A keresetek változásának eloszlása Magyarországon, 2025. I. félév
Közzétéve: 2025. október 7.
2025 I. félévében a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete nominálisan 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest1, azonban a növekedési ütem közel 5 százalékponttal lassabb volt, mint egy évvel korábban. A bérnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér- és garantált bérminimum 9 és 7%-os emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések, különösen a köznevelésben végrehajtott pedagógus béremelés második lépcsője. Egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is. A visszafogottabb bérnövekedés és a tavalyinál magasabb infláció következtében a keresetek vásárlóereje 4%-kal növekedett, 5,7 százalékponttal elmaradva a tavalyi értéktől.
1. ábra
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős eltérések rejlenek2. A második negyedévben, és ezzel együtt az első félév egészében is kedvezőbben alakult a keresetek változásának megoszlása az előző év azonos időszakához képest, mint az első negyedévben. Az első hat hónapban valamivel magasabb volt a 0-15%-kal növekvő keresettel rendelkezők aránya, miközben csökkent a keresetüket vesztők, illetve a 25% fölötti növekedést elérők aránya. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének bruttó keresete emelkedett az előző év azonos időszakához képest, közülük pedig több mint felének 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Ugyanakkor a visszafogottabb bérnövekedést az magyarázza, hogy 2024 I. félévéhez képest 17,3 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek fizetése legalább 15%-kal emelkedett egy év alatt, miközben az 5–14,9%-os béremelésben részesülők aránya 6,3 százalékponttal nőtt.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, hanem jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására. A munkabérek változásának 2025 első félévi eloszlását a két fő összetevő – a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) – mérsékeltebb növekedése határozta meg.
2. ábra
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének hatására továbbra is az oktatás területén tapasztalható a legnagyobb mértékű, és a legtöbb munkavállalót érintő bérnövekedés. Ezzel szemben a magas átlagkeresettel rendelkező ágakban – így az energiaiparban, a pénzügyi tevékenységekben, a bányászatban, az információ és kommunikáció ágban, illetve a tudományos-műszaki tevékenységek terén – magasabb volt azok aránya, akiknek bére 15% felett emelkedett. A vízellátás és hulladékgazdálkodás szegmensben az előre beütemezett béremelések gyarapították azok arányát, akik keresete 15%-ot meghaladó mértékben növekedett. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését jól tükrözi, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, emellett pedig az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya is. A közigazgatás, védelem ágban - az első negyedévhez hasonlóan - a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közel egynegyedének csökkent a keresete, összefüggésben azzal, hogy a nem rendszeres keresetek átlaga egy év alatt nominálisan is mérséklődött, illetve az előre ütemezett béremelések köre is szűkebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
3. ábra
A kedvezményekkel korrigált nettó kereset átlagának növekedése nemzetgazdasági szinten elmaradt a bruttó átlagkereset emelkedésétől, mivel az adó- és járulékkedvezmények egy része – beleértve a legjelentősebb támogatást kitevő családi kedvezményt is – maximált, így nem követi egyenes arányban a bruttó kereset növekedését.
4. ábra
19,9%-ról 32,7%-ra nőtt azok aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete az előző év azonos időszakához képest. A keresetük vásárlóerejének mérséklődését megélt munkavállalók közel felének ugyan nominálisan nőtt a bére, de az inflációnál kisebb mértékben. Ugyanakkor a második negyedévben - az infláció növekedési ütemének lassulása következtében - mérséklődött a keresetük csökkenését elszenvedők aránya az előző negyedévhez viszonyítva.
5. ábra
Várható következő megjelenés 2025 első félévének adatairól: 2025. december
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩
Közzétéve: 2025. október 7.
2025 I. félévében a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete nominálisan 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest1, azonban a növekedési ütem közel 5 százalékponttal lassabb volt, mint egy évvel korábban. A bérnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér- és garantált bérminimum 9 és 7%-os emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések, különösen a köznevelésben végrehajtott pedagógus béremelés második lépcsője. Egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is. A visszafogottabb bérnövekedés és a tavalyinál magasabb infláció következtében a keresetek vásárlóereje 4%-kal növekedett, 5,7 százalékponttal elmaradva a tavalyi értéktől.
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős eltérések rejlenek2. A második negyedévben, és ezzel együtt az első félév egészében is kedvezőbben alakult a keresetek változásának megoszlása az előző év azonos időszakához képest, mint az első negyedévben. Az első hat hónapban valamivel magasabb volt a 0-15%-kal növekvő keresettel rendelkezők aránya, miközben csökkent a keresetüket vesztők, illetve a 25% fölötti növekedést elérők aránya. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének bruttó keresete emelkedett az előző év azonos időszakához képest, közülük pedig több mint felének 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Ugyanakkor a visszafogottabb bérnövekedést az magyarázza, hogy 2024 I. félévéhez képest 17,3 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek fizetése legalább 15%-kal emelkedett egy év alatt, miközben az 5–14,9%-os béremelésben részesülők aránya 6,3 százalékponttal nőtt.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, hanem jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására. A munkabérek változásának 2025 első félévi eloszlását a két fő összetevő – a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) – mérsékeltebb növekedése határozta meg.
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének hatására továbbra is az oktatás területén tapasztalható a legnagyobb mértékű, és a legtöbb munkavállalót érintő bérnövekedés. Ezzel szemben a magas átlagkeresettel rendelkező ágakban – így az energiaiparban, a pénzügyi tevékenységekben, a bányászatban, az információ és kommunikáció ágban, illetve a tudományos-műszaki tevékenységek terén – magasabb volt azok aránya, akiknek bére 15% felett emelkedett. A vízellátás és hulladékgazdálkodás szegmensben az előre beütemezett béremelések gyarapították azok arányát, akik keresete 15%-ot meghaladó mértékben növekedett. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését jól tükrözi, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, emellett pedig az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya is. A közigazgatás, védelem ágban - az első negyedévhez hasonlóan - a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közel egynegyedének csökkent a keresete, összefüggésben azzal, hogy a nem rendszeres keresetek átlaga egy év alatt nominálisan is mérséklődött, illetve az előre ütemezett béremelések köre is szűkebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A kedvezményekkel korrigált nettó kereset átlagának növekedése nemzetgazdasági szinten elmaradt a bruttó átlagkereset emelkedésétől, mivel az adó- és járulékkedvezmények egy része – beleértve a legjelentősebb támogatást kitevő családi kedvezményt is – maximált, így nem követi egyenes arányban a bruttó kereset növekedését.
19,9%-ról 32,7%-ra nőtt azok aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete az előző év azonos időszakához képest. A keresetük vásárlóerejének mérséklődését megélt munkavállalók közel felének ugyan nominálisan nőtt a bére, de az inflációnál kisebb mértékben. Ugyanakkor a második negyedévben - az infláció növekedési ütemének lassulása következtében - mérséklődött a keresetük csökkenését elszenvedők aránya az előző negyedévhez viszonyítva.
Várható következő megjelenés 2025 első félévének adatairól: 2025. december
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩