A keresetek változásának eloszlása Magyarországon, 2025
Közzétéve: 2026. március 20.
2025-ben a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete nominálisan 9%-kal nőtt az előző évhez képest1, a növekedési ütem mintegy 4 százalékponttal lassabb volt, mint 2024-ben. A bérnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum 9 és 7%-os emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések, különösen a köznevelésben végrehajtott pedagógusbér-emelés második lépcsője. Egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is. Az előző évhez képest visszafogottabb bérnövekedést valamelyest ellensúlyozta az év vége felé csökkenő infláció, így a keresetek vásárlóereje 4,8%-kal növekedett. Habár ez 4,2 százalékponttal elmaradt a tavalyi értéktől, az év folyamán állandó ütemben emelkedett.
1. ábra
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős eltérések rejlenek2. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének emelkedett a bruttó keresete az előző évhez képest, közülük pedig több mint felének 5,0 és 24,9% közötti mértékben. A visszafogottabb bérnövekedést azonban jól tükrözi, hogy 2024-hez képest 13,1 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek fizetése legalább 15%-kal emelkedett egy év alatt, miközben 9,1 százalékponttal nőtt a 15% alatti béremelésben részesülők aránya.
Az év folyamán mérséklődött a csökkenő keresettel rendelkezők aránya a keresetek változásának megoszlásában. Ezzel párhuzamosan erősödött a növekvő keresetszintet elérőké. Ez főként az 5,0–24,9%-kal növekvő keresettel rendelkezők arányát érintette, miközben a 25% fölötti növekedést elérők részesedése csökkent.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, hanem jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására. A munkabérek változásának 2025-ös eloszlását a két fő összetevő – a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) – mérsékeltebb növekedése határozta meg.
2. ábra
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének és a szeptemberi teljesítményalapú béremelés hatására továbbra is az oktatás területén tapasztalható a legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő bérnövekedés. A magas átlagkeresettel rendelkező ágakban – így az energiaiparban, a pénzügyi tevékenységekben, a bányászatban, az információ és kommunikáció ágban, illetve a tudományos-műszaki tevékenységek terén – magasabb volt azok aránya, akiknek bére 15% felett emelkedett. A vízellátás és hulladékgazdálkodás szegmensben, valamint az ingatlanügyletekben az előre beütemezett béremelések gyarapították azok arányát, akik keresete 15%-ot meghaladó mértékben növekedett. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését jól tükrözi, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, emellett pedig az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya is. A közigazgatás, védelem ágban az előre ütemezett béremelések, valamint az év végi jutalmazások hatására tovább csökkent a keresetük mérséklődését megéltek aránya az évközi szintekhez képest. Emellett azonban egyes nagy létszámot érintő szakágazatokban a nem rendszeres keresetek nominálisan elmaradtak az előző év azonos időszaki értéktől, illetve béremelésre sem került sor, ezért a keresetcsökkenést megélők aránya még mindig ebben az ágban volt a legmagasabb. Az egészségügy, szociális ellátásban a keresetcsökkenést megéltek aránya a második legmagasabb volt 2025-ben, mivel nem volt előre ütemezett béremelés, így a rendszeres keresetek kis mértékben emelkedtek az ágban.
3. ábra
A nettó átlagkereset növekedése a harmadik negyedév végére meghaladta a bruttó átlagkereset emelkedését az előző év azonos időszakához képest, köszönhetően a családi adókedvezmény-emelés júliusi első ütemének. Ezt a különbséget az év végére 0,4 százalékpontra növelte a háromgyermekes anyák adómentességének októberi bevezetése. Az adókedvezmények hozzájárultak ahhoz, hogy 14,4%-ra mérséklődött a csökkenő nettó keresettel rendelkezők aránya és további 1,7 százalékponttal emelkedett az 5,0 és 24,9%-os keresetnövekedést megélők aránya a 2025. I–III. negyedévben mért szinthez képest.
4. ábra
2025-ben 18,8%-ról 28,1%-ra nőtt azok aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete. Ez közel 10 százalékpontos emelkedés 2024-hez képest. A nominális keresetcsökkenés mögött főképp a törzsbéren kívüli juttatások (pl. pótlékok, jutalmak) csökkenése vagy elmaradása áll, amit a tavalyi évnél visszafogottabb bérkiáramlás nem tudott kompenzálni. A keresetük vásárlóerejének mérséklődését megélt munkavállalók több mint felének ugyan nominálisan nőtt a bére, de az inflációnál kisebb mértékben. Ugyanakkor a negyedik negyedévben az infláció csökkenésével párhuzamosan tovább mérséklődött azok aránya, akiknek reálértéken csökkent a keresete a megelőző időszakokhoz képest. A munkavállalók 44,2%-ának legalább 5%-kal nőtt a reálkeresete, közel minden ötödik munkavállalónak pedig legalább 15%-kal.
5. ábra
Várható következő megjelenés 2026. I. negyedéves adatairól: 2026. június
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩
Közzétéve: 2026. március 20.
2025-ben a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete nominálisan 9%-kal nőtt az előző évhez képest1, a növekedési ütem mintegy 4 százalékponttal lassabb volt, mint 2024-ben. A bérnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum 9 és 7%-os emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések, különösen a köznevelésben végrehajtott pedagógusbér-emelés második lépcsője. Egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is. Az előző évhez képest visszafogottabb bérnövekedést valamelyest ellensúlyozta az év vége felé csökkenő infláció, így a keresetek vásárlóereje 4,8%-kal növekedett. Habár ez 4,2 százalékponttal elmaradt a tavalyi értéktől, az év folyamán állandó ütemben emelkedett.
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős eltérések rejlenek2. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének emelkedett a bruttó keresete az előző évhez képest, közülük pedig több mint felének 5,0 és 24,9% közötti mértékben. A visszafogottabb bérnövekedést azonban jól tükrözi, hogy 2024-hez képest 13,1 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek fizetése legalább 15%-kal emelkedett egy év alatt, miközben 9,1 százalékponttal nőtt a 15% alatti béremelésben részesülők aránya.
Az év folyamán mérséklődött a csökkenő keresettel rendelkezők aránya a keresetek változásának megoszlásában. Ezzel párhuzamosan erősödött a növekvő keresetszintet elérőké. Ez főként az 5,0–24,9%-kal növekvő keresettel rendelkezők arányát érintette, miközben a 25% fölötti növekedést elérők részesedése csökkent.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, hanem jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására. A munkabérek változásának 2025-ös eloszlását a két fő összetevő – a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) – mérsékeltebb növekedése határozta meg.
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének és a szeptemberi teljesítményalapú béremelés hatására továbbra is az oktatás területén tapasztalható a legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő bérnövekedés. A magas átlagkeresettel rendelkező ágakban – így az energiaiparban, a pénzügyi tevékenységekben, a bányászatban, az információ és kommunikáció ágban, illetve a tudományos-műszaki tevékenységek terén – magasabb volt azok aránya, akiknek bére 15% felett emelkedett. A vízellátás és hulladékgazdálkodás szegmensben, valamint az ingatlanügyletekben az előre beütemezett béremelések gyarapították azok arányát, akik keresete 15%-ot meghaladó mértékben növekedett. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését jól tükrözi, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, emellett pedig az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya is. A közigazgatás, védelem ágban az előre ütemezett béremelések, valamint az év végi jutalmazások hatására tovább csökkent a keresetük mérséklődését megéltek aránya az évközi szintekhez képest. Emellett azonban egyes nagy létszámot érintő szakágazatokban a nem rendszeres keresetek nominálisan elmaradtak az előző év azonos időszaki értéktől, illetve béremelésre sem került sor, ezért a keresetcsökkenést megélők aránya még mindig ebben az ágban volt a legmagasabb. Az egészségügy, szociális ellátásban a keresetcsökkenést megéltek aránya a második legmagasabb volt 2025-ben, mivel nem volt előre ütemezett béremelés, így a rendszeres keresetek kis mértékben emelkedtek az ágban.
A nettó átlagkereset növekedése a harmadik negyedév végére meghaladta a bruttó átlagkereset emelkedését az előző év azonos időszakához képest, köszönhetően a családi adókedvezmény-emelés júliusi első ütemének. Ezt a különbséget az év végére 0,4 százalékpontra növelte a háromgyermekes anyák adómentességének októberi bevezetése. Az adókedvezmények hozzájárultak ahhoz, hogy 14,4%-ra mérséklődött a csökkenő nettó keresettel rendelkezők aránya és további 1,7 százalékponttal emelkedett az 5,0 és 24,9%-os keresetnövekedést megélők aránya a 2025. I–III. negyedévben mért szinthez képest.
2025-ben 18,8%-ról 28,1%-ra nőtt azok aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete. Ez közel 10 százalékpontos emelkedés 2024-hez képest. A nominális keresetcsökkenés mögött főképp a törzsbéren kívüli juttatások (pl. pótlékok, jutalmak) csökkenése vagy elmaradása áll, amit a tavalyi évnél visszafogottabb bérkiáramlás nem tudott kompenzálni. A keresetük vásárlóerejének mérséklődését megélt munkavállalók több mint felének ugyan nominálisan nőtt a bére, de az inflációnál kisebb mértékben. Ugyanakkor a negyedik negyedévben az infláció csökkenésével párhuzamosan tovább mérséklődött azok aránya, akiknek reálértéken csökkent a keresete a megelőző időszakokhoz képest. A munkavállalók 44,2%-ának legalább 5%-kal nőtt a reálkeresete, közel minden ötödik munkavállalónak pedig legalább 15%-kal.
Várható következő megjelenés 2026. I. negyedéves adatairól: 2026. június
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩