentesség a 2021. június 9. és december 31. közötti időszakban megvalósuló juttatásokra vonatkozik.)

[9]:↑ A szerződés szerinti munkaórák alapján számolt adat. A mutató a 60 óra alattiak adatait is tartalmazza.

[10]:↑ Saját jogú öregségi nyugdíjban, valamint a Nők40-kedvezménnyel nyugdíjban részesülők.

[11]:↑ Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve háztartások és területen kívüli szervezetek tevékenysége).

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu