Az ipari termelői árak alakulása az Európai Unió tagállamaiban, 2026. március
Közzétéve: 2026. június 1.
2026. márciusban az ipari termelői árak1 – hét hónapon át tartó mérséklődést követően – 1,6%-kal emelkedtek az Európai Unióban az egy évvel korábbihoz képest. A fordulat elsősorban az energiatermelő ágazatokban történt drágulás következménye, ami szorosan összefüggött a Közel-Keleten kirobbant háborúval. A tagállamok közül2 Görögországban drágultak leginkább az ipari termékek, az egy évvel ezelőttihez mérten 8,3%-kal. A legjelentősebb, 6,3%-os árcsökkenés Luxemburgban következett be. Magyarországon az ipari termelői árak az előző év azonos időszakihoz képest 1,3%-kal nőttek, ezzel az uniós középmezőnyhöz tartoztunk. A többi visegrádi ország közül Lengyelországban 1,0, Szlovákiában 0,1%-kal meghaladták az árak a 2025. márciusi szintet, Csehország adata nem állt rendelkezésre. Az előző hónaphoz viszonyítva Magyarországon 3,9, az unióban átlagosan 2,8%-kal emelkedtek az ipari termelői árak.
A hazai ipar belföldi értékesítési árai márciusban az egy évvel korábbihoz képest 1,2%-kal magasabbak lettek, ezen belül a 68%-os súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,6%-kal nőtt, míg a 30%-os súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,1%-kal mérséklődött az árszint. Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 1,7, a fogyasztási cikkeket gyártókban 1,1%-kal magasabbak lettek az árak, a beruházási javakat gyártókban összességében nem változtak.
Az ipari exportértékesítési árak 1,3%-kal nőttek, miután a 90%-os súlyt képviselő feldolgozóipar 0,8%-os árcsökkenésével párhuzamosan a kis (9,7%-os) súlyú, de a megváltozott nemzetközi környezettől erősen függő energiaiparban 20%-os drágulás történt.
A Trading Economics makromodelljei3 szerint folytatódik az ipari termelői árak emelkedése, a következő három negyedévben Magyarországon 2,9–3,5, az unióban pedig 2,3–3,2%-kal haladják majd meg az egy évvel korábbiakat. Hazánkban és az EU egészében is várhatóan a harmadik negyedévben tetőzik, majd a negyedik negyedévben már lassul a drágulás üteme.
1. tábla
Az ipari termelői árak alakulása az Európai Unió tagországaiban, 2026. március
Megnevezés
2021. évi havi átlag = 100,0
Változás az
előző hónaphoz
előző év azonos hónapjához
képest, %
EU-átlag
125,4
2,8
1,6
Euróövezet
124,5
2,9
1,6
Belgium
124,4
3,2
3,5
Bulgária
149,1
–0,9
8,1
Csehország
..
..
..
Dánia
145,1
1,8
1,3
Németország
124,0
1,8
0,4
Észtország
129,0
–3,6
0,7
Írország
105,9
3,9
–0,3
Görögország
136,3
10,1
8,3
Spanyolország
127,2
5,1
2,7
Franciaország
122,6
2,4
0,3
Horvátország
127,1
1,9
3,2
Olaszország
129,9
4,4
4,2
Ciprus
121,3
–1,1
–0,7
Lettország
127,5
–1,3
0,6
Litvánia
127,6
8,2
6,6
Luxemburg
121,5
0,7
–6,3
Magyarország
151,8
3,9
1,3
Málta
109,3
–0,3
0,9
Hollandia
124,0
3,4
0,7
Ausztria
117,5
1,4
0,0
Lengyelország
116,6
2,8
1,0
Portugália
116,8
2,3
0,0
Románia
159,8
1,3
7,0
Szlovénia
127,0
0,2
0,9
Szlovákia
124,4
–0,1
0,1
Finnország
119,7
–1,3
2,7
Svédország
122,9
0,6
2,1
Forrás: Eurostat-Database, Letöltés dátuma: 2026. május 7.
1. ábra
2. ábra
Lábjegyzetek
-
Az Eurostat az ipari termelői árak közlésénél a teljes B, C és D nemzetgazdasági ágat, valamint az E gazdasági ágból a víztermelés, -kezelés, -ellátást veszi figyelembe, míg a KSH módszertana a teljes E gazdasági ágat is tartalmazza, ezért az Eurostat és a KSH gyorstájékoztatóinak adatai eltérhetnek egymástól. ↩
-
Csehország adata nem állt rendelkezésre. ↩
-
A Trading Economics adatai regisztrációt követően érhetők el. ↩
Közzétéve: 2026. június 1.
2026. márciusban az ipari termelői árak1 – hét hónapon át tartó mérséklődést követően – 1,6%-kal emelkedtek az Európai Unióban az egy évvel korábbihoz képest. A fordulat elsősorban az energiatermelő ágazatokban történt drágulás következménye, ami szorosan összefüggött a Közel-Keleten kirobbant háborúval. A tagállamok közül2 Görögországban drágultak leginkább az ipari termékek, az egy évvel ezelőttihez mérten 8,3%-kal. A legjelentősebb, 6,3%-os árcsökkenés Luxemburgban következett be. Magyarországon az ipari termelői árak az előző év azonos időszakihoz képest 1,3%-kal nőttek, ezzel az uniós középmezőnyhöz tartoztunk. A többi visegrádi ország közül Lengyelországban 1,0, Szlovákiában 0,1%-kal meghaladták az árak a 2025. márciusi szintet, Csehország adata nem állt rendelkezésre. Az előző hónaphoz viszonyítva Magyarországon 3,9, az unióban átlagosan 2,8%-kal emelkedtek az ipari termelői árak.
A hazai ipar belföldi értékesítési árai márciusban az egy évvel korábbihoz képest 1,2%-kal magasabbak lettek, ezen belül a 68%-os súlyt képviselő feldolgozóiparban 1,6%-kal nőtt, míg a 30%-os súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,1%-kal mérséklődött az árszint. Az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül belföldön az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban együttesen 1,7, a fogyasztási cikkeket gyártókban 1,1%-kal magasabbak lettek az árak, a beruházási javakat gyártókban összességében nem változtak.
Az ipari exportértékesítési árak 1,3%-kal nőttek, miután a 90%-os súlyt képviselő feldolgozóipar 0,8%-os árcsökkenésével párhuzamosan a kis (9,7%-os) súlyú, de a megváltozott nemzetközi környezettől erősen függő energiaiparban 20%-os drágulás történt.
A Trading Economics makromodelljei3 szerint folytatódik az ipari termelői árak emelkedése, a következő három negyedévben Magyarországon 2,9–3,5, az unióban pedig 2,3–3,2%-kal haladják majd meg az egy évvel korábbiakat. Hazánkban és az EU egészében is várhatóan a harmadik negyedévben tetőzik, majd a negyedik negyedévben már lassul a drágulás üteme.
Az ipari termelői árak alakulása az Európai Unió tagországaiban, 2026. március
| Megnevezés | 2021. évi havi átlag = 100,0 | Változás az | |
|---|---|---|---|
| előző hónaphoz | előző év azonos hónapjához | ||
| képest, % | |||
| EU-átlag | 125,4 | 2,8 | 1,6 |
| Euróövezet | 124,5 | 2,9 | 1,6 |
| Belgium | 124,4 | 3,2 | 3,5 |
| Bulgária | 149,1 | –0,9 | 8,1 |
| Csehország | .. | .. | .. |
| Dánia | 145,1 | 1,8 | 1,3 |
| Németország | 124,0 | 1,8 | 0,4 |
| Észtország | 129,0 | –3,6 | 0,7 |
| Írország | 105,9 | 3,9 | –0,3 |
| Görögország | 136,3 | 10,1 | 8,3 |
| Spanyolország | 127,2 | 5,1 | 2,7 |
| Franciaország | 122,6 | 2,4 | 0,3 |
| Horvátország | 127,1 | 1,9 | 3,2 |
| Olaszország | 129,9 | 4,4 | 4,2 |
| Ciprus | 121,3 | –1,1 | –0,7 |
| Lettország | 127,5 | –1,3 | 0,6 |
| Litvánia | 127,6 | 8,2 | 6,6 |
| Luxemburg | 121,5 | 0,7 | –6,3 |
| Magyarország | 151,8 | 3,9 | 1,3 |
| Málta | 109,3 | –0,3 | 0,9 |
| Hollandia | 124,0 | 3,4 | 0,7 |
| Ausztria | 117,5 | 1,4 | 0,0 |
| Lengyelország | 116,6 | 2,8 | 1,0 |
| Portugália | 116,8 | 2,3 | 0,0 |
| Románia | 159,8 | 1,3 | 7,0 |
| Szlovénia | 127,0 | 0,2 | 0,9 |
| Szlovákia | 124,4 | –0,1 | 0,1 |
| Finnország | 119,7 | –1,3 | 2,7 |
| Svédország | 122,9 | 0,6 | 2,1 |
Lábjegyzetek
-
Az Eurostat az ipari termelői árak közlésénél a teljes B, C és D nemzetgazdasági ágat, valamint az E gazdasági ágból a víztermelés, -kezelés, -ellátást veszi figyelembe, míg a KSH módszertana a teljes E gazdasági ágat is tartalmazza, ezért az Eurostat és a KSH gyorstájékoztatóinak adatai eltérhetnek egymástól. ↩
-
Csehország adata nem állt rendelkezésre. ↩
-
A Trading Economics adatai regisztrációt követően érhetők el. ↩