Negyedéves nemzetközi vándorlási egyenleg
Közzétéve: 2025. június 16.
A nemzetközi vándorlási egyenleg a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége, a magyar és a külföldi állampolgárok mozgását egyaránt figyelembe véve. Az elmúlt években a bevándorlók száma mindig meghaladta a kivándorlókét, bár a különbség mértéke csökkenő tendenciát mutat.
Az adatátvételek gyakoriságának növelésével és új modellalapú becslési eljárás kidolgozásával lehetőség nyílik az eddig évente számított nemzetközi vándorlási egyenleg negyedévenkénti előállítására. Terveink szerint a későbbiekben az egyelőre kísérleti statisztika keretében előállított negyedéves vándorlási egyenleg és a természetes népmozgalmi eseményekről (születések, halálozások) rendelkezésre álló évközi adatok alapján az ország népességszáma negyedévente lesz közölhető.
1. A nemzetközi vándorlási egyenleg alakulása
1. ábra
A nemzetközi vándorlási egyenleg 2024 első negyedévében a bevándorló külföldiek alacsony száma miatt negatív volt, majd a harmadik-negyedik negyedévben 4500–6000 fős pozitívumot ért el, elsősorban az érkező külföldi állampolgárok megnövekedett száma következtében. 2025 első negyedévében a bevándorlók száma kismértékben ismét elmaradt a kivándorlókétól, amihez a külföldi és a magyar állampolgárok vándorlási vesztesége is hozzájárult. Az elmúlt öt negyedévben a magyar állampolgárok vándorlási mérlege negatív volt: a kivándorló magyarok száma mindig meghaladta a visszavándorlókét. A vándorlási egyenleg negyedéves alakulását több tényező is befolyásolja, pl. jellemzően az egyetemi félév vagy a külföldi munkavállalási csúcs kezdetekor növekszik meg a vándorlások száma. A tavalyi év első negyedévében jogszabály szerint szünetelt a harmadik országbeliek tartózkodási engedélyeinek kiadása, ami nagymértékben hozzájárult az első negyedév negatív vándorlási egyenlegéhez. 2025 első negyedévében jogszabály-szigorítás miatt kevesebb harmadik országbeli munkavállaló érkezett Magyarországra, illetve egy részük visszatért hazájába. Ennek következtében a külföldi állampolgárok vándorlási egyenlege ismét negatív volt.
2. A be- és visszavándorlók, illetve kivándorlók megoszlása nemek és korcsoportok szerint
2. ábra
3. ábra
A más országba költözőkre általánosan jellemző, hogy többségük férfi. 2024-ben és 2025 első negyedévében mind a külföldi állampolgárok, mind pedig a magyar állampolgárok vándorlása esetén a vándorlók mintegy 60%-a férfi volt a vizsgált negyedévekben. A 65 év feletti kivándorlók esetében az általános trendtől eltérően a nők voltak nagyobb számban, feltehetően az idősebb korú népességre általánosan jellemző nőtöbblet miatt.
Mivel a nemzetközi vándorlás leggyakrabban munkavállalási céllal történik, ezért a legtöbben a munkaképes korú korcsoportból (15–64 évesek) kerülnek ki, ezen belül is főként a 25–29 éves korcsoportból. Ennek a korcsoportnak az aránya a vizsgált negyedévekben jelentős volt mind a be- és visszavándorlók, mind pedig a kivándorlók között, arányuk 15–18% között mozgott.
3. A bevándorló külföldiek állampolgárság szerint
4. ábra
2025 első negyedévében a tavalyi évhez hasonlóan a Magyarországra költöző külföldiek közül a legtöbben Ázsiából érkeztek. Az utóbbi öt negyedévből négyben a vietnámi állampolgárok aránya volt a legmagasabb a bevándorlókon belül (11–19%). 2024 első negyedévében németek érkeztek a legtöbben (18%), ami összefüggésben lehet az ekkor érvényben lévő, a harmadik országbeliekre vonatkozó jogszabályi korlátozásokkal. A többi negyedévben is meghatározó volt a német állampolgárok aránya a bevándorlók között, arányuk 6–10% között mozgott. A német állampolgárok hazánk EU-csatlakozása (2004) óta mindig a bevándorló külföldiek meghatározó részét tették ki (arányuk az összes bevándorló külföldi 5–10%-a között mozgott jellemzően).
Közzétéve: 2025. június 16.
A nemzetközi vándorlási egyenleg a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége, a magyar és a külföldi állampolgárok mozgását egyaránt figyelembe véve. Az elmúlt években a bevándorlók száma mindig meghaladta a kivándorlókét, bár a különbség mértéke csökkenő tendenciát mutat.
Az adatátvételek gyakoriságának növelésével és új modellalapú becslési eljárás kidolgozásával lehetőség nyílik az eddig évente számított nemzetközi vándorlási egyenleg negyedévenkénti előállítására. Terveink szerint a későbbiekben az egyelőre kísérleti statisztika keretében előállított negyedéves vándorlási egyenleg és a természetes népmozgalmi eseményekről (születések, halálozások) rendelkezésre álló évközi adatok alapján az ország népességszáma negyedévente lesz közölhető.
1. A nemzetközi vándorlási egyenleg alakulása
A nemzetközi vándorlási egyenleg 2024 első negyedévében a bevándorló külföldiek alacsony száma miatt negatív volt, majd a harmadik-negyedik negyedévben 4500–6000 fős pozitívumot ért el, elsősorban az érkező külföldi állampolgárok megnövekedett száma következtében. 2025 első negyedévében a bevándorlók száma kismértékben ismét elmaradt a kivándorlókétól, amihez a külföldi és a magyar állampolgárok vándorlási vesztesége is hozzájárult. Az elmúlt öt negyedévben a magyar állampolgárok vándorlási mérlege negatív volt: a kivándorló magyarok száma mindig meghaladta a visszavándorlókét. A vándorlási egyenleg negyedéves alakulását több tényező is befolyásolja, pl. jellemzően az egyetemi félév vagy a külföldi munkavállalási csúcs kezdetekor növekszik meg a vándorlások száma. A tavalyi év első negyedévében jogszabály szerint szünetelt a harmadik országbeliek tartózkodási engedélyeinek kiadása, ami nagymértékben hozzájárult az első negyedév negatív vándorlási egyenlegéhez. 2025 első negyedévében jogszabály-szigorítás miatt kevesebb harmadik országbeli munkavállaló érkezett Magyarországra, illetve egy részük visszatért hazájába. Ennek következtében a külföldi állampolgárok vándorlási egyenlege ismét negatív volt.
2. A be- és visszavándorlók, illetve kivándorlók megoszlása nemek és korcsoportok szerint
A más országba költözőkre általánosan jellemző, hogy többségük férfi. 2024-ben és 2025 első negyedévében mind a külföldi állampolgárok, mind pedig a magyar állampolgárok vándorlása esetén a vándorlók mintegy 60%-a férfi volt a vizsgált negyedévekben. A 65 év feletti kivándorlók esetében az általános trendtől eltérően a nők voltak nagyobb számban, feltehetően az idősebb korú népességre általánosan jellemző nőtöbblet miatt.
Mivel a nemzetközi vándorlás leggyakrabban munkavállalási céllal történik, ezért a legtöbben a munkaképes korú korcsoportból (15–64 évesek) kerülnek ki, ezen belül is főként a 25–29 éves korcsoportból. Ennek a korcsoportnak az aránya a vizsgált negyedévekben jelentős volt mind a be- és visszavándorlók, mind pedig a kivándorlók között, arányuk 15–18% között mozgott.
3. A bevándorló külföldiek állampolgárság szerint
2025 első negyedévében a tavalyi évhez hasonlóan a Magyarországra költöző külföldiek közül a legtöbben Ázsiából érkeztek. Az utóbbi öt negyedévből négyben a vietnámi állampolgárok aránya volt a legmagasabb a bevándorlókon belül (11–19%). 2024 első negyedévében németek érkeztek a legtöbben (18%), ami összefüggésben lehet az ekkor érvényben lévő, a harmadik országbeliekre vonatkozó jogszabályi korlátozásokkal. A többi negyedévben is meghatározó volt a német állampolgárok aránya a bevándorlók között, arányuk 6–10% között mozgott. A német állampolgárok hazánk EU-csatlakozása (2004) óta mindig a bevándorló külföldiek meghatározó részét tették ki (arányuk az összes bevándorló külföldi 5–10%-a között mozgott jellemzően).