Az ipari termelés volumenváltozása az Európai Unió tagállamaiban, 2026. március
Közzétéve: 2026. június 2.
2026 márciusában az Európai Unió ipari termelésének volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 1,0%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Az unió ipari kibocsátásának legnagyobb részét adó Németországban 3,0%-kal esett az ipari termelés volumene. Ezzel együtt a tagországok többségében nagyobb volt az ipari kibocsátás az egy évvel korábbinál, köztük a szintén jelentős részesedést magáénak tudó Franciaországban (0,9%), Olaszországban (1,5%), és Spanyolországban (2,0%).
2026. márciusban hazánkban az ipari termelés volumene naptárhatástól megtisztítva 3,7%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.1 A visegrádi országokat tekintve az ipari teljesítmény Csehországban és Lengyelországban 0,9, illetve 5,3%-kal nőtt, Szlovákiában pedig 1,0%-kal mérséklődött.
Az előző hónaphoz viszonyítva hazánkban 3,1, az unió egészében 0,8%-kal bővült az ipari kibocsátás. A tagországok közül a legnagyobb mértékben Dánia (+8,4%) teljesítménye nőtt, a leginkább Belgiumé (–3,0%) esett vissza.
Magyarországon 2026. márciusban az ipari termelés volumene a kiigazítatlan adatok szerint 6,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari alágak döntő többségében növekedett a volumen (1,7–21,9%-kal), a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén. A feldolgozóipari termelés 26%-át adó járműgyártás volumene 3,7%-kal nőtt. A másik nagy súlyú alág, az élelmiszeripar volumene szintén emelkedett (9,2%-kal) az előző év azonos időszakihoz képest. A 8,9%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 11,4%-kal haladta meg 2025 márciusának alacsony bázisszintjét.
A Trading Economics előrejelzése2 szerint 2026 II. és IV. negyedéve között hazánkban az egy évvel korábbihoz képest negyedévenként 2,8–3,5%-kal növekedni fog az ipari termelés.
1. tábla
Az ipari termelés volumenváltozása az Európai Unióban, 2026. március
Megnevezés
Változás
2021 havi átlagáhoza)
az előző hónaphoza)
az előző év azonos hónapjáhozb)
képest, %
EU-átlag
0,3
0,8
–1,0
Euróövezet
–2,1
0,2
–2,1
Belgium
–10,5
–3,0
0,3
Bulgária
–5,8
5,8
4,8
Csehország
3,0
–0,2
0,9
Dánia
44,0
8,4
16,8
Németország
–9,5
–1,2
–3,0
Észtország
–10,5
–2,6
–3,1
Írország
13,4
1,2
–19,4
Görögország
18,0
1,0
8,4
Spanyolország
3,6
2,4
2,0
Franciaország
3,3
1,0
0,9
Horvátország
1,2
–1,7
0,8
Olaszország
–5,6
0,7
1,5
Ciprus
13,8
1,2
1,8
Lettország
2,0
1,3
9,5
Litvánia
15,3
2,8
4,7
Luxemburg
–15,8
2,1
–5,7
Magyarország
–4,1
3,1
3,7
Málta
17,2
–1,4
–3,6
Hollandia
..
..
..
Ausztria
5,3
0,7
2,2
Lengyelország
18,4
5,4
5,3
Portugália
1,1
3,3
3,0
Románia
–5,6
0,3
–2,5
Szlovénia
–4,1
4,8
3,8
Szlovákia
–3,2
0,7
–1,0
Finnország
7,9
2,9
7,3
Svédország
6,5
–1,9
2,8
a) Szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok.
b) Naptárhatással kiigazított adatok.
Forrás: Euro indicators – Industrial production, March 2026. Letöltés dátuma: 2026. május 13.
1. ábra
2. ábra
Lábjegyzetek
-
Módszertani eltérés miatt a Központi Statisztikai Hivatal Ipar (második becslés) című gyorstájékoztatójában szereplő, az ipari termelés volumenváltozására vonatkozó adatok eltérhetnek az Eurostat által publikáltaktól. Magyarországon a hazai módszertan szerint márciusban – az Eurostat által publikálttal egyezően – az ipari termelés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos hónapjához képest 3,7, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az előző hónaphoz mérten 3,1%-kal nőtt. ↩
-
A Trading Economics adatai regisztrációt követően érhetők el. ↩
Közzétéve: 2026. június 2.
2026 márciusában az Európai Unió ipari termelésének volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 1,0%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Az unió ipari kibocsátásának legnagyobb részét adó Németországban 3,0%-kal esett az ipari termelés volumene. Ezzel együtt a tagországok többségében nagyobb volt az ipari kibocsátás az egy évvel korábbinál, köztük a szintén jelentős részesedést magáénak tudó Franciaországban (0,9%), Olaszországban (1,5%), és Spanyolországban (2,0%).
2026. márciusban hazánkban az ipari termelés volumene naptárhatástól megtisztítva 3,7%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.1 A visegrádi országokat tekintve az ipari teljesítmény Csehországban és Lengyelországban 0,9, illetve 5,3%-kal nőtt, Szlovákiában pedig 1,0%-kal mérséklődött.
Az előző hónaphoz viszonyítva hazánkban 3,1, az unió egészében 0,8%-kal bővült az ipari kibocsátás. A tagországok közül a legnagyobb mértékben Dánia (+8,4%) teljesítménye nőtt, a leginkább Belgiumé (–3,0%) esett vissza.
Magyarországon 2026. márciusban az ipari termelés volumene a kiigazítatlan adatok szerint 6,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari alágak döntő többségében növekedett a volumen (1,7–21,9%-kal), a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén. A feldolgozóipari termelés 26%-át adó járműgyártás volumene 3,7%-kal nőtt. A másik nagy súlyú alág, az élelmiszeripar volumene szintén emelkedett (9,2%-kal) az előző év azonos időszakihoz képest. A 8,9%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 11,4%-kal haladta meg 2025 márciusának alacsony bázisszintjét.
A Trading Economics előrejelzése2 szerint 2026 II. és IV. negyedéve között hazánkban az egy évvel korábbihoz képest negyedévenként 2,8–3,5%-kal növekedni fog az ipari termelés.
| Megnevezés | Változás | ||
|---|---|---|---|
| 2021 havi átlagáhoza) | az előző hónaphoza) | az előző év azonos hónapjáhozb) | |
| képest, % | |||
| EU-átlag | 0,3 | 0,8 | –1,0 |
| Euróövezet | –2,1 | 0,2 | –2,1 |
| Belgium | –10,5 | –3,0 | 0,3 |
| Bulgária | –5,8 | 5,8 | 4,8 |
| Csehország | 3,0 | –0,2 | 0,9 |
| Dánia | 44,0 | 8,4 | 16,8 |
| Németország | –9,5 | –1,2 | –3,0 |
| Észtország | –10,5 | –2,6 | –3,1 |
| Írország | 13,4 | 1,2 | –19,4 |
| Görögország | 18,0 | 1,0 | 8,4 |
| Spanyolország | 3,6 | 2,4 | 2,0 |
| Franciaország | 3,3 | 1,0 | 0,9 |
| Horvátország | 1,2 | –1,7 | 0,8 |
| Olaszország | –5,6 | 0,7 | 1,5 |
| Ciprus | 13,8 | 1,2 | 1,8 |
| Lettország | 2,0 | 1,3 | 9,5 |
| Litvánia | 15,3 | 2,8 | 4,7 |
| Luxemburg | –15,8 | 2,1 | –5,7 |
| Magyarország | –4,1 | 3,1 | 3,7 |
| Málta | 17,2 | –1,4 | –3,6 |
| Hollandia | .. | .. | .. |
| Ausztria | 5,3 | 0,7 | 2,2 |
| Lengyelország | 18,4 | 5,4 | 5,3 |
| Portugália | 1,1 | 3,3 | 3,0 |
| Románia | –5,6 | 0,3 | –2,5 |
| Szlovénia | –4,1 | 4,8 | 3,8 |
| Szlovákia | –3,2 | 0,7 | –1,0 |
| Finnország | 7,9 | 2,9 | 7,3 |
| Svédország | 6,5 | –1,9 | 2,8 |
b) Naptárhatással kiigazított adatok.
Forrás: Euro indicators – Industrial production, March 2026. Letöltés dátuma: 2026. május 13.
Lábjegyzetek
-
Módszertani eltérés miatt a Központi Statisztikai Hivatal Ipar (második becslés) című gyorstájékoztatójában szereplő, az ipari termelés volumenváltozására vonatkozó adatok eltérhetnek az Eurostat által publikáltaktól. Magyarországon a hazai módszertan szerint márciusban – az Eurostat által publikálttal egyezően – az ipari termelés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos hónapjához képest 3,7, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva az előző hónaphoz mérten 3,1%-kal nőtt. ↩
-
A Trading Economics adatai regisztrációt követően érhetők el. ↩