A GDP volumenváltozása az Európai Unió tagállamaiban, 2025. IV. negyedév (második becslés), 2025. év
Közzétéve: 2026. március 10.
2025 IV. negyedévében az Európai Unió gazdasági teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 26 tagállamban nőtt a GDP volumene. A legnagyobb (6,4, illetve 4,5%-os) növekedés Máltán és Cipruson következett be, és egyedül Romániában csökkent (1,5%-kal) az előző év IV. negyedévéhez képest. A visegrádi országok közül Magyarországon és Szlovákiában az uniós átlagnál kisebb mértékben (0,6 és 0,9%), Lengyelországban 3,6%-kal, Csehországban pedig 2,6%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény.
A magyar gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint 0,6, a nyers (kiigazítás nélküli) adat szerint 0,8%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit. Termelési oldalról a GDP volumennövekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá, melyek teljesítménye összességében 1,0%-kal emelkedett, ezen belül a pénzügyi, biztosítási tevékenység bővülése volt kiemelkedő (5,9%). A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,1%-kal bővült. Az építőipar teljesítménye 5,1%-kal nőtt, ugyanakkor az iparé 1,8%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 0,8%-kal csökkent. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,7%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása élénkült, 3,0%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7%-kal emelkedett, a bruttó felhalmozás 3,8%-kal lett nagyobb az előző év azonos időszakihoz mérten, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,0%-kal csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 551 milliárd forintos aktívum keletkezett.
Az előző negyedévhez mérten az unió és Magyarország GDP volumene egyaránt 0,2%-kal nőtt.
2025 egészében az unió gazdasági teljesítménye 1,5, Magyarországé 0,3%-kal (a kiigazítás nélküli, nyers adat szerint 0,4%-kal) meghaladta az előző évit. 2025-ben mindegyik tagországban nőtt a gazdasági teljesítmény, közülük Írországban (12,3%) és Máltán (4,0%) bővült a legnagyobb mértékben, míg Németországban (0,2%) és Finnországban (0,2%) mérték a legkisebb növekedést. A visegrádi országok közül Lengyelországban 3,6, Csehországban 2,5, Szlovákiában pedig 0,8%-kal bővült a teljesítmény 2025-ben.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2026-ban az Európai Unió gazdasági növekedése 1,5%-ra gyorsulhat, a legjelentősebb külgazdasági partnerünknek számító Németországban 1,1%-os növekedést prognosztizál.
Az Európai Bizottság a 2025 novemberében publikált előrejelzésében Magyarországra vonatkozóan 2,3, az Európai Unió egészére 1,4%-os GDP-bővülést valószínűsített 2026-ra. A Magyar Nemzeti Bank a 2025. decemberi inflációs jelentésében 2026-ra a hazai gazdasági teljesítmény 2,4%-os emelkedését vetíti előre.
1. tábla
A bruttó hazai termék volumenváltozásának összehasonlítása az EU tagállamaiban, 2025. IV. negyedév*
Megnevezés
Az előző negyedévhez képest, %
Az előző év azonos negyedévéhez képest, %
EU-átlag
0,2
1,4
Euroövezet
0,2
1,2
Belgium
0,1
1,0
Bulgária
0,8
3,0
Csehország
0,6
2,6
Dánia
0,2
3,0
Németország
0,3
0,4
Észtország
–0,1
0,8
Írország
−3,8
3,0
Görögország
0,8
2,4
Spanyolország
0,8
2,6
Franciaország
0,2
1,2
Horvátország
1,4
3,3
Olaszország
0,3
0,8
Ciprus
1,4
4,5
Lettország
0,6
2,5
Litvánia
1,7
3,1
Luxemburg
–0,1
2,4
Magyarország
0,2
0,6
Málta
2,1
6,4
Hollandia
0,5
1,8
Ausztria
0,0
0,7
Lengyelország
1.0
3.6
Portugália
0,9
1,9
Románia
−1.9
−1.5
Szlovénia
0,4
1,6
Szlovákia
0.3
0.9
Finnország
0,4
0,1
Svédország
0,5
2,1
* Szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok. Hollandia, Finnország és Svédország előző év azonos időszakához viszonyított adata csak naptárhatással kiigazított.
Forrás: Euro indicators - GDP, fourth quarter of 2025. Letöltés dátuma: 2026. március 6.
1. ábra
2. ábra
3. ábra
Közzétéve: 2026. március 10.
2025 IV. negyedévében az Európai Unió gazdasági teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 26 tagállamban nőtt a GDP volumene. A legnagyobb (6,4, illetve 4,5%-os) növekedés Máltán és Cipruson következett be, és egyedül Romániában csökkent (1,5%-kal) az előző év IV. negyedévéhez képest. A visegrádi országok közül Magyarországon és Szlovákiában az uniós átlagnál kisebb mértékben (0,6 és 0,9%), Lengyelországban 3,6%-kal, Csehországban pedig 2,6%-kal nőtt a gazdasági teljesítmény.
A magyar gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adat szerint 0,6, a nyers (kiigazítás nélküli) adat szerint 0,8%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit. Termelési oldalról a GDP volumennövekedéséhez legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá, melyek teljesítménye összességében 1,0%-kal emelkedett, ezen belül a pénzügyi, biztosítási tevékenység bővülése volt kiemelkedő (5,9%). A kereskedelem, illetve a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye egyaránt 2,1%-kal bővült. Az építőipar teljesítménye 5,1%-kal nőtt, ugyanakkor az iparé 1,8%-kal, ezen belül a feldolgozóiparé 0,8%-kal csökkent. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,7%-kal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása élénkült, 3,0%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7%-kal emelkedett, a bruttó felhalmozás 3,8%-kal lett nagyobb az előző év azonos időszakihoz mérten, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,0%-kal csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 551 milliárd forintos aktívum keletkezett.
Az előző negyedévhez mérten az unió és Magyarország GDP volumene egyaránt 0,2%-kal nőtt.
2025 egészében az unió gazdasági teljesítménye 1,5, Magyarországé 0,3%-kal (a kiigazítás nélküli, nyers adat szerint 0,4%-kal) meghaladta az előző évit. 2025-ben mindegyik tagországban nőtt a gazdasági teljesítmény, közülük Írországban (12,3%) és Máltán (4,0%) bővült a legnagyobb mértékben, míg Németországban (0,2%) és Finnországban (0,2%) mérték a legkisebb növekedést. A visegrádi országok közül Lengyelországban 3,6, Csehországban 2,5, Szlovákiában pedig 0,8%-kal bővült a teljesítmény 2025-ben.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2026-ban az Európai Unió gazdasági növekedése 1,5%-ra gyorsulhat, a legjelentősebb külgazdasági partnerünknek számító Németországban 1,1%-os növekedést prognosztizál.
Az Európai Bizottság a 2025 novemberében publikált előrejelzésében Magyarországra vonatkozóan 2,3, az Európai Unió egészére 1,4%-os GDP-bővülést valószínűsített 2026-ra. A Magyar Nemzeti Bank a 2025. decemberi inflációs jelentésében 2026-ra a hazai gazdasági teljesítmény 2,4%-os emelkedését vetíti előre.
A bruttó hazai termék volumenváltozásának összehasonlítása az EU tagállamaiban, 2025. IV. negyedév*
| Megnevezés | Az előző negyedévhez képest, % | Az előző év azonos negyedévéhez képest, % |
|---|---|---|
| EU-átlag | 0,2 | 1,4 |
| Euroövezet | 0,2 | 1,2 |
| Belgium | 0,1 | 1,0 |
| Bulgária | 0,8 | 3,0 |
| Csehország | 0,6 | 2,6 |
| Dánia | 0,2 | 3,0 |
| Németország | 0,3 | 0,4 |
| Észtország | –0,1 | 0,8 |
| Írország | −3,8 | 3,0 |
| Görögország | 0,8 | 2,4 |
| Spanyolország | 0,8 | 2,6 |
| Franciaország | 0,2 | 1,2 |
| Horvátország | 1,4 | 3,3 |
| Olaszország | 0,3 | 0,8 |
| Ciprus | 1,4 | 4,5 |
| Lettország | 0,6 | 2,5 |
| Litvánia | 1,7 | 3,1 |
| Luxemburg | –0,1 | 2,4 |
| Magyarország | 0,2 | 0,6 |
| Málta | 2,1 | 6,4 |
| Hollandia | 0,5 | 1,8 |
| Ausztria | 0,0 | 0,7 |
| Lengyelország | 1.0 | 3.6 |
| Portugália | 0,9 | 1,9 |
| Románia | −1.9 | −1.5 |
| Szlovénia | 0,4 | 1,6 |
| Szlovákia | 0.3 | 0.9 |
| Finnország | 0,4 | 0,1 |
| Svédország | 0,5 | 2,1 |
Forrás: Euro indicators - GDP, fourth quarter of 2025. Letöltés dátuma: 2026. március 6.