2022 II. negyedévében

• a foglalkoztatás – elsősorban az elsődleges munkaerőpiac élénkülése miatt – tovább bővült;
• a tudományos és műszaki, valamint a pénzügyi szolgáltatások területén két éve töretlen a létszámbővülés;
• tovább csökkent a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is;
• a bruttó átlagkereset 15,2%-kal haladta meg a tavalyit;
• a kereseteket a minimálbér, a garantált bérminimum, az előre ütemezett béremelések, a pótlólagos munkaerő-kereslet és az infláció bérfelhajtó hatása, valamint a magas jutalmak húzták fel;
• a keresetek vásárlóértékének emelkedése – a fogyasztói árak jelentős növekedése következtében – egyre visszafogottabb volt;
• a munkaerőpiac feszessége továbbra is jelentős mértékű volt: nőtt a gazdaság pótlólagos munkaerő-kereslete, míg a potenciális munkaerő-tartalékba tartozók száma csökkent, és bizonyos területeken ismét nehézségekbe ütközött az üres álláshelyek betöltése.

Nőtt a foglalkoztatottak száma

2022 II. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 693 ezer fő volt, 74 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A foglalkoztatotti létszám növekedését elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak körének 67 ezer fős bővülése okozta, de a külföldön dolgozók létszáma is 13 ezer fővel nőtt. A közfoglalkoztatásban részt vevők száma egy év alatt 6 ezer fővel 80 ezerre csökkent, ami a járványt megelőző év, 2019. II. negyedévi értékéhez képest egyharmados létszámveszteséget jelent. A járvány okozta visszaesés után, 2021 II. negyedévétől kezdve élénkülés figyelhető meg a foglalkoztatottak körében.

• A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2022 II. negyedévében átlagosan 74,3% volt, 1,5 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
• 2022 II. negyedévében a nők rátája nagyobb mértékben nőtt a férfiakénál, az előbbieké 69,8, az utóbbiaké 78,8%-ra emelkedett. A foglalkoztatási rés ezáltal némileg csökkent.
• A foglalkoztatási ráta az 55–64 évesek körében javult a legnagyobb mértékben, egy év alatt 3,1 százalékponttal 65,3%-ra nőtt. Az évek óta tartó növekedés elsősorban az öregségi nyugdíj korhatárának folyamatos emelkedésével áll összefüggésben.

A Dél-Dunántúlon emelkedett a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak aránya

2022 II. negyedévében minden régióban bővült a foglalkoztatottság az előző év azonos időszakához képest, de a területi különbségek számottevően nem változtak. A Dél-Dunántúlon több mint 2 százalékponttal emelkedett a rátaérték a 15–64 évesek körében, és a megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében bővült leginkább a foglalkoztatottság, 4,9 százalékponttal. Ezzel szemben az egyébként magas foglalkoztatottságú Nyugat-Dunántúlon nőtt a legkisebb mértékben a ráta.

Két éve töretlen a létszámbővülés a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az infokommunikáció területén

A Covid19-járvány és a védekezés során bevezetett korlátozások hatása eltérően mutatkozott meg az egyes ágazatokban. A legnagyobb veszteség a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást sújtotta, emellett jelentős létszámcsökkenést szenvedett el a kiskereskedelem és a feldolgozóipar is. Annak ellenére, hogy a mélypontot jelentő 2021. I. negyedévhez képest már jelentős növekedés mutatkozott ezeken a területeken, 2022 II. negyedévében a foglalkoztatottság még nem érte el a járvány előtti szintet. Ugyanakkor, éves bázison tekintve, két éve töretlenül bővül a létszám a tudományos és műszaki tevékenység, a pénzügyi szolgáltatások, valamint az információ, kommunikáció ágazatban.

Tovább csökkent a munkanélküliség

A munkanélküliek száma 2022 II. negyedévében átlagosan 157 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,2% volt. A munkanélküliek létszáma 41 ezer fővel csökkent 2021 azonos időszakához képest.

• Mindkét nemnél csökkent a munkanélküliségi ráta: a nők esetében 1,1 százalékponttal 3,1%-ra, a férfiaknál 0,7 százalékponttal 3,4%-ra. A nők munkanélkülisége a járvány időszakában minden negyedévben meghaladta a férfiakét, 2022 első két negyedévében viszont alatta maradt.
• A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében jelentősen, a többi korcsoporthoz képest nagyobb mértékben csökkent, azonban a munkát keresők aránya ebben a korcsoportban még ennek ellenére is eléri a 10%-ot a gazdaságilag aktív népességen belül.

2022 II. negyedévében a munkanélküliek átlagosan 10 hónapja kerestek munkát. A tartósan (legalább egy éve) munkát keresők aránya 37%-ra emelkedett, ezen belül egy év alatt 17 ezer főről 23 ezer főre és 8,6-ről 15%-ra nőtt a több mint 2 éve munkát keresők száma és aránya.

Egyedül a Dél-Dunántúlon stagnált, a többi régióban csökkent a munkanélküliség

2022 II. negyedévében majdnem minden régióban csökkent a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest, egyedül a Dél-Dunántúlon stagnált a ráta, és maradt 4,5%. Továbbra is az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon volt a legmagasabb a munkanélküliség, egyaránt 5,8%-os, a legalacsonyabb pedig a Közép-Dunántúlon és Pest régióban, mindkét térségben 1,6%-os.

Tovább nőtt a betöltésre váró üres álláshelyek száma

Tovább emelkedett az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma: 2022 II. negyedévének végén 98,7 ezer betöltésre váró üres álláshely volt.A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján. ^[1] Az előző év azonos időszakához képest ez 32%-os növekedést jelent, melynek döntő része a versenyszférához köthető. A vállalkozásoknál 41%-kal, a költségvetésben 15%-kal, a nonprofit szektorban pedig 25%-kal nőtt az üres álláshelyek száma 2021 II. negyedévéhez képest. A legtöbb betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások között, illetve a képzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások körében volt.

2021 II. negyedévéhez mérten a legtöbb nemzetgazdasági ágban emelkedett a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. Az előző évhez képest legnagyobb számban a feldolgozóiparban – ezen belül főként a járműgyártásban, a fémfeldolgozásban és az élelmiszeriparban – nőttek az igények közel 8000 üres álláshellyel, folytatva ezzel az előző időszak tendenciáit.

Az összes álláshelyhez viszonyítva az adminisztratív szolgáltatások területén (6,3%) volt a legmagasabb a betöltésre váró álláshelyek aránya, de jelentős volt a munkaerőhiány az információ, kommunikáció ágazatban (4,5%) és az egészségügy, szociális ellátás területén is (4,0%). A mezőgazdaságban (0,9%), az ingatlanügyletek területén (1,1%) és a művészet, szórakoztatásban (1,3%) volt a legkisebb a munkaerőhiány, ezekben az ágazatokban az üres álláshelyek száma csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A megyék közül a legnagyobb arányú (5,2%-os) pótlólagos munkaerő-kereslet változatlanul a Fejér megyei szervezeteknél jelentkezett – melynek közel felét munkaerő-kölcsönző ügynökségek üres álláshelyei tették ki –, de Budapesten, valamint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében is az országos átlag felett volt az üres álláshelyek aránya. Az előző év azonos időszakához viszonyítva Fejér megyén kívül minden megyében nőtt az üres álláshelyek száma, a legnagyobb arányban Győr-Moson-Sopron megyében.

Fókuszban a munkaerőpiaci egyensúly

A munkaerőpiaci kereslet és kínálatA munkaerőpiaci keresletet az üres álláshelyek 2022. II. negyedév végi számával, míg a kínálati oldalt a Munkaerő-felmérésből számított potenciális munkaerő-tartalékba tartozók 2022. II. negyedévi átlagos létszámával becsüljük.^[2] összetételében jelentős területi különbségek mutatkoztak, ami – a munkaerőtöbblet ellenére – nehezítette a pótlólagos munkaerő-kereslet kielégítését. A munkaerőpiacot a járványhullámok mozdították ki viszonylagos nyugalmi helyzetéből, amikor a korlátozások miatt megnövekedett munkanélküliség a kínálat időszakos bővülését eredményezte. A 2021 II. negyedévétől kezdődő felépülés időszakában a munkalehetőségek növekedésével párhuzamosan csökkent a munkaerő-tartalék, vagyis a kereslet és a kínálat egy része egymásra talált. Ugyanakkor jelenleg több álláshely keletkezik, mint amennyit a strukturális eltérések miatt a potenciális tartalékból be lehet tölteni.

A munkaerőpiaci egyensúly értékelésénél az egyik fontos szempont a kereslet és a kínálat képzettségi illeszkedése. A munkaerőpiac kínálati oldalát jelentő potenciális munkaerő-tartalékA munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot.^[3] több mint egyharmada alapfokú végzettségű, és csupán 10 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A keresleti oldal kétpólusú, leginkább a magasabban képzett és a képzetlen munkaerőre van igény. A kereslet és a kínálat eltérő struktúrája miatt több területen nehézséget okoz az üres álláshelyek betöltése, amit a munkáltatók részben külföldi munkavállalók alkalmazásával orvosolnak; létszámuk egy év alatt 20,3%-kal, 71,3 ezer főre nőtt.

A teljes potenciális munkaerő-tartalék 262 ezer főt tett ki 2022 II. negyedévében. Ennek közel 80 százaléka, 204 ezer fő rendelkezett munkatapasztalattal. Ebből 46 ezer fő a feldolgozóiparban dolgozott, így az iparág munkaerőigénye kielégíthető, ha a kereslet és a kínálat területi szinten is találkozik, vagy a munkaerő mobilizálható.A feldolgozóipar pótlólagos munkaerőigényének egy részét munkaerő-kölcsönzés keretében elégíti ki, így az üres álláshelyek vonatkozásában az adminisztratív szolgáltatások ágazatban jelentkezik a munkaerő-keresletnek ez a része. Ezzel szemben a potenciális munkaerő-kínálat esetén a munkáltató ágazatának számbavétele a tényleges végfoglalkoztató szerint történik, vagyis korábbi munkája alapján a feldolgozóiparban jelenik meg a munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül foglalkoztatott, feldolgozóiparba kiközvetített munkaerő. ^[4] Jelentős túlkínálat mutatkozik ugyanakkor az építőipari, a kereskedelmi, a szálláshely-szolgáltatási, vendéglátási, valamint a mezőgazdasági területen munkatapasztalattal bírók körében. A magasabb végzettséget igénylő területek munkaerőigényének kielégítése azonban problémásnak tűnik, például az infokommunikáció ágazatban okozhat nehézséget az üres álláshelyek megfelelő tapasztalattal és végzettséggel rendelkező munkaerővel való betöltése. A korábban a közigazgatásban dolgozó munkaerő-tartalék háromnegyede képesítést nem igénylő foglalkozásokban dolgozott, többségük közfoglalkoztatottként. Ez a csoport annak ellenére nem talál munkát, hogy a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások esetében nagy a pótlólagos munkaerő-kereslet, és ez elsősorban a mobilitás hiányára vezethető vissza.

A potenciális munkaerő-kínálat területi eloszlásaAz eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a potenciális munkaerő-tartalékot a lakóhely régiója, míg az üres álláshelyeket a munkáltató székhelyének régiója szerinti bontásban jelenítjük meg.^[5] alapján a budapesti munkaerő-kereslet elégíthető ki a legnehezebben, de a viszonylag nagy keresletet mutató Közép- és Nyugat-Dunántúl (elsősorban Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében), valamint Pest régiókban is csak szűkösen áll rendelkezésre szabad munkaerő. A legnagyobb kínálat az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és a déli régiókban jelentkezik, ahol a dolgozni vágyók száma többszöröse a betölthető álláshelyekének.

Az átlagkereset növekedése gyorsult

2022 II. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állókA legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.^[6] havi bruttó átlagkeresete elérte az 502 300 forintot, így nominálisan 15,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; az index 8 százalékponttal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában mért növekedés. A magas keresetnövekedést a fizikai foglalkozásúak körében elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése,A 73/2021 (XII. 5.) Korm. rendelet értelmében a minimálbér összegét havi bruttó 200 000 forintra, a garantált bérminimumot havi bruttó 260 000 forintra emelték. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a legfeljebb garantált bérminimumot keresők száma 2022 második negyedévében 568 639 fő volt, ami a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében 19,7%-ot tett ki.^[7] valamint a nagy állami vállalatok bérfejlesztései, a szellemi foglalkozásúak körében pedig a költségvetésben előre ütemezett béremelések indokolták, illetve mindkét állománycsoportban a fokozódó munkaerőhiány és az egyre növekvő infláció által indukált folyamatos béremelések és a megemelkedett jutalmak magyarázzák. A magas kereseti indexhez hozzájárult az alkalmazásban állók összetételének változása is: a teljes munkaidős létszám egy év alatt közel 70 ezer fővel nőtt, akik közül több mint 23 ezer fő a második negyedévben lépett be a munkaerőpiacra. A második negyedévben a közfoglalkoztatottak száma is jelentősen – mintegy 10 ezer fővel – csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A kereset meghatározó eleme, a prémiumtól, a jutalomtól és a 13. havi fizetéstől megtisztított rendszeres bruttó átlagkereset is nagyobb ütemben nőtt, mint tavaly, a második negyedévben nemzetgazdasági szinten a különbség közel 7 százalékpont volt. A keresetek másik fontos összetevője, a nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, 13. havi fizetés) erőteljes – 15,3%-os – emelkedésének hátterében elsősorban a versenyszférában és a nonprofit szektorbanA nonprofit szektor keresetnövekedését befolyásolja, hogy 2021 augusztusában, egyes felsőoktatási intézmények fenntartóváltása után mintegy 42 ezer, a felsőoktatásban alkalmazásban álló a költségvetésből ebbe a szektorba sorolódott, amely a rendszeres és a nem rendszeres átlagkereseteket is megemelte. Az egyetemek átsorolásának hatása nélkül a növekedés 16,3%-ot tett volna ki a szektorban.^[8] a tavaszi hónapokban kifizetett éves jutalmak növekedése áll, amely tovább fokozta a bérkiáramlást.

A munkáltatók teljes körénélA legalább 1 főt alkalmazó szervezetek.^[9] is jelentősen – 15,1%-kal – emelkedett az átlagbér, amelynek összege elérte a 487 400 forintot, ami 15 ezer forinttal kevesebb, mint a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

A részmunkaidős munkavállalókat is figyelembe véve a teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkeresetA teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állókra, valamint a havi átlagban 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakra számítva. A részmunkaidősek keresetének a teljesmunkaidő-egyenértékre történő átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik.^[10] 15,8%-kal, 496 900 forintra nőtt, mivel a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakA nem teljes munkaidőben alkalmazásban állókat legalább havi 60 munkaórában foglalkoztatták. Az ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 530 621 forint volt, azaz 34,8%-kal emelkedett egy év alatt.^[11] havi egyenértékes átlagkeresete a teljes munkaidőben alkalmazásban állókénál nagyobb mértékben – 18,9%-kal, 393 900 forintra – emelkedett.

Magas – 20% feletti – volt a keresetnövekedés a legalacsonyabb átlagkeresettel rendelkező egyéb szolgáltatás, szálláshely-szolgálatás, vendéglátás és a szociális ellátás ágakban. Ezeken a területeken a minimálbért keresők magasabb aránya, a szociális szektorban az év eleji előre ütemezett béremelés, illetve a vendéglátóiparban a koronavírus-járvány utáni szezonális konjunktúra miatt a keresetek jelentősen nőttek. A rendszeres keresetek emelkedése növelte az egészségügyben dolgozók átlagkeresetét is, az orvosi és a szakdolgozói béremeléseknek köszönhetően.

A legjobban fizető nemzetgazdasági ágKözfoglalkoztatottak nélküli adatok.^[12] a pénzügyi szolgáltatás volt, ahol az átlagkereset – főként a kiemelkedő nem rendszeres kereseteknek köszönhetően – 2022 II. negyedévében meghaladta a 900 000 forintot. A második helyen álló információ, kommunikáció ágban a béreket az intenzív munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása mellett szintén a magas nem rendszeres keresetek növelték. Az egyéb szolgálatás, a szálláshely-szolgálatás, vendéglátás, a bányászat és a művészet, szórakoztatás ágak magas keresetemelkedéséhez ugyancsak hozzájárult a nem rendszeres keresetek erőteljes növekedése.

A keresetek vásárlóértékének növekedése a magas infláció miatt lassult

2022-ben a béreket terhelő személyi jövedelemadó és az egyéb levonások általános mértéke változatlan maradt, ugyanakkor a kedvezmények összege nőtt, mivel a 25 éven aluliak mentesültek a személyi jövedelemadó fizetése alól.

2022 II. negyedévében a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított, teljes munkaidősökre vonatkozó nettó átlagkereset 346 300 forint volt, ami egy év alatt 15,9%-kal emelkedett, 0,7 százalékponttal gyorsabban, mint a bruttó átlagkeresetek.

A nominális keresetek gyorsuló növekedése ellenére a reálkeresetek – a magas infláció következményeként – jóval visszafogottabban (4,1%-kal) emelkedtek.

A mediánkereset az átlag közel 80%-a volt

2022 II. negyedévében a mediánkereset 400 000 forintra nőtt, és a bruttó átlagkeresetnél valamivel lassabban, 14,8%-kal emelkedett. A medián az átlag 79,6%-át tette ki. Míg az átlagot az alap béremelések mellett a kiemelkedően magas jutalmak húzták felfelé, addig a mediánkeresetre a jutalmak csak kisebb mértékben hatottak.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó kereset mediánja 277 300 forint volt, ami 16,1%-kal haladta meg a 2021. II. negyedévi értéket.

A keresetek differenciáltsága továbbra is magas

A keresetek differenciáltsága 2022 elején is jelentős maradt: a bérhierarchia tetején lévők átlagfizetése több mint ötszörösét tette ki a legalján elhelyezkedőkének. A keresetek közötti különbséget számos tényező befolyásolja: leginkább az alkalmazásban állók foglalkozása, az elvárt képzettség, illetve képesség szintje, valamint a foglalkoztatás ágazata, a munkáltató mérete és bérfizetési képessége meghatározó.

A két szélső ötödbe tartozók átlagfizetésének aránya az előző évhez képest némileg csökkent, mivel a felső ötödbe esők fizetése 2022 II. negyedévében kisebb ütemben nőtt, mint az alsóbb ötödökbe tartozóké. Ennek oka, hogy az alsó három kvintilisA kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket.^[13] munkavállalóinak majdnem kétharmada fizikai dolgozó, akik keresetének növekedése százalékosan meghaladta a felső kvintilisekben magas arányt képviselő szellemi foglalkozásúak keresetnövekedését.

A keresetek területi differenciáltsága továbbra is jelentős, a fővárosiak átlagfizetése 75%-kal meghaladta a legalacsonyabb átlagkeresetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és 23%-kal az országos átlagot. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok és foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A keresetek minden megyében jelentősen nőttek, és a növekedés többnyire az alacsonyabb keresettel rendelkező térségekben volt átlag feletti.

Magyarország foglalkoztatási rátája továbbra is az uniós átlag feletti

Az Európai Unión belül Hollandiát jellemezte a legmagasabb (81,8%), Olaszországot a legalacsonyabb (60,5%) foglalkoztatási ráta 2022 II. negyedévében. Magyarország – az Európai Unió (EU27_2020) átlagát 4,3 százalékponttal meghaladó – 74,3%-os értékével a tagországok rangsorában a középső harmadban foglalt helyet. A szomszédos, illetve a V4-országok közül csupán Csehországban volt magasabb a foglalkoztatási ráta (75,2%).

A férfiak foglalkoztatási rátája Hollandiában volt a legmagasabb (85,5%), Belgiumban pedig a legalacsonyabb (69,2%). A magyar férfiakat jellemző 78,8%-os érték 3,9 százalékponttal meghaladta az Európai Unió (EU27_2020) átlagát, és a hetedik legjobb ráta a tagországok rangsorában.

A férfiakéhoz hasonlóan, a nők foglalkoztatási rátája is Hollandiában volt a legmagasabb (78,0%), viszont Olaszországban a legalacsonyabb (51,4%). A magyar nők 69,8%-os értéke az Unióban a középmezőnyhöz tartozott, az európai uniós átlagot 4,7 százalékponttal meghaladta.

Az Európai Unión belül 2022 II. negyedévében Csehországban volt a legalacsonyabb (2,4%) a munkanélküliség, Görögországban és Spanyolországban pedig a legmagasabb (12,5%). Az Európai Unió (EU27_2020) tagállamainak rangsorában Magyarország az ötödik helyen állt 3,2%-os munkanélküliségi rátájával, ami 2,8 százalékponttal volt alacsonyabb az Unió 6,0%-os átlagértékénél.

[1]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.

[2]:↑ A munkaerőpiaci keresletet az üres álláshelyek 2022. II. negyedév végi számával, míg a kínálati oldalt a Munkaerő-felmérésből számított potenciális munkaerő-tartalékba tartozók 2022. II. negyedévi átlagos létszámával becsüljük.

[3]:↑ A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot.

[4]:↑ A feldolgozóipar pótlólagos munkaerőigényének egy részét munkaerő-kölcsönzés keretében elégíti ki, így az üres álláshelyek vonatkozásában az adminisztratív szolgáltatások ágazatban jelentkezik a munkaerő-keresletnek ez a része. Ezzel szemben a potenciális munkaerő-kínálat esetén a munkáltató ágazatának számbavétele a tényleges végfoglalkoztató szerint történik, vagyis korábbi munkája alapján a feldolgozóiparban jelenik meg a munkaerő-kölcsönző ügynökségeken keresztül foglalkoztatott, feldolgozóiparba kiközvetített munkaerő.

[5]:↑ Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a potenciális munkaerő-tartalékot a lakóhely régiója, míg az üres álláshelyeket a munkáltató székhelyének régiója szerinti bontásban jelenítjük meg.

[6]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetés és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

[7]:↑ A 73/2021 (XII. 5.) Korm. rendelet értelmében a minimálbér összegét havi bruttó 200 000 forintra, a garantált bérminimumot havi bruttó 260 000 forintra emelték. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a legfeljebb garantált bérminimumot keresők száma 2022 második negyedévében 568 639 fő volt, ami a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében 19,7%-ot tett ki.

[8]:↑ A nonprofit szektor keresetnövekedését befolyásolja, hogy 2021 augusztusában, egyes felsőoktatási intézmények fenntartóváltása után mintegy 42 ezer, a felsőoktatásban alkalmazásban álló a költségvetésből ebbe a szektorba sorolódott, amely a rendszeres és a nem rendszeres átlagkereseteket is megemelte. Az egyetemek átsorolásának hatása nélkül a növekedés 16,3%-ot tett volna ki a szektorban.

[9]:↑ A legalább 1 főt alkalmazó szervezetek.

[10]:↑ A teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állókra, valamint a havi átlagban 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakra számítva. A részmunkaidősek keresetének a teljesmunkaidő-egyenértékre történő átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik.

[11]:↑ A nem teljes munkaidőben alkalmazásban állókat legalább havi 60 munkaórában foglalkoztatták. Az ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 530 621 forint volt, azaz 34,8%-kal emelkedett egy év alatt.

[12]:↑ Közfoglalkoztatottak nélküli adatok.

[13]:↑ A kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu