Negyedéves nemzetközi vándorlási egyenleg, 2025. III. negyedév
Közzétéve: 2026. május 26.
A nemzetközi vándorlási egyenleg a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége, a magyar és a külföldi állampolgárok mozgását egyaránt figyelembe véve.
Az adatátvételek gyakoriságának növelésével és az új modellalapú becslési eljárás kidolgozásával lehetőség nyílik az eddig évente számított nemzetközi vándorlási egyenleg negyedévenkénti előállítására.
1. A nemzetközi vándorlási egyenleg alakulása
1. ábra
2025 harmadik negyedévében a nemzetközi vándorlás egyenlege közel 4500 fős pozitív értéket mutatott, ami elmarad a 2024 azonos időszakában mért mintegy 7500 fős többlettől. A visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy a külföldi állampolgárok kivándorlása nőtt, bevándorlásuk ugyanakkor mérséklődött.
2024 első negyedévében jogszabályi változások következtében a külföldiek érkezése rendkívül alacsony szintet mutatott, amelyet a második és harmadik negyedévben jelentős növekedés követett. A negyedik negyedévtől azonban újra csökkent a külföldi állampolgárok bevándorlása.
2025-ben – szintén jogszabályi változások hatására – a külföldiek bevándorlása eltérő mintázatot követett, az első negyedévben még 36%-al meghaladta az előző évit, a másodikban azonban a megszokott szezonális emelkedés helyett 31%-os csökkenés következett, a harmadikban pedig – bár ismét élénkült – már nem érte el (-9,3%) az előző év azonos időszakának értékét. Mindeközben a külföldiek kivándorlása az első és a harmadik negyedévben érdemben nőtt (5,2, illetve 15%-al). Ennek következtében a külföldiek vándorlási egyenlege az első két negyedévben negatív volt, és csak a harmadikban mutatott 5000 fős többletet.
2025 harmadik negyedévében a kivándorló magyar állampolgárok száma közel 4000 fővel meghaladta a visszavándorlókét. Negatív vándorlási egyenlegüket a bevándorló külföldön honosítottak száma a harmadik negyedévben 1000 fő alá csökkentette.
2. A be- és visszavándorlók, illetve kivándorlók megoszlása nemek és korcsoportok szerint
2. ábra
3. ábra
A nemzetközi vándorlás nemek szerinti megoszlásában a fiatal férfiak túlsúlya figyelhető meg. 2025 harmadik negyedévében a férfiak aránya mind a be- és visszavándorlók, mind pedig a kivándorlók körében megközelítette a 60%-ot. Az előző év azonos időszakához képest ebben nem történt jelentős változás.
A korszerkezet tekintetében a vándorlásban elsősorban az aktív korú (15-64 éves) népesség vesz részt. 2025 harmadik negyedévében a be- és visszavándorlók között a legnagyobb arányban a 20–24 éves korcsoport 18%-kal, a kivándorlók között pedig a 25-29 évesek korcsoportja 19%-kal képviseltette magát.
3. A bevándorló külföldiek a főbb állampolgárságok országa szerint
4. ábra
A korábbi időszakokban a vietnámi állampolgárok meghatározó csoportot képviseltek a bevándorló külföldiek között, 2025. második negyedévétől azonban a számuk látványosan visszaesett, – a jogszabályi szigorítások következtében – már nem szerepelnek a négy legjelentősebb küldő ország között. Ezzel párhuzamosan a Fülöp-szigetekről érkezők aránya számottevően emelkedett: 2025 harmadik negyedévében a bevándorlók 15%-a volt fülöp-szigeteki.
2024-ben és 2025-ben is a három leggyakoribb állampolgárság a bevándorlók körében ázsiai, de míg 2024-ben a vietnámiak, addig 2025-ben a kínaiak domináltak. A kínaiak a 2000-es évek elejétől meghatározó csoportját alkotják a Magyarországra költözőknek, 2025 harmadik negyedévében a 18 ezer bevándorló 16%-a érkezett Kínából.
Közzétéve: 2026. május 26.
A nemzetközi vándorlási egyenleg a bevándorlók és a kivándorlók számának különbsége, a magyar és a külföldi állampolgárok mozgását egyaránt figyelembe véve.
Az adatátvételek gyakoriságának növelésével és az új modellalapú becslési eljárás kidolgozásával lehetőség nyílik az eddig évente számított nemzetközi vándorlási egyenleg negyedévenkénti előállítására.
1. A nemzetközi vándorlási egyenleg alakulása
2025 harmadik negyedévében a nemzetközi vándorlás egyenlege közel 4500 fős pozitív értéket mutatott, ami elmarad a 2024 azonos időszakában mért mintegy 7500 fős többlettől. A visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy a külföldi állampolgárok kivándorlása nőtt, bevándorlásuk ugyanakkor mérséklődött.
2024 első negyedévében jogszabályi változások következtében a külföldiek érkezése rendkívül alacsony szintet mutatott, amelyet a második és harmadik negyedévben jelentős növekedés követett. A negyedik negyedévtől azonban újra csökkent a külföldi állampolgárok bevándorlása.
2025-ben – szintén jogszabályi változások hatására – a külföldiek bevándorlása eltérő mintázatot követett, az első negyedévben még 36%-al meghaladta az előző évit, a másodikban azonban a megszokott szezonális emelkedés helyett 31%-os csökkenés következett, a harmadikban pedig – bár ismét élénkült – már nem érte el (-9,3%) az előző év azonos időszakának értékét. Mindeközben a külföldiek kivándorlása az első és a harmadik negyedévben érdemben nőtt (5,2, illetve 15%-al). Ennek következtében a külföldiek vándorlási egyenlege az első két negyedévben negatív volt, és csak a harmadikban mutatott 5000 fős többletet.
2025 harmadik negyedévében a kivándorló magyar állampolgárok száma közel 4000 fővel meghaladta a visszavándorlókét. Negatív vándorlási egyenlegüket a bevándorló külföldön honosítottak száma a harmadik negyedévben 1000 fő alá csökkentette.
2. A be- és visszavándorlók, illetve kivándorlók megoszlása nemek és korcsoportok szerint
A nemzetközi vándorlás nemek szerinti megoszlásában a fiatal férfiak túlsúlya figyelhető meg. 2025 harmadik negyedévében a férfiak aránya mind a be- és visszavándorlók, mind pedig a kivándorlók körében megközelítette a 60%-ot. Az előző év azonos időszakához képest ebben nem történt jelentős változás.
A korszerkezet tekintetében a vándorlásban elsősorban az aktív korú (15-64 éves) népesség vesz részt. 2025 harmadik negyedévében a be- és visszavándorlók között a legnagyobb arányban a 20–24 éves korcsoport 18%-kal, a kivándorlók között pedig a 25-29 évesek korcsoportja 19%-kal képviseltette magát.
3. A bevándorló külföldiek a főbb állampolgárságok országa szerint
A korábbi időszakokban a vietnámi állampolgárok meghatározó csoportot képviseltek a bevándorló külföldiek között, 2025. második negyedévétől azonban a számuk látványosan visszaesett, – a jogszabályi szigorítások következtében – már nem szerepelnek a négy legjelentősebb küldő ország között. Ezzel párhuzamosan a Fülöp-szigetekről érkezők aránya számottevően emelkedett: 2025 harmadik negyedévében a bevándorlók 15%-a volt fülöp-szigeteki.
2024-ben és 2025-ben is a három leggyakoribb állampolgárság a bevándorlók körében ázsiai, de míg 2024-ben a vietnámiak, addig 2025-ben a kínaiak domináltak. A kínaiak a 2000-es évek elejétől meghatározó csoportját alkotják a Magyarországra költözőknek, 2025 harmadik negyedévében a 18 ezer bevándorló 16%-a érkezett Kínából.