A keresetek változásának eloszlása Magyarországon, 2025. I. negyedév
Közzétéve: 2025. június 20.
2025 I. negyedévében a keresetek továbbra is dinamikusan, de az előző negyedévekhez képest lassuló ütemben emelkedtek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 9,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket1, a növekedés üteme azonban 5 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől. A bérnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér- és garantált bérminimum 9 és 7%-os emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések, különösen a köznevelésben végrehajtott pedagógus béremelés második lépcsője. Egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is.
1. ábra
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg2. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének nőtt a bruttó keresete az előző év azonos időszakához képest, a munkavállalók több mint felének 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Ugyanakkor, a visszafogottabb bérnövekedést magyarázza, hogy 2024 I. negyedévéhez képest 17,2 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknél a keresetemelkedés mértéke legalább 15%-os volt, miközben az 5–14,9%-os bérnövekedéssel járó álláshelyek aránya közel 6 százalékponttal nőtt.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, hanem jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására. A keresetek változásának 2025 első negyedévi eloszlását a két fő összetevő – a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) – visszafogottabb növekedése határozta meg.
2. ábra
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének hatására továbbra is az oktatásban volt a legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő a bérnövekedés. A magas átlagkeresettel rendelkező ágakban – köztük az energiaparban, a pénzügyi tevékenységekben, a bányászatban, az információ és kommunikáció ágban – a többi ágnál magasabb volt azok aránya, akiknek 15% felett nőtt a bére. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését jól tükrözi, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, emellett pedig az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya is. A közigazgatás, védelem ágban az alkalmazásban állók több mint egynegyedének csökkent a keresete, összefüggésben azzal, hogy a nem rendszeres keresetek átlaga egy év alatt nominálisan is csökkent, illetve az előre ütemezett béremelések köre is szűkebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
3. ábra
A kedvezményekkel korrigált nettó kereset átlagának növekedése nemzetgazdasági szinten nem érte el a bruttó átlagkereset növekedését, mivel az adó- és járulék kedvezmények egy része – a kedvezmények legnagyobb részét kitevő családi kedvezményt is beleértve – maximált, így nem nő a bruttóval egyenes arányban.
4. ábra
A nominális keresetek mérsékeltebb, és az infláció erőteljesebb emelkedésének eredményeként 21,2-ről 36,0%-ra nőtt azoknak az aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete az előző év azonos időszakához képest.
5. ábra
Várható következő megjelenés 2025 első félévének adatairól: 2025. szeptember
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩
Közzétéve: 2025. június 20.
2025 I. negyedévében a keresetek továbbra is dinamikusan, de az előző negyedévekhez képest lassuló ütemben emelkedtek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nominálisan 9,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket1, a növekedés üteme azonban 5 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől. A bérnövekedésben meghatározó szerepet játszott a minimálbér- és garantált bérminimum 9 és 7%-os emelése, valamint a közszolgáltatói ágakban előre beütemezett béremelések, különösen a köznevelésben végrehajtott pedagógus béremelés második lépcsője. Egyes ágakban még mindig jelentős volt a pótlólagos munkaerő-kereslet bérfelhajtó hatása is.
A nemzetgazdasági szintű növekedés mögött jelentős különbségek húzódtak meg2. A teljes munkaidős álláshellyel rendelkezők több mint négyötödének nőtt a bruttó keresete az előző év azonos időszakához képest, a munkavállalók több mint felének 5,0 és 24,9% közötti mértékben. Ugyanakkor, a visszafogottabb bérnövekedést magyarázza, hogy 2024 I. negyedévéhez képest 17,2 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknél a keresetemelkedés mértéke legalább 15%-os volt, miközben az 5–14,9%-os bérnövekedéssel járó álláshelyek aránya közel 6 százalékponttal nőtt.
A keresetek változása mögött nem kizárólag az alapbér változása áll, hanem jelentősen befolyásolja például a munkában eltöltött idő függvényében a törzsbér, a bérpótlékok nagysága, valamint a jutalmak összege, azok kifizetésének időzítése vagy éppen elmaradása. Emellett a munkavállalók feladatköre, álláshelye és munkáltatója is változhat, ami szintén hatással van keresetük alakulására. A keresetek változásának 2025 első negyedévi eloszlását a két fő összetevő – a rendszeres és a nem rendszeres jövedelem (jutalom, bónusz, 13. és további havi kifizetések) – visszafogottabb növekedése határozta meg.
Az ágazati különbségek a keresetváltozás eloszlásában is markánsan megjelentek. A pedagógusbérek januári emelésének hatására továbbra is az oktatásban volt a legnagyobb mértékű és a legtöbb munkavállalót érintő a bérnövekedés. A magas átlagkeresettel rendelkező ágakban – köztük az energiaparban, a pénzügyi tevékenységekben, a bányászatban, az információ és kommunikáció ágban – a többi ágnál magasabb volt azok aránya, akiknek 15% felett nőtt a bére. A feldolgozóipar bruttó keresetnövekedésének mérséklődését jól tükrözi, hogy ebben az ágban volt az egyik legmagasabb a csökkenő keresetű munkavállalók aránya, emellett pedig az egyik legalacsonyabb a 15% feletti bérnövekedéssel rendelkezők aránya is. A közigazgatás, védelem ágban az alkalmazásban állók több mint egynegyedének csökkent a keresete, összefüggésben azzal, hogy a nem rendszeres keresetek átlaga egy év alatt nominálisan is csökkent, illetve az előre ütemezett béremelések köre is szűkebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A kedvezményekkel korrigált nettó kereset átlagának növekedése nemzetgazdasági szinten nem érte el a bruttó átlagkereset növekedését, mivel az adó- és járulék kedvezmények egy része – a kedvezmények legnagyobb részét kitevő családi kedvezményt is beleértve – maximált, így nem nő a bruttóval egyenes arányban.
A nominális keresetek mérsékeltebb, és az infláció erőteljesebb emelkedésének eredményeként 21,2-ről 36,0%-ra nőtt azoknak az aránya, akiknek reálértéken csökkent a nettó keresete az előző év azonos időszakához képest.
Várható következő megjelenés 2025 első félévének adatairól: 2025. szeptember
Lábjegyzetek
-
Hivatalos statisztikai adat. ↩
-
A kísérleti statisztika célja, hogy a hivatalos statisztikaként közzétett átlagkereset-változás információtartalmát kiegészítse, kibővítse azáltal, hogy az átlag változása mögött meghúzódó eloszlást is bemutatja. A statisztika a teljes munkaidős álláshellyel rendelkező személyek keresetváltozását vizsgálja, vagyis azt, hogyan alakult a munkavállaló teljes keresete. (Alapbér, törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, jutalom, prémium, 13. és további havi fizetés együtt az előző év azonos időszakához képest, függetlenül attól, hogy álláshelye, munkáltatója változott-e. Az egyes bérelemekre külön információ nem áll rendelkezésre.) ↩