A lakáspiaci árak változása az Európai Unió tagállamaiban, 2024. IV. negyedév, 2024. év
Közzétéve: 2025. április 9.
2024 IV. negyedévében az Európai Unióban a lakáspiaci árak 4,9%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Franciaország és Finnország kivételével mindegyik országban nőttek az átlagárak, Magyarországon az egyik legjelentősebb ütemben, 13,0%-kal. Térségünkben általánosságban nagyobb mértékű drágulás volt megfigyelhető, mint az unió egészében, de ennek mértéke a másik három visegrádi országban a hazainál alacsonyabb, 7,9–10,4% közötti volt.
Az előző (2024. III.) negyedévhez képest Magyarországon 1,3 százalékkal nőtt az árszínvonal, a növekedés az unió országainak többségére jellemző volt.
2024 egészében az Európai Unióban 3,3, Magyarországon 12,8%-kal emelkedett a lakások átlagára az előző évihez mérten. Ebben a tekintetben is hazánk értéke volt az egyik legmagasabb a tagországok között.
Az MNB 2024. novemberi Lakáspiaci jelentése alapján 2025-ben a lakosság megtakarításaiból jelentős mennyiségű forrás áramolhat át a lakáspiacra, ami ezáltal áremelkedéshez vezethet, két fő tényező hatására: 2025-től az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokat lakás vásárlására vagy felújítására is lehet adómentesen fordítani, valamint a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) korábbi magas hozama alacsonyabbá válik, így ezekből valószínűleg számottevő forrást csoportosít át a lakosság az ingatlanpiacra.
A lakáspiacon érdekelt szereplők közül többnél kétszámjegyű áremelkedést jeleznek előre 2025-re. Ennek mértékére a Duna House 10–20, az MBH Jelzálogbank 14–17, az OTP Ingatlanpont 10–15%-ot vár.
1. tábla
A lakáspiaci árak változásának összehasonlítása az Európai Unió tagállamaiban, 2024. IV. negyedév
Megnevezés
Változás az előző negyedévhez képest, %
Változás az előző év azonos negyedévéhez képest, %
EU-átlag
0,8
4,9
Euróövezet
0,6
4,2
Ausztria
–0,6
1,7
Belgium
0,8
2,9
Bulgária
2,7
18,3
Ciprus
–1,0
2,3
Csehország
2,4
8,4
Dánia
0,2
3,7
Észtország
–0,7
3,6
Finnország
0,0
–1,9
Franciaország
–1,0
–1,9
Hollandia
2,1
10,8
Horvátország
1,4
10,1
Írország
2,4
9,3
Lengyelország
1,2
10,4
Lettország
–0,2
8,1
Litvánia
2,4
9,8
Luxemburg
1,1
1,4
Magyarország
1,3
13,0
Málta
0,0
5,2
Németország
0,3
1,9
Olaszország
0,7
4,5
Portugália
3,0
11,6
Románia
1,6
4,0
Spanyolország
1,8
11,4
Svédország
–0,3
2,4
Szlovákia
3,6
7,9
Szlovénia
3,1
8,5
Forrás: Euro indicators. Letöltés dátuma: 2025. április 8.
Görögország adata nem állt rendelkezésre.
1. ábra
2. ábra
3. ábra
Közzétéve: 2025. április 9.
2024 IV. negyedévében az Európai Unióban a lakáspiaci árak 4,9%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Franciaország és Finnország kivételével mindegyik országban nőttek az átlagárak, Magyarországon az egyik legjelentősebb ütemben, 13,0%-kal. Térségünkben általánosságban nagyobb mértékű drágulás volt megfigyelhető, mint az unió egészében, de ennek mértéke a másik három visegrádi országban a hazainál alacsonyabb, 7,9–10,4% közötti volt.
Az előző (2024. III.) negyedévhez képest Magyarországon 1,3 százalékkal nőtt az árszínvonal, a növekedés az unió országainak többségére jellemző volt.
2024 egészében az Európai Unióban 3,3, Magyarországon 12,8%-kal emelkedett a lakások átlagára az előző évihez mérten. Ebben a tekintetben is hazánk értéke volt az egyik legmagasabb a tagországok között.
Az MNB 2024. novemberi Lakáspiaci jelentése alapján 2025-ben a lakosság megtakarításaiból jelentős mennyiségű forrás áramolhat át a lakáspiacra, ami ezáltal áremelkedéshez vezethet, két fő tényező hatására: 2025-től az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokat lakás vásárlására vagy felújítására is lehet adómentesen fordítani, valamint a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) korábbi magas hozama alacsonyabbá válik, így ezekből valószínűleg számottevő forrást csoportosít át a lakosság az ingatlanpiacra.
A lakáspiacon érdekelt szereplők közül többnél kétszámjegyű áremelkedést jeleznek előre 2025-re. Ennek mértékére a Duna House 10–20, az MBH Jelzálogbank 14–17, az OTP Ingatlanpont 10–15%-ot vár.
A lakáspiaci árak változásának összehasonlítása az Európai Unió tagállamaiban, 2024. IV. negyedév
| Megnevezés | Változás az előző negyedévhez képest, % | Változás az előző év azonos negyedévéhez képest, % |
|---|---|---|
| EU-átlag | 0,8 | 4,9 |
| Euróövezet | 0,6 | 4,2 |
| Ausztria | –0,6 | 1,7 |
| Belgium | 0,8 | 2,9 |
| Bulgária | 2,7 | 18,3 |
| Ciprus | –1,0 | 2,3 |
| Csehország | 2,4 | 8,4 |
| Dánia | 0,2 | 3,7 |
| Észtország | –0,7 | 3,6 |
| Finnország | 0,0 | –1,9 |
| Franciaország | –1,0 | –1,9 |
| Hollandia | 2,1 | 10,8 |
| Horvátország | 1,4 | 10,1 |
| Írország | 2,4 | 9,3 |
| Lengyelország | 1,2 | 10,4 |
| Lettország | –0,2 | 8,1 |
| Litvánia | 2,4 | 9,8 |
| Luxemburg | 1,1 | 1,4 |
| Magyarország | 1,3 | 13,0 |
| Málta | 0,0 | 5,2 |
| Németország | 0,3 | 1,9 |
| Olaszország | 0,7 | 4,5 |
| Portugália | 3,0 | 11,6 |
| Románia | 1,6 | 4,0 |
| Spanyolország | 1,8 | 11,4 |
| Svédország | –0,3 | 2,4 |
| Szlovákia | 3,6 | 7,9 |
| Szlovénia | 3,1 | 8,5 |
Görögország adata nem állt rendelkezésre.