A szolgáltatás-külkereskedelem negyedéves adatainak havi adatokkal történő becslése

Közzétéve: 2025. december 2.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azzal a céllal kezdte el a negyedéves szolgáltatás-külkereskedelmi statisztikáját fejleszteni, hogy az áfabevallásokban megjelenő adatok segítségével havi gyakoriságú becslést tudjon adni a hazai külkereskedelmi forgalomra. A hivatal az áfabevallásokból származó adatok felhasználása mellett regressziós modelleket is alkalmaz a havi szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom becsléséhez, amelynek pontosságát a negyedévente, hagyományos módon begyűjtött adatok alapján tervezi tovább növelni. A fejlesztés alapvetően a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok időszerűségét fogja javítani, de a fizetési mérleg becsléséhez is hozzájárul majd.

A becslés alapját a T + 42¹-es áfabevallásban szereplő adatok adják, amelyek esetében a KSH a szolgáltatás-külkereskedelemre vonatkozó forgalmat veszi figyelembe, külön kezelve az import- és az exportoldalt. A becslés nehézsége abban rejlik, hogy a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok hagyományos gyűjtése (OSAP 1470) során alkalmazott módszertanban vannak olyan tételek, amelyeket az adatszolgáltatóknak nem kell jelenteniük, ezek az összegek azonban szerepelnek az áfaalapot képező forgalom adataiban is. Az OSAP 1470-es adatgyűjtés során beérkező információk alapján elmondható, hogy nagyon sok cég esetében léteznek ilyen tételek, ezeket mint outliereket a hivatal kiveszi az áfabevallásokban szereplő forgalmi adatokból. Ehhez két csoportba kell sorolni az áfabevallást benyújtó szervezeteket: az OSAP 1470-es adatszolgáltatásban kijelölt és nem kijelölt adatszolgáltatókra. Az előbbiek esetében forgalommagyarázataik alapján a hivatal egyes tételeket nem használ fel az áfabevallásaikból, az utóbbiak esetében viszont minden egyes, a szolgáltatás-külkereskedelemre vonatkozó áfabevallás-tételt figyelembe vesz.

A korábbi várakozásokkal ellentétben a cégek szolgáltatás-külkereskedelemre vonatkozó forgalmi adatait az EBOPS–TESZOR–TEÁOR-besorolás alapján nem lehet teljes mértékben szolgáltatáscsoportok szerint osztályozni. Ennek az az oka, hogy hazánkban a szolgáltatás-külkereskedelemmel foglalkozó legnagyobb cégek egy része tevékenységük alapján nem kategorizálható üzleti vagy szállítási szolgáltatáscsoportba, mivel elsősorban olyan termelő cégekről van szó, amelyek különféle szolgáltatásokat nyújtanak és vesznek igénybe. Ennek következtében a hivatal az import- és az exportoldalon egyaránt csak 1-1 fő összeget publikál.

A fizetésimérleg-statisztikához hasonlóan az ebben a kísérleti statisztikában közölt adatok sem tartalmazzák a speciális célú vállalatok (SCV) forgalmi adatait.

Fontos megjegyezni, hogy az áfabevallás-adatok alapján nem a teljes szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom becslése történik meg, mivel az alábbi szolgáltatáscsoportokra vonatkozó adatok nem szerepelnek az áfabevallásokban:

• pénzügyi szolgáltatások,

• biztosítási szolgáltatások,

• kormányzati szolgáltatások,

• turizmus,

• FISIM (Financial Intermediation Services Indirectly Measured).

Az áfabevallások mellett további adatforrások is szükségesek az eredményes becsléshez. Ilyenek például az importoldalon a lakossági fogyasztás becsléséhez használt bankkártyaadatok, amelyeket a Magyar Nemzeti Banktól kap meg és dolgoz fel a KSH, majd ezek alapján előrejelzést készít az adott negyedévre. Ezenkívül az OSAP 1966-os kérdőíven gyűjtött reptéri adatok is hozzájárulnak mindkét forgalmi irányban a becslés pontosságának növeléséhez.

A hivatal jövőbeli céljai között szerepel, hogy a becslés pontosságának növelése érdekében főbb szolgáltatáscsoportokra bontja a teljes forgalomra becsült adatokat, továbbá más, az OSAP keretében gyűjtött (havi iparstatisztikai, termék-külkereskedelmi, illetve külkereskedelmi szolgáltatási árakra vonatkozó) adatait is felhasználja a becslések során.

Eddigi tapasztalatok

A szolgáltatás-külkereskedelmi szakstatisztika minden év októberétől decemberéig nagy revíziót hajt végre, ami hatással van az előzetesen publikált negyedéves és éves adatokra. A revízió során végrehajtott ellenőrzéseink fontos alapját képezik az áfabevallás-adatok. Az 1. és a 2. tábla szemlélteti, mit jelent mindez az áfabevallás-adatok alapján becsült és az OSAP 1470-es kérdőív szerint előállított adatok vonatkozásában.

A KSH e kísérleti statisztika keretében általánosságban ±5%-os eltérést tűzött ki célul.