A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter összekapcsolása a KSH halálozási és a NAV adó- és járulékbevallási adatbázisával
Közzétéve: 2026. február 18.
Magyarországon a szívinfarktus epidemiológiai jellemzőiről átfogó képet a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) által működtetett Nemzeti Szívinfarktus Regiszter (a továbbiakban: NSZR, regiszter) nyújt. A regiszter tartalmazza a szívinfarktus miatt kezelt betegekre, valamint az egészségügyi szolgáltatók által észlelt heveny szívinfarktusos eseményekre vonatkozó adatokat.
Jelen kísérleti statisztikai elemzés keretében az NSZR adatait összekapcsoltuk a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatbázisával, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adó- és járulékbevallási adataival. Az adatösszekapcsolás célja az volt, hogy a regiszter önálló adataihoz képest többletinformációt nyerjünk az infarktuson átesett betegek rövid és középtávú túléléséről, valamint munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról.
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter főbb adatai
2024-ben1 az NSZR-ben összesen 13 390 igazolt szívinfarktusos eset szerepelt, amelyek 12 980 kezelt beteghez kapcsolódtak. Az év során az esetek halmozódása következtében 237 beteget (1,8%) kétszer, 15 főt (0,1%) három alkalommal, míg 3 beteget négy alkalommal kezeltek szívinfarktus miatt.
A betegek közel kétharmada férfi volt (8102 fő). Korcsoportos megoszlás szerint az infarktussal kezelt személyek többsége a 60–79 éves korcsoportba tartozott (54%), míg 17% volt 80 éves vagy annál idősebb. A 40 év alattiak aránya a teljes betegkörön belül alacsony maradt. Mindkét nem esetében ritkán fordult elő fiatal életkorban szívinfarktus, ugyanakkor a legfiatalabb beteg a kórházi felvétel idején 18 éves volt.
A betegek neme és életkora között szignifikáns összefüggés volt kimutatható: a nők körében az idősebb korosztályok felülreprezentáltak voltak a férfiakhoz képest, ugyanakkor a 60 év alattiak között a férfiak aránya volt magasabb.
1. ábra
Halálozás az infarktust követően
2024-ben az infarktussal kezelt 12 980 beteg 16%-a (2115 fő) halt meg az első ismert kórházi felvételt követő 180 napon belül. A halálesetek 15%-a már a kórházi felvétel napján következett be, és több mint felük tíz napon belül, ami arra utal, hogy az infarktust követő első időszak különösen magas kockázatú.
A kezelés eredményességének egyik kulcsmutatója a 30 napon belüli halálozási arány. A 180 napon belül elhunytak mintegy 70%-a (1483 fő) ebben az időszakban halt meg. A 10, illetve 30 napon belüli halálozási arányok tekintetében nem mutatkozott érdemi különbség a férfiak és a nők között.
2. ábra
A 180 napon belüli halálozási ráta a férfiak esetében 14%, a nőknél 19% volt, a különbség elsősorban a nők körében jellemzően idősebb korban bekövetkezett infarktusokból adódott. Összességében minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy infarktuson átesve fél éven belül elhalálozik, viszont kortól függetlenül a férfiak kevéssel, de veszélyeztetettebbek a nőknél.
3. ábra
Munkaerőpiaci helyzet
A 65 év alatti, infarktussal kezelt személyek (3269 fő) munkaerőpiaci aktivitását a kórházi felvételt megelőző hónaptól a felvételt követő hatodik hónapig követtük nyomon. A teljes hónapban dolgozók aránya az infarktust megelőző hónapban volt a legmagasabb (háromnegyed részük), majd a kórházi felvételt követő első hónapban jelentősen visszaesett (23%-ra). Ezt követően fokozatos növekedés volt megfigyelhető, és a hatodik hónapra az érintettek valamivel több mint fele (56%-a) ismét teljes hónapban dolgozott. A részleges munkavégzés aránya elsősorban az első hónapban volt magas (36%), ezt követően a teljes hónapos foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan mérséklődött.
Összefüggésben azzal, hogy az első hónapban a többség betegszabadságot vagy egyéb távollétet vett igénybe, a betegállományban lévők aránya a felvételt követő második hónapban érte el csúcspontját (28%), majd fokozatosan csökkent a 6. hónap végére 12%-ra.
4. ábra
Az infarktust megelőző hónapban a megfigyeltek2 (3236 fő) egyötödének nem volt keresete, míg egyharmaduk nettó 300 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett. A nettó keresetek mediánja ebben a hónapban 217 ezer forint volt (2024 decemberében az országos nettó átlagkereset 484 ezer, a nettó mediánkereset pedig 390 ezer forint volt.)
A kórházi felvételt követően a kereset nélküliek aránya3 az első két hónapban jelentősen megnőtt (36, illetve 46%-ra), majd némileg mérséklődött, de a hatodik hónapban is még meghaladta az egyharmadot.
A betegség miatt kieső bérekkel összefüggésben a hatodik hónapra a betegek 57%-ának a keresete érte el az infarktus előtti szintet. A felvételt követő első hónap csökkenése után az ezt követő hónapokban az összes beteg 0,5–8%-a nyerte vissza az eredeti keresetét.
A kereseti megoszlás eltolódása elsősorban az alacsonyabb jövedelmi kategóriák arányának növekedésében, valamint a közepes jövedelműek arányának csökkenésében jelent meg. A medián kereset alakulása jól tükrözi az infarktust követő jelentős jövedelemkiesést a betegség első hónapjaiban, amely az emelkedés ellenére a vizsgált időszak végére sem rendeződött teljes mértékben, a hatodik hónapra a betegség előtti hónap 60%-át érte csak el.
5. ábra
Lábjegyzetek
-
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2025. április végi állapota alapján. ↩
-
A regiszter rekordjaihoz kapcsolt keresetstatisztikai adatok szerint a vizsgált betegcsoport 62%-ának volt a kórházi felvételhez viszonyított -1., illetve 1–6. hónapok valamelyikében keresete. A további vizsgálódás erre a 3236 főre terjedt ki. ↩
-
Azon személyek, akik a teljes hónapban táppénzes ellátásban részesültek vagy az adott hónapban már nem álltak munkaviszonyban. ↩
Közzétéve: 2026. február 18.
Magyarországon a szívinfarktus epidemiológiai jellemzőiről átfogó képet a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) által működtetett Nemzeti Szívinfarktus Regiszter (a továbbiakban: NSZR, regiszter) nyújt. A regiszter tartalmazza a szívinfarktus miatt kezelt betegekre, valamint az egészségügyi szolgáltatók által észlelt heveny szívinfarktusos eseményekre vonatkozó adatokat.
Jelen kísérleti statisztikai elemzés keretében az NSZR adatait összekapcsoltuk a Központi Statisztikai Hivatal halálozási adatbázisával, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adó- és járulékbevallási adataival. Az adatösszekapcsolás célja az volt, hogy a regiszter önálló adataihoz képest többletinformációt nyerjünk az infarktuson átesett betegek rövid és középtávú túléléséről, valamint munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról.
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter főbb adatai
2024-ben1 az NSZR-ben összesen 13 390 igazolt szívinfarktusos eset szerepelt, amelyek 12 980 kezelt beteghez kapcsolódtak. Az év során az esetek halmozódása következtében 237 beteget (1,8%) kétszer, 15 főt (0,1%) három alkalommal, míg 3 beteget négy alkalommal kezeltek szívinfarktus miatt.
A betegek közel kétharmada férfi volt (8102 fő). Korcsoportos megoszlás szerint az infarktussal kezelt személyek többsége a 60–79 éves korcsoportba tartozott (54%), míg 17% volt 80 éves vagy annál idősebb. A 40 év alattiak aránya a teljes betegkörön belül alacsony maradt. Mindkét nem esetében ritkán fordult elő fiatal életkorban szívinfarktus, ugyanakkor a legfiatalabb beteg a kórházi felvétel idején 18 éves volt.
A betegek neme és életkora között szignifikáns összefüggés volt kimutatható: a nők körében az idősebb korosztályok felülreprezentáltak voltak a férfiakhoz képest, ugyanakkor a 60 év alattiak között a férfiak aránya volt magasabb.
Halálozás az infarktust követően
2024-ben az infarktussal kezelt 12 980 beteg 16%-a (2115 fő) halt meg az első ismert kórházi felvételt követő 180 napon belül. A halálesetek 15%-a már a kórházi felvétel napján következett be, és több mint felük tíz napon belül, ami arra utal, hogy az infarktust követő első időszak különösen magas kockázatú.
A kezelés eredményességének egyik kulcsmutatója a 30 napon belüli halálozási arány. A 180 napon belül elhunytak mintegy 70%-a (1483 fő) ebben az időszakban halt meg. A 10, illetve 30 napon belüli halálozási arányok tekintetében nem mutatkozott érdemi különbség a férfiak és a nők között.
A 180 napon belüli halálozási ráta a férfiak esetében 14%, a nőknél 19% volt, a különbség elsősorban a nők körében jellemzően idősebb korban bekövetkezett infarktusokból adódott. Összességében minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy infarktuson átesve fél éven belül elhalálozik, viszont kortól függetlenül a férfiak kevéssel, de veszélyeztetettebbek a nőknél.
Munkaerőpiaci helyzet
A 65 év alatti, infarktussal kezelt személyek (3269 fő) munkaerőpiaci aktivitását a kórházi felvételt megelőző hónaptól a felvételt követő hatodik hónapig követtük nyomon. A teljes hónapban dolgozók aránya az infarktust megelőző hónapban volt a legmagasabb (háromnegyed részük), majd a kórházi felvételt követő első hónapban jelentősen visszaesett (23%-ra). Ezt követően fokozatos növekedés volt megfigyelhető, és a hatodik hónapra az érintettek valamivel több mint fele (56%-a) ismét teljes hónapban dolgozott. A részleges munkavégzés aránya elsősorban az első hónapban volt magas (36%), ezt követően a teljes hónapos foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan mérséklődött.
Összefüggésben azzal, hogy az első hónapban a többség betegszabadságot vagy egyéb távollétet vett igénybe, a betegállományban lévők aránya a felvételt követő második hónapban érte el csúcspontját (28%), majd fokozatosan csökkent a 6. hónap végére 12%-ra.
Az infarktust megelőző hónapban a megfigyeltek2 (3236 fő) egyötödének nem volt keresete, míg egyharmaduk nettó 300 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezett. A nettó keresetek mediánja ebben a hónapban 217 ezer forint volt (2024 decemberében az országos nettó átlagkereset 484 ezer, a nettó mediánkereset pedig 390 ezer forint volt.)
A kórházi felvételt követően a kereset nélküliek aránya3 az első két hónapban jelentősen megnőtt (36, illetve 46%-ra), majd némileg mérséklődött, de a hatodik hónapban is még meghaladta az egyharmadot.
A betegség miatt kieső bérekkel összefüggésben a hatodik hónapra a betegek 57%-ának a keresete érte el az infarktus előtti szintet. A felvételt követő első hónap csökkenése után az ezt követő hónapokban az összes beteg 0,5–8%-a nyerte vissza az eredeti keresetét.
A kereseti megoszlás eltolódása elsősorban az alacsonyabb jövedelmi kategóriák arányának növekedésében, valamint a közepes jövedelműek arányának csökkenésében jelent meg. A medián kereset alakulása jól tükrözi az infarktust követő jelentős jövedelemkiesést a betegség első hónapjaiban, amely az emelkedés ellenére a vizsgált időszak végére sem rendeződött teljes mértékben, a hatodik hónapra a betegség előtti hónap 60%-át érte csak el.
Lábjegyzetek
-
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2025. április végi állapota alapján. ↩
-
A regiszter rekordjaihoz kapcsolt keresetstatisztikai adatok szerint a vizsgált betegcsoport 62%-ának volt a kórházi felvételhez viszonyított -1., illetve 1–6. hónapok valamelyikében keresete. A további vizsgálódás erre a 3236 főre terjedt ki. ↩
-
Azon személyek, akik a teljes hónapban táppénzes ellátásban részesültek vagy az adott hónapban már nem álltak munkaviszonyban. ↩